Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK MB •• ■ WW Bálok, emberek, emlékek Tombol a báli szezon, legtöbben bizonyára megfordulnak legalább egy mulatságban. Bállal kapcsolatos kérdésein­ket ismert személyisé­geknek tettük fel. A kérdések a következők: 1. Mikor volt az első bálja? Mire emlék­szik belőle? 2. Mit visel a bálokon? 3. Mi a kedvenc tánca? 4. Ki álmai táncpart­nere? 5. Ha jelmezbálba hív­nák, milyen jelmezt öltene legszíveseb­ben? Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere: O A koszorúcska. Legin­kább talán a feszültségre emlékszem, amit a szülők, hozzátartozók és a botla­dozó lábak okoztak. © Általában a mélykék színű, széles fazonú, kétso­ros gombolású öltönyöket részesítem előnyben. © Kedvencem a dinami­kus zene, kedvenc táncom a rock and roll. Ám ha jó a kedvem, még a tévéhíradó szignáljára is tudok tán­colni. 0 A feleségem. © Abban a korban va­gyok, amikor az ember már megbékélt magával, nem szeretne más bőrébe bújni, de szívesen mennék jel­mezbálba egy laza rocker- szerelésben. Feliinger Károlyné, Ta­mási polgármester-asszo- nya:. 0 Nyolcadik osztályos ko­romban. Nagyon jól sike­rült bál volt, kellemesen éreztem magam. © Általában félhosszú, sö­tét színű ruhát viselek. A báli öltözetet rendszerint üzletben vásárolom, ritkán varratok. © Az angol keringő. © A nagyfiam, aki 28 éves. © Boszinak öltöznék. Gyöngyösi Tibor, Dombó­vár alpolgármestere: O Úgy 20 éves koromban, a dombóvári vadászbál. Legkellemesebb emlékem az egész éjszakai tánc, no és persze az akkor még ku­riózumnak számító vadász­vacsora. © Általában sötét színű öl­tönyt, és a táncra gondolva kényelmes cipőt. © A csárdás. 0 A feleségem, mert vele tudok a legjobban táncolni. © Huszárnak, karddal, csákóval. Dr. Vöröss Endre paksi sebész főorvos, a megyei közgyűlésben képviselő: O Még gimnazista vol­tam, 1954-ben, a szombat- helyi Kovács szálló nagy­termében tartották a bált. Készülődés közben a cipő- krémes dobozzal megvág­tam az ujjam, a lányokra már nem, a bekötött ke­zemre még emlékszem. © Konzervatív öltönyt. Egyszer csokornyakkendőt kötöttem, bál közben ha­zaugrottam lecserélni. Nem lennék jó „Palotás”, nem vagyok vállalkozó alkat. © A tangó, diákköri emlé­kek okán. 0 Akivel azt a tangót tán­coltam. © Mátyás király bohócá­nak. Csörgősipkával a fe­jemen őszintén elmond­hatnám a véleményemet. Oroszki István, Bonyhád polgármestere: O Tizenegy éves korom­ban voltam az első iskolai teadélutánon. Még a tánc­iskola és a koszorúcska előtt. Arra emlékszem, hogy volt egy lány, akivel nagyon szerettem volna táncolni és olyan is, aki ve­lem, ez utóbbitól kicsit fél­tem .. . Végül mindenki­nek a vágya teljesült. © A bálokon öltönyt viselek, általában ké­ket. Csokornyakken­dőm van, de a ku­tyámra adtam és úgy fényképeztem le. Jól állt neki. © Most már a tangó. A csacsacsától a rock and rollig sok minden szerettem, de a sú­lyom már csak a jó öreg tangót engedi. 0 Ha arra gondolok, hogy a városnak egy kis segítséget szerez­zek, akkor a Baden- Württembergi pénz- ügyminisztemő... Egyébként táncoltam már vele, nagyon csi­nos és még okos is ... © Egyszer már vol­tam király, de az nem az én ötletem volt. Én legszívesebben kocsmáros lennék, mert a kocsmába az embe­rek vidámságot és társasá­got keresve járnak. A ha­gyományos kocsma mindig is egy fórum volt, a társa­dalmi élet színtere. Rákosi Gusztáv, lapunk munkatársa: 0 Tízéves koromban a bécsi Operabál. A Filmhír­adóban láttam, hogy „a dolgozó tömegeken élős­ködő osztrák kapitalisták fényes mulatságon űzik el unalmukat”. © Nyakkendőt mindig, új cipőt soha. © Mindegy, nekem csak a ritmus számít. Annyira szeretem, hogy rá nem lépnék. 0 Érdekes, bál után ha­zafelé a nejem is mindig ezt kérdezi. © Cigányprímásnak. Jól elhúznám néhány kelle­metlen fráternek a nótáját. A hálapénzről nem illik beszélni (Folytatás az 1. oldalról.) A gyerekszülés ára A fiatal házaspár első gyere­két várta. A feleség még ta­nult, a férj katona volt. Egyik napról a másikra éltek, s mindent, ami kellett a kisba­bának, használtan kaptak ajándékba. A szülés után ta­nácstalanul néztek egymásra: miből adjunk az orvosnak? A család egyik képzőmű­vész barátja sietett a segítsé­gükre. Tudták, hogy az orvos nagy csodálója a festészet­nek, így pénz helyett egy festménnyel rótták le háláju­kat. A második gyereknél már ügyesebbek voltak. Kevésbé felkapott orvost választottak, s a hálapénz átadásával meg­várták a szülés utáni első kontrollvizsgálatot. Akkorra ugyanis kézhez kapták az anyasági segélyt. Csak borí­tékot cseréltek, s a pénz már a doktoré volt. Repült a bonbon Sokáig vitatkozott a család, hogy mennyi hálapénzt szán­janak a kórházi főorvosnak, akire rábízták a család fejét. Végül 10 000 forintban álla­podtak meg, hi­szen akkor ez egy­havi fizetés volt. De hogyan juttas­sák el a pénzt a fő­doktor zsebébe? Jó ötletnek látszott egy bonbonosdo- bozba becsem­pészni. A családfő remegve nyújtotta át a bonbont a kü­lön viziten, de a doktor sértve érezte magát a csekélység miatt: percek múlva a csoki az ablakon keresztül az udva­ron landolt. A beteg nem volt rest, lement érte, s felvette. Majd jó hangosan megje­gyezte: sajnálatra méltó az, aki nem becsül meg tízezer, nehezen megkeresett forin­tot. Anyával együtt A háráméves kislány otthon, játék közben elvágta az ujját. A sérülés olyan komoly volt, hogy a kórház baleseti sebé­szei a műtét mellett döntöt­tek. A két és fél órás operáció után az osztályvezető főorvos maga ajánlotta fel, hogy fe­küdjön be a mama is a kór­házba a kislányával együtt. Pár napot töltöttek bent együtt, egy kórteremben. Az édesanya szerette volna hálá­ját kifejezni a főorvosnak a sikeres műtétért, s azért is, mert a főorvos a kórházi sza­bályokat megszegve megen­gedte neki, hogy együtt le­hessen a gyerekével. A főor­vos azonban határozottan visszautasította a borítékot. Kinek adjunk? A negyvenéves férfi második szívinfarktusa után élet és ha­lál között lebegett. Az életét egy pályakezdő kisorvos mentette meg. Tudta ezt a család is, de azt nem tudták eldönteni: adjanak-e hála­pénzt az akkor éppen sza­badságon lévő főorvosnak? A család egyik fele csak a kisor- vosnak adott volna. A család másik fele viszont azzal ér­velt: az apa bármikor vissza­kerülhet az osztályra, ezért nem árt a főorvos figyelmét már most, előre megvásá­rolni. Végül egyezségre jutot­tak: a kisorvos 5 ezer, a főor­vos 10 ezer forintot kapott. Vannak olyan orvosok, nem is kevesen, akik nem fogad­nak el hálapénzt. S keserű­séggel tölti el őket, ha arra gondolnak: míg nyugat-euró­pai kollégáiknál ismeretlen a hálapénz intézménye, a hazai egészségügy évtizedek óta nem bír tőle megszabadulni. Sokakat a pénztelenség, a gyalázatosán alacsony fizetés kényszerít a hálapénz elfoga­dására. Februártól egy kezdő kórházi orvos bruttó fizetése 39 ezer forint lesz, az osztályvezető főorvosok pedig bruttó 87 ezer 600 forintos fizetéssel szá­molhatnak. A hálapénz — így sokaknak keresetki­egészítés, amely hónapról hónapra beépül a családi költségvetésbe. Kinek nem jut? A hálapénz az orvostársa­dalmon belül is állandó fe­szültség forrása, hiszen nem jut mindenkinek. A diagnosz­tikában dolgozó orvosok pél­dául szinte soha nem kapnak. Másrészt a betegek évtizedek óta a főnököket részesítik előnyben. A pályakezdőket, a beosztott orvosokat nemigen juttatják plusz keresethez. A kórházi viszonyokat ismerők szerint elég egy pillantást vetni reggelente a kórházak parkolójára, s máris tudni le­het, ki kap hálapénzt. Akik 5- 10 milliós kocsival érkeznek, azok nemcsak a fizetésükből élnek. Jogos a kérdés: meddig marad fenn a hálapénz in­tézménye? Az attól függ, hogy mikor kapnak végre a munkájukhoz mérten tisztes­séges bért az orvosok. S attól is, hogy a betegek meddig ér­zik kiszolgáltatottnak magu­kat a kórházi ágyon. Mert amíg a többség úgy hiszi, hogy emberséges bánásmó­dot, rendes ellátást csak ak­kor kaphat, ha fizet érte, a há­lapénz fennmarad. A többség úgy hiszi, hogy emberséges bánásmódot, rendes ellátást csak akkor kaphat, ha fizet érte Február 14-én, Bálint, Valentin napján küldjön üdvözletét szeretteinek! Ezen a napon a Tolnai Népújságban közöljük üzenetetét Legkésőbb február 12-ig küldje el levélben a kiadó címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a szelvényt kitöltve, a közlési díj befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt Tel.: 74/416-211. Február 14-re, Bálint napra megrendelem a Tolnai Népújságban az alábbi üzenetet: 150 Fi 300 Fi 400 Fi 500 Fi 600 Fi Fotó megjelentetése plusz 500 Ft. Feladó neve: ................................... Lak címe: .

Next

/
Thumbnails
Contents