Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-10 / 8. szám
MÉG HAZAFELÉ, AZ UTCÁN IS NÓTÁZTAK A NYUGDÍJASOK (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1998. JANUÁR 10. SZOMBAT ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Telefonon is megrendelheti! 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Röviden Deák Attila rendőr-őrnagy festményeiből nyílik kiállításjanuár 14-én, szerdán, 15 órai kezdettel a Csapó Dániel Szakközépiskola könyvtárában (Szekszárd, Palánki u. L). A tárlatot Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke nyitja meg. A Paksi Liberális Klub író-olvasó találkozóra várja az érdeklődőket január 14- én, szerdán, 18 órai kezdettel a helyi művelődési házban. A rendezvény vendége Eörsi István író, dramaturg. Ugyancsak ő lesz a vendége a Szekszárdi Liberális Klubnak január 15-én, csütörtökön, 18 órától a megye- székhelyen a Vállalkozók Háza I. emeleti tanácstermében. Tűz. Tegnap késő délután a szekszárdi Barátság utcába riasztották a tűzoltókat, ahol mintegy ezer négyzetméternyi bozótos és avar kapott lángra. A tüzet megfékezték, keletkezésének okát vizsgálják. Az esethez kivonult szekszárdi tűzoltók még vissza sem értek az állomáshelyükre, amikor újabb riasztást kaptak. A telefonáló egy égő családi házhoz riasztotta a tűzoltókat. Mint kiderült, vaklármáról volt szó, a „tréfás kedvű” telefonálót a rendőrség keresi. Az E. Nagy Mária festményeiből összeállított tárlat január 12-én hétfőtől tekinthető meg Szekszárdon, a Völgy ségi Takarékszövetkezetben (Széchenyi u. 62.). E. Nagy Máriának a mostani a harmadik önálló kiállítása. A megyeszékhelyen első ízben láthatják az érdeklődők a képeit naponta 8-tól délután fél 4-ig. Szakályban január 13-án, kedden tart véradást a megyei kórház vértranszfuziós állomása. A véradást a művelődési házban tartják 10- től 16 óráig. Széchenyi iskola: mit hoz a jövő? Az utóbbi időben több írás is foglalkozott a tolnai intézményi szerkezet tervezett átalakításával, amelynek (egyik) legfontosabb kérdése a Széchenyi iskola Jövője. Az alábbiakból az iskola igazgatónője, Jaksáné Kiss Éva álláspontja derül ki. — Milyen egyeztetések előzték meg a struktúraátalakítással kapcsolatos képviselőtestületi vitát az önkormányzat és az Önök iskolája között? — Hivatalosan semmiféle egyeztetés nem történt. Tudomásom szerint sem a tantestület, sem a véleményezési joggal rendelkező iskolaszék, sem az SZMK véleményét nem kérték ki. — Azért, gondolom nem lepte meg, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Széchenyi iskola is szóba került. — Valóban nem, hiszen négy éve a levegőben lóg ez a téma. Egyrészt többször elhangzik, hogy a város nem képes fenntartani a jelenleg meglévő oktatási bázisát. Másrészt négy éve indult be az egyházi tagozat, először még a mi iskolánk tagozataként. (Folytatás a 4. oldalon.) Ütrekonstrukció Tamásiban, 1998-ban Tavaszi tervek a főtérre Egy 1996-os felmérés szerint Tamási közútjainak helyreáállítása 70 millió forintot igényelt volna. A tavaly elvégzett rekonstrukciók után ez az összeg csökkent, de károk azóta is keletkeztek. A Deák Ferenc utca állapota például a tavalyi kemény fagyok következtében 1997 nyarán csak jóindulattal volt közlekedésre alkalmasnak nevezhető. 1997-ben 2,7 millió forint szerepelt a város költségvetésének út-híd rovatában, azaz saját erőből ennyit tervezett az önkormányzat útrekonstrukcióra. Ez az összeg azonban - a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője, Barkóczi Ferenc szerint -, csak a közvetlen balesetveszély elhárítására volt elég. Területfejlesztési pályázatokkal ugyanakkor jelentősebb összeget sikerült e célra fordítani, és több utca kátyúzása megoldódott. Hogy 1998-ban mennyi jut Tamási útjaira, még nem tudni, hiszen az idei költségvetés még a bizottsági tárgyalásig sem jutott el. Az már biztos, hogy a tavaly megpályázott útrekonstrukciók valamint egy útépítés folytatódik, és be is fejeződik. A Deák, Honvéd, Páva, Hársfa, Építők, Árpád és Csortos utcák felújítására összesen mintegy 12,5 millió forintot fordít az önkormányzat, mely összeg hetven százaléka területfejlesztési támogatás. A Deák Ferenc utca kivételével ezek felújítása idén elkészül. A Deák utca 1999-re kapott területfejlesztési támogatást, így legfeljebb arról lehet szó, hogy ez év végén elkezdődik a munka. Tavasszal befejeződhet viszont a belváros egyetlen szilárd burkolat nélküli utcája, a Petőfi utca aszfaltozása, ahol 1997-ben a csatorna lefektetése megtörtént. Szintén tavasszal kerülhet sor a Kossuth tér rekonstrukciós tervének elkészíttetésére, amely magában foglalná a köz- világítás, a csapadék- és szennyvízelvezetés, a parkolás, és a gyalogos közlekedés jelenleg megoldatlan problémáinak rendezését. (-h -c) Helyesírási verseny középiskolásoknak Páratlan, határok nélkül Ez az egyetlen, így páratlan országos verseny helyesírásból, ezért is vállaltuk, az idén már másodízben a megyei döntő rendezését - mondta dr. Rosner Gyuláné, a paksi Vak Bottyán Gimnázium igazgatója. Az eredmény azonban páros volt, már ami a szekszárdi és a paksi középiskolások eredményességét illeti. Az Implom József Középiskolai Helyesírási Versenyt Gyula város önkormányzata és az ottani Erkel Ferenc Gimnázium hirdette meg a magyarországi és a határokon túli magyar tannyelvű gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző és szakiskolák 14 - 18 éves tanulói számára. A döntőt februárban Gyulán rendezik, a Tolna megyei verseny rendezését a Vak Bottyán Gimnázium vállalta - a költségeket is előteremtve. A három kategóriában összesen huszonnégyen indultak, a megye szinte minden középiskoláját képviselve. Két fordulóban zajlott a vetélkedés, tollbamondás és feladatlap kitöltése után értékelték a teljesítményeket. A döntőre négyen szereztek indulási jogot, a szakiskolások közül a szekszárdi Ady Endre Szakmunkásképző tanulója, Póth István nyújtotta a legjobb teljesítményt, a szakközép- iskolások versenyét Nagy Tünde, a paksi energetikai Szakképzési Intézet diákja nyerte. A legnépesebb mezőny a gimnazistáké volt, itt a Vak Bottyán Gimnázium tanulója, Pámer Orsolya bizonyult a legjobbnak, ám miután a megyei versenyt rendező iskola jogot kapott, hogy legsikeresebb tanulója nevezhessen a döntőre, továbbjutott a második helyezett is, Vajer Katalin, a szekszárdi Garay gimnázium diákja, -rgA tavaszra vár Pakson, az Ürgemezőn az új szabadidő központ. Már csaknem teljesen elkészült a park, amelynek közepén kis tavacska áll, ennek közepén egy fahíd fog átívelni, mire megjön a kikelet. Néhány, fából készült játék már áll, ám zömük még raktárban van, március-április táján ezek is helyükre kerülnek. Nemrégiben elültettek 860 darab facsemetét, tölgyet, juhart, kőrist, platánt, nyírfákat. Az építés 9,4 miihó forintba került, az atomerőmű vezetése döntött a park létesítéséről - miután egy önkormányzati rendelet értelmében a befizetett helyi adók öt százalékának céljáról maga rendelkezhet. fotó: gottvald károly Elvi megállapodás Bátaszéken Együtt könnyebb Bátaszéken, a városházán ülésezett a Bátaszéki Vízmű KHT felügyelő bizottsága és igazgatósága. A Dél-Tolna Vízmű ajánlatát elfogadva, elvi megállapodás született a közös üzemeltetésre. A Dél-Tolna Vízmű üzemelteti az őcsényi és decsi szennyvíztelepet, s a fúzióval további tizenkét települést látna el. S azon túl, hogy a régió ezzel egy kézbe kerülne, a településeknek ebből előnyük származna, mert a fajlagos költségek csökkennének, (pt) Már csak 1 nap! VASÁRNAPI Tolnai Népújság Kern AncIrás a "lYiiNiszTERsÉqRÓL" Az év lEqjobb spoRTolói Toli\ÁbAi\ A sikER TÍTkAiRÓl Kovács AntaLIaI, az OTP ToIina iviEqyEi iqAzqATÓjÁvAl MEqlEpÖ AjÁl\lATok, TÍTkoS SZAMOk Január 11-én keresse az újságárusoknál, boltokban, benzinkutaknál és... mindenhol a megyében! Garaysta arcképcsarnok: Benedek Endre Aki már tízszer átúszta a Balatont Katonás rendben sorakoznak a könyvek Benedek Endre gödöllői otthonának polcain. A magyar nyelvű kiadványok mellett ott találjuk az angol, francia, spanyol, német, holland, sőt japán fordításokat is. A sporttárgyú kötetetek egy közös jellemzővel rendelkeznek: valamennyi Benedek Endre testnevelő tanár, szakíró - egykori szekszárdi garaysta diák szerzeménye. — Mözsön születtem, de már 10 éves koromban, 1935-ben Szekszárdra, a Garay János Gimnáziumba kerültem - kezdte visszaemlékezését beszélgetőpartnerem, aki néhány ifjúkori felvételt mutat magáról. Az akkor tizenéves Benedek Endre valamennyi fotón kézenállva tekint a fényképezőgép lencséjébe, s ez a torna- mutatvány mintegy hitvallásként is felfogható. Beszélgető- partnerem ugyanis már ekkor végérvényesen eljegyezte magát a testnevelés - mint kenyérkereset, sőt, tudomány, de legfőképpen mint életforma - mellett. Ehhez persze kellett egy legendás egyéniség a gimnáziumban, név szerint Bessenyei Gyula (Zénó), aki testnevelőtanárként generációkkal szerettette meg a mozgást. — Neki is köszönhetem, hogy már akkor tudatosan készültem a testnevelő tanári pályára - folytatta Benedek Endre. — Atletizáltam, szertornáztam, egyetlenegy edzést sem hagytam volna ki, pedig kemény idők jártak akkoriban. Miután vonattal ingáztam Mözs és Szekszárd között, előfordult, hogy az esti tornaedzés után már csak éjfélkor indult vonat hazafelé. így ott maradtam a gimnáziumban, a hideg tanteremben, de eszembe sem jutott ezen a helyzeten siránkozni. Ma, 73 évesen is csak azt mondhatom, hogy nekem a testnevelés mindig is csak és kizárólag örömet okozott. Én soha nem dolgoztam, én a hobbimnak éltem. Visszatérve a diákévekre, a középiskolás bajnokságokon ebben az időben mindig előkelő helyen végzett a Garay János Gimnázium. — Mivel országszerte a legjobbak között voltam, egy pillanatig nem lehetett kétséges, hogy érettségi után hol tanuljak tovább. 1943-ban Budapestre, a Testnevelési Főiskolára kerültem, majd a diploma után, 1948-ban visszajöttem Tolna megyébe, az akkor alapított tamási gimnáziumba. Itt négy évig tanítottam, illetve ezzel párhuzamosan labdarúgó edzői feladatokat is elláttam. Amikor eljöttem Tamásiból, az akkori NB III-as helyi felnőtt focicsapatban - a nevelésem eredményeként - már hét-nyolc kiváló képességű gimnazista játszott. (Folytatás a 10. oldalon.)