Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

1998. február 11., szerda Megyei Körkép 3. oldal Hírek Hírek Hírek Hírek A grábóci kolostor négyszáz éve A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban működő Tájak-Korok- Múzeumok klub következő foglalkozásán, február 12-én, csütörtö­kön 15.30 órai kezdettel dr. Szilágyi Mihály helytörténész a grá­bóci szerb ortodox kolostor négyszáz éves históriájáról tart elő­adást. Egyeztető megbeszélés Tolnán A korábbi képviselőtestületi határozatnak megfelelően a tolnai polgármester egyeztető megbeszélést szervezett a - városban jelen­tős beruházást végrehajtani szándékozó - Karolina Kft. külföldi ügyvivői és a tolnai képviselők között. A megbeszélésre holnap, csütörtökön 16 órától kerül sor a Városháza üléstermében. Egyeztet a társulás Tamási környékén Rangsorolják a térség önkormányzatai a pályázati célokat - erről állapodott meg a Tamási Városkörnyéki Ónkormányzatok Terület- fejlesztési Társulásának taggyűlése tegnapi ülésén az 1998-ban be­adandó területfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban. A társulás idén kétmillió forintból gazdálkodik, a települések lakosonként változatlanul évi ötven forinttal járulnak hozzá a szervezet műkö­déséhez. A közös tárlat kedden lesz Tolnán Lapunk tegnapi számában tévesen jelent meg Freund Antal és Minker Tibor - a tolnai művelődési házban rendezendő - tárlatá­nak időpontja. A közös kiállítás valójában február 17-én, azaz jövő kedden 17 órakor nyílik. Az újságíró elnézést kér hibájáért. Gimnázium, Nyitott világgal A szekszárdi Garay János Gimnáziumban működik az a Nyitott világ elnevezésű ala­pítvány, mely a nulladik évfo­lyamos, tehát a leendő diákok angol és német nyelvtanulását segíti elő. Az alapítvány - illetve jelen­lévő két képviselője - tegnap a városi önkormányzat művelő­dési bizottságának ülésén kért újabb támogatást tevékenysé­gének folytatásához. A testület egységes álláspontja értelmé­ben az alapítvány idén 600 ezer, jövőre pedig 1 millió fo­rinttal gyarapodhat. Második napirendi pontként Halmai Zsuzsanna, a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza igazgatója adott tájékoztatást az általa ve­zetett intézmény működéséről és célkitűzéseiről. Mint egye­bek mellett elmondta: a műve­lődési háznak jelenleg is az a feladata, mint korábban, azaz az értékteremtés és értékmeg­őrzés. -szá­Munkásgyűlés a paksi konzervgyárban A döglött ló patkolókovácsai (Folytatás az 1. oldalról.) Egy hölgy Lakos úr decemberi kijelentését kérte számon, mi­szerint, ha nem sikerül érdemi megoldást találni, félreáll. Ha jobb jön helyettem - replikázott Lakos Alfréd - vegyék észre, hogy döglött lovat patkolunk! Herczeg József, Paks pol­gármestere kért szót, az önkor­mányzat kényszerhitelezői jo­gán. Rossz véleményem van a felszámolásról - mondta - nincs ütemterve, törvénytelen lépések történtek, a Hunyadi Kft. fellebbezése csak időhú­zás. Weigl úr ajánlata komoly és írásban foglalt. Akár egy fo­rintért is oda kell adni a gyárat, ha kifizeti a dolgozókat és újra üzemeltetni fogja az üzemet. Önöknek meg kell szorongat­niuk a felszámolót (nem Lakos urat, az ő jóindulatában nem ké­telkedem), ha elvállalta az ügyet, tegye is a dolgát, vagy távozzon! - fejezte be Herczeg József, nagy tapsot aratva. A munkások jogi képviselője dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd kéz­zelfogható tanácsot ajánlott a dolgozóknak. Szerinte két megoldás adódik, az egyik újabb hitelkérelem valamelyik banktól - ám erre alig van esély. Célszerűbb tehát eladni követeléseiket (a hátralévő bé­reket, végkielégítéseket) a We­igl cégnek, így a nürnbergi élelmiszeripari befektető jobb pozícióba kerül a pályázat elbí­rálása során. Javaslata egyetér­tésre talált a dolgozók soraiban, így a paksi konzervgyár remé­nye Herbert Weigl névre hall­gat. Rákosi Gusztáv A szisztematikus adatgyűjtést semmi sem helyettesítheti Ismét cigány néprajzi pályázat Nem elsősorban etnikai, hanem nagy, ha nem a legnagyobb társadalmi probléma ma a cigányság helyzete. A közvéle­mény tele van e kisebbséggel kapcsolatos tévhitekkel, ame­lyeket csak az ismeretek szoríthatnak vissza. Szekszárdon működik a Ci­gány Hagyományokat Kutató Egyesület, amelynek célja a cigány nép elsősorban ma­gyarországi hagyományainak, népi kultúrájának, történeté­nek megismerése és megis­mertetése, a már kialakított adatbázis következetes to­vábbfejlesztése. Az általános ismeretek bővítésével a ci­gányság beilleszkedésének és felemelkedésének segítése úgy, hogy közben kultúráját megőrizhesse, és a nem cigá­nyokkal elfogadtassa. Már rendelkezésre áll, és fo­lyamatosan bővül a cigány bibliográfia adatbázisa, ennek keretében 450 hazai sajtóor­gánumot szemléznek rendsze­resen. Ez az egyik bázisa, a le­véltári kutatás, a kéziratok, családtörténetek mellett a tör­téneti adattárnak. A néprajzi adattár alapja a magán- és közgyűjteményben lévő anyagok feltárása, a kéz­iratok vásárlása és a saját nép­rajzi anyag gyűjtése. A tervek között szerepel könyv- és hangtár kialakítása is. Ehhez a munkához szükség volt intézményi háttérre, ezért az egyesület megalakította a Romológiai Kutatóintézetet. Már több kötetre való anyag vár megjelenésre készen, s több van előkészítés alatt. Az egyesület, illetve a kuta­tóintézet a támogatók mellett pályázatokból szerzi a műkö­déshez nélkülözhetetlen pénzt. Mindezekről Dr. Gémes Ba­lázs, az egyesület elnöke tájé­koztatta lapunkat. Elmondta azt is, hogy folytatják a már megkezdett önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőmunkát, s meghirdetik a II. országos ci­gány néprajzi és nyelvjárási pályázatot, mely felöleli a ci­gányság teljes népi kultúráját és történetét. Októberre tervezik a gyűj­tők második országos konfe­renciáját Szekszárdon. Az első Pécsett volt. Mindaddig szükség lesz erre, hangsúlyozta, amíg ki nem nevelődik egy olyan ön­kéntes gyűjtőgárda, amely ké­pes lesz bekapcsolódni a már másfél évszázados múlttal rendelkező országos mozga­lomba, amelyben valamennyi hazai kisebbség képviselteti magát, kivéve a cigányságot. Az idei pályázat fő témája a terhesség, szülés, gyerekágy. A kutatómunkához, külö­nösen az önkéntesek tevé­kenységének megszervezésé­hez pénz kellene. Éppen ezért kereste meg levélben az egye­sület elnöke és titkára a megye összes települési önkormány­zatát, melyben felvázolták cél­jait és kérték anyagi segítsé­güket. Néhányan már jelezték is támogatási szándékukat. Ihárosi Üdvözlik az agrártámogatást, nehezményezik a tébét Haltermelők ülése Bonyhádon A Haltermelők Országos Szövetsége üdvözli, hogy az agrár- támogatások az idén jelentősen emelkedtek. A társadalom- biztosítási szabályozók változását azonban katasztrofálisnak nevezte a szövetség elnöke a Bonyhádon tegnap megtartott tájértekezleten, amelyen hatvan hazai haltermelő képviselői jelentek meg. A Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezetben megtartott ta­nácskozás résztvevőit dr. Solymosi József elnök, or­szággyűlési képviselő köszön­tötte, az ott folyó munká­ról Hahner Ferenc alel- nök beszélt. A Tógazda Halászati Szövetkezet munkájáról dr. Németh István ügy­vezető elnök tájékoztatta a megjelente­ket. Az idei agrártámogatásról - melynek összege jelentősen meghaladja a tavalyit - dr. Kocsondi Csaba, a Földműve­lési Minisztérium főtanácsosa beszélt. A szövetség a növe­kedést örömmel vette tudomá­sul. Csorna Antal alelnök - la­punknak nyilatkozva - el­mondta, hogy már tavaly is je­lentősen növekedtek a beruhá­zások, s ez a folyamat az idén tovább folytatódhat. Szükség is van erre, hisz a nyolcvanas évekbeli évi 46 ezer tonnányi termelés jelentősen vissza­esett: ’ 96-ban évi 21 ezer, ta­valy pedig 27 ezer tonnát ter­melt az ágazat. A haltermelők különösen örülnek a tőkepótló hitelnek, hiszen az kedvező feltételek­kel segíti a korszerűsítést. A tébé idei módosítását azonban az alelnök katasztrofálisnak tartja. Szerinte azok olyan köve­telményeket támasztanak, amelyet maga a társadalom- biztosítási intézményhálózat sem tud teljesíteni. Csorna An­tal úgy véli, hogy a termelők­kel végeztetik el azt az admi­nisztrációs munkát, amit a tb- nek kellene megcsinálnia. A halfogyasztásról szólva az al­elnök elmondta, hogy míg ja­pánban lakosonként évente hetven, addig Magyarorszá­gon két és fél-három kilo­gramm hal fogy. Még az euró­pai átlag is tíz kiló körüli mennyiséggel tér el a hazaitól. A csekély fogyasztás okát az alelnök a fogyasztási tradíci­ókban látja - neve­zetesen hogy sokhe­lyütt csak ünnepkor esznek halat - más­részt úgy véli, hogy ha nő a fizetőképes kereslet, akkor emelkedni fog a halfogyasztás is. Térségünk egyéb­ként e tekintetben jelentősen jobban áll: Baja és Szek- szárd térségében mintegy húsz kiló az egy főre jutó halfogyasztás. Édesvízi halakból minimá­lis a halimport, és termékta­nács ugyanis szeptembertől március végéig nem engedi behozni az élő halat. Ennek örülnek is a terme­lők, annak viszont már ke­vésbé, hogy a 1997-ben mini­málisra csökkent a kivitel, ugyanis megszűnt a halexport támogatása. Hangyái Forró Nyomon Tamásiban egy személyt vet­tek az elmúlt napon őrizetbe. Még február 7-én hajnalban az egyik paksi klubból tűnt el egy rádiótelefon, melynek ér­téke 38.000 forint. Györkönyben nyitva tartási időn kívül ismeretlen szemé­lyek jártak az ABC-ben rövid, és ingyenes „bevásárlást eszkö­zöltek” ennek során 5.200 fo­rint értékben vittek magukkal élelmiszert. Új dombóváron a templo­mot látogatták meg ismeretlen elkövetők, 9.000 forinttal tá­voztak a helyszínről. Dombóváron az Ady utcá­ban egy előző szgk. elé kanya­rodott ki egy másik szgk. Az ütközés miatt kb. 50.000 forint anyagi kár keletkezett, szemé­lyi sérülés nem történt. Szekszárdon egy VW Gol­fot törtek fel, 15.000 forint kárt okozva a tulajdonosnak. Faddon egy házat törtek fel ismeretlen elkövetők 25.000 fo­rint kárt okozva a tulajdonos­nak. Szekszárdról két garázsfel­törésről érkezett hír, ám egyik­ből sem vittek el semmit. Szekszárdon egy parkoló gépkocsit maró folyadékkal ön­töttek le. A kömlődi Tsz-tői felvo­nómotorokat tulajdonítottak el ismeretlen tettesek. A Bonyhádi Rendőrkapi­tányság tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy 1998. február 12-én (csütörtökön) a közleke­dési igazgatási ügyfélfogadás (gépjármű átíratás, vezetői en­gedélyekkel kapcsolatos ügyin­tézés) szünetel. Buszváró Tolnán Régóta gondot okoz a tolnai központi „buszpályaudvaron”, hogy nincs olyan fedett létesít­mény - kivéve a környező ven­déglátó-ipari egységek, illetve a telefonfülke - ahová rossz idő esetén be lehet húzódni. Ezen kíván enyhíteni az a buszváró, amelyet a tolnai Kommunális Kft. holnap szállít Tolnára Bu­dakesziről. A szekszárdi busz­megállókból ismerős, átlátszó műanyag kalyibát a tervek sze­rint a jövő héten állítják fel a lebontott váróterem helyén. Tudatjuk a rokonokkal és ismerősökkel, hogy KAPINYA JÓZSEFNÉ sz. Kutasi Julianna elhunyt. Temetése február 13-án, délután 3 órakor lesz a tolnai temetőben. A gyászoló család Könyv a szekszárdi németség életéről Simon Mária bevallja: soha nem gondolta volna, hogy egy­szer életében még könyvet ír a szekszárdi németség elmúlt fél évszázadáról. Pedig éppen ez történt, az Unverlierbare Hei­mat - Az elhagyhatatlan haza - című, önvallomásnak is be­illő kötet a közelmúltban jelent meg a megyeszékhelyen. — Két évig tartott, míg el­készültem a könyvvel - mondja a nyugdíjas pedagó­gus, aki dr. Józan-Jilling Mi­hály, az akkori német kisebb­ségi szóvivő, jelenleg a Szek­szárdi Német Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke - felkéré­sére vállalta el az említett munkát. — Hogy rám esett a választás, annak az lehet az oka, hogy a nyolcvanas évek közepétől én vezettem a német klubot, majd egyesületet, s közben rengeteg ismeretet gyűjtöttem a helyi svábság életéről, múltjáról. Simon Mária maga is német származású, Kisdorogon szü­letett, s csak iskoláskorában tanult meg magyarul. Ezért sem okozott gondot számára, hogy eredendően németül vesse papírra gondolatait. A könyv egyfajta történelmi áttekintés, mely számot ad a németség elűzése, kitelepítése utáni nehéz időkről, amikor a környező településekről sokan Szekszárdon kerestek mene­déket. S ahogy teltek az évek, évtizedek, úgy változott lépés­ről lépésre a németség hely­zete. Már meg lehetett alakí­UNVERLIER.BARE HEIMAT von dpk vtinmiaiNC vív m,r Sí i ns r' KH\v,u.rt:NC SRÍ'kS/.A R l> tani az első kórust, majd a fú­vószenekart, s a hatóságok nem gördítettek akadályokat a svábbálok elé sem. S napja­inkban, mint az ismeretes, már német önkormányzat is mű­ködik Szekszárdon ... -szá­Intézkedési terv a Sióvíznek Városfórumot rendeznek Simontornyán a Bőrgyárról Elfogadta a város ez évi költségvetését hétfői ülésén a simon- tornyai képviselő-testület. Idén Simontornyán 50 millió forint jut fejlesztésre. A Bőrgyár helyzetéről a közeljövőben egy vá­rosfórumon vár tájékoztatást az önkormányzat. A Simontomyai Bőrgyár Rt. helyzetéről a vállalat főmér­nöke adott rövid tájékoztatást. Az önkormányzat a tulajdonos APV Rt. képviselőjétől vár to­vábbi információkat egy közel­jövőben rendezendő fórumon. Simontornyán a mintegy 350 milliós költségvetés hetedrészét fordítják idén fejlesztésre. Harmincegy és fél milliói ter­veznek a többi közt útépítésre, a harmadik számú orvosi ren­delő felszerelésére, az intézmé­nyek gázbekötésére, a közvilá­gítás korszerűsítésére és új ivó- vízkút fúrására. Tizenkét mil­liós céltartalék áll rendelke­zésre arra az esetre, ha megva­lósul a hetven főnek munkát adó közmunkaprogram. Ez a város közintézményeinek fel­újítására irányulna. A város- központot elkerülő út megépí­tését és a városközponti sétáló­utca kialakítását állami és terü­letfejlesztési támogatástól tet­ték függővé, az összesen száz­millió forintos beruházás ezek híján elmarad. A segélykeret összege 65 millió forint, amelyből 40 millió forint ál­lami normatíva. A Simontor- nyai Munkahelyteremtésért Alapítvány fél millió forintos önkormányzati támogatást és irodahelyiséget kap. A helyi bevételek között csak az ipar­űzési és a gépjármű adó emel­kedett. A kommunális adó vál­tozatlan maradt. Intézkedési tervet fogadtak el 1998-ra és 1999-re a képvise­lők, amely a városban és kör­nyékén ivóvizet szolgáltató Si­óvíz Kft. veszteségeinek csök­kentését célozza. A terv javasolja például az elöregedett csatornahálózat burkolását, a közkutak leszere­lését, illetve a hátralékot fel­halmozókkal szemben a szol­gáltatás-szűkítés lehetőségének megvizsgálását. <-h -c) t t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents