Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

Interneten is a Guinness 1998 Földimogyorón landol a minihelikopter 2000-ben indul az új Jumbo 18 órán át repülhet a Boeing-777-es Az amerikai Boeing-gyár régen ismert Jumbója helyébe 2000- től új szuper-utasszállító gépe, a 777-es lép. A megifjodott Jumbo több száz utasát leszál­lás nélkül 18 órán át lesz képes szállítani a világ másik felére - így kézenfekvő, hogy kényel­mükről fokozottan keíl gondos­kodni. A tervek szerint a gépen ágyak, sőt, há­lófülkék lesz­nek. Más érde­keltek arra gon­dolnak, hogy az óriásgép te­rében kis játék- kaszinót épp­úgy be lehetne rendezni, mint gyerekeknek játszósarkot, vagy a papák­nak irodát, ahonnan üzleti ügyeiket intézhetik. Sok éve, amikor az eredeti, ma repülő Jumbót tervezték, arra gondol­tak: a kétszintű óriásgép felső fe­délzetén lehetnének akár bárok is, hozzá zongoristával. A légiforgalom fejlődése azonban rácáfolt a tervezőkre: a versenyharc következtében a gépeken minden talpalatnyi helyet az utasok, vagy csomag­jaik, illetve a teheráru számára hasz-nálnak fel. A 777-es ter­vezői szerint a helyzet azóta megváltozott. A nagy távolsá­gokra vivő, drága légiutakat úgysem tudják nagyon sokan megfizetni, így célszerű, ha a fizetőképes keveseket a légitár­saságok a nagyobb kénye­lem ígéretével csalogat­ják majd magukhoz. sa a szaktekintélynek számító McWhirter londoni statiszti­kai ügynökség véleményét, si­kere lenne-e vagy sem annak, ha könyvalakban megjelentet­nék a legek gyűjteményét. A Guinness Rekordok Könyvé­nek sikersorozata bizonyítja: McWhirterék meggyőzően ér­veltek. A brit könyvkiadók és lap­szerkesztőségek londoni ne­gyedében, a Fleet Street 107. alatt íródott az első Guinness; a 198 oldalas mű 1955. au­gusztus 27-én jelent meg, és az év karácsonyára rekordot döntött: a legkeresettebb, leg­olvasottabb könyvek listave­zetője lett. Azóta is tartja a formáját. Egy évvel később jelent meg első amerikai kiadása, majd 1962-ben a francia, 1963- ban a német, 1967-ben a dán, a japán, a norvég és a spanyol. Majd sorra: a finn, a svéd, az olasz, a héber, holland, izlandi, portugál, szerbhorvát, a cseh... A ‘80-as években végre a ma­gyar is. Negyven országban, 38 nyelven van jelen a rekordok friss tartalommal (tavaly már 79 millió példányban) megjele­nő könyve. A világon ez a leg­nagyobb példányszámot elért, szerzői joggal védett mű. Nem eszik olyan forrón - a rókát Nagy csata előzte meg az an­gol parlament alsóházában annak a törvényjavaslatnak a beterjesztését, amely megtil­taná a kutyákkal történő ró­ka- és szarvasvadászatot. Vé­gül a képviselők 411-151 arányban megszavazták a ti­lalmat, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a javaslat hamarosan törvénnyé is vá­birodalmi életstílust jelképezi lik. Arról van szó, hogy a Munkáspárt nem igazán sze­retne komoly összetűzésbe keveredni azokkal a földtulaj­donosokkal, akiknek megél­hetési - és persze élvezeti - forrása a rőt vadak kutyákkal való hajszolása. Maga Tony Blair munkás­párti miniszterelnök is kivon­ta magát a szavazásból. Ter­mészetesen megüzente a saj­tóban, hogy ha otthon lett volna, biztosan a javaslat mellett szavaz... Angliában a vadászat kü­lönben is kényes téma, meg­osztja az országot, szembe­kerül egymással a nemesség és a „pórnép”, a városi ember és a vidéki, az állatok jogaiért küzdő aktivista és a vadász. Az alsóházi szavazást kö­vetően a törvényjavaslatot előterjesztő Mike Foster egy kitömött rókát lobogtatva kö­zölte ujjongó szimpatizánsai­val, hogy a honatyák végre jó­váhagyták azt, amit az ország többsége már eddig is támo­gatott. Más kérdés, hogy a felső­ház lordjai jóváhagyják-e az alsóházi döntést, és hajlandó­ak lesznek-e megválni több száz éve tenyésztgetett ku- tyafalkáiktól. Párizst gyakran nevezik a fény városának, de az ezredfordulón a franciák még erre is rálicitálnak, akkor - az ő szóhasználatuk szerint - Párizs a fény fővárosa lesz. A nagy eseményre grandi­ózus tervekkel készülnek: a többi között felállítják majd a Föld tornyának nevezett, kétszáz méteres faépítményt. A nyolcmilli- árd forintos beruházás a tervek szerint a város keleti részében, a Szajna bal partján áll majd 1999. szeptember 3-a és 2001. júli­us 14-e között. Ebben az időszakban a város folyamatosan ki lesz világítva, a híres katedrális, a Notre Dame például belülről kifelé, aminek következtében színes ablakai ékkövekként ra­gyoghatnak. És még egy érdekesség: a Napóleon-diadalív tetejé­re speciális szerkezetet helyeznek el, amely minden este hattól éjfélig lézersugarakkal az égre írja ki a pontos időt. Épül a Föld tornya Párizs már az ezredfodulóra készül Hetente jelennek meg új, hitelesített rekordok a Guinness internetes ol­dalain. A legfrissebb: óránként 288 kilométeres sebesség­gel száguldott gördeszká­ján a 30 éves, német Jürgen Köhler, amikor egy Porsche 993 Bit Tur­bóval vontatta magát. Az előző héten a világ (egyelőre) legkisebb, működő helikopterét hitelesítették: a 400 milligrammos, alumíni­um-papír repülő szerke­zetet (24 mm hosszú, 8 mm magas, rotorjainak átmérője 13 mm) két mikromo- tor emeli a magasba, le­szállópályaként pedig elegendő neki akár egy földimogyoró is. Megalkotói a mainzi mikrostruktúra-tech- nikai intézet mun­katársai. A rekordok könyvének krónikája is re­püléssel, még­pedig a pettyes li­lével kezdődött, amikor 1951. november 10­én Sir Hugh Beaver (1890-1967), a Guinness sör­gyár igazgatója vadászatból visszatérvén, dél-írországi vendéglátója szakkönyveiből nem tudta kiolvasni: valóban a pettyes lile-e a leggyorsab­ban repülő, vadászható madár Európában? Szerfölött kíván­csi ember lévén, Sir Hugh fel­tételezte, hogy a brit szigetor­szág 81400 pubjában, ahol Guinness-sört (is) mérnek, a jóízű beszélgetések közben ezeregy hasonló kérdés ma­rad megválaszolatlanul. Még­is három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1954. szeptem­ber 12-én a „sörművek” fel­ügyelőbizottsága meghallgas­A HÉT KARIKATÚRÁJA Érdekes, innen felülről mennyire eltörpülnek a problémák Politikusok mondták 1997-ben Az olvasó már csak olyan, hogy figyel azokra a köz­életi személyiségekre, akiknek az arcát jól ismeri a képernyőről, hangját a rádióból. A szó persze elszáll, de az írás megmarad. Zöldi László az év végén fella­pozta az újságokat és összegyűjtötte az emlékezetes kijelentéseket. Boross Péter a kormányzati gyakorlatról: „Eldorádót ígérni felelőtlenség, jobb kormányzást viszont nem is olyan nehéz.” Fejér Megyei Hírlap, május 20. Csurka István az autóbal­esetéről: „A kormánnyal üt­köztem, mint rendesen.” Délmagyarország, augusz­tus 26. Horn Gyula az Észak- Atlanti Szövetségről: „Ma­gyarországon a NATO a ma­gyar honvédség lesz.” Délmagyarország, november 10. Katona Tamás a hajdani politikustársakról: „Az An- talí-kormányban számos ki­váló ember akadt, akinek az volt az élete nagy tragédiája, hogy miniszter lett belőle.” 168 óra, augusztus 5. Kovács László a miniszter- elnökségről: „Nem akarok megbántani senkit, de el tudnék olyan jelöltet képzel­ni, akire azt mondanám, hogy akkor inkább én.” Ku­rír, december 22. Lezsák Sándor, az MDF- ről: „Mi most már nyugod­tak vagyunk, csak az erőnk hiányzik.” Népszabadság, május 14. Medgyessy Péter a biankó csekkről: „Az a kormány, amelyik hisz abban, hogy van esélye a következő vá­lasztásokon, nem tehet fele­lőtlen ígéreteket, mert elő­fordulhat, hogy azokat neki kell beváltania.” Népszava, május 10. Isépy farhás a politikai patthelyzetről: „A kormány mindent megtesz azért, hogy az ellenzék nyerje meg a választásokat. Az ellenzék pedig mindent megtesz azért, nehogy megnyerje á választásokat.” Magyar Rá­dió, Krónika, április 28. Nagy Sándor a politiku­sokról: „Gyakran kiderül, hogy ha nem pártzászlók alatt hajózunk, akkor eszünk ágában sincs nagy tengeri ütközeteket vívni.” Vasárnap, április 6. Szekeres Imre a természeti csapásokról: „A mezőgazda­ságnak jelenleg a négy év­szak és a Kisgazdapárt a ba­ja.” Új Néplap, május 30. Thürmer Gyula az állami spórolásról: „Több adó fo­lyik be, ha nem tartunk fenn egy olyan Mátyás király ko­rabeli fekete sereget, mint az APEH.” Pesti Bulvár, április 25. Zsigmond Attila a megne­vezésekről: „A szegény, ha lop, akkor tolvaj. A gazdag, ha lop, akkor gazdag.” Nép­szava, április 3. Az év filmes sztárjai Tavaly 57. alkalommal osztották ki Hollywoodban az év sztárjainak ítélt Aranyalma Díjakat. A Hollywoodi Nők Sajtó Klubja 1997 női sztárjának Jenny McCarthyt választotta, míg a férfiak kö­zött Sylvester Stallone végzett az élen. A népszerű Sly egyébként annyira örült az elismerésnek, hogy a díjkiosz­tók történetének leghosszabb köszö­nőbeszédét mondta el. A Beverly Hil­tonban összegyűlt közönség azonban cseppet sem bánta, hogy így megeredt kedvencük nyelve, mert végre kide­rült, hogy Stallone nem üresfejű izom- pacsirta: a tudósítások szerint beszéde tele volt öniróniával és szellemes anek­dotákkal. Az „Év felfedezettje” Bai Ling kínai színésznő lett, aki a Vörös sarok című filmben tűnt fel. Ugyaneb­ben a kategóriában kapott díjat Rupert Everett, a Legjobb barátom esküvője cí­mű produkcióban nyújtott alakításá­ért. Élégtételnek tartja, hogy végre fel­fedezték tehetségét, 20 évet töltött ed­dig a pályán teljes ismeretlenségben.

Next

/
Thumbnails
Contents