Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-29 / 24. szám
1998. január 29., csütörtök Olvasóinktól - Olvasóinknak 7. oldal Vita a bérlő és a vásározók között Ki árusíthat a szekszárdi vásártéren? A szekszárdi vásárrendezéssel kapcsolatban a napokban tartottak megbeszélést a városházán. A vállalkozókat és a vásár- rendezőt hívták meg. Programok Decsért A „Decsért Egyesület” elsődleges feladatai között szerepel, hogy a falu kulturális életét szervezze, mozgassa a civil szervezeteket. Továbbá a külföldi kapcsolatok szervezése, megtartása is feladata lesz, szorosan együttműködve a polgármesteri hivatallal, a képviselőtestülettel. A napokban megtartott összejövetelen szó volt a turizmus szervezéséről, a vadásztársaságról, a területfejlesztésről, a nagy rendezvényekről. így a Népművészet Napjáról, az áprilisban megrendezendő „Szabad Föld Napok” programjáról, a környezetvédő kongresszusról, valamint a nővértalálkozóról. A kulturális megmozdulások a községben az egyesület tagjainak, a vállalkozóknak a közös megmozdulása is egyben. A legközelebbi összejövetelt az egyesület február 12-én, fél 6- kor tartja. Ekkor a vezetőség újraválasztása, a feladatok megbeszélése lesz napirenden. Az egyesület várhatóan a faluújságot szerkeszti és a falutévé műsor szerkesztésébe is bekapcsolódik. (péteri) Vásárnaptár A polgármesteri hivataltól kapott információ szerint: Február 1-jén, vasárnap megyénkben Bonyhádon tartanak országos állat- és kirakodóvásárt. A város vezetői részéről Kocsis Imre Antal polgármester elmondta, hogy a vásár üzemeltetője 1997. május 1-től Bódi Gábor vállalkozó. Az önkormányzat és a vállalkozó között érvényben lévő bérleti szerződés - a panasztevők szempontjából - lényeges pontja rögzíti, hogy a vállalkozó köteles a vásárrendezésről szóló kormány- és helyi rendelet előírásait betartani. A vállalkozók részéről többek között id. Szajkó Ferenc nehezményezte, hogy az ez évi új vásárrend a pecsenyesütő pavilonok felállításával az eddigi, bevezetett helyét a továbbiakban nem biztosítja. Bíró Márton mindezt kiegészítette, a vásári közlekedő utak tisztántartása az utóbbi vásárokban nem történt meg, panaszolta továbbá, hogy a januári első vásáron az új üzemeltető nem engedte be a vásárba árusítani. Ifj. Szajkó Ferencné szerint a vendéglátós kereskedőknél nagy a bizonytalanság, mert a vásártér bérlője új bérlőnek adta az eddig megszokott és vásárlók által megismert helyeket. Továbbá határozottan visszautasította Bódi Gábornak lapunkban megjelent állítását, mely szerint a pecsenyesütő kereskedők nem fizették ki a második félévi bérleti díjat. Az élénk vitát Kocsis Imre Antal zárta le azzal, hogy kijelentette: kizárólagosan egy személyre vagy vállalkozóra, egy profilra vonatkozó szerződést nem lehet kötni. Ha ilyen szerződés köttetett, az semmis. A vásári árusításból való kitiltás lehetőségével jogerős határozattal csak hatóság élhet. Bódi Gábornak a szerződés szerint van lehetősége korszerűsítésre, így pavilon építésére is. Az önkormányzatnak a vásárrendezésre vonatkozóan a következő az álláspontja: A vásárban dolgozó kiskereskedők a szabályokat betartva, szabadon árusíthassanak, és legyen meg az önkormányzat szerződés szerinti bevétele a vásártartásból. Ha a kiskereskedők panaszainak rendezését a vásárrendező nem az önkormányzat akaratának megfelelően végzi, sor kerülhet a szerződés felbontására is. A helyfoglalási szerződéseket Bódi Gábornak öt napon belül meg kell küldenie az ön- kormányzatnak. Az erről készített kimutatást a vásár helyfoglalási térképével együtt kifüggesztik a hivatal ügyfélszolgálatának hirdetőtáblájára. Ez alapján szükség szerint értékelhető lesz a vásárrendezés. Bódi Gábor ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a vásári hely- foglalási térképrajzot és a meglévő helyfoglalási szerződéseket február 2-ig - a szerződés szerint - a hivatal rendelkezésére bocsátja. Megerősítette, hogy mindaddig, amíg üres árusítóhely van, az érkezés sorrendjében biztosít helyet a kiskereskedőknek és semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaz a különböző profilú kiskereskedők között. Ezen a vásáron még nem volt vita fotó: bakó jenó Űj szolgáltatásunk Vendégünk az APEH Új szolgáltatást kínálunk lapunk olvasóinak. Szerkesztőségünk zöld számát, a 06-80-200-398-as telefonszámot tárcsázva kérdezhetnek vendégeinktől. Hétfőn szerkesztőségünk első vendégei Bíró Zoltán, az APEH megyei igazgatója és munkatársai lesznek, akik készséggel állnak olvasóink rendelkezésére. A zöld számon, az aktuális adóügyekben feltett kérdésekre válaszolnak. A zöld telefonszámunk, a 06-80-200-298 ingyenesen hívható február 2-án, hétfőn délelőtt 9 és 12 óra között. A legtöbb olvasót érdeklő témákat lapunkban is folyamatosan megjelentetjük. Várjuk hívásaikat! Fontos szabályok A gáz helyes használata Kényelmes, de egyben veszélyes a gáz használata, gondossággal azonban megelőzhető a baj. Magyarországon főzésre, fűtésre háromfajta gázt használunk: földgázt, propán-bután és az úgynevezett városi gázt. Valamennyi jól égő, színtelen, szagtalan, de a fölismerhetőség végett szagosítva van. Néhány fontos szabály a használatához:- Csak engedélyezett típusú és jó állapotban lévő készüléket üzemeltessünk.- Ha gázszagot érzünk, a csapatok zárjuk el és hívjunk szerelőt. Szellőztessünk!- Ne üzemeltessünk és ne helyezzünk el palackos gázt olyan helyiségben, amelynek a padozatszintje alacsonyabban van a külső terepszintnél, vagy ahonnét mélyebb helyiségbe nyílás vezet, illetőleg ahol csa- tomaszem vagy akna van. Tilos és nagyon veszélyes panel épületben használni, mert robbanáskor az épület mint a kártyavár omlik össze. Ezek a szabályok vonatkoznak a PB- gázzal működő gépkocsik tárolására is. Nem szabad azokat mélygarázsban elhelyezni és olyan épületben tartani, ahol fölötte tömeg befogadására alkalmas helyiség van.- Palack cserénél, illetőleg a fix csővezetékre való rákötésnél a tömítőgyűrűt mindig ki kell cserélni, s ellenőrizni habanyaggal a gázszivárgást.- Hegesztésnél használt szerelvények jó állapotban legyenek. Égő hegesztőpisztollyal a palackot ne közelítsük meg. A munka befejezésekor a palackokat el kell zárni. Oltókészülék legyen a helyszínen.- Amennyiben az adott helyiségben tűz keletkezik, vezetékes gáznál az udvari csapot el kell zárni. A veszélyben lévő palackot pedig igyekezzünk eltávolítani. Ha kell, késsel vágjuk el a gumitömlőt, hogy ezzel is időt nyerjünk. Természetesen a tűzoltóságot hívni kell, és be kell azt is mondani, hogy az épületbe vagy helyiségben milyen gáz van. Csóglei István *A készlettől és * típustól függően ój vagy felújított készülék. • További információ: 06-80-450-450 • Internet cím: www.westel.hu WKSTEL IRODA: KECSKEMÉT, 6000 SZABADSÁG TÉR 2., TÉL : 76/485-330.60/415-200 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT BEZSENYt TIBOR TEL : 60/415-206. GYŐRI CSABA 6G/4I5-20I WESTF.I. FORGALMAZOK: KIRL-FON KFT., SZEGED, 6722 JÓSIKA UT 1..TEL. 02/421-227.60/703-03(1. MOBII.-VOX KFT.. KECSKEMÉT. 6000 LBSTÁR TÉR 2 . TEL« 60/489.789 . MOBII -VOX KEL. KECSKEMÉT, 6ti00 SZÉCHENYI TÉR 14 , TE! 60/483-483 . BBK HUNGARY KFT., KISKUNFÉLEGYHÁZA. 6100 KOSSUTH ÜT I7/B.. TEL. 60/484-848. 60/450-600 . MOBIL-VOX KFT.. KISKUNHALAS, 6400 EÖTVÖS ÜT 8. TEL ö<Y388-3R8 . DELT A NET BT„ KISKORŐS,6200 MARTIN! ÚT L. 3<V582-172 • DELTA NET BT., SOIf VADKERT, 6230 HŐSÖK TERE 2 <ÁTRIUM ÜZLET HÁZ). TEL 60/47Ü-870 . FV-PHONE BT. KALOCSA. 6300 SZT. ISTVÁN KIRÁLY UT 81.. TEL 78/461-807.60/318-401 . KIRÜ-FON KFT.. BAJA, 6500 CSERMÁK M. TÉR 4 , TEL 60/304-704 Arra az esetre, ha On elérhető, ezért sokan Csuklások ellen Jiiiüir Nokia 450 csak nettó (bruttó 37.375 Ft), Ráadásul további nem mm mm (bruttó 7.500 Ft) most vehet mellé nagyteljesítményű készüléket* is. *1 tófaluin Mindenesetben Ha most vásárol, a nettó 25.000 Ft-os rendszerbelépési dijat is elengedjük! Sőt, a készülékek a vételár 50%-ának befizetésével 12 hónapos részletre is kaphatók. Ha Interneten keresztül kapcsolódik az akcióhoz, további 10% kedvezményben részesül. Beszélgetéseihez, mint mindig, most is a legkedvezőbb mobil- biztosítjuk. Mire vár? Arra, hogy kifogyjanak a készletek? I immiiii twiwim 11 WESTEL Az olvasó hangja, válasz egy névtelen levélre Tolnai és országos ügyek Névtelen levélre nem szokás válaszolni, most mégis kivételt teszünk, mert sok szempontból elgondolkodtatóak azok a témák, amelyeket olvasónk fontosnak tartott papírra vetni. Mint a levelében elmondja, már attól megnyugodott, hogy felháborodását, aggodalmait leírta, s ráadásul kíváncsi minderről mások véleményére is. A polgármester is felelős Az első témakörben a Tolna városát foglalkoztató ügyekről szól, hivatkozva a lapunkban megjelent cikkekre is. Ä slágertéma még mindig az a bizonyos telekeladási botrány, amelyről folyamatosan beszámoltunk lapunkban. Mondanivalójának egyik pontja, ha a jegyző hibás a szerződés aláírásában, ugyanúgy felelős a polgármester is. Mint régi olvasónk, azóta bizonnyal értesült arról, hogy fegyelmi eljárás indult a polgár- mester ellen is. Névtelenségét azzal indokolta, hogy fél, illetve félti a családját. Őszintén szólva nehéz elképzelni, hogy kitől, mitől kellene egy Tolna megyei kisvárosban félnie. Azt viszont általánosságban mondhatjuk, ha az állampolgárok nem beszélnek nyíltan, nem állnak ki igazuk mellett, nem teszik szóvá a visszásságokat, eltűrik az igazságtalanságokat, akkor az egész közösség kiszolgáltatott marad. Akkor a hivatali hatalmasságok, testületek valóban azt tesznek amit akarnak. Ha nem érzik a helyi közvélemény támogatását, akkor maguk testületi tagok is inkább a hallgatást választják. Nem félünk aláírni Persze könnyű kívülről igazságokat hangoztatni, de az is belátható, hogy a helyi közösségeknek saját ügyeiket saját maguknak kell elintézni. Nem állítható minden helyi konfliktus mellé újságíró, vagy ombudsman. Ami pedig az újságcikkek aláírását illeti, bizonnyal olvasónk is tudja, hogy a nagyobb városokban helyi szerkesztőségek működnek. Az ott élő és dolgozó újságírók neve, telefonszáma lapunk utolsó oldalán olvasható. Ä névaláírás technikai kérdés, a cikkíró mindenképpen felelős azért, amit leírt. A törvény szövedéke A közbiztonság romlása is aggasztja olvasónkat. Véleményén is érdemes elgondolkodni, meg az ellentábor álláspontján is. A halálbüntetés tipikusan ilyen témakör. Azt is felveti, hogy csökkenteni kellene bün- tethetőségi korhatárt. A probléma szakemberek körében már évekkel ezelőtt felmerült, hiszen egyre brutálisabb bűncselekményeket követnek el fiatalkorúak. Később ezt a megoldást mégis elvetették. Magyarországon a büntethetőség korhatára 14 év, s 18 éves korig számít fiatalkorúnak az elkövető. Írországban például 7 év az alsó korhatár, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a gyerekeket börtönbe csuknák. Más, elsősorban pedagógiai jellegű szankciókat szabnak ki. Azt azonban tekintetbe kell venni, hogy a bűnözés nagyon bonyolult társadalmi jelenség, s az igazságszolgáltatás önmagában nem sokat tehet a megelőzés érdekében. Más, konkrét országos ügyekről is sokan gondolkodnak hasonlóan, mint olvasónk, s talán egyre általánosabb a vélekedés, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, de azért akadnak egyenlőbbek. Aki a gazdasági tranzakciói előtt meg tudja fizetni a legjobb jogi szakértőket, az bizony ellavírozhat a joghézagok között. Némely esetben az állampolgárban az a gondolat is felmerül: nem véletlen, hogy a „törvény szövedéke mindig felfeslik valahol”. Hol vannak a képviselők? Aktuálisak a parlamenti képviselőket illető gondolatai is, hiszen hamarosan ismét választások lesznek. Felháborítónak találja a levélíró, hogy a képviselők végkielégítést kapnak, amikor hiányosak a parlamenti padsorok. Természetesen nem tudjuk, hogy hol vannak a képviselők, de azt sem, hogy, mint írja a „saját pecsenyéjüket sütögetik”. Lehet, hogy fogadóórát tartanak a körzetükben, bizottsági ülésen vannak, vagy éppen választóik érdekében lobbyznak. Ami a végkielégítést illeti, az éremnek azonban ebben az esetben is két oldala van. Ha nem fizetjük meg a képviselőket, akkor aligha várható el, hogy a legokosabbak, legtehetségesebbek, legbecsületesebbek vállalják el ezt a fontos, de esetleg csak négy évig tartó feladatot. Magyarországon ma még kevesen vannak olyan anyagi helyzetben, hogy a megbízatás végén zökkenőmentesen vissza lehessen térni a „civil” életbe. Ihárosi Ibolya
