Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

ÁCS PÉTER A NAGYMESTERI CÍMRE HAJT (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1998. FEBRUÁR 25. SZERDA ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM SZONYEGVASAR A SULÁKNÁL! Március 2-től április 11-ig készpénzes vásárlás esetén minden szőnyeg FÉLÁRON! Kárpótlási jegyét padló­szőnyeg vásárlása esetén 150%-on beszámítjuk! Szekszárd, Garay tér 16. Telefon: 74/316-262. Karnevál Bonyhádon Ennyi bolond nem volt még egy­szerre egy helyen Bonyhádon - ezt Rittinger Ántal, a város „né­met polgármestere” azaz a német kisebbségi önkormányzat elnöke mondta tegnap délután, a far­sangi karnevál megnyitásakor. A „bolondok” azaz, akik beöltöz­tek jelmezbe, mintegy százan voltak, köztük nyugdíjasok, is­kolások. A városközponton vé- gigvonulókat sokan érdeklődve nézték, különösen nagy sikert aratott jelmezével Chaplin, alias Hoffmeister Lajos. A farsang­záró karneválon éjfélig szólha­tott a Pecze Gáborral megerősí­tett Ticket együttes zenéje. Ma, nulla órakor ugyanis beköszön­tött a böjt. FOTÓrGOTTVALD Üléstctartott a szekszárdi művelődési bizottság Értékeink védelmében A szekszárdi közgyűlés műve­lődési bizottsága tegnapi ülésén úgy foglalt állást, hogy javasolja a közgyűlésnek nyújtson be pá­lyázatot az ifjúsági koordinációs tanács kiírására. Ebben támoga­tást lehet kérni ifjúsági referens foglalkoztatására. Az álláshely nem a városházán, hanem ott lenne, ahol a gyermek és ifjúsági programok zajlanak, vagyis a Babits Mihály Művelődési és Gyermekek Házában. Megtárgyalták ezen kívül a helyi építészeti értékek védelmé­ről szóló rendelet módosító elő­terjesztését. A rendelet helyi vé­delem alá helyezi az épületek mellett a köztéri művészeti alko­tásokat és emléktáblákat is. A módosítás az 1996 óta elkészült művek listájával egészíti ki a vé­dett értékek folyamatosan bő­vülő listáját. Ezt is egyetértőleg javasolják a közgyűlésnek elfo­gadásra. Az idén kilenc városi oktatási intézmény igazgatójá­nak jár le az öt éves megbízatása. A bizottság elfogadott egy ütem­tervet, ami szerint mind a kilenc pályázatot el lehet bírálni még a tanév vége előtt. -i­Folytatódik a vár-rekonstrukció Harminc millió Ozorára 1998-ban összesen harminc millió forintot fordít a Kincs­tári Vagyonkezelő Igazgatóság az ozorai Pipo-vár felújítására. A napokban hagyják jóvá a KVI Tolna Megyei Kirendelt­ségének költségvetését, amely­ben 30 millió forint szerepel az ozorai vár felújítására - tudtuk meg Szabó Tibortól, a kiren­deltség igazgatójától. A vár-re­konstrukciója a Műemlék 2000 program keretében várhatóan 2003-ig befejeződik, összesen 200 millió forintos ráfordítás­sal. Még ebben az évben elké­szül a vár északi - és elképzel­hető, hogy a nyugati - homlok­zatának felújítása. Két millió forintot fordít a KVI a várudvar rendbetételére, ahol október 7- én tart ünnepi megemlékezést az 1848-as szabadságharc 150. évfordulója alkalmából a Tolna Megyei Közgyűlés. (-h -c) A fiatalok egymásért is tehetnek Az Országos Foglalkoztatási Alapítványtól elnyert pályázati pénzből valósult meg az a program, amelynek keretében dombóvári és városkörnyéki hátrányos helyzetű, munkanél­küli fiatalok vehettek részt egy tíz napos - s az elmúlt hét vé­gén befejeződött - tréningen. Hogy ez mit is jelent valójában, azt Ruzsits Évától a dombóvári Családsegítő Szolgálta veze­tőjétől kérdeztük.- Az intézetünk megalaku­lásától, vagyis 1996. óta fog­lalkoztat bennünket az, hogy miként tudnánk segíteni eze­ken a fiatalokon, s az elmúlt év tavaszán már sikeresen pá­lyáztunk egyszer a Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal közö­sen - mondja Ruzsits Éva. Akkor a szociális mindentudót sikerült kiadnunk, aminek egy része a munkanélkülieknek ad hasznos információkat. A most elnyert 330 ezer forint­ból 27 fiatal tíz napos kísérleti jellegű tréningjét valósíthatjuk meg két turnusban. A program költsége egyébként ennél több, ám saját erőnk mellett a kistérségi területfejlesztési társulás is hozzájárult a prog­ram kivitelezéséhez. (Folytatás a 4. oldalon.) A hegyközség is feltárhatja A tavaly elfogadott bortörvény jobb helyzetbe hozta a termelőket - mondta dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tegnap egy Tamásiban rendezett szőlőtermesz­tési és borászati tanácskozáson. A törvény több mindent bíz a termelői kö­zösségekre, és külön foglalkozik a hamisítók el­leni szankciókkal. A bortörvény hatósági jo­gokkal ruházza fel a hegybírókat, és szigorúbb adminisztrációt követel a termelőktől. Az előí­rások szerint már az ötszáz négyzetméter feletti szőlőterülettel rendelkezőknek is be kell jelent­kezniük a hegyközséghez. Az - egyébként 1998 második felétől egyszerűsödő - szárma­zási igazolásokra egyrészt az adatszolgáltatás, másrészt a borhamisítók elleni fellépés miatt van szükség - hangsúlyozta dr. Urbán András. Ez utóbbihoz a főtitkár szerint ma a törvényi keretek kilencvenöt százalékban adottak, de, mint mondta, erre kevés készséget érez Hegy­községek Nemzeti Tanácsa. A hamis borok elleni küzdelemben a hegy­községeknek is van szerepe, a termelői közös­ségek is feltárhatják a beszállítókat, kereske­delmi egységeket. Fekete Péter, az Országos Borminősítő Intézet felügyelője a többi közt arra hívta fel a figyelmet: ha a pincekönyv ada­tai és a bormennyiség nem egyeznek, azt vonja maga után, hogy asztalivá minősítik a minőségi borokat is. (tf) Röviden A mözsi iskolában ma dél­után 2-től bélyeggyűjtő szakkör indul. 8FOR bemutató Győrében. Ma délelőtt a taszári légibázis katonái látogatnak a faluba, ahová ugyancsak mára várják Nagy Miklóst, a miniszterel­nöki hivatal főtanácsadóját. Tolnán a polgármester és hat városi képviselő alkotta bizott­ság tegnap délután tett javasla­tot arra,ódén kik kapják a Tolna Városért Kitüntető Díjat. A vá­rosból korábban összesen hét ajánlás érkezett, ezek közül két főt választott ki a bizottság. A neveket a március 2-i testületi döntés után tudhatjuk meg. Vietnamban jártam címmel Potápi Árpád, a Bonyhádi Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gim­názium tanára tart előadást Aparhanton, a községi könyv­tárban ma este hat órakor. Farsang. A Tolna Megyei Ön- kormányzat Szekszárd-Palánki Idősek Otthona farsangi bált rendez ma délután 2 órától az otthon lakóinak. Ez alkalomból a dolgozók farsangi fánkkal kedveskednek az időseknek. Állománygyűlésen értékelték az elmúlt évet a rendőrök Nőtt a bűncselekmények száma A Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság tegnap délelőtt ál­lománygyűlésen értékelte az elmúlt évi munkát. Bach József a megyei közgyűlés elnöke hozzászólásában elismerően szólt a rendőrség és a Tolna megyében dolgozó rendőrök eredmé­nyes munkájáról. Bátorfi György megyei főkapi­tány értékelésében részletesen szólt a bűnözés alakulásáról. Tolna megyében még mindig kiegyensúlyozott a közbizton­ság. Ennek ellenére akadnak figyelmeztető adatok és ten­denciák. Megyénkben is nőtt a bűncselekmények száma, s tízezer fölé emelkedett. Hogy ezt a mennyiséget még mindig képes kezelni a megye rendőri állománya, azt a felderítési mutatók is igazolják. Az is­mertté vált bűncselekmények 81 százalékát most is vagyon elleni cselekmények tették ki, aggasztó viszont, hogy közel 25 százalékkal nőtt a betöré­sek száma. Rossz előjelű tendencia a rablások számának folyamatos emelkedése. Nőtt a közterüle­ten elkövetett bűncselekmé­nyek száma is. Tolna megyé­ben is megjelent a pénzintéze­tek ellen elkövetett rablás, de egy ilyen sorozatot sikerült felderíteni. Kábítószer tekinte­tében Bonyhád, Paks és Szek­szárd a kiemelten veszélyes területek. Az tavaszi akció nyomán több, mint 100 fiatal ellen indult eljárás. A rendőrség létszáma nem nőtt, mégis tartani tudták a ko­rábbi eredményességet, ez a tavalyi évben 60,2 százalék volt. Az ismeretlen tettesek felderítési aránya 55,3 száza­lékról 55,7 százalékra emel­kedett. Az első adat tekinteté­ben országosan a harmadik, az utóbbiban pedig listavezető a megyei rendőr-főkapitányság. A baleseti statisztika hagyo­mányosan jó eredményei is megmaradtak. Megyénk köz­útjain 506 személyi sérüléses baleset történt, de csökkentek a súlyos és halálos sérülések. A balesetek 40 százaléka Szekszárd körzetében tör­tént. Ihárosi Diplomája szerint borász és tornatanár Dúzsi-borok a legjobbak között Dúzsi Tamás szekszárdi borász nevét a szakma nagyon jól is­meri, ugyanakkor a nagyközönség méltatlanul kevéssé. Pedig az elmúlt évben két borát is beválasztották a hazai borok 24 legjobbja közé. Hogy ki kerülhet be a „Top 24”-be azt a fo­gyasztók döntik el, a legtöbb szavazat alapján állították össze a listát. A múlt évben 95 borászat 320 borára tettek javaslatot a fogyasztók. Ezen a listán a tokajhegyaljai Szepsy István aszú bora az első, az év borászának kikiáltott Bock József pedig a 8., őt követi Dúzsi Tamás Szekszárdi Kékfrankosa, majd a 20. he­lyen szerepel a Szekszárdi Merlot-Kékfrankosból készült cu- vée-je. A „Top 24-ben” ő az egyetlen, aki megyénkben.- Ön született szekszárdi vagy később került erre a vidékre?- Az édesanyám nagykozári, az édesapám pedig dúzsi, de Várdombon volt több évig fő­jegyző. Én felnőtt fejjel költöz­tem Szekszárdra, mert abban az időben egy városban könnyebb volt lakáshoz jutni szociálpoliti­kai támogatással. A Garay János Gimnáziumban kezdtem a ta­nulmányaimat 1964-ben, hiszen abban az időben a mezőgazda- sági szakközépiskola is itt volt. Bár ez az adat még a száz éves Garay Évkönyvből is kimaradt. Négy évvel később, tehát 1968- ban szőlész-borász szakon érett­ségiztem, majd Gyöngyösre ke­rültem a főiskolára. Már diplo­mával a kezemben jöttem vissza Szekszárdra, az első munkahe­lyemre, ami az állami gazdaság volt. Itt 3 évig dolgoztam. Ezt követte egy hosszabb időszak, amikor a lengyeli mezőgazda- sági szakközépiskolába hívtak tanítani, mégpedig borászatot és testnevelést. Sőt közben a pécsi tanárképző testnevelési szakát is elvégeztem. Hat évig tanítottam. Nagyon élveztem ezt az idősza­kot. — Ebben az időben kicsit távolabbra került a szakmától. — Ennek ellenére jól érez­tem magamat. Amikor vissza­jöttem Szekszárdra, a sörösök­nél kaptam állást, majd 15 évig az Aliscavinnél dolgoztam, mint a palackozó vezetője. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents