Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

4. oldal Megyei Körkép 1998. február 7., szombat — Tolna Es Környéke „Háromszoros” halfogyasztók FOTÓ: GOTTVALD Hír-Forrás Tolnai versenyzőt láthat­nak a tévénézők Vágó Ist­ván népszerű kvízműsorá­ban, a Mindent vagy semmit című vetélkedőben. Fekete Zoltán február 9-én, 21.35- től tűnik fel a TV2 program­ján. A faddi önkormányzat a jövő hét elejétől 666 helyi lakosnak fizet ki 7 ezer fo­rintot gázbekötési hozzájá­rulás címén. Ismét jelentkeznek a „vi­lágjáró tolnaiak” a Tolnai Kertbarátkörben. A Gutái puszta tulajdonosa, Monos­tori Mihály mondja el ta­pasztalatait Svájcról, ahol hosszú időt töltött, és nem­csak gyalogszerrel, hanem repülőgépről is szerzett ta­pasztalatokat. A repülés és ejtőernyőzés ma, 50. évét meghaladva is hobbija. Elő­adását a művelődési ház klubtermében, február 9-én, hétfőn 18 órakor tartja. Be­lépődíj nincs. A Tolnai Horgász Egyesü­let február 8-án, azaz vasár­nap délelőtt 9 órától tartja a tolnai művelődési házban. Jelmezes farsangi bált ren­dez a tolnai Selyemgyári óvoda holnap, vasárnap 15 órától a művelődési házban. A kicsiknek a népszerű Holdfény együttes szolgál­tatja a zenét. Kijavítható érdemjegyek A faddi iskolaszék által meghirdetett Szárnyald túl önmagad program reményt ad még a legrosszabb ta­nulmányi eredményt elért diákok számára is. Tavalyi bizonyítványukhoz viszo­nyítva a legtöbbet javító gyerekek nyerik el ugyanis az iskolaszék értékes aján­dékait a mostani tanév vé­gén. A félévi bizonyítvány ismeretében a diákoknak még van idejük javítani és - túlszárnyalva önmagukat - nyerni. A „folyton csak” ki­tűnő tanulóknak viszont eb­ből a szempontból remény­telen a helyzetük. A ponty vezeti az eladási listát (Folytatás az 1. oldalról.) Vizsgálódásunkba a három halbolt (halászok, Czikk-halas, Nyilas-halas) tavalyi eladási adatait, valamint a Tolnai Hor­gász Egyesület tagjai által ’97- ben kifogott - és vélhetően el is fogyasztott - halmennyiséget vontuk be. Nem számoltunk azzal a haltömeggel, amelyet a nem tolnai vásárlók vettek meg a boltokban. Ugyanakkor ezt a mennyiséget valószínűleg kompenzálja az a helybéli orv­horgászok és orvhalászok által kifogott és eladott, vagy elfo­gyasztott mennyiség, amelyet hozzáértők legalább 50 má­zsára becsülnek éves szinten. Ha nagyjából pontos adato­kat kaptunk a halforgalmazók­tól, akkor ezek alapján a tolnai lakosság tavaly mintegy 900 mázsa - édesvízi - halat fo­gyasztott el. Ennek kb. 70 %-a, 640 mázsa volt a ponty. A „má­Mint arról annak idején hírt ad­tunk, tavaly Bogyiszló, Duna- szentgyörgy, Fadd, Gerjen és Tolná - társulási formában - nyújtott be pályázatot 100 fő közmunkás foglalkoztatására. Ám akkor sikertelenül. A közmunkaprogram része­ként idén is van hasonló lehető­ség, amivel - Fadd gesztorálá- sával - élni kívánnak a térség önkormányzatai: Faddon kívül Tolna, Bogyiszló, Gerjen, Du- naszentgyörgy és új csatlako­zóként Fácánkert. Tavaly a bel­vízcsatornák, árvízvédelmi töl­tések, holtágak karbantartását sodik helyezett” a busa, 54 má­zsával, a harmadik a kárász, 32 mázsával. Felmérésünk szerint amurból kb. 15 mázsa fogyha­tott, míg süllőből 11, harcsából 9, csukából 8 mázsa. A fenn­maradó mennyiség jórészt a horgászok által kifogott „egyéb” halfajokból tevődik össze. Mindez azt jelenti, hogy a tolnai, mintegy 12,5 ezer lakos- a csecsemőtől az aggastyánig- fejenként 7,2 kilogramm halat evett tavaly. (Ez például - fél kiló élő halat számítva egy személy egy étkezésére - évi 14 halászlét jelent.) A halfogyasztás országos át­laga 10-15 évvel ezelőtt mint­egy 3,5 kiló volt fejenként. ’95- ben már csak 2,7 kiló hal jutott egy főre. A tolnai hagyományokhoz képest az átlagoshoz viszonyí­tott nem egészen háromszoros és más környezetvédelmi fel­adatok elvégzését tervezték a közmunkások által. Idén a köz­épületek felújításával bővülné­nek a munkák, főként alacso­nyabb képzettségűek bevoná­sával. Hogy az egyes települé­seken mekkora létszámot fog­lalkoztatnak, az az önkormány­zatok közötti egyeztetésen dől el. A kiírás szerint sikeres pá­lyázat esetén a Közmunkata­nács támogatja azokat az ön- kormányzatokat, amelyek leg­alább 3 hónapig legalább 100 olyan személyt foglalkoztat­halfogyasztás nem tűnik jelen­tősnek. Figyelembe kell venni azonban, hogy a hal (még a ponty is) - ezt a ’97-es halhiány ékesen bizonyította - mára szinte a luxusélelmiszer kate­góriába került, és ezt mindenütt megérzik az emberek. Tavaly pontyot 450-700 Ft-ért, busát 100-140 Ft-ért, kárászt 50-300 Ft-ért, amurt 200-250 Ft-ért, süllőt 800-1100 Ft-ért, harcsát 750-1000 Ft-ért, csukát 650 Ft­ért, angolnát 400 Ft-ért lehetett kapni Tolnán az év különböző időszakaiban, a különböző bol­tokban. (Ez azt jelenti, hogy az átlag tolnai jóval több, mint 2000 Ft-ot költött halvásárlásra. Plusz a horgászjegyek ára.) Ettől függetlenül különösebb bátorság nélkül megjósolható, hogy a hal „élvezetéhez” az itt élők utolsó forintjaikig ragasz­kodni fognak. nak, akiknek minimum 80 %-a regisztrált munkanélküli. A Közmunkatanács fizeti a fog­lalkoztatottak bérét és közter­heit, valamint a munkához szükséges eszközöket, munka­ruhát és a szállítást. Az önkormányzatoknak ön­részként rendelkeznie kell a bér és közterhek 10 %-ának megfe­lelő összeggel, amit a munkák­hoz szükséges anyagok megvá­sárlására fordítanának. Az elvi döntést már vala­mennyi önkormányzat meg­hozta a pályázatról. Tolnán a héten konkrét testületi határo­zat született az ügyben. Arról is döntöttek, hogy Tolna városa 3 millió Ft-os önerőt biztosít költségvetéséből erre a célra.-ht­-es­Több, mint 100 fő (köz)munkája a tét A tavalyi sikertelen pályázat után ebben az évben ismét be­nyújtják a Közmunkatanácshoz azt a regionális pályázatot, amelytől mintegy 120-130 fő közmunkás foglalkoztatását remé­lik Tolna és Fadd térségében. Kitiltandók-e a „kufárok” a kultúra templomaiból? Jogszabály ellenes az a gya­korlat, amely szerint a mű­velődési házban kereske­delmi tevékenység folyik. Ez az állítás a tolnai művelő­dési ház tavalyi munkájáról szóló beszámoló kapcsán hangzott el egy tolnai képvi­selő részéről. Hikádi Attila városatya kifej­tette: egy ’97. januárban kia­dott kormányrendelet szerint közintézményben, művelő­dési házban nem lehet keres­kedelmi tevékenységet foly­tatni. Mint mondta, a fogyasz­tóvédelmi felügyelőségtől kapott szóbeli információ is alátámasztja álláspontját. A tolnai művelődési ház sa­ját bevételeinek egyharmada, mintegy 500 ezer forint szár­mazik a ház helyiségeinek ke­reskedelmi célú bérbeadásá­ból. A képviselő szerint ez a bevétel nem áll arányban az­zal a kárral, amelyet az ilyen típusú árusítások a helybéli kereskedelmi vállalkozások­nak okoznak, továbbá a város számára kieső adóbevétellel, valamint azzal a kárral sem, amely esetleg a vevőket érheti az ilyen típusú vásárlásnál. A művelődési ház vezetője, Lönhárd Ferenc azt javasolta, hogy az aljegyző vizsgálja meg a kormányrendeletet tör­vényességi szempontból, és ha az valóban így rendelke­zik, akkor a képviselőtestület törölje a művelődési ház ala­pító okiratából a terembérbe­adásról szóló passzust. ■ Mint néhány Tolna környéki településen - Bogyiszlón, Faddon, Kölesden, Szedre­sen, Tengelicen - megtudtuk, mindenütt gyakorlat a műve­lődési házakban történő árusí­tás. Ennek szükségességét a legtöbb helyen a lakossági igényekkel indokolják, mivel ezek az árusok a kisebb tele­püléseken színesítik a kínála­tot és alacsony áraikkal elér­hető termékeket kínálnak. A települések többségében emellett lényeges szempont a bérleti díjakból befolyó ösz- szeg is, amire általában nagy szüksége van a művelődési házaknak. A vonatkozó kormányren­deletet különbözőképpen ér­telmezték. Több községi ille­tékes szerint a jogszabály megengedi az árusítást. Volt, ahol úgy vélekedtek, a rende­let alapján nem szabadna ezt a tevékenységet folytatni, ám a lakosság érdekében ezt mégis eltűrik. Egy helyen pedig azt válaszolták kérdésünkre, hogy az üzlettel rendelkező kereskedők árulhatnak a mű­velődési házban. ■ Ez utóbbi állásponttal ért egyet Mátyás Tibor is, a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség főosztályvezető helyettese. A szakember rámutatott: a rendelet megkülönbözteti az üzlettel rendelkező és az üz­lettel nem rendelkező keres­kedőket. Utóbbiakra egyér­telműen az vonatkozik, hogy csak vásárokon, piacokon árulhatnak. Az üzlettel rendelkező ke­reskedőkkel kapcsolatban a jogszabály kimondja: a ke­reskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut nem közterületi, ideiglenes árusítóhelyen, al­kalomszerűen értékesítheti. Magyarán: akinek van üzlete, az árusíthat művelődési há­zakban is. Ehhez nem kell kü­lön működési engedély, elég, ha az intézmény igazgatójával megállapodnak a helyiség bérbevételéről. Ugyanakkor az alkalmi árusítóhelyen köte­lező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltünte­tése. Mátyás Tibor elmondta: vizsgálataik szerint a közin­tézményekben általában az üzlettel nem rendelkező ke­reskedők forgalmaznak elő­szeretettel, hiszen piac, vásár viszonylag ritkán van. A felügyelőség azonban az első vizsgálatoknál nem akart eljárást indítani azon művelő­dési házak vezetőivel szem­ben, amelyeknél üzlettel nem rendelkező kereskedők árul­tak. A felügyelőségnél is tisz­tában vannak ugyanis azzal, hogy ezek az intézmények rendkívül rossz anyagi hely­zetben működnek, és ezeket a bevételeket kulturális célokra fordítják. Vizsgálataik fő csa­pása így inkább az árusított termékekre vonatkozott (megfelelnek-e a szabvány­nak, rendelkeznek-e jótállási jeggyel, stb.) A legtöbb prob­léma ugyanis a termékekkel volt, aminek egy részét le kel­lett foglalni, sőt, meg kellett semmisíteni, mert hamisak voltak. A szakember elmondta: a felügyelőség korábban nem tervezte, hogy külön értesíti az önkormányzatokat erről a rendeletről, de miután ezzel a problémával egy tolnai képvi­selő hozzájuk fordult, való­színűleg minden illetékes fi­gyelmét külön felhívják a jogszabályra, megelőzve ez­zel az esetleges jövőbeni fele­lősségre vonásokat.-s­„Címerezés” Faddon A műveletet természetesen nem a kukoricásban, hanem a hétfői testületi ülésen végzik a faddi képviselők. A néhány hete szí­nes szórólapokon a köz elé bo­csátott tervezetről addig még véleményt alkothat a helyi la­kosság, aztán a faluvezetés ren­deletet alkot a végleges válto­zatról. Erre az idő sürget, hiszen a jelképet a nyári szezon előtt több helyen is fel szeretnék használni. Ma a kiskőrösi, a kihívás napi győzteseknek szervezett sportversenyen résztvevő lelkes csapat — megelőlegezve a dön­tést — kitűzőin vidéki próbára is elviszi a címer-tervet. Az eddig beérkezett vissza­jelzések többsége az előzetes szűrőn egyébként már átjutott változatot támogatja. A véleményüket adók egy része sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pajzs körüli paprika és a vízfelület feletti szerszámot (vágókést) közrefogó két do­hánylevél mára csak a dicső múlt jelképe. A potyka a hullámzó vízzel a „jelen üzeneteként a vízisportok kedvelőit hívogatja, illetve a horgászturizmust fejleszti. Ó.K. Rendőrőrs Fiatalkorú zsarolók Faddon Két éve tartó zsarolási ügyre derült fény a héten. Általá­nos iskolás gyereket zsarolt egy fiatalkorú társaság — köztük a diák volt iskolatár­sai. A zsarolók rendszeresen veréssel fenyegették a sér­tettet, aki ezt elkerülendő, otthonról lopott egy-két ezer Ft körüli összegeket, a két év alatt mintegy 50 ezer Ft- ot. Bár az ügy körülményei­nek tisztázása még folya­matban van, feltételezhető, hogy az iskolás efféle tevé­kenységet már a zsarolás előtt is folytathatott, és ez lehetett az ügy kiinduló pontja. A gyanúsítottak kö­zül ketten már beismerték tettüket. Kihasználva a tartós fagyokat, bogyiszlói közmunkások a jégről végzik a holtág tisztítá­sát, vágják a nádat a Holt-Dunán. fotó: gottvald károly 1

Next

/
Thumbnails
Contents