Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-07 / 32. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. február 7., szombat — Tolna Es Környéke „Háromszoros” halfogyasztók FOTÓ: GOTTVALD Hír-Forrás Tolnai versenyzőt láthatnak a tévénézők Vágó István népszerű kvízműsorában, a Mindent vagy semmit című vetélkedőben. Fekete Zoltán február 9-én, 21.35- től tűnik fel a TV2 programján. A faddi önkormányzat a jövő hét elejétől 666 helyi lakosnak fizet ki 7 ezer forintot gázbekötési hozzájárulás címén. Ismét jelentkeznek a „világjáró tolnaiak” a Tolnai Kertbarátkörben. A Gutái puszta tulajdonosa, Monostori Mihály mondja el tapasztalatait Svájcról, ahol hosszú időt töltött, és nemcsak gyalogszerrel, hanem repülőgépről is szerzett tapasztalatokat. A repülés és ejtőernyőzés ma, 50. évét meghaladva is hobbija. Előadását a művelődési ház klubtermében, február 9-én, hétfőn 18 órakor tartja. Belépődíj nincs. A Tolnai Horgász Egyesület február 8-án, azaz vasárnap délelőtt 9 órától tartja a tolnai művelődési házban. Jelmezes farsangi bált rendez a tolnai Selyemgyári óvoda holnap, vasárnap 15 órától a művelődési házban. A kicsiknek a népszerű Holdfény együttes szolgáltatja a zenét. Kijavítható érdemjegyek A faddi iskolaszék által meghirdetett Szárnyald túl önmagad program reményt ad még a legrosszabb tanulmányi eredményt elért diákok számára is. Tavalyi bizonyítványukhoz viszonyítva a legtöbbet javító gyerekek nyerik el ugyanis az iskolaszék értékes ajándékait a mostani tanév végén. A félévi bizonyítvány ismeretében a diákoknak még van idejük javítani és - túlszárnyalva önmagukat - nyerni. A „folyton csak” kitűnő tanulóknak viszont ebből a szempontból reménytelen a helyzetük. A ponty vezeti az eladási listát (Folytatás az 1. oldalról.) Vizsgálódásunkba a három halbolt (halászok, Czikk-halas, Nyilas-halas) tavalyi eladási adatait, valamint a Tolnai Horgász Egyesület tagjai által ’97- ben kifogott - és vélhetően el is fogyasztott - halmennyiséget vontuk be. Nem számoltunk azzal a haltömeggel, amelyet a nem tolnai vásárlók vettek meg a boltokban. Ugyanakkor ezt a mennyiséget valószínűleg kompenzálja az a helybéli orvhorgászok és orvhalászok által kifogott és eladott, vagy elfogyasztott mennyiség, amelyet hozzáértők legalább 50 mázsára becsülnek éves szinten. Ha nagyjából pontos adatokat kaptunk a halforgalmazóktól, akkor ezek alapján a tolnai lakosság tavaly mintegy 900 mázsa - édesvízi - halat fogyasztott el. Ennek kb. 70 %-a, 640 mázsa volt a ponty. A „máMint arról annak idején hírt adtunk, tavaly Bogyiszló, Duna- szentgyörgy, Fadd, Gerjen és Tolná - társulási formában - nyújtott be pályázatot 100 fő közmunkás foglalkoztatására. Ám akkor sikertelenül. A közmunkaprogram részeként idén is van hasonló lehetőség, amivel - Fadd gesztorálá- sával - élni kívánnak a térség önkormányzatai: Faddon kívül Tolna, Bogyiszló, Gerjen, Du- naszentgyörgy és új csatlakozóként Fácánkert. Tavaly a belvízcsatornák, árvízvédelmi töltések, holtágak karbantartását sodik helyezett” a busa, 54 mázsával, a harmadik a kárász, 32 mázsával. Felmérésünk szerint amurból kb. 15 mázsa fogyhatott, míg süllőből 11, harcsából 9, csukából 8 mázsa. A fennmaradó mennyiség jórészt a horgászok által kifogott „egyéb” halfajokból tevődik össze. Mindez azt jelenti, hogy a tolnai, mintegy 12,5 ezer lakos- a csecsemőtől az aggastyánig- fejenként 7,2 kilogramm halat evett tavaly. (Ez például - fél kiló élő halat számítva egy személy egy étkezésére - évi 14 halászlét jelent.) A halfogyasztás országos átlaga 10-15 évvel ezelőtt mintegy 3,5 kiló volt fejenként. ’95- ben már csak 2,7 kiló hal jutott egy főre. A tolnai hagyományokhoz képest az átlagoshoz viszonyított nem egészen háromszoros és más környezetvédelmi feladatok elvégzését tervezték a közmunkások által. Idén a középületek felújításával bővülnének a munkák, főként alacsonyabb képzettségűek bevonásával. Hogy az egyes településeken mekkora létszámot foglalkoztatnak, az az önkormányzatok közötti egyeztetésen dől el. A kiírás szerint sikeres pályázat esetén a Közmunkatanács támogatja azokat az ön- kormányzatokat, amelyek legalább 3 hónapig legalább 100 olyan személyt foglalkoztathalfogyasztás nem tűnik jelentősnek. Figyelembe kell venni azonban, hogy a hal (még a ponty is) - ezt a ’97-es halhiány ékesen bizonyította - mára szinte a luxusélelmiszer kategóriába került, és ezt mindenütt megérzik az emberek. Tavaly pontyot 450-700 Ft-ért, busát 100-140 Ft-ért, kárászt 50-300 Ft-ért, amurt 200-250 Ft-ért, süllőt 800-1100 Ft-ért, harcsát 750-1000 Ft-ért, csukát 650 Ftért, angolnát 400 Ft-ért lehetett kapni Tolnán az év különböző időszakaiban, a különböző boltokban. (Ez azt jelenti, hogy az átlag tolnai jóval több, mint 2000 Ft-ot költött halvásárlásra. Plusz a horgászjegyek ára.) Ettől függetlenül különösebb bátorság nélkül megjósolható, hogy a hal „élvezetéhez” az itt élők utolsó forintjaikig ragaszkodni fognak. nak, akiknek minimum 80 %-a regisztrált munkanélküli. A Közmunkatanács fizeti a foglalkoztatottak bérét és közterheit, valamint a munkához szükséges eszközöket, munkaruhát és a szállítást. Az önkormányzatoknak önrészként rendelkeznie kell a bér és közterhek 10 %-ának megfelelő összeggel, amit a munkákhoz szükséges anyagok megvásárlására fordítanának. Az elvi döntést már valamennyi önkormányzat meghozta a pályázatról. Tolnán a héten konkrét testületi határozat született az ügyben. Arról is döntöttek, hogy Tolna városa 3 millió Ft-os önerőt biztosít költségvetéséből erre a célra.-ht-esTöbb, mint 100 fő (köz)munkája a tét A tavalyi sikertelen pályázat után ebben az évben ismét benyújtják a Közmunkatanácshoz azt a regionális pályázatot, amelytől mintegy 120-130 fő közmunkás foglalkoztatását remélik Tolna és Fadd térségében. Kitiltandók-e a „kufárok” a kultúra templomaiból? Jogszabály ellenes az a gyakorlat, amely szerint a művelődési házban kereskedelmi tevékenység folyik. Ez az állítás a tolnai művelődési ház tavalyi munkájáról szóló beszámoló kapcsán hangzott el egy tolnai képviselő részéről. Hikádi Attila városatya kifejtette: egy ’97. januárban kiadott kormányrendelet szerint közintézményben, művelődési házban nem lehet kereskedelmi tevékenységet folytatni. Mint mondta, a fogyasztóvédelmi felügyelőségtől kapott szóbeli információ is alátámasztja álláspontját. A tolnai művelődési ház saját bevételeinek egyharmada, mintegy 500 ezer forint származik a ház helyiségeinek kereskedelmi célú bérbeadásából. A képviselő szerint ez a bevétel nem áll arányban azzal a kárral, amelyet az ilyen típusú árusítások a helybéli kereskedelmi vállalkozásoknak okoznak, továbbá a város számára kieső adóbevétellel, valamint azzal a kárral sem, amely esetleg a vevőket érheti az ilyen típusú vásárlásnál. A művelődési ház vezetője, Lönhárd Ferenc azt javasolta, hogy az aljegyző vizsgálja meg a kormányrendeletet törvényességi szempontból, és ha az valóban így rendelkezik, akkor a képviselőtestület törölje a művelődési ház alapító okiratából a terembérbeadásról szóló passzust. ■ Mint néhány Tolna környéki településen - Bogyiszlón, Faddon, Kölesden, Szedresen, Tengelicen - megtudtuk, mindenütt gyakorlat a művelődési házakban történő árusítás. Ennek szükségességét a legtöbb helyen a lakossági igényekkel indokolják, mivel ezek az árusok a kisebb településeken színesítik a kínálatot és alacsony áraikkal elérhető termékeket kínálnak. A települések többségében emellett lényeges szempont a bérleti díjakból befolyó ösz- szeg is, amire általában nagy szüksége van a művelődési házaknak. A vonatkozó kormányrendeletet különbözőképpen értelmezték. Több községi illetékes szerint a jogszabály megengedi az árusítást. Volt, ahol úgy vélekedtek, a rendelet alapján nem szabadna ezt a tevékenységet folytatni, ám a lakosság érdekében ezt mégis eltűrik. Egy helyen pedig azt válaszolták kérdésünkre, hogy az üzlettel rendelkező kereskedők árulhatnak a művelődési házban. ■ Ez utóbbi állásponttal ért egyet Mátyás Tibor is, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség főosztályvezető helyettese. A szakember rámutatott: a rendelet megkülönbözteti az üzlettel rendelkező és az üzlettel nem rendelkező kereskedőket. Utóbbiakra egyértelműen az vonatkozik, hogy csak vásárokon, piacokon árulhatnak. Az üzlettel rendelkező kereskedőkkel kapcsolatban a jogszabály kimondja: a kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut nem közterületi, ideiglenes árusítóhelyen, alkalomszerűen értékesítheti. Magyarán: akinek van üzlete, az árusíthat művelődési házakban is. Ehhez nem kell külön működési engedély, elég, ha az intézmény igazgatójával megállapodnak a helyiség bérbevételéről. Ugyanakkor az alkalmi árusítóhelyen kötelező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése. Mátyás Tibor elmondta: vizsgálataik szerint a közintézményekben általában az üzlettel nem rendelkező kereskedők forgalmaznak előszeretettel, hiszen piac, vásár viszonylag ritkán van. A felügyelőség azonban az első vizsgálatoknál nem akart eljárást indítani azon művelődési házak vezetőivel szemben, amelyeknél üzlettel nem rendelkező kereskedők árultak. A felügyelőségnél is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ezek az intézmények rendkívül rossz anyagi helyzetben működnek, és ezeket a bevételeket kulturális célokra fordítják. Vizsgálataik fő csapása így inkább az árusított termékekre vonatkozott (megfelelnek-e a szabványnak, rendelkeznek-e jótállási jeggyel, stb.) A legtöbb probléma ugyanis a termékekkel volt, aminek egy részét le kellett foglalni, sőt, meg kellett semmisíteni, mert hamisak voltak. A szakember elmondta: a felügyelőség korábban nem tervezte, hogy külön értesíti az önkormányzatokat erről a rendeletről, de miután ezzel a problémával egy tolnai képviselő hozzájuk fordult, valószínűleg minden illetékes figyelmét külön felhívják a jogszabályra, megelőzve ezzel az esetleges jövőbeni felelősségre vonásokat.-s„Címerezés” Faddon A műveletet természetesen nem a kukoricásban, hanem a hétfői testületi ülésen végzik a faddi képviselők. A néhány hete színes szórólapokon a köz elé bocsátott tervezetről addig még véleményt alkothat a helyi lakosság, aztán a faluvezetés rendeletet alkot a végleges változatról. Erre az idő sürget, hiszen a jelképet a nyári szezon előtt több helyen is fel szeretnék használni. Ma a kiskőrösi, a kihívás napi győzteseknek szervezett sportversenyen résztvevő lelkes csapat — megelőlegezve a döntést — kitűzőin vidéki próbára is elviszi a címer-tervet. Az eddig beérkezett visszajelzések többsége az előzetes szűrőn egyébként már átjutott változatot támogatja. A véleményüket adók egy része sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pajzs körüli paprika és a vízfelület feletti szerszámot (vágókést) közrefogó két dohánylevél mára csak a dicső múlt jelképe. A potyka a hullámzó vízzel a „jelen üzeneteként a vízisportok kedvelőit hívogatja, illetve a horgászturizmust fejleszti. Ó.K. Rendőrőrs Fiatalkorú zsarolók Faddon Két éve tartó zsarolási ügyre derült fény a héten. Általános iskolás gyereket zsarolt egy fiatalkorú társaság — köztük a diák volt iskolatársai. A zsarolók rendszeresen veréssel fenyegették a sértettet, aki ezt elkerülendő, otthonról lopott egy-két ezer Ft körüli összegeket, a két év alatt mintegy 50 ezer Ft- ot. Bár az ügy körülményeinek tisztázása még folyamatban van, feltételezhető, hogy az iskolás efféle tevékenységet már a zsarolás előtt is folytathatott, és ez lehetett az ügy kiinduló pontja. A gyanúsítottak közül ketten már beismerték tettüket. Kihasználva a tartós fagyokat, bogyiszlói közmunkások a jégről végzik a holtág tisztítását, vágják a nádat a Holt-Dunán. fotó: gottvald károly 1
