Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

r r Ünnepség a Belügyminisztériumban Tolna megyei kitüntetettek A Belügyminisztériumban ünnepséget rendeztek tegnap az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 150 évfordu­lója alkalmából, ahol 143-an vettek át kitüntetést Kuncze .Gábor belügyminisztertől. Tolna megyéből a köztár­sasági elnök a Magyar Köz- társasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült Balogh Arpádné, Szakály polgármestere, Fodor Miklós, Szekszárd alpolgár-. mestere és Rács László vár­dombi polgármester. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Dr. Ferincz Jánost, a Szekszárdi Polgármesteri Hivatal aljegy­zőjét, városigazgatási iroda­vezetőt, Forray Gcllértet, Cikó polgármesterét, Fritz Györgyöt, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal fő­osztályvezető-helyettesét, Körtés Istvánnét, a Simontor- nyai Polgármesteri Hivatal közigazgatási irodavezetőjét, és Schleidlerné dr. Szölló'si Máriát, a Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal főosztály- vezetőjét. Zsolnai emléktár­gyat kapott a belügyminisz­tertől Csapó Kornélné a Pálfai Polgármesteri Hivatal elő­adója és Vas zári Istvánná, a Kajdacsi Polgármesteri Hiva­tal előadója. A kitüntetettek tiszteletére a Tolna Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője, dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka ad fogadást március 11-én Szek- szárdon. Megemlékezés Bonyhádon Harangok és koszorúk Csapó-napok: A tanárok is vetélkedtek A csütörtöki Csapó-bál úgy tű­nik, további energiákkal erősí­tette a Szekszárd-palánki in­tézmény diákjait, hiszen azok tegnap is nagy számban látogat­ták a Csapó-napok programjait. Átütő sikert aratott a kutyabe­mutató a számos érdekes ebbel, s ugyanígy tömegeket vonzott a sportpályán a pécsi SFOR erők által tartott rendezvény, melyen az amerikai haditechnikával és öltözékkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A tudományos diákkonferencia keretében szakmai munkásságukról adtak számot a benevező tanulók, akik általában történelmi, il­Garay-napok Utazások távoli világokba A szekszárdi Panoráma mozi­ban tartott ünnepi műsorral, majd - már a gimnázium épü­letében - tanulmányi verse­nyekkel folytatódott tegnap délelőtt a Garay-napok prog­ramsorozata. A hagyományos ismeretter­jesztő előadások 10 órától vár­ták a gimnazistákat, akik a té­makörök alapján - természete­sen csak képzeletben - körbe­utazhatták az egész földgolyót: Horváthné Kujáni Yvette az Európai Unióba, dr. Gaál Attila Dél-Afrikába, Nagy Gábor Dél- Amerikába, Marik Tamás Versmondás március idusán A A dalmandi általános iskola rendezésében tegnap immár har­mincadik alkalommal került sor arra a szavaló versenyre, amin ezúttal Dombóvár általános iskolái és a szintén városi kisgimnazistákon kívül természetesen a dalmandi, valamint döbröközi, szakcsi és kocsolai gyerekek álltak a zsűrik elé. Harangzúgással kezdődött a forradalom évfordulójának emlékünnepség-sorozata Bonyhádon, s e jelre a város tizenhat pontján koszorúz- ták meg az 1848-joz kötődő emlékhelyeket. Délután négykor szólalt meg a katolikus, az evangélikus és a református templom ha­rangja Bonyhádon. A város bővelkedik a forradalmat idéző emlékhelyekben, ezek­hez diákok és felnőttek, fiata­lok és idősek járultak emlé­kezni. Megkoszorúzták Perczel Mór domborművét a róla el­A faddi úttörőcsapatok és a Gárdonyi Géza Általános Is­kola tanulói tegnap 14 órakor tartották hagyományos futó­versenyüket a településen. Az 1848 méteres táv leküzdésére közel háromszázan vállalkoz­tak. A legfiatalabb induló négy, a legidősebb négyveny- nyolc éves volt. Az 1-2. osztá­lyosok kategóriájában a faddi Régi Alexandra, illetve a ger- jeni Lazányi Róbert győze­delmeskedett. A 3-4. osztá­nevezett közgazdasági szak- középiskolában, a honvédtá­bornok mellszobrát az épület előtt, illetve emléktábláját az iskola kollégiumának falánál. A bonyhádiak felkeresték a Vörösmarty emlékhelyeket is: szobrát a művelődési központ előtt, emléktábláját a plébánia falánál, mellszobrát a gimná­zium udvarán. Koszorút he­lyeztek el a városban található Kossuth, Petőfi, Széchenyi és Fáy András szobornál. A for­radalom bonyhádi vezéralak­jainak, Borbély Józsefnek és Erhardt Frigyesnek a sírjához is ellátogattak az emlékezők.- háj ­lyosok mezőnyében a faddi Beda Adrienn, valamint a paksi Rompos Róbert, az 5-6. osztályosoknál pedig a faddi Sípos Renáta és az ugyancsak faddi Haraszti István volt a legjobb. A 7-8. osztályosok kategóriájában az aranyérmet a faddi Sárközi Erika, illetve a szintén faddi Soponyai Mi­hály vehette át. A felnőttek között a gerjeni Mizser Ágnes és a faddi Lakatos Roland bi­zonyult legyőzhetetlennek. A három évtizeden át, megszakí­tás nélkül, hagyományosan a március idusához kapcsolódó versmondó versenyen ezúttal 75 gyerek szavalt egy-egy, a forra­dalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó verset, valamint egy szabadon választott költeményt három korcsoportban. Külön versenyeztek az 1-3. osztályo­sok, a 4-5. osztások, valamint a náluk magasabb osztályba járó általános iskolás korú diákok, akik között a dombóvári Illyés SFOR technika Palánkon letve mezőgazdasági témájú dolgozatokkal jeleskedtek a zsűri előtt. A sok jóból termé­szetesen a középiskola oktatói sem maradtak ki: A tanár, aki tetszik nekünk című vetélkedő Ausztráliába, Zentai András Grúziába, Zombori Ottó pedig egyenesen a csillagok világába kalauzolta az érdeklődőket. Erblinger Ferenc Tolna megye műyészeti emlékeivel, dr. Töt- tős Gábor pedig vidám helytör­ténettel ismertette meg a diáko­kat. Reisinger János Pilinszky költészetéről, Zalakovicsné Kovács Klára az élet és az étel harmóniájáról, Vargáné Tóbiás Györgyi a bőrápolás tudniva­lóiról tartott előadást. Az immár XV. nemzetközi számítógépes verseny játék ka­tegóriájában a budapesti Sol­tész Péter, felhasználói kategó­Gyula Gimnázium kisgimnazis- tái is ott voltak. A verseny a leg­idősebb korosztály számára egyben egy országos versmondó verseny területi döntője is volt. A tegnap a zsűrizésben is részt vállaló Gubicza Lajosné, a Tolna Megyei Pedagógiai Inté­zet igazgató helyettese el­mondta, hogy az innen tovább jutó gyerekek áprilisban a me­gyei döntőben bizonyíthatnak, s onnan az országos verseny veszprémi döntőjébe juthatnak. keretében hat pedagóguspáros - egy úr és egy hölgy - méret­tette meg magát számos tréfás szellemi és fizikai versenyszám erejéig, a diákok őszinte örö­mére és tetszésére. -szá­riájában a szekszárdi Szalay Dobos András, oktatói kategó­riájában a segesvári (Románia) Szotyori Zoltán Csaba vehette át az aranyérmet, illetve ez utóbbi induló Kocsis Imre An­tal polgármestertől Szekszárd fair play díját. A IV. Körösi Csorna Sándor földrajzverseny eredményhir­detésekor - tekintettel arra, hogy a feladatok felölelték a tö­rök-magyar közös kapcsolato­kat - a török nagykövetség at­taséja, M. Ufuk Saglam adta át a díjakat, itt az első helyezést a szekszárdi Sebestyén Márk sze­rezte meg. —szá— A legidősebb korcsoport zsű­rijének elnöke, egyben a ren­dezvény díszvendége a bony­hádi költő-író, Bayer Béla volt, akinek egy-egy verseskötetét minden versenyző megkapta az emléklap mellé. Ezt a rendező iskola a Dombóvár Város és Vá­roskörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása által felajánlott anyagi segítségnek köszönhetően valósíthatta meg. A verseny végeredménye: 1-3. osztály: 1. Kerényi Gergő 2. Nagy Bálint 3. Lisztes Kata­lin. 4-5. osztály: 1. Tóth Niko­lett 2. Kerényi Kata 3. Benedek Janka. 6-8. osztály: 1. Läufer Ivett 2. Juhász Zoltán 3. Heider Erika. - nagy ­Aranykor legutolsó magyar forra­dalom (1989, lásd még: rendszerváltozás) után egy tudós kutató vaskos megál­lapításra jutott népünket il­letően. Azt állította, hogy a magyar rendkívül békesze­rető nép, birkatürelemmel viseli a megpróbáltatásokat, nem sztrájkol, nem tiltako­zik, inkább elfogadja a fennálló rendet. De csak gyűlik benne az indulat, ami egyszer aztán kitör. Ezért olyan rebellis nemzet a ma­gyar. Az utóbbi évek ismereté­ben ki-ki eldöntheti, igazat ad-e a szerzőnek. Ami a nagybetűs magyar forra­dalmat, az 1848-ast illeti, a tűrés, majd a rebellió sem volt kétséges. Mindenesetre több, mint érdekes az, aho­gyan Irányi Dániel - 1848- ban forradalmár, később halálraítélt, hivatásos emig­ráns - emlékszik a forra­dalmat követő napokra: „Az alig pár napja kihir­detett egyenlőség szinte ma­gától valósult meg. Vidéken a parasztok élni kezdtek új jogaikkal, és felszabadulá­suk gyakorlati megvalósu­lása során megmutatták, mennyire méltók rá. Azt is megértették, milyen kelle­metlen helyzetbe kerültek egykori uraik az új körül­mények közt, és önként fel­ajánlották, hogy amíg mun­kásokra és a földműveléshez szükséges munkaeszközökre nem tudnak szert tenni, to­vább dolgoznak földjeiken. Ha szabad ezt mondani, ez volt a szabadság aranykora. Ellenség sehol: mindenütt csak testvérek. Amíg Pest a közbátorsági választmány felügyelete alá tartozott, egyetlen bűntény sem for­dult elő, sem személyek, sem tulajdon ellen. ” i alán utóbbi az, amit a béketűrő magyarok ma leg­kevésbé tartanak elképzel­hetőnek. Persze, lehet, hogy Irányi rosszul emlékszik, és volt akkor is korcsmáros, aki a labancnak egymilliós számlát nyújtott.be. De kitö­rés ide, felfordulás oda: ezt próbáljuk meg ma utánuk csinálni. Teszek egy garast a sikerre. (tf) Ismét futottak Faddon az úttörők Nem engedtek a '48-ból Történész a szabadságharc és forradalom elő- és utóéletéről Márciusunk - európai panorámával A nagy francia forradalmat, 1789 júliusát követően valójá­ban sosem került le az európai politika napirendjéről a polgári forradalom ügye. Hazánkban, a Martinovics-féle összeeskü­vés lelepleződése után szintén egyre többen vallották magu­kénak a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti öntudat és különál­lás, valamint a polgári válasz­tójog eszméit. A reformkor nagyjai ezen eszmék hatásos hirdetői voltak, akik Párizsra, Londonra, a fejlettebb Euró­pára tekintettek. így közeledett a „népek tavasza”. A francia földről terjedő for­radalom ideái a német fejede­lemségek és a széttagolt Olaszország érintésével jutot­tak el Magyarországra: a nem­zeti önállóság azokon a tájakon is összefonódott a Habsburg- ellenességgel - kezdte a kort idéző beszélgetést Litván György történész. Az 1848 februárjában kitört újabb párizsi forradalom híre valóban futótűzként terjedt ke­let felé. Bécs, Pozsony és Pest között a Duna volt a leggyor­sabb közvetítő: március 13-án felkelt a bécsi nép, aminek híre az első hajóval eljutott Po­zsonyba, s nem sokkal később Pestre, a Pilvaxba is. A fellel­kesült fiatalok - két nappal ké­sőbb - kirobbantják a jóval na­gyobb hatású pesti forradal­mat, amelyet végül csak az osztrák császár és az orosz cár egyesült hadai tudnak másfél évvel később leverni. 1848. október 6-án ismét ra­dikális diák- és munkásmeg­mozdulás tört ki Bécsben - ez­úttal kifejezetten a magyar szabadságharc iránti szolidari­tás jegyében. A Jellasicsot ül­döző magyar sereg azonban megállt Scwechatnál, nem egyesült a felkelőkkel. így akarva-akaratlanul időt hagyott a megmozdulás leverésére. Litván György szerint ennek legfőbb oka az lehetett, hogy a hivatásos katonák, a honvédse­reg tisztjei a császárra esküd­tek fel. Bár a magyar szabad­ság ügyét fontosabbnak tartot­ták, mint esküjük megtartását, úgy gondolhatták, hogy a csá­szárnak otthont adó Bécsben nem harcolhatnak az ellen, akire fölesküdték. Kétségtelen - mondja Litván -, hogy a szabadságharc leveré­sében főszerepet játszott a di­nasztikus uralkodók forrada­lomellenes összefogása. De az sem tagadható, hogy a bécsi udvar ügyesen fordította elle­nünk az ország lakosságának számszerű többségét kitevő nemzetiségeket is. A csehek fél­tékenyek voltak a magyarok si­kereire, a horvátok, szerbek és románok az elnyomót látták Kossuth kormányában. A/ni a forradalom utóéletét illeti: Világos után Magyaror­szágra siralomházi csend bo­rult, de ez nem jelentette azt, hogy kihunyt a forradalom lángja Európában. A kitűnő szónok Kossuth, amikor Tö­rökországból gőzhajón előbb Franciaországba, majd Angli­ába utazott, mindenütt gyújtó beszédeket tartott a Habsburg elnyomás ellen, a magyar sza­badság - átmenetileg elbukott - ügye mellett. Eleinte a ma­gyar honvédő sereg emigráns tisztjeinek is rendkívül nagy becsülete volt Nyugaton. Ka­tonai szakértőként és aktív tisztként szolgáltak több had­seregben is. Sokan kikerültek Amerikába, ahol a polgárhá­ború során elsősorban az északi sereget erősítették. És bár az Óvilág forradalmi tavaszának legtöbb megmoz­dulását vérbe fojtották, az idő a forradalmároknak, a társa­dalmi berendezkedés megre­formálóinak dolgozott. Gari­baldi - seregében számos ma­gyar honvédtiszttel - győze­lemre vitte Olaszország egyesí­tésének ügyét, s 1870-re. Né­metország és Franciaország is a modern hatalmak sorába lé- pétt. Kossuth hazatérési álmai nem válhattak valóra, de a ha­talmában meggyengült Ferenc- József végül kiegyezett a ma­gyarokkal. Az országban pedig fokozatosan megvalósult a polgári berendezkedés - gaz­dasági fellendülés és csaknem teljes politikai önállósulás kí­séretében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents