Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

1998. február 25., szerda Hazat Tükör 5. oldal A honvédség nyelve a NATO-ban is magyar marad Leállt a,»fűnyíró” a seregben Törvény az ügyvédekről és a fiatalkorúak foglalkoztatásáról Visszatér a szolgálati útlevél A képviselők tegnap elfogadták az ügyvédekről szóló tör­vényt, amely korszerű rendelkezéseket vezet be, fenntartva a pálya nyitottságát, az ügyvéddé válás alanyi jogát. A jogszabály nagy hangsúlyt helyez az ügyvéd függetlensé­gére, ezért az nem állhat mun­kaviszonyba (kivéve az al­kalmazott ügyvédet), nem le­het sem közalkalmazott, sem köztisztviselő, és igazságügyi szakértő sem. Az ügyvédi kamara tagja, vagyis ügyvéd csak magyar ál­lampolgár lehet, a hazánkban dolgozó, külföldi állampol­gárságú jogászokra a külföldi jogi tanácsadó fogalmát vezeti be a törvény, ők azonban csak magyar ügyvéddel illetve, ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végezhetnek itt jogi tevékenységet. Ugyancsak elfogadta a par­lament a külföldre utazásról szóló törvényt, amely elsősor­ban az útlevelekkel foglalko­zik. A magánútlevél érvényes­ségének időtartama 4 éves életkorig 2 év, 4-től 18 éves életkor esetén 5 év, a 18 éven felülieknek 10 év, de olcsób­ban 5 évre is kiállítható. Visz- szajön a szolgálati útlevél - mert főképp a keleti kapcsola­tokban - előnyöket biztosít tu­lajdonosának. Az országgyűlési képvise­lők kiharcolták, hogy továbbra is diplomata útlevéllel utaz­hassanak. Nem mehet kül­földre az, akinek 10 millió fo­rintnál nagyobb adó-, vám­vagy járuléktartozása van. A Munka törvénykönyvé­nek tavalyi módosítása a munkaviszonyban foglalkoz­tatás alsó korhatárát 14-ről 15 évre emelte. Kiss Péter mun­kaügyi miniszter tegnap elő­terjesztette azt a javaslatát, amelynek értelmében fiatal­korú 1998. június 1-jétől munkavégzésre irányuló bár­mely egyéb jogviszony kere­tében is csak a 15. életévének betöltését követően foglalkoz­tatható. Ez nem vonatkozik bizonyos művészeti tevékeny­ségekre és a szünidei munka- vállalásra. (simonffy) Négy méterre a megállapodástól A „piszkos” anyagiakról sikerült megállapodni a hétfő éj­szakába nyúló megbeszélésen, de továbbra sem oldódott meg a dunakiliti víztározó ügye - nyilatkozta lapunknak Nem­csók János, a magyar tárgyalódelegáció vezetője.- Mennyire közeledtek a végső megállapodáshoz a legutóbbi tárgyalás során? - kérdeztük az államtitkárt.- Bizonyos kérdéseket sike­rült végérvényesen tisztázni, de még mindig vártnak vitás pontok. Noha mindkét fél sze­retné tartani a Hágai Nemzet­közi Bíróság által előírt már­ciusi határidőt, s megegye­zésre törekszik, jelenleg nem tudom megmondani, sikerül-e megállapodnunk.- Mi a legfőbb vitaforrás?- A dunakiliti víztározó kö­zös üzembe helyezéséről foly­nak a leghevesebb viták. Mi a vízszintet 128 méterben java­soltuk, a szlovákok azonban legfeljebb 124 métert tudnak elfogadni.-Mi a gyakorlati jelentő­sége ennek a 4 méternek?-A magyar álláspont sze­rint sportolásra sokkal alkal­masabb a magasabb vízszint, mint a szlovákok javasolta 124 méteres, de ami még in­dokoltabbá teszi véleményün­ket az az, hogy a már kiépített vízjcözművek is így tudnak jó kihasználtsággal működni.- Miért nem tetszik ez a megoldás a szlovákoknak?- Mert attól tartanak, hogy ha Dunakiliti teljes üzemen működik, a Dunacsúni erőmű kevesebb energiát tud termelni a szlovákoknak.-Hírlik, már a kártérítés ügye sem olyan egyértelmű, mint volt a tárgyalások előző szakaszaiban. Egyes számítá­sok szerint nemhogy mi nem tartozunk, hanem a szlovákok tartoznak nekünk. Ez ügyben mire jutottak?- Hétfőn megegyeztünk abban, hogy mivel meglehető­sen nehezen számszerűsíthető a kár mindkét oldalon, s a számítási módszerek is elté­rőek, senki sem fizet semmit a másiknak. Ez összhangban áll a hágai ítélettel, hiszen abban is a „nullszaldós” megoldást javasolták.- Ez azt jelenti, hogy anya­giakról már nem beszélnek?- Igen. A mielőbbi meg­egyezés érdekében pénteken Pozsonyban ismét tárgyaló- asztalhoz ülünk, de akkor már csak a dunakiliti tározóról lesz (szalóky) szó. * A nullszaldós elszámolás a vízlépcsővitában nem tekint­hető nagy eredménynek, ha ennek keretében Magyaror­szágnak 2,5 milliárd dollárért újabb duzzasztóművet kell épí­tenie - közölték a Duna Kör és a Duna Charta képviselői keddi sajtótájékoztatójukon. Elindult a Sulinet-busz A Sulinet-program részeként kedden Nagykátán indították útjára a művelődési tárca által felszerelt Sulinet-buszt, amely az ország különböző városaiban, községeiben vezeti be az általános és középiskolai diákokat a számítógép kezelésé­nek, az Internet használatának rejtelmeibe. Csak a meghatározott felada­tokat ellátó tiszteknek kell beszélniük angolul, az ő nyelvtudásukat azonban fej­leszteni szükséges. A fenti megállapítást Gyarmati István, a Honvédelmi Miniszté­rium helyettes államtitkára tette, amikor európai újságírók előtt tartott tájékoztatót a vár­ható NATO-tagsággal össze­függő feladatokról. A reform első, főként meny- nyiségi szempontokat érvénye­sítő szakasza 1997 végén lé­nyegében lezárult - mondta a helyettes államtitkár. Megfo­galmazása szerint a létszám- csökkentést nem a „fűnyíróelv” alapján, hanem figyelemmel a várható feladatokra, differenci­áltan hajtották végre. Ennek nyomán most a háttérintézmé­Alkotmányellenes az özvegyi nyugdíj mértékének megálla­pítása azon özvegyek eseté­ben, akik saját jogú nyugellá­tásra nem szereztek jogot és korukra tekintettel ez tőlük már nem várható el. Ugyanez igaz a szülői nyugdíjra jogo­sultak esetében is, állapította meg tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság. A kifogásolt rendelkezés sze­rint az özvegyi nyugdíj - a ko­rábbi 50 százalékkal szemben - 20 százaléka lett volna annak az ellátásnak, amely az elhuny­tat halála időpontjában megil­lette. Az alkotmányellenes ren­delkezést a testület 1998. január 1-jére visszamenőleges hatály­Az ismeretterjesztő televízió­zás magyar úttörője március 1-jén lesz hároméves. Ebből az alkalomból a buda­pesti Planetáriumban tartottak multimédiashow-t, amelyen a környezetvédelmi és a művelő­dési tárca vezetői is elismerés­sel szóltak az ismeretterjesztő tévécsatorna színvonaláról. Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter szerint a Spekt­rum igazi értékeket közvetít, nemcsak a természetvédelem, hanem a kultúra, a tudomány és a történelem fejezeteiből is. Honti Mária, a művelődési tárca államtitkára kiemelte az agressziómentességet és a szín­vonalas szórakoztatást, amely újra összehozza a családtagokat a képernyő előtt. George Douglas, a Spektrum nyekkel együtt 61 500 a ma­gyar haderő immár végleges­nek tekinthető létszáma. Az együttműködési képes­séghez először is azt kell elérni, hogy a magyar katonai doktrína igazodjon a többi NATO-or- szágéhoz. Emellett a vezetési rendszert, valamint a kommu­nikációs rendszert kell össz­hangba hozni a szövetség struk­túráival. Ami az idegennyelv-tudást illeti, a helyettes államtitkár elmondta: meg kell duplázni az angolul tudó magyar tisztek ma mintegy másfél ezres számát, illetve meg kell szilárdítani, stresszhelyzetben is jól hasz­nálható szintre kell emelni ezt a nyelvtudást. A Magyar Hon­védség vezénylési nyelve azonban a magyar marad - szögezte le Gyarmati István. lyal megsemmisítette, és e ha­tályvesztés azon a napon kö­vetkezik be, amikor hatályba lépnek az Alkotmánybíróság e döntésével összhangban álló új törvényi rendelkezések. A testület azért élt a vissza­menőleges megsemmisítés fel­tételes időpontban történő megállapításával, hogy a tör­vényhozókat az alaptörvénybe ütköző rendelkezések mielőbbi pótlására késztesse, illetve az érintettek az alkotmányos sza­bályok megszületéséig se ma­radjanak ellátatlanul. A testület szerint az új nyug­díjaknak a korábbinál alacso­nyabb megállapítása önmagá­ban nem sérti a szociális biz­tonság alkotmányos elvét. TV Rt. ügyvezető igazgatója szerint nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy minél szélesebb körben fogható legyen műso­ruk. Az adás mintegy 150 ká­beltelevíziós társaság hálózatán több mint 700 ezer háztartásba, 2-2,5 millió nézőhöz jut el Ma­gyarországon, és bár vállalko­zásuk egyelőre nem nyeresé­ges, reményeik szerint néhány esztendőn belül azzá válik. A program az elmúlt év ápri­lis 1-jétől műhold közvetítésé­vel mintegy száz magyar tele­pülés körzetében fogható. Minda Judit programigaz­gató bejelentette: szándékuk szerint hamarosan pénteken délelőttönként is sugároznak majd, elsősorban a középisko­lások számára, és a közeljövő­ben Teletext-szolgáltatással is jelentkeznek. N. Zs. A tizenkét számítógéppel fel­szerelt busz egy-egy települé­sen több napot is eltölt. Dél­előttönként azokat a gyereke­ket várják, akiknek iskolájá­ban még nincs számítógép, délutánonként pedig szabadon kalandozhatnak a diákok az Internet világhálózatán. A busz Nagykáta után Sár­váron, Győrben, Csornán várja legközelebb a számítás- technika iránt érdeklődő gye­rekeket. A buszos program kapcsolódik a tárca tavaly meghirdetett Sulinet-program- jához, amely azt tűzte ki célul, hogy 2002-ig valamennyi ha­zai általános és középiskolá­ban hozzáférjenek a diákok az Internethez. Első lépésként az idén au­gusztus végéig mind a 960 kö­zépiskolát felszerelik számí­tógépekkel. Az eszközök be­szerzésére tavaly 3,5 milliárd forintot fordított a tárca. A pe­dagógusok részére is szervez­nek Internet-használói tanfo­lyamokat, s készülnek már azok a segédanyagok is, ame­lyek az oktatást könnyítik majd meg. Scheiber Sándor-díjak. Raj Tamás főrabbi, történésznek, a Makkabi Kiadó igazgatójának és Rózsa Hubának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hit- tudományi Kara teológiai pro­fesszorának ítélték a Scheiber Sándor-díjakat. Az elismerést Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyújtotta át a két kitüntetettnek. Tavasszal a parlamentbe. A hazai németek üdvözlik Gellért Kis Gábor képviselőnek és a szocialista frakciónak azt a döntését, amely szerint min­denképpen az idén tavasszal kell megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét - nyi­latkozta Kemer Lőrinc, a Ma­gyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Gazdag a föld. Hazánk kiter­melhető ásványvagyona jelen­leg több mint tízmillió tonna, de szakemberek szerint ezen kívül még legalább 29 milliárd tonnányi ásványt rejt a föld mé­lye - nyilatkozta Farkas István, a Magyar Geológia Szolgálat főigazgatója. Napi hatezer fizető autós. Az Ml-es autópálya Győr-He- gyeshalom közötti koncessziós szakaszán 1997-ben naponta át­lagosan 6320 gépjármű haladt át - közölte az útszakaszt üze­meltető Első Magyar Koncesz- sziós Autópálya Rt. (ELMKA Rt.). Az Ml-eshez kapcsolódó Ml5-ös autópálya a tervek sze­rint júniusban nyílik meg, és ingyenesen használható majd. Ápolási gondoh. Az otthoni szakápolásra jutó 1,16 milliárd forint csak a bérre elég, a szol­gálatok más kiadását nem fe­dezi - mondta Falus Ferenc, a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke. Léteznek-e plazmagömbök? Az ország légterében olykor látható különös, a fizikai törvé­nyek által megmagyarázhatat­lan fényjelenségekre, úgyneve­zett plazmagömbökre hívta fel a figyelmet Verőczei Ernő mérnök-kutató, akinek tapasz­talata szerint e fényjelenségek olykor intelligensnek tűnő re­akciókra is képesek. Magyar drogcsempészek. A rendőrség kedden megkezdte a magyar állampolgárokat is érintő brit drogcsempészügy hazai szálainak felgöngyölíté­sét - közölte Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi sajtóreferense. A Scotland Yard és a brit vámőr­ség akciócsoportja vasárnap tartóztatta le a Hungarocamion egyik sofőrjét, amikor egy London környéki parkolóban 40 kilogramm heroinnal meg­töltött pótkereket adott át a szállítmányra váró török nem­zetiségű dealereknek. Alkotmányellenes rendelkezés a nyugdíjtörvényben • • Örömhír özvegyeknek Hároméves a Spektrum TV Parlamenti bizottság próbálja meghatározni, mi a „csekély” mennyiség Európában itt a legolcsóbb a drog Világszerte növekszik a kábítószer fogyasztásának társa­dalmi elfogadottsága - állapítja meg az ENSZ Kábítószer El­lenőrző Szervének (INCB) jelentése, amelyet világszerte, köztük Budapesten is, kedden hoztak nyilvánosságra. A megelőzés kellő sikerét gá­tolja, hogy a környezet - a tö­megkultúra és a média közve­títő szerepe révén - egyre megértőbben viszonyul a drogfogyasztókhoz - olvas­ható az elemzésben. A jelentés külön felhívja a figyelmet az Internet veszélyeire. A világ­hálón lehet a legegyszerűbben kábítószerrel kapcsolatos in­formációkhoz jutni. Veér András, a Kábítószer­ügyi Tárcaközi Bizottság el­nöke a hazai helyzetet ismer­tetve elmondta: kontinensün­kön hazánkban a legolcsóbb a kábítószer, s ebből követke­zően viszonylag alacsony a beszerzési bűnözés. A pszi­chiáter szerint a magyar drog- piacon túlkínálat van, és a leg­veszélyeztetettebbek e tekin­tetben a tizenévesek. Hazánkban egy-egy ke­ménydrogos körülbelül 1,5-2 millió forintot költ évente ká­bítószerre, míg az úgynevezett diszkódrogokat kedvelők 300- 400 ezer forintot. Becslések szerint mintegy 150-300 ezren legalább egy­szer kipróbáltak már valami­lyen kábítószert és 30-50 ezer honfitársunk tekinthető rend­szeres fogyasztónak. Az egyik legkeményebb drognak, a he­roinnak 3-4000 rabja van. A kábítószerek „csekély” és .jelentős” mennyiségének megállapításánál az EU aján­lásait kellene figyelembe venni - mondta Veér András, utalva ezzel a parlament kábí­tószerügyi eseti bizottságában folyó munkára. A grémium azonban - hangzott el a bizottság tegnapi ülésén - csak májusra készül el jelentésével. Addig viszont nehezen foghatók meg a drog­árusok, mert vitatható, hogy mi számít „csekély” mennyi­ségnek, amit bárki személyes használatra büntetlenül magá­nál tarthat. fyju-zola Kulcsár Kálmán a kétkamarás parlamentről Nem csak pártérdekek vannak A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének ügyében az igazi, a helyes megoldást vitathatatlanul a törvény- hozás második kamarájának létrehozása jelentheti - állítja a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Inté­zetének igazgatója. Kulcsár Kálmán akadémikus javaslata szerint a - magyar tör­ténelmi hagyományokra tekin­tettel felsőháznak nevezendő - második kamara 100 tagú lenne, miközben ennyivel csökkenne a jelenlegi parla­menti létszám, azaz az alsóház­ban 286 képviselő ülne. Mint mondta, a politikai dön­tések ily módon nem csupán pártpolitikai érdekek alapján formálódnának, hanem az ön- kormányzatok, a kultúra, a tu­domány, az etnikumok képvise­lői is alakíthatnák azokat. Meg­fontolásra ajánlja az egyházak képviseletét is. Az akadémikus elképzelése szerint a helyi és regionális ön- kormányzatok képviselői adnák a „második ház” tagjainak 40 százalékát. (A főváros, a me­gyei jogú városok, a 10 ezer la­kosnál nagyobb, illetve kisebb lélekszámú települések önkor­mányzatai településtípusonként 10-10 személyt választanának.) További 20 százalékot az or­szág legfontosabb köztestületei - például a szakmai kamarák -, az MTA, az egyetemek oktatói kara választana tagjai közül. A nemzeti és etnikai kisebbségek adnák az összlétszám 15-20 százalékát. A negyedik csopor­tot a köztársasági elnök ne­vezné ki az ország ismert mű­vészeti, tudományos, műszaki és más alkotói, illetve olyan ki­emelkedő politikusok közül, akiket erre az Országgyűlésbe jutott pártok javasolnak. A jelölési jog esetleg kiter­jeszthető lenne a parlamentbe nem került pártokra is. Kulcsár Kálmán optimista az elgondolás jövőjét illetően, hi­szen a parlamenti pártok közül három támogatta a ház kétka­marássá alakítását, a civil szer­vezetek és a kisebbségek is mellette vannak csakúgy, mint az alkotmányjogászok zöme. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents