Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke _______ 1998. február 14., szombat Hí r-Forrás Az új érettségi vizsgasza­bályzatról és az ezzel kap­csolatos jogszabályokról tart előadást a tolnai Sztárai Mihály Gimnáziumban az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese ma, azaz szombaton 9 órától az in­tézményben. Az új vizsga- szabályzat 6 év múlva, 2004-ben lép életbe, ezért a tájékoztató elsősorban azoknak a szülőknek nyújt fontos információkat, akik­nek gyermeke 12 éves, vagy ennél fiatalabb. A kölesdi „gázigények” felmérése ugyan még nem fejeződött be, de az már biz­tos, hogy a jelentkezők lét­száma elérte azt a szükséges minimumot, amelynek meg­léte esetén az önkormányzat már képes kipótolni a beru­házás megvalósításához esetleg hiányzó összeget. A tolnai Vöröskereszt továbbra is köszönettel fo­gad bármilyen ruhaado­mányt, különös tekintettel arra, hogy ruhanemű készle­tei megcsappantak. Az adományokat a helyi műve­lődési házban lehet átadni az alapszervezet titkárának, Tófalusi Mihálynénak. A tengelici képviselők I. fordulóban megtárgyalták a költségvetést. A büdzsét végleges formájában a feb­ruár 23-ával kezdődő héten lezajló közmeghallgatások után fogadják el. Gyerek ruha-börzét tar­tanak a faddi művelődési ház klubhelyiségében feb­ruár 16-án, hétfőn 10 órától. A csemeték megunt, vagy kinőtt ruháit a kismamák el­adhatják, vagy elcserélhetik egymás között. Álarcosbált szervez a tol­nai művelődési ház és a székely baráti kör. A bátyus jellegű farsangi mulatságra február 21-én, 19 órától ke­rül sor. Asztalfoglalás feb­ruár 18-ig a művelődési házban. Bővebb információ: 442-381. A tolnai Sztárai Gimnázium hálásan fogadta mindazok jövedelemadójának 1 % -át, akik ügy érezték, támogatá­suk az iskola idegennyelvi alapítványa által nemes cé­lokat szolgál. A gimnázium idén is köszönettel fogadja az intézményhez kötó'dók segítségét. 19232661-1-17 A tervek szerint május 8-án avatják Tolnán a II. világháborús emlékművet. A mementó kövei (képünk) már december elején megérkeztek a helyszínre, a városházával szemben ta­lálható I. világháborús emlékmű mellé. Az ügyet felkaroló helyi nyugdíjas érdekszövetség a tartós jó idő beköszöntővel társadalmi munkában „alapozza meg” az emlékművet. Ezt köve­tően kerülhet a helyére a Szatmári Juhos László nevével fémjelzett alkotás, valamint a már elkészült, a hősök neveit tartalmazó táblák. fotó: gottvald károly A „tiziben” lezárult egy korszak A tolnai központi ABC-ben, a „tizenegyesben” a héten lezárult egy korszak: a bolt három legrégebbi munkatársa „közös meg­egyezéssel” megvált a cégtől. A 36 éve a „tiziben” dolgozó Pruzsina Ferencnének és Pata Lászlónénak, valamint a tizedik munkás évét ugyanott taposó Bogdán Teréznek volt még egy választása: a rendkívüli fel­mondás. De ők inkább a kiseb­bik rosszra voksoltak. A cég illetékes vezetője la­punkkal csak annyit közölt, hogy nem voltak megelégedve a dolgozók kereskedelmi mun­kájával, ezért küldték el őket. Úgy értékelte, nem lehet szo­katlannak tekinteni egy effajta lépést, ami egyébként is a társa­ság belügye. ■ A három elbocsátott a né­hány nap alatt lezajlott esemé­nyek miértjéről még azon me­legében, utolsó ledolgozott mű­szakuk másnapján, a munkaü­gyi hivatalból jövet számolt be: — 2,5 milliós leltárhiánya lett a boltunknak. Nekünk ez volt a második hiányunk, azt mondták, ezek után velünk nem hajlandók tovább dolgozni. Kész tények elé állítottak, azonnal „alá kellett írnunk”. Ezek után a mindössze hét fős kollektíva többi tagja is tá­vozni szeretett volna. A vezető ezt megtehette, három dolgozót azonban még visszatartottak egy időre. A jelentős hiány pontos okát valószínűleg senki nem tudja, a körülmények azonban adottak. A nagy területű ABC-ben mű­szakonként csupán egy pénztá­ros, egy pultos, és a főként pa­pírmunkával, áruátvétellel fog­lalatoskodó műszakvezető dol­gozott. A gyakori árváltozások pontos követése így igen nehéz feladatnak bizonyult. A papír­munkát - a létszámból adódóan - nem biztos, hogy mindig tel­jesen hozzáértő módon végez­ték. Ehhez jött még az a körül­mény, amit egy rajtakapott gye­rek így fogalmazott meg: a ti­zenegyesbe azért jó járni, mert ott könnyű lopni. Közismert, hogy - csupán a jéghegy csú­csaként - nem egy olyan vásár­lót füleltek le a bolt dolgozói, akikről kiderült: évek óta, rend­szeresen visznek haza fizetés nélkül ezt-azt. Burkoltan ez a vád merült fel a három alkalmazottal kapcso­latban is. — Olyan suttogások jönnek, hogy mi összeszoktunk, és raj­tunk keresztül „mentek el a dolgok”. Talán ez a gyanúsítás a legrosszabb az egészben. Az embernek belegázoltak a becsü­letébe, lejáratnak bennünket a városban. Elmegyek egy másik boltba, és akkor megkérdezik tőlem, hogy mennyit sikkasz­tottam? Úgy látszik valóban nem dicsőség ennyi ideig egy helyen dolgozni. Az ügynek persze nem csak emberi, hanem egzisztenciális vonatkozása is van. A két idő­sebb dolgozó, éppen hogy át­lépve az ötven éves életkor kü­szöbén, nem dédelget hiú áb­rándokat elhelyezkedésük esé­lyeiről. Pedig még 12 évük van a nyugdíjig. „Talán az jó lesz, hogy nem kell majd mindig ro­hanni.” Úgy gondolják, boltban elhelyezkedni ezek után külö­nösen nem könnyű, még ha a kereskedelemben dolgozpk tud­ják is, hogy a leltárhiány nem azonos a sikkasztással. Társuk még csak 28 éves, de pillanat­nyilag előtte sem nyílnak szé­dítő perspektívák. Ha még egy napot dolgoz­hatnak, megkapták volna az erre a hónapra járó étkezési hozzájárulás felét, 700 forintot, így nem. Munkanélküli segélyt március végén kapnak először. Elvileg a leltárhiány rájuk eső részét is ki kellene fizetniük. Hogy miből, azt nem tudják. — Esetleg leüljük. Börtön­ben még úgysem voltunk, oda is együtt kéne mennünk. Méltánytalannak tartják, ami történt velük. Ennyi év után nemhogy köszönetét nem kap­tak, hanem eltávolították őket abból az üzletből, amit már csak az ott töltött hosszú idő okán is, kicsit a sajátjuknak is tekintettek. Beszélgetésünkkor úgy ítél­ték meg, még nem fogták fel a helyzetüket. Úgy érzik, szé­gyellni valójuk nincs, továbbra is emelt fővel járhatnak. De hi­ányozni fognak egymásnak. m A „tizenegyesben” ezen a héten lezárult egy korszak. A vevő számára, aki érzelmileg kötő­dött ehhez a bolthoz, az utolsó szál is elszakadt.-s­Ideiglenesen itthon Anna másodszor is repült A faddi polgármester kocsit küldött a szerda éjszaka Kanadából érkező Száraz Annáért és külföldi csere- partneréért (kit egy követ­kező lapszámunkban muta­tunk be olvasóinknak). — Tud még pár szót ma­gyarul? — Alig pár perce léptem le a repülőgépről, és majdnem négy hónapos távoliét után fü­leimnek még szokatlan, hogy mindenki anyanyelvemen be­szél. Leghatékonyabb nyelv­tanár a kényszerűség, ezért angolul már elég jól meg tu­dom értetni magam. Novem­berben Vancouver-ben csak annyit tudtam mondani hogy yes, vagy no. Nem volt elnéző a környezet a magyar nyelv­vel kísért gesztikulációval, így rájöttem: vagy intenzív tanulás, vagy kirekesztettség. — Ilyen kemény volt a fo­gadtatás? — Igen. De nem csak nyelvi környezetben értel­mezve. Hamar szétszórták a magyar küldöttséget a nagy­város körzetében és munkára fogták a legkülönbözőbb szakterületeken. Nekem vi­szonylag nagy szerencsém volt, hiszen az itthon általam már művelt és megszeretett kulturális terület jutott. Egy Szekszárd méretű város - Penticton - művelődési köz­pontjában dolgoztam egy kinti lánnyal. Mostani vendé­gem Nagmeh az, akivel Nagykanizsán folytatjuk az egymás kultúrájával való is­merkedést. Hasonló követke­zetességgel, mint Kanadában. Hiszen az alapítvány, mely minden költséget finanszíroz, nem kedveli a lazaságot. — Volt talán retorzióra is utaló mozzanat a külföldi tar­tózkodás alatt? — Az alapítvány két könnyen teljesíthető alapkö­vetelményt támaszt. Ezek: egymás kultúrájának megis­merése és tiszteletben tartása. A programot „elhagyókat” ezért azonnal hazarepítették, és megfizettették velük az ad­dig felmerült közvetlen kia­dásokat. — Valamiféle beszámolta­tás várható-e a tanulmányu­tak hasznáról? — Nem, hiszen a várt és elvárt hatás nehezen mérhető közvetlen eredményességben. A cserekapcsolatok - nagy szavakat kell használnom - világméretű haszna talán csak évek múltán és utunkkal ne­hezen közvetlen összefüg­gésbe hozhatóan fog jelent­kezni. Ebben minden részt­vevő egyetért, ezért próbáljuk mostantól Magyarországot minden dimenziójában fel­tárni kanadai vendégeink előtt. Holnaptól ugyanolyan keményen dolgoznak nálunk, mint bármelyikünk. Ha úgy tetszik, nem leszünk vendég­tisztelők. Ha barátnőm annyit tud majd magyarul, mint én most angolul, akkor mindket­ten győztünk. Júniusig lehet, hogy hasonló gyakorisággal járok haza, mint Kanadából, de azért is próbálok helytállni, hogy a faddiak érezzék: őket is képviselem az óceán túlol­dalán, és itthon, más megyé­ben is. Szeretném már most meg­köszönni mindazoknak az embereknek a segítségét és támogatását, akik lehetővé tették, hogy részt vehessek a programban. Különösen a volt munkahelyi főnököm­nek, (akit még most is főnök­nek szólítok), Fadd polgár- mesterének, valamint a szek­szárdi Cigányszövetségnek. Elfogadták a szedrest költségvetést Idén is telik fejlesztésekre A csütörtök este elfogadott, 140 milliós szedresi költség- vetésből 6,5 milliót tervez­nek fejlesztésekre, felújítá­sokra fordítani. Az összeg egy részéből hama­rosan külsőleg és belsőleg is felújítják a helyi művelődési házat. (A tatarozást követően, március második felében újra indulhat a disco.) A védőnői szolgálat részére hallásvizsgáló készüléket vá­sárol az önkormányzat. A Ga- ray utca útfelújítására is jut pénz. A 63-as út Szedres köz­pontjában levő csomópontjá­nak építéséhez - a pályázaton elnyert pénzek mellett - a község 3 millió Ft-tal járul hozzá. A testület megalkotta a gyermekvédelmi támogatás­ról szóló rendeletét, ezzel összefüggésben módosította a szociális rendeletet. Bővül a helyi kábeltévé rendszer, amelyen hamarosan fogható lesz a TV 3 műsora is. Tervezik, havi egy alka­lommal, egy Szedresről szóló magazinműsor indítását is. Bemutatkozik a tolnai Katolikus Általános Iskola Nem papokat akarnak nevelni Nincs pénz a „szükséges pluszára Nyílt napokat tart a tolnai Katolikus Általános Iskola a jövő héten. Minden érdeklő­dőt várnak, kötelezettség nél­kül. A tolnai katolikus iskola a pécsi Szent Mór Iskolaközpont tagis­kolájaként tavaly szeptember óta működik. A Pécsi Püspök-’ ség által fenntartott intézmény azoknak a szülőknek kíván se­gítséget nyújtani, akik a keresz­tény értékrenden alapuló életre kívánják nevelni gyermekeiket. Akik nemcsak az értelmet, ha­nem a gazdag érzelmi kultúrát is, a teljes személyiség harmo­nikus kibontakoztatását tartják fontosnak. Nagy tudású, jó em­bereket szeretnének nevelni, akik világi és egyházi területen is megállják a helyüket. Az iskola mindezt széleskörű alapismeretek átadásával, a művészetek személyiségfej­lesztő erejének felhasználásá­val, a kiscsoportos szerkezetű, oldott hangulatú napközis fog­lalkozásokkal, a család és az is­kola közötti szoros kapcsolat kialakításával kívánja elérni — keresztényi légkörben. Az intézmény február 17-én délelőtt (7,45-től), illetve 18-án délelőtt és délután nyílt napot tart. 18-án délután a gyerekek számára játszóházat rendeznek, 16 órától pedig az érdeklődő szülőkkel beszélgetnek, (a gye­rekekkel közben az iskolai ne­velők foglalkoznak.) A nyílt napra szeretettel vár­nak mindenkit (elkötelezettség nélkül), aki kíváncsi az ott fo­lyó munkára. (27258) 15414674-2-17 Ön a tavalyi jövedelemadójának 1%-ával intézményünkben meg­fordította az inflációt ÓICÁLFNI hiszen lehetővé tette, hogy legtöbb szolgáltatásunk- sportcsarnok bérleti díja- rendezvények belépődíja- kirándulások részvételi díja az 1996-os szinten maradt 1998-ban megszüntettük a könyvtárhasználati dijat az Internet szolgáltatást in­gyen nyújtjuk. Megköszönjük, ha tavalyi munkálkodásának töredékét idén is településünk javára használhatnánk fel. Fadd Nagyközség Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár (27272) (Folytatás az 1. oldalról.) Ez az összeg a város adóbevéte­leit lényegesen meghaladja. Hangsúlyozta, hogy a képvi­selőtestület a tolnai közalkal­mazottak és a köztisztviselők részére biztosítani kívánja a törvény által kötelezően előírt járandóságokat (beleértve az idei bérfejlesztéseket és a köte­lező pótlékokat is), ennél többet azonban nem tud adni, mivel a városnak nincs rá anyagi fede­zete. Felhívta a figyelmet arra, hogy oktatási intézményeknél előfordult olyan, egyéb pótlé­kok kifizetése is, amire a képvi­selőtestülettől nem volt enge­dély. Álláspontja szerint ugyancsak a munkaadói oldal szenvedett sérelmet azáltal, hogy bizonyos esetekben a ko­rábban meghatározott létszám- keretet túllépték az intézmé­nyek, így csak későn, a költ­ségvetés összeállításánál derült ki, hogy egyes feladatokat - gyógytestnevelő, pszichológus, logopédus - a meglévő bérke­retből nem tudnak megoldani. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a város fontosnak tartja ezen feladatok ellátását. A városházán dolgozó köz- tisztviselőket képviselő szak- szervezeti vezető felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ott dol­gozók nagyon leterheltek, ráa­dásul a többletmunkájukat nem fizetik meg. A felmerült kérdések megvi­tatása után a két oldal egyetér­tett abban, hogy a gyógypeda­gógus, pszichológus és logopé­dus álláshelyekkel kapcsolat­ban felmerült problémák orvos­lására az önkormányzatnak és az intézményeknek közösen kell megoldást keresniük. Szin­tén konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az önkor­mányzat vizsgálja meg a taná­csosi, főtanácsosi címek beve­zetési lehetőségét, illetve annak időpontját. Ugyancsak mindkét oldal értett egyet azzal, hogy a munkahelyi kölcsön témakörét az önkormányzat szabályozza le, és az esetleges visszásságo­kat szüntesse meg. A köztiszt­viselők képviselője a városhá­zán dolgozók jutalmazását kérte. Végezetül mindkét oldal nagyra értékelte, hogy az ülé­sen végre érdemi munka foly­hatott.-es-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents