Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

2. oldal Yilágtükör — Hazai Tükör 1998. február 27., péntek A NATO-főtitkár és a magyar külügyminiszter interjúja lapunknak Brüsszel bízik a sikeres bővítésben év végéig a többi tagállamban is jóváhagyják a bővítést. A NATO folytatja a „nyitott aj­tók” politikáját - hangsúlyozta Solana az Országgyűlés Kül­ügyi és Honvédelmi Bizottsá­gának együttes ülésén tartott csütörtöki előadásában. Javier Solana exkluzív inter­jút adott lapunknak. „Biztonság nélkül nincs jólét”-Főtitkár úr! Mint baloldali­érzelmű fizikaprofesszor, ön egykor a spanyolországi NATO-ellenes tüntetések élvo­nalában haladt. Mi a különb­ség az akkori NATO és a mai észak-atlanti szövetség között, amelynek most a vezetője? Vagy kérdezhetném úgy is: mi a különbség az akkori és a mai Javier Solana között?- Nem mondanám, hogy ve­zetője lettem volna az említett demonstrációknak, viszont tény: tagja voltam egy mozga­lomnak egy olyan korszakban, amely politikailag teljesen el­tért a jelenlegitől. Nem szabad elfelejteni: Spanyolországban akkor nem volt demokrácia, még fennállt a Franco-féle dik­tatúra. Mozgalmunk két alap­vető politikai intézményrend­szer mellett állt ki, amelyek meggyőződésünk szerint meg­határozzák a 21. századi Eu­rópa arculatát - ez az Európai Unió és az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezete.-Egyes vélemények szerint az ön mosolygó tekintete egyút­tal a NATO új arculatának ki­fejezője is. Egyetért ezzel? S vajon a NATO „arcán" vissza­tükröződik-e az ön főtitkári stí­lusa, tudja-e érvényesíteni el­képzeléseit?- A NATO irányítására olyan felelősségteljes pillanat­ban kaptam megbízást, amikor nagy volt a remény, hogy a szervezet képes megújulni; amikor megerősödött az az igény, hogy a NATO alkal­mazkodjék az új realitásokhoz; amikor új kihívásokkal kellett szembenézniük azoknak, akik a földrész biztonsága felett őr­ködnek. Jelenleg az a dolgunk, hogy átalakítsuk a szervezet belső struktúráját, új tagokkal bővítsük ki a NATO-t, újjáala­kítsuk a kapcsolatokat Orosz­országgal, Ukrajnával és má­sokkal, s felkészítsük a szerve­zetet a holnap kihívásaira. Ami a kérdése második felét illeti: én 24 órából 24 órát dol­gozom. Hiszek abban, amit csinálok, s meggyőződésem, hogy megteremthető a földrész biztonsága. A biztonság pedig a jólét, a felvirágzás legfonto­sabb feltétele. Azon vagyok, hogy az emberek ezt megért­sék, s elfogadják, hogy amit csinálunk, az a jövő megalapo­zása; hiszen biztonság nélkül nincs jólét.- Ónok most fejezték be megbeszéléseiket Kovács László külügyminiszterrel. Mindkettőjüktől kérdezhetem: mi volt a magyar NATO-tagság Baráti vacsora Kovács Lászlóval fotó: feb/kallus györgy előkészítésének a legdöntőbb mozzanata ? Másképp fogal­mazva: mi a siker titka?- Nehéz tárgyalássorozat, hosszú hónapok állnak mögöt­tünk, sok-sok problémát kellett megoldanunk, míg kigyúlt a fény az alagútban. Most egy személyes szempontot szeret­nék kiemelni. Számomra mindvégig rendkívüli bizton­ságot és szilárd alapot jelentett Kovács László baráti partner­sége; az, hogy ő igazi, vérbeli politikus, aki mindig értette a folyamat lényegét, és tanácsai­val vagy akár kritikájával is segítette a munkámat.-így látja ezt a magyar partner, Kovács László is?-Javierrel akkor ismerked­tünk meg, amikor még spanyol külügyminiszterként járt Ma­gyarországon, s kezdettől fogva nagyon jó személyes, mondhatnám, baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Ez sokat segített a hazánk csatlakozását előkészítő tárgyalások során, amikor már mint a NATO fő­titkárával folytattunk vele megbeszéléseket - minden formalitás nélkül. Minden ta­lálkozásunkon azt tapasztal­tam, hogy Javier Solana pontos elképzelésekkel rendelkezik a jövőről. Erről győződtem meg szerda este is, amikor kötetlen eszmecsere során a NATO ki­bővítésének következményei­ről beszélgettünk.-Hallhatnánk ennek a be­szélgetésnek néhány részletéről kicsit bővebben ?- Azt elemezgettük, nem hoz-e létre Európában új vá­lasztóvonalakat az új tagok felvétele, vagy nem vált-e ki ilyen érzést azokban, akik most kívül maradnak. Tökéletesen egyetértettünk abban, hogy az új Európa kialakítását nem se­gíti, ha Romániában, Bulgáriá­ban vagy Szlovákiában egy po­litikus, vagy akár egy állam­polgár is azt érzi, hogy újabb falak emelkedtek a nemzetek között. Vagyis: a NATO-nak mint szervezetnek, régi és új tagjainak egyaránt azon kell fá­radozniuk, hogy kialakuljon egy új, egységes világrend, és megfogalmazódjék az európai biztonság új értelmezése. Meg­elégedéssel és örömmel tölt el, hogy ebben is teljes a nézet- azonosság közöttünk. Csák Elemér A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének pol­gári tagozatával tUntette ki a NATO főtitkárát Göncz Árpád államfő az Országház Nándorfehérvári termében. Javier So­lana a nem magyar állampolgár számára elérhető legmaga­sabb kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől. A brüsszeli politikus szerda este érkezett Budapestre, és el­sőként Keleti Györggyel talál­kozott. A megbeszélésen a honvédelmi miniszter kifej­tette: hazánk álláspontja to­vábbra is az, hogy a délszláv válság rendezéséhez megadja a segítséget az SFOR-erőknek. Keleti György szólt arról is, hogy a NATO-központban a magyar katonai misszió bőví­téséhez szükséges pénz ren­delkezésre áll, ennek megfele­lően a missziót az év végére legalább 13-15 taggal szeret­nék működtetni. A NATO rendkívül elége­dett Magyarország és az észak­atlanti szövetség kapcsolatá­nak fejlődésével - jelentette ki tegnap Javier Solana, amikor fogadta őt Horn Gyula minisz­terelnök. A főtitkár bízik ab­ban, hogy a NATO-bővítés ra­tifikációs folyamata a tervezett menetrend szerint lezajlik. Reméli, hogy az Egyesült Ál­lamokban március közepéig megtörténik a ratifikáció, és az Göncz Árpád kitünteti Solanát fotó: feb/kallus györgy Fenyő-ügy: egy gyanúsított. A robbantásos, leszámolásos bűncselekmények nem jelentik egy újabb bűnözési hullám kezdetét - mondta Kiss Ernő rendőr dandártábornok, az ORFK főkapitány-helyettese, a KBI főigazgatója. Ehhez a hír­hez kapcsolódik, hogy tegnap előzetes letartóztatásba helyez­tek egy jugoszláv állampolgárt, akiről elképzelhető, hogy kap­csolatba hozható Fenyő János meggyilkolásával - közölte az ORFK sajtóosztálya. Bős nem aktuális. Az FKGP felszólítja Horn Gyula minisz­terelnököt és a magyar kor­mányt, hogy ne kössön semmi­lyen szerződést Bős-Nagyma­rosról a szlovák féllel, mert an­nak minden káros következmé­nyét egy következő kormány­nak kellene viselnie - jelentette ki tegnap újságírók előtt Tor- gyán József pártelnök. Deutsch a taxisokért. Teljes az egyetértés a Fidesz és a taxi­sok között abban, hogy az Or­szággyűlés még ebben a parla­menti ciklusban fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely foko­zott büntetőjogi védelemben részesítené a taxis vállalkozó­kat - jelentette ki Deutsch Ta­más, a Fidesz-MPP alelnöke, miután megbeszélést folytatott egyes taxistársaságok képvise­lőivel. Nyílt láng. Ismeretlen tettesek szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a vendégek szeme lát­tára felgyújtották a székesfe­hérvári Kadocsa éttermet. Sze­mélyi sérülés nem történt, de a helyiség teljesen kiégett. Tűztilalom. Mától kezdve az ország teljes területén az er­dőkben, valamint az erdőterüle­tek határától számított 200 mé­teren belül tűzgyújtási tilalmat rendelt el a földművelésügyi miniszter. Segítség 27 ezer családnak A kormány továbbra is őszre javasolja a kisebbségi választásokat A lakáshitel-tartozások rendezéséről, az állami gondozottak otthonalapításának támogatásáról döntött tegnapi ülésén a kormány. A kabinet állást foglalt arról is, hogy kitart a ki­sebbségi képviselő-választással kapcsolatos eredeti állás­pontja mellett. Kiss Elemér szóvivő az ülést követően elmondta: kormány­zati segítségre csak a valóban önhibájukon kívül kilátástalan helyzetbe került családok számíthatnak. Jelenleg mint­egy 500 ezer család görget maga előtt lakásrezsi, illetve ingatlanvásárlási hiteltartozást - közülük mintegy 170 ezret több mint fél év alatt fölgyü­lemlett adósság terhel. A kor­mány segélycsomagja mint­egy 27 ezer olyan családot érint, amely ellen a pénzinté­zetek már megindították vagy hamarosan megindítják a be­hajtási eljárást. A költségvetés tartalékából 2-3 milliárd forintot tudnak elkülöníteni a hiteltörlesztések támogatására. Ezt az összeget a helyi önkormányzatok saját forrásaikból egészítenék ki. Felmerült az az elgondolás is, hogy az állam átvállalja a hi­telt, így az adósok - a pénzin­tézeteknél „türelmesebb” - központi költségvetésnek tar­toznának. További változat, hogy az adósokat közmunká­kon foglalkoztatnák és a kere­setük 40-50 százalékát az ön- kormányzat átutalná a hitel törlesztésére. A kormány ápri­lis végéig eldönti, hogy me­lyik változatot terjeszti az Or­szággyűlés elé. Foglalkozott a kabinet a ki­sebbségi parlamenti képvise­lők megválasztásának idő­pontjával is. Mint ismeretes, az Országgyűlés kisebbségi bizottsága azt javasolta: má­jusban válasszák meg a ki­sebbségi képviselőket. A kor­mány azonban kitart eredeti javaslata mellett, amely sze­rint októberben kellene a vá­lasztásukat lebonyolítani. Szalóky Eszter Zöldek a gát ellen. Képben és szóban, transzparensekkel és sajtótájékoztatón adták hírül tegnap környezetvédő szervezetek, hogy ellene vannak minden gátnak a Dunán. Ezt szombaton a parlament előtti tüntetéssel is nyomatékosítani kívánják, fotó: feb/kallus györgy Tarthatatlanul alacsony bérek az egészségügyben Horn lassú javulást ígér A kabinet kiemelt feladatá­nak tekinti az egészségügy rendbetételét - mondta Horn Gyula tegnap Budapesten, a Szent János Kórház fennállá­sának 100. évfordulója al­kalmából rendezett tudomá­nyos ülésen. A kormányfő úgy vélekedett: az egészségügy működése már ma is hatékonyabb, mint né­hány évvel ezelőtt volt. Az in­tézmények többségének hely­zete konszolidálódott, alig 10 százalékuk van krízishelyzet­ben. Ezért elfogadhatatlan az időnként tapasztalható, ezzel el­lentétes tartalmú pánik- és hisz­tériakeltés. A kormány feltett szándéka, hogy folyamatosan javítsa a gyógyító, megelőző ellátásban dolgozók bérviszonyait, és az elkövetkezendő években nö­velje a nagy jelentőségű beru­házásokra és fejlesztésekre, va­lamint a meglévő intézmények felújítására fordítható költség- vetési támogatás reálértékét. A kormányfő elismerte, hogy az egészségügyiek jelenlegi ke­reseti viszonyai tarthatatlanok. Ennek ellenére felelőtlen­ség lenne gyors javulást, 1998-1999-re jelentős előrelé­pést ígérni, mert ezt a rendelke­zésre álló források nem teszik lehetővé. Horn azonban biztosí­totta az ágazat dolgozóit, hogy a kabinet napirenden tartja, s folyamatosan javítani kívánja bérhelyzetüket. A kormányfő végezetül hangsúlyozta: az egészségügy átalakításának folytatásában nem csupán a kormánynak, ha­nem az egészségbiztosítónak és a települési önkormányzatok­nak is van felelősségük. Mi az eljárási kegyelem? Az államfőnek nem kell indokolnia döntését Számviteli fegyelemsértés és hűtlen kezelés vádjával indult eljárás Farkas Flórián ellen, ám a mára kitűzött büntető- tárgyalás elmaradt. A Lungo Drom Országos Cigány Szö­vetség elnöke ugyanis ke­gyelmi kérvényt nyújtott be az eljárás megszüntetésére. A döntés a köztársasági elnök kezében van. A jog megkülönbözteti a köz­kegyelmet és az egyéni ke­gyelmet - mondja dr. Margitán Éva, az ELTE Büntetőjogi Tan­székének adjunktusa. - Előbbit az Országgyűlés, utóbbit a köz- társasági elnök gyakorolhatja. Attól függően, hogy a bünte­tőeljárás melyik szakaszában gyakorolják a kegyelmet, lehet szó eljárási, illetve végrehajtási kegyelemről. Az eljárási kegyelem kizárja, hogy az adott ügyben tovább folytassák a nyomozást, a bün­tetőeljárást. Ezzel szemben a végrehajtási kegyelem a bíró­ság által jogerős ítéletben ki­szabott büntetéstől mentesítheti az érintettet. A Büntető törvénykönyv egyébként kimondja, hogy az államfőnek az eljárási kegye­lemmel kapcsolatos döntését nem kell megindokolnia. Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents