Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1998. március 16., hétfő A partnerség szabályai Elkészült a tárgyalási menetrend Az EU miniszteri tanácsa ma fogadja el a kelet-európai or­szágok belépésének meg­könnyítését célzó csatlakozási partnerség alapszabályait. Hírek szerint elkészült a hónap végén kezdődő csatlakozási tárgyalások menetrendje. Ezt megelőzően az Európai Parla­ment véleményezte a „part­nerségi intézményrendszert”, amely összegzi a tagjelöltek felkészülésének célkitűzéseit, és körvonalazza az Európai Unió pénzügyi támogatását. Az EU részéről a tárgyalások ünnepélyes megnyitásakor - március 31-én - el fog hang­zani, hogy a közösségi jog- és vívmányrendszer átvétele, il­letve alkalmazása a tagságra pályázók számára kötelező. A jelölteknek azt is el kell fogad­niuk, hogy a rendszer folyama­tosan (tehát a tárgyalások alatt is) bővül és fejlődik. Az első megbeszélésre ápri­lis 3-án kerül sor, még mind a tizenegy tagjelölt országgal. Ebben a szakaszban lényegé­ben az Európai Bizottság által tartott előadások hangzanak el. Az első tárgyalás után a tag­jelöltek két csoportban folytat­ják a helyzet áttekintését: az ér­demi tárgyalásokra meghívott öt kelet-európai ország - köz­tük Magyarország - és Ciprus más-más ütemezésben vesz részt azokon, mint az öt további tagjelölt. A tárgyalások későbbi szakaszában a tagjelöltek mindegyike kétoldalú alapon találkozik majd az Európai Unió illetékeseivel. Negyedszázada indult felfedezőútjára az Úttörő Üzenet az űrbéli lényeknek Huszonöt éve, 1973 márciu­sában startolt a Kennedy Űr­központ indítóállványáról az a Kentaur rakéta, amely pá­lyára állította a Pioneer-10 űrszondát. Az Úttörő negyedszázad alatt 10 milliárd kilométert tett meg. Még soha ilyen messzire ember alkotta eszköz nem jutott el a világűrben. Hivatalosan a Pioneer-10 néhány hónappal ezelőtt már befejezte küldetését, nyolcwat­tos adójának teljesítménye ugyanis túlságosan kicsi ahhoz, hogy jelzései elérjék a földi ve­vőberendezéseket. Már csak a legnagyobb antennákkal lehet hallani a szonda jelzéseit. Né­hány hónap múlva azonban végleg elnémul, hiszen naponta több mint egymillió kilométer­rel távolodik. A NASA hosszútávfutója el­sőként hagyta el a Naprend­szert, előzőleg azonban átjutott a Marson túli aszteroidgyűrűn, és elérte a Jupitert, ahonnan felvételeket továbbított a Földre. A tudósok az űrszondá­tól tudták meg azt is, hogy ezt a bolygót is gyűrű veszi körül. Á Pioneer-10-nek már csak egy fontos feladata van: a csil­lagközi térbe vinni az ember üzenetét. A NASA ugyanis a szondán elhelyezett egy kis aranylemezt, amelyre egy földi emberpár képét gravírozták. A kutatók remélik, hogy ha a kozmoszban vannak értelmes lények, esetleg rábukkannak a lemezre és meg is értik a földi üzenetet. FEB Pulóver lett Dolly szőréből Hosszú túrákat tesznek a spanyol birkák Bár a kétkedők szerint Dolly nem is lombikban, hanem „hagyományos” módon ké­szült, az tény, hogy a híressé vált juh először adott gyapjút. A göndör fürtökből szorgos ke­zek pulóvert kötöttek, még­hozzá báránymintával díszítve. A tervek elkészítésére Angliá­ban pályázatot hirdettek, a győztes a Hertfordshire gróf­ságban élő 12 éves Holly Whar- ton lett. A ruhadarab péntek óta Londonban, a brit tudományos múzeumban látható. Közben német tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a génkezelt juhok teje nagy mennyiségben tartalmaz em­beri fehérjét - literenként az eddigi hatvanszorosát. A felfe­dezés azért is fontos, mert a fe­hérvérűség kezeléséhez hasz­nált készítmények így jóval ol­csóbbá válnak. A spanyol juhászok a Dolly- láz kapcsán arra hívják fel a fi­gyelmet, mekkora tartalék rej­lik a vándortenyésztésben. Ők a tél végén birkák ezreit terelik az ország északi részének nap­sütötte mezőire, ahol az ipar még nem érintette meg a termé­szetet. A hosszú báránytúrák végén a fáradt jószágok kövérre eszik magukat. (gyulay) Józan és elszánt élni akarás Ünnepségek az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 150. évfordulóján A Múzeum-kert kicsinek bizonyult FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A közös Európába igyekvő mai Magyarországot ugyanaz az elszánt és józan élni akarás jellemzi, mint 1848-ban a szabadságáért küzdő nemzetet - mondta ünnepi megemlékezésében Göncz Árpád köztársasági elnök a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében vasárnap megrendezett központi ünnepségen. Tegnap reggel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára em­lékezve az Országház előtt katonai tiszte­letadás mellett felvonták a Magyar Köz­társaság lobogóját, majd a jelenlévők megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát és elindultak a központi ünnepség színhe­lyére, a Nemzeti Múzeumhoz. Már jóval 11 óra előtt benépesült a Múzeum körút forgalomtól elzárt szaka­sza: a feliratos papírzászlókat, csákókat árusító kereskedők nagy örömére sokan családjuk legkisebb tagjait is elhozták. A Múzeum-kertben A történelmi nap jelentőségét Göncz Ár­pád köztársasági elnök méltatta. Ünnepi beszédében egyebek mellett kiemelte: ma, amikor Magyarország cselekvőké­pessége birtokában van, és biztonsági gondjai korántsem katonaiak, ugyanaz a józan és elszánt élni akarás élteti, mint 1848-ban. Széchenyi, Kossuth és Petőfi szelleme a valóságba ágyazott felelősség- tudat, a valóságba ágyazott lelkesedés és a mesebeli legkisebb fiú halhatatlan erejét sugározza a mába. Az államfő szerint a forradalom valójában nem szenvedett ve­reséget, hisz március hőseinek máig élő szabadságjogokat sikerült kivívniuk. A sorsfordító események jeles egyéniségeit - Széchenyit, Kossuthot, Bem apót, Gör- geyt és Petőfit - megidézve az ország polgárosodásának fontosságát hangsú­lyozta, majd a jelen egyik legnagyobb ki­hívására tért át. Aláhúzta: a szabadságharc máig sajgó fájdalma abban a közös Euró­pában oldható fel, melyben végre egy­másra találhatnak a régió népei. Az Országházban A Magyar Köztársaság Országgyűlése ünnepi ülést tartott. Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke 1848 sokféle üzenete közül a magyar parlamentarizmussal fog­lalkozott. Megállapította, hogy az 1848 áprilisi törvények csak a polgári átalaku­lás alapjait rakták le, az új alkotmányos rendszer a függetlenségi harc miatt nem teljesedhetett ki. A kiegyezést követő fel­virágzásban benne voltak ugyan 1848 közjogi vívmányai, de csak 1989-90-ben vált először lehetővé, hogy parlamenta­rizmusunk valóságos demokráciával páro­suljon. A házelnök a továbbiakban rámu­tatott, hogy a mai parlament működési rendjével kapcsolatban felvetődő kérdé­sek megválaszolása a jövő feladata. Az egyes képviselőcsoportok nevében Pokorni Zoltán (Fidesz), Kávássy Sándor (FKGP), Lezsák Sándor (MDF), Szabad György (MDNP), Orosz István (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) szólaltak fel. Utcákon, tereken A fővárosi kulturális események sorából kiemelkedett a Kossuth téren rendezett, Ezt a földet választottam című koncert, valamint a Budai Várban előadott 1848. március 15. című szabadtéri színjáték. Az évfordulón számos pártrendezvény­nek is otthont adott a főváros. A Magyar Demokrata Néppárt a Batthyány-mauzó- leumnál ünnepelt. Szabó Iván elnök meg­emlékezésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságharc bebizonyította: a nemzeti egység nem az egyhangúságban, az egyszólamúságban, hanem a történelmi pillanatban megteremtődött egyetértésben fogalmazható meg. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a Lánchíd pesti hídfőjéhez in­vitálta híveit, ahol Orbán Viktor pártelnök emlékezett a polgárság megteremtéséért küzdő márciusi ifjakra. Az MDF a Bem téren, majd a Dísz téren, a MIEP pedig a Hősök terén tartotta nagygyűlését. A környező országokban A kijevi magyarok képviselői a Magyar­dombon, a tavaly decemberben felállított magyar honfoglalási emlékjelnél helyez­ték el március 15-e alkalmából a megem­lékezés virágait. Pozsonyban az elmúlt években torzóvá csonkolt Petőfi-szobor előtt másfél ezren emlékeztek meg a ma­gyar szabadságharc és forradalom 150. évfordulójáról. Szlovákia szinte minden magyarok lakta településén ünnepeltek. Tízezres tömeg vett részt Csíkszeredán, vasárnap délben az évforduló alkalmából rendezett díszünnepségen, amely az erdé­lyi magyarok központi rendezvénye volt. Emil Constantinescu román államfő az év­forduló alkalmából üzenetet intézett Göncz Árpád magyar elnökhöz, állást fog­lalva a két állam, a két nép közötti valós, őszinte és baráti kapcsolat mellett. FEB Kossuth- és Széchenyi-díjak. Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap délután az Országházban átnyújtotta az arra érdemeseknek a Kossuth- és Széchenyi-díjat, valamint az egyéb magas elismeréseket. Képünkön a kitüntetettek közül Cserháti Zsuzsa, Hofi Géza és Sztankay István. fotó: feb/kallus györgy Az egészségbiztosító ügyfélszolgálata segít a családipótlék-igénylésben Jövedelemnyilatkozat határideje: péntek Az idén változott a családi pótlék igényléséhez szükséges jöve­delemnyilatkozat formája. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az eddig beérkezett mintegy 90 ezer ív jelentős részét hi­básan töltötték ki. Az igénylés határideje vészesen közeleg: az egy- és kétgyerme­kes szülőknek - ha nem nevel­nek tartósan beteg gyermeket - március 20-ig kell benyújtaniuk a kérvényt. Csak így garantál­ható, hogy május elseje után is folyamatosan kapják a pótlékot.- Számítások szerint mint­egy 980 ezer családtól várunk jövedelemnyilatkozatot - mondja dr. Kiss Lenke, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. - Úgy látszik azonban, hogy a nagy többség csak az utolsó napokban készíti el azokat. Az igényléshez szükséges nyomtatványokat már minden érintettnek kézhez kellett kap­nia. Ha ez mégsem történt meg, a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól beszerezhetők a blanketták. S noha a nyilatkozat hátoldalán részletes útmutató található, akinek gondot okoz a kitöltése, a területileg illetékes pénztárak, illetve a kirendeltsé­gek ügyfélszolgálatán segítsé­get kaphat hozzá. Érdemes minél előbb elkül­deni a kitöltött űrlapokat, mert a rosszul vagy hiányosan kitöl­tött papírokat a pénztárak - a szükséges pótlás, javítás elvég­zését kérve - postafordultával visszaküldik, s ez is időt vesz igénybe. Akik betartják a határidőt, azoknak azonban ilyen esetben sem kell tartaniuk attól, hogy elesnek a családi pótlék folya­matos folyósításától. Májustól egyébként erre a támogatásra az 1-2 gyermekes családok közül azok jogosultak, amelyekben tavaly az egy főre jutó nettó jövedelem nem ha­ladta meg a 26 ezer forintot. Egyedülálló szülők esetében ez a jövedelemhatár 31 200 fo­rintra növekedett. A három és annál több gye­reket nevelő családoknak ezen­túl is alanyi jogon jár a családi pótlék. A szabályok szerint te­hát nekik jövedelemnyilatkoza­tot sem kell kitölteniük. (németh)

Next

/
Thumbnails
Contents