Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

6. oldal Gazdaság 1998. február 9., hétfő Statisztákból főszereplők lesznek A kisbetétesek kegyeiért indulnak versenybe a hitelintézetek Változások várhatók a hitelintézetek piacán. A gazdasági fo­lyamatok elemzői szerint a bankok és a pénzügyi közvetítő in­tézmények - azaz az életbiztosítók, a nyugdíj- és egészségpénz­tárak, valamint az értékpapír-kereskedők - versenyében a leg­főbb cél már a közeljövőben a kisbetétesek minél szélesebb kö­rének megnyerése lesz, s tevékenységük középpontjába a tö­meges kiskereskedelmi banktevékenység kerül. A verseny azt ígéri, hogy kor­szerűbbé válnak a takarék- és folyószámla-szolgáltatások, bővülnek a fogyasztói és lakás- építési hitellehetőségek. Előre­láthatólag kiterjedtebb lesz a befektetési tanácsadó és lebo­nyolító hálózat, s szélesedik az élet-, a nyugdíj-, az egészség- és a vagyonbiztosító-szolgálta­tások választéka. Az intézmények zöme a na­gyobb piaci részesedés oltárán nyilvánvalóan hajlandó lesz feláldozni nyeresége, osztaléka bizonyos hányadát. Azt reméli, hogy cserében szélesebb bá­zisra támaszkodhat, s profiljá­nak a piaci igényekhez igazodó bővítésére bővebb források áll­nak majd rendelkezésére. ’ Akad azonban intézmény, amely ezzel éppen ellentétes utat választ: a pénzpiac egy-egy szőkébb sávjában specialistává képezi át magát. A külföldi - köztük a németországi - ma­gán- és kisbankok példája azt mutatja, hogy a magas színvo­nalú, de kis területet átfogó bankárkodás éppúgy beválhat, mint a sokféle szolgáltatást föl­vonultató tevékenység. A pénzintézetek ez utóbbi csoportja - szakzsargonban a tömegbankolók köre - azt is felismerte, hogy üzletága csak a távközlésre és a számítógépes technikára, továbbá az olcsón működtethető, kislétszámú fió­kokra alapozva virágozhat föl, s lehet sikeres. Ezzel az üzlet- politikával a városi középosz­tály, az iskolázott vidéki lakos­ság köréből bizonyára sok új ügyfelet toborozhat magának. A prognózisok szerint azon­ban a lakosság más - a bank­műveletekre jövedelmileg már „érett” - részének megnyerésé­hez ez kevés lesz. Esetükben, állítják az elemzők, még leg­alább egy évtizeden át a szemé­lyes kommunikáció, a meggyő­zés fegyverét is be kell vetniük a pénzintézeteknek. Ez ugyan fölöttébb költséges módszer, de feltétlenül előnyt jelent azok­nak az intézeteknek, amelyek vállalják alkalmazását. A jelek egyelőre arra mutat­nak, hogy ma még a harc nem a bankokkal kapcsolatban nem álló rétegért folyik - noha ez a lakosság 41 százalékára tehető hanem azért az 59 százalé­kért, amely már valamelyik bank ügyfele. Őket veszik célba a szolgáltatások előnyeit bi­zonygató reklámok, a pénzügyi műveletek újabb és újabb tech­nikai eszköztárát kínáló ajánla­tok. Mert a verseny mai szaka­szában kisebb erőfeszítéssel és költséggel jár az elhódítás, mint a meghódítás. Bácskai Tamás ___________________BÁLINT GYÖRGY ROVATA___________________ L apok a kertész noteszából Az elmúlt he­tekben meg­lepően sok érdeklődő fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy van-e valami­lyen összefüggés a Hold járása és a növények fejlődése között? írásos emlékek bizonyítják, hogy már az egyiptomiak is fi­gyelembe vették a Hold válto­zásait és a vetést fogyatkozó, az aratást pedig növekvő hold­állásra ütemezték. Az utóbbi egy-két évtized­ben ismét felparázslott a vita a Hold misztikájában hívő és nem hívő emberek között, sőt nyomtatásban is megjelentek a Hold-naptárak, amelyek meg­határozzák, hogy a Hold járá­sának melyik szakaszában mi­lyen növényápolási munkákat ajánlatos elvégezni. Ezek az adatok rendelkezésemre állnak. Ha a kedves kertészkedő olva­sók megkeresnek kérdéseikkel, szívesen adok konkrét útbaiga­zítást a Hold-járással kapcsola­tos tudnivalókról. Más témára térve: ezekben a napokban érdemes néhány ágat levágni az aranyvessző (Forsythia), a japán birs és az orgonabokrokról, valamint a fűz- és vadgesztenyefákról. Az ágakat fürösszük 1-2 órán át kézmeleg vízben, majd állítsuk vízzel telt vázába - fűtött, vilá­gos szobába. A vesszők virág­rügyei rövidesen duzzadni kez­denek, és a virágok kibonta­kozva szebbé, otthonosabbá te­szik a környezetünket. A vesszők tövéről két-három naponként keskeny darabkát le kell vágni, hogy mindig friss metszlapon át vehessék fel a szükséges vízmennyiséget. A virágok tartósabbak lesz­nek, ha a vizükbe kevés cukrot és sót oldunk fel. Az üzletben kapható virágtartósító készít­mények még hatékonyabbak Manapság sok helyütt a laká­sokban, a konyhákban fával fű- tenek. A fahamu nagy kálitar­talma miatt trágyaszemek mi­nősül: tavasszal a talaj felső ré­tegében elkeverve elősegíti a zöldségfélék termésében a cu­korképződést és a gyümölcsök jó beérését. Növényvédő szer­ként is felhasználható: száraz tavaszon, amikor a palántákat meglepi a földibolhák tömege, a fahamuval való beszórás sike­resen tartja távol a levelek ned­veit kiszívó kártevőket. Határidők cégvezetőknek Február 10.- A társadalombiztosítási kötele­zettségek teljesítése;- az egészségügyi hozzájárulás befizetése;- bevallás a magánynyugdíjpénz­tárak részére és a biztosítottak tagdíjának befizetése;-a táppénz-hozzájárulás beval­lása és befizetése;- az osztalékadó befizetése;- a külföldi szervezettől belföldi személy által levont adó befize­tése;- a befektetési vállalkozások je­lentése a jegyzési garanciáikról. Február 12.- A munkáltatók és kifizetők ál­tal levont szja-előleg befizetése. Február 13.- A befektetési vállalkozások nagykockázati jelentése és a be­fektetési szolgáltatók kötelezett­ségeinek minősítése. Február 15.- Átalányadózás választása;- a vállalkozási tevékenységet folytató, vagy áfaköteles értéke­sítést végző magánszemélyek (kivéve a kettős könyvvezetést alkalmazó magánszemélyek) szja-bevallása;- éves bevallás az adókról, támo­gatásokról;- jövedékiadó-visszatérítés; -elszámolás jövedéki termékek felhasználásáról;- az értékpapír-kibocsátók gyors- jelentésének közzététele;- termékmérleg-nyilvántartás;- a rehabilitációs hozzájárulás rendezése;-az idegenforgalmi adó beval­lása és befizetése;- a szakképzési hozzájárulás rendezése;- a fogyasztási adó befizetése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;- elszámolás a Pénzügyminiszté­rium részére a közteherjegy-érté­kesítésről. Gazdasági kamarák Bővültek a kamarai jogosítvá­nyok. Az 1997. évi CXXXVIII. törvény szerint 1998. július 1-jé- től kamarai hatáskörbe tartozik majd az egyéni vállalkozói iga­zolványok kiadása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás veze­tése. A kamarák közreműködnek a térségi területfejlesztési kon­cepciók és programok gazdaság- fejlesztési munkarészeinek ki­dolgozásában, valamint a szak­képzésben, illetve végzik a mes­terképzést és mestervizsgáztatást. A jövőben a kamarák határo­zatban figyelmeztetik a fogyasz­tók gazdasági érdekeivel ellenté­tes tevékenységet folytató és ez­zel a gazdálkodó szervezetek szé­les körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagjaikat, s ezt a fi­gyelmeztetést nyilvánosságra is hozzák. Súlyosabb vagy ismét­lődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység felfüggesztését, amennyiben pedig a tevékenység a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvénye­sítése iránt. Emellett a kamarák törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek tagjaik ellen a cégbíróságon, illetőleg minősí­tési és ellenőrzési rendszert mű­ködtethetnek. Ezentúl az .a gazdálkodó szer­vezet, amelyik több gazdasági kamara tagsági körébe tartozó te­vékenységet folytat, egy vagy több területi kamarának is tagja lehet. Az a gazdálkodó szervezet, amely közvetlenül mezőgazda- sági termékekhez vagy termelés­hez kapcsolódó feldolgozói, ke­reskedelmi, szolgáltatói tevé­kenységet végez, szintén választ­hat a gazdasági kamarák közül. Másfajta területi gazdasági ka­marába ötévenként egyszer lehet átjelentkezni. A kamarai tagdíj legkisebb összege 3000, a legmagasabb pe­dig 10 millió forint lesz évente. A meg nem fizetett tagdíj adók módjára behajtható köztartozás­nak minősül. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemé­ben a Magyar Állampapír, a legnagyobb bizton­ságot nyújtó értékpapír. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2001/D Jegyzési időszak: 1998. február 9-13. Futamidő: 3 év Kamatozás: évi fix 16,00% Jegyzési árfolyam: 99,05% Elérhető maximális hozam: EHM = 17,50% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2004/G Jegyzési időszak: 1998. február 9-13. Futamidő: 7 év Kamatozás: változó, kamatfizetés évente. A fu­tamidő alatt minden év március 24-én esedékes. Jegyzési árfolyam: 113,32% A Magyar Államkötvény azért az egyik legnép­szerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartha­tó (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően ka­matveszteség nélkül is bármikor eladható, illet­ve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (ABN AMRQ (Magyar) Bank, Inter-Europa Bank, Kereskedelmi és Hitelbank és az OTP Bank kije­lölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincs­tár fiókhálózatában. Így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMR0 (Magyar) Bank Rt Szekszárd. Dombóvár. Dunafötdvár • K&H Bank Rt Szekszárd • OTP Bank Rt Szekszárd, Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt nem fogad eft VALAMINT: Magyar Államkincstár Tolna Megyei Fiók 7100 Szekszárd, Augusz Imre u 7. Magyar Államkötvény 2001/D, 2004/G A termelési költségek érvényesítése nem politikai kérdés Két szelet kenyér közt egy harmadik Az idén átlagosan 14-15 százalékkal drágulnak a kenyérfélesé­gek, a péksütemények pedig ennél mintegy 3 százalékkal ke­rülnek majd többe. A sütőipari cégek vezetői szerint tarthatat­lan, hogy egyre növekvő költségeiket évek óta nem tudják az árakban érvényesíteni, s emiatt egyre nehezebb helyzetbe ke­rülnek. Közben a kenyér ára ismét politikai kérdéssé válik. A sütőipari szövetség adataiból kiderül, hogy a kenyér árát csak részben befolyásolja a búza, il­letve a liszt ára, döntőbb átfor­máló tényező a sütőipari költsé­gek alakulása. A kenyér termelőiár-szerkeze- tében az anyagköltségek 36,2 százalékot, az energia és üzem­anyagköltségek 21 százalékot, a bér- és közterhek 20,5 százalékot képviselnek. Ehhez jön még a 11,5 százalékot kitevő egyéb költség és a kalkulált eredmény. Tavaly 17-18 százalékkal nö­vekedtek a termelési költségek, ezt a pékek nem tudták terméká­raikban teljes mértékben érvé­nyesíteni, hiszen a kenyér ára mindössze nyolc, a péksütemé­nyeké tíz százalékkal drágult, miközben az infláció meghaladta a 18 százalékot. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója a februárra beharangozott 10-12 százalékos áremelést egyfelől a tavalyról át­húzódó felhalmozódott költsé­gekkel, másfelől az ez év eleji üzemanyag-, víz- csatorna-, posta-, energia- és szállítási költ­ségek növekedésével indokolja. A sütőipar - mint megtudtuk - szeptember-októberre további szerény mértékű emelést tervez, összességében éves szinten 14- 15 százalékkal fog az idén drá­gulni a kenyér és a péksütemény. A nyomott - az infláció után kullogó, torz - árak kedvezőtle­nül befolyásolják a sütőipar jö­vedelmezőségét, vázolja az ága­zat siralmas helyzetét az igaz­gató. Évek óta alacsonyak a bé­rek, fejlesztésre, az elavult tech­nika lecserélésére jóformán alig van lehetőség. Számos kis- és nagyvállalkozás élte fel az el­múlt években tartalékait és ment tönkre emiatt. Hasonló sorsra juthatnak azok az üzemek is, amelyek hiteleket vettek fel fej­lesztésre, mert arra számítottak, hogy a kölcsönt és kamatait tör­leszteni tudják. Tovább rontja az iparág hely­zetét a feketekereskedelem, amelynek arányát Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke 25-30 százalékra becsüli. Mint mondja: a tisztességes pé­kek nem tudnak versenyezni az illegális csatornákon keresztül a piacot olcsó termékekkel el­árasztó - a számlaadást, közter­heket kikerülő, az alkalmazottak egy részét feketén foglalkoztató - vállalkozókkal. Ezért a sütői­pari egyesüléssel közösen a kö­zelmúltban hadat üzentek a feke­tegazdaságnak. Kiszámították azt a reális elő­állítási költségminimumot, amely a fogyasztói ár kialakítá­sának alapját képezhetné. Ez a költségszint - áfa nélkül - fehér kenyérnél 85 forint, félbarnánál 80, vizes zsemlénél 7,50, tejes- kiflinél pedig 8 forint. Werli József és Bánki László nem tart attól, hogy a mostani ár­emelés hatására csökkenni fog a hazai kenyérfogyasztás. A sta­tisztika őket igazolja: a számok tanúsága szerint ugyanis a sütői­pari termékek fogyasztása évek óta stagnál - mélyponton van - hazánkban. Naponta 20-21 deka kenyeret és egy darab péksüte­ményt eszünk. Ezt az alacsony „szintet” a szakemberek a lakos­sági jövedelmek stagnálásának, valamint táplálkozási szokásaink folyamatos változásának tulaj­donítják. Újvári Gizella Az idén 14-15 százalékos drágulás várható FOTÓ. feb/diósi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents