Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

1998. január 28., szerda Megyei Körkép 3. oldal Német érdeklődő Pakson Új szezon a konzervgyárban? Nürnbergből érkezett Paksra, a konzervgyárról tá­jékozódni Herbert Weigl, aki nem ismeretlen az üzemben, hiszen jó ideig megrendelé­sekkel látta el azt, és társtu­lajdonos is volt, a nehéz idők­ben pedig segített a munká­soknak bérükhöz jutni. A Weigl Managment GmbH. tu­lajdonosa és igazgatója a Város­házán tegnap délelőtt Herczeg József polgármesterrel és a kon­zervgyár szakszervezeti tiszt­ségviselőivel tárgyalt az üzem újraindításának lehetőségeiről. Mint ismert, a gyár a nyár óta nem termel, sőt a felszámolási eljárás körül is gondok akadtak, a Tolna Megyei Bíróság decem­berben felmentette a felszámo­lást végző céget. (A fellebbezési határidő tegnap járt le, az új fel­számoló személyéről a közeljö­vőben várható döntés.) Herbert Weigl társa volt a Gombos László vezette Sigma-Ex Kft- nek, a konzervgyár tulajdonosá­nak, ám a felszámolás kezdete előtt viták támadtak közöttük a megoldás kérdésében. Ennek el­lenére az ősszel Herr Weigl biz­tosította az elmaradt bérek kifi­zetését, és a szakszervezeti veze­tők szerint is végig korrekt part­nerként viselkedett. Tapasztala­taik alapján a munkások szíve­sen látnák őt a gyár tulajdonosa­ként. A jelenlegi helyzetben termé­szetesen konkrét lépésekről nem tárgyalhatott tegnap Weigl úr Pakson, hiszen a gyár eladására közzétett pályázatot december­ben érvénytelenítették, újabb ki­írásra pedig csak az új felszá­moló kijelölése után kerülhet sor. Mint ismeretes, a hitelezői választmány elnöki tisztségét a paksi önkormányzatot képviselő dr. Blazsek Balázs jegyző tölti be, ezért tartották a megbeszé­lést a Városházán. Herbert Weigl kérdésünkre elmondta: szándékában áll meg­vásárolni az üzemet, abban az esetben, ha az egyben kerül ér­tékesítésre. Szeretné, ha ez mi­nél gyorsabban megtörténhetne, és az idén tavasszal már kon- zervgyártás folyhatna Pakson. Évi 20 millió német márka ér­tékű termelést tervez, ennek nyolcvan százaléka a német és az orosz piacon kerülne értékesí­tésre, a többi itthon. (Ekkora termelés a konzervszezonban 6- 800 ember számára biztosíthat munkát.) A szakszervezet képviselői az elmaradt bérek (decemberig fi­zették ki a dolgozókat) megelő­legezéséről tárgyaltak Herbert Weigl-vel, aki elmondta a Né­pújságnak, valamennyi, a mun­kásokat érintő pénzkérdés meg­oldására talál lehetőséget, ha mielőbb megoldás születik a termelés megindításra, -rákosi Ismét egy kutya-ügy „Harapós” hangulatban Szekszárdi telefonálónknak - a tapasztalat szerint problé­májával nem áll egyedül - ku­tyával kapcsolatos gondja van. Az utcában, ahol lakik, az egyik gazda rendszeresen kien­gedi nagy testű, agresszív ku­tyáját este, s csak úgy reggel hét óra felé hívja be az udvarra. A gond az, hogy telefonálónk, aki két műszakban dolgozik, hajnalonta indul útnak. Leg­többször futva, merthogy a ku­tya egyetlen alkalmat sem mu­laszt el, hogy megkergesse. Ar­ról nem is szólva, hogy késő este, hajnalban, éjszaka, akár­mikor, bárki elvetődhet arra, ki­téve a kutya támadásának. Te­lefonálónk már többször kérte a kutya gazdáját, hogy ne en­gedje az utcára az állatot, de ké­résének eddig nem volt foga­natja. Minden önkormányzat ren­delettel szabályozza az állattar­tást a településen. Szekszárdon az állattartási rendelet ki­mondja: a kedvtelésből tartott állatok közül mindazok veszé­lyesnek számítanak, amelyek biológiai tulajdonságaik alap­ján (méret, testalkat, stb.) képe­sek arra, hogy az emberek éle­tére, testi épségére veszélyt je­lentsenek. A nagy testű kutya tehát bőven beletartozik ebbe a kategóriába. Kimondja a rendelet azt is, hogy a tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi ép­ségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kije­lölt területen szabad. Sőt, hara­póst természetű, nagy testű ebet szájkosár és póráz nélkül egyál­talán nem szabad közterületre vinni. A telefonálónk által emlí­tett tulajdonos tehát az elmon­dás szerint rendszeresen meg­szegi az ebtartással összefüggő szabályokat. Ebben az ügyben tanácsos az önkormányzati hi­vatalhoz fordulni, ugyanis sza­bálysértés követ el és 10 ezer forint bírsággal sújtható aki: „az ebet úgy tartja, hogy a többi lakás lakóinak nyugalmát rend­szeresen zavarja, ebet póráz nélkül közterületre kienged, vagy futtat, illetve támadó ter­mészetű ebet közterületen száj­kosár nélkül vezet.” A szabály­sértési eljárás lefolytatására az önkormányzat jegyzője jogo­sult. vem Mezőgazdasági fórum a Művészetek Házában Ha olcsó a föld, szegény a tulajdonos Megyei fórumot tartott teg­nap Szekszárdon a Művésze­tek Házában, dr. Nagy Fri­gyes földművelésügyi mi­niszter. Nagy érdeklődés mellett megtartott előadásá­ban az aktuális agrárpoliti­kai kérdéseket taglalta. Vitaindítóként elmondta, hogy az idei évre 117 milliárd forintot szán a kormány az adófizetők pénzéből a mező- gazdasági termelők támogatá­sára. Ebből 40 milliárd forint segítené a piacra jutást. A múlt évről ugyan maradt 3,7 milli­árd forint pályázati összeg, amit már az „orruk alá” is dör­göltek az ellenzéki politiku­sok, mondta a miniszter, akik ezzel azt jelezték, hogy a tá­mogatás nem érte el a célját. Dr. Nagy Frigyes szerint vi­szont a maradvány oka a belső struktúraváltás volt. A mezőgazdaságot nem egy év munkája határozza meg, mondta előadásában a minisz­ter, utalva arra, hogy a múlt évben nagyon alacsony volt a gabona felvásárlási ára. Sok­szor kap olyan kritikát a tárca, hogy ilyen nehéz helyzetben miért nem vásárolja fel a ga­bonát, így segítve a bajba ju­tott termelőkön. A miniszter szerint a segítség a termékta­nácsok feladata lenne, hiszen amikor jól alakul a piac, na­gyobb a terméktanácsok bevé­tele is, amiből segíteni lehetne a termelőket a nehezebb évek­ben. A borhamisításról szólva megjegyezte a miniszter, hogy hiába hoznak törvény, hiába a borkommandó munkája, ha a társadalom, vagy a szőkébb közösségek nem rekeszti ki azokat, akikről tudni vélik, hogy „nem tiszta a kezük”. Az idei évre szóló új támo­gatási formákról is beszélt dr. Nagy Frigyes, melyek közül a földbérleti díj támogatást, a gázolaj fogyasztási adójának teljes visszatérítését és a leg­ális foglalkoztatás támogatását emelte ki. Az elmúlt évben a bankok 135 milliárd forint hitelt bo­csátottak a termelők rendelke­zésére, ezen felül 50 milliárd forint tőkepótló támogatást kaptak a nagyüzemek (az idén 40 milliárd jut a nagyüzemek­nek, 10 milliárd a magánter­melőknek), így a támogatási összeggel együtt 290 milliárd forint jutott a mezőgazda­ságra, ami nagyon szép ered­mény, mondta a földművelés- ügyi miniszter. A vitaindító után a termelők kérdezhettek: Egyik Tolnáról érkezett gazda elmondta, hogy az ott termelt szőlő minősége leg­alább olyan jó, mint a szek­szárdié, de az új bortörvény szerint nem tartozhatnak a jó nevű szekszárdi borvidékhez. Ezen hogyan lehetne változ­tatni? A miniszter szerint a döntés a szakemberek dolga, hiszen szigorúak a szabályok. Mikor lesz ára a magyar földnek? - hangzott a másik kérdés. A válasz: amíg nincs jelentős adás-vételi mozgás, addig a föld ára nem fog emelkedni, pedig magas föld­árak nélkül szegény marad a tulajdonos. A kormány célja, hogy a hazai földárak megkö­zelítsék az európai árakat. Varga János iregszemcsei termelő azt kérte a miniszter­től, hogy ne hangsúlyozza azt, hogy a mezőgazdaságot az adófizetők pénzéből támogat­ják, hiszen termel és adózik is annyit ez az ágazat, hogy saját magát fenntartsa. A miniszter igazat adott neki, és megkö­szönte a kiegészítést. Ismét elhangzott a sokak ál­tal feltett kérdés: miként lehet­séges, hogy egy kiló kenyér árából 8-9 kiló búzát is lehet venni? A miniszter válaszában elmondta, hogy a kenyér árá­nak csak a 20 százalékát költik búzára, nagyobb költséget igényel tehát a szállítás és a felhasznált energia. A tejnél sem csodálkozik ma már senki azon, hogy az 1 literes dobo­zos tej ára 135 forint, noha a termelő, a legkiválóbb minő­ségű tejért is csak 55 forintot kap, mondta a miniszter. Mauthner Szekszárdi csatornázásra várva (Folytatás az 1. oldalról.) Számos hozzászólást váltott ki az ez évben megvalósítható szennyvízcsatorna-építésekről szóló napirend. Szeleczki Jó­zsef városüzemeltetési iroda­vezető Szekszárd három, ne­hézségekkel küzdő területét so­rolta fel a témakörrel összefüg­gésben: az Újvárost, a Balassa, valamint az Alkotmány utcákat és környéküket. Fodor Miklós alpolgármester mindezekhez - tehát a csatornázásra váró kör­zetekhez - odasorolta a Hon­véd utcát, Nyerges Tibor a Fürdőház utcát, Vadas Ferenc a Prantner utcát, Balogh József roma kisebbségi elnök pedig a Kemény Sándor és a Patak ut­cákat. A testület végül is Haász László indítványát fogadta el, mely szerint a költségvetésben szennyvízcsatorna-építésre ne az eredeti 10, hanem 20 millió forint álljon rendelke­zésre. -szá­Hírek Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapo­dást írtak alá tegnap a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy, Tolna Megyei Pa­rancsnokság, a MÁV Rt. Pé­csi Területi Igazgatóság, a Határőrség Pécsi Igazgató­sága és a Nagykanizsai Ha­tárőr Igazgatóság vezetői. Az öt évre szóló együttműködési megállapodás annak szabá­lyozása, hogy az említett szerveztek miként működje­nek együtt a határállomáso­kon folyó munkában. Kiterjed a nemzetközi vasúti személy- és áruforgalom gyors bizton­ságos lebonyolítására, a köz­rend és a közbiztonság javítá­sára, valamint a bűncselek­mények megelőzése, felderí­tése érdekében megvalósí­tandó közös feladatok végre­hajtására. Az orvosi kamara állásfoglalása Ülést tartott tegnap a Tolna Megyei Orvosi kamra elnök­sége, amely a 700, Tolna me­gyében dolgozó orvos nevé­ben csatlakozott az országos kamara állásfoglalásához. Ebben többek között az a kö­vetelés szerepel, hogy az egészségügyi ellátásra fordí­tott pénz hazánkban is belát­ható időn belül érje el az Eu­rópai Unió országaiban szo­kásos, legalább 7,3-8,8 száza­lékos arányt. Kistormási fórum a gázberuházásról Ma, azaz szerdán este 7 órától közmeghallgatást tartanak a kistormási iskolában, a veze­tékes földgázellátás lehetősé­géről. Sorselemzés, asztrológia A tolnai Bab-Lencse Reform Klub következő összejövete­lére ma, azaz szerdán, 17.30- tól kerül sor, a tolnai művelő­dési házban. Ebből az alka­lomból Princz Péter termé­szetgyógyász Sorselemzés, asztrológia címmel tart in­gyenes előadást. Szelíd ráktérítők A Szelíd Ráktéritő Klub követ­kező összejövetelét február 3- án, kedden délután 4 órakor tartja Szekszárdon, az ÁNTSZ épületében. Előadás hangzik el az emlődaganatok korai diag­nosztikájáról és kezeléséről, filmet vetítenek a rákbetegsé­gek megelőzéséről, lesz gyógy­torna is. Előadás a szem betegségeiről A Tolna Megyei Felnőtt Dia­betes Egyesület tegnapi ösz- szejövetelén előadás hangzott el a cukorbetegek szembeteg­ségeiről. Hogy a program érdeke­sebb legyen, és a hallottakat jobban megjegyezzék a cu­korbetegek és hozzátartozóik, néhány tesztkérdéssel ismé­telték át a hallottakat. A leg­jobbak apró ajándékot kaptak. Az egyesület vezetősége pénzügyi beszámolóját köve­tően szó esett az idei prog­ramról. Ezt követően az egye­sületi tagoknak ingyen meg­mérték a vércukrát és vér­nyomását. Az egyesület intézi a vércukormérők kedvezmé­nyes cseréjét is, amelynek a határideje március 31-ig meghosszabbodott. Falugyűlés Kölesden „Látható többség” a gáz mellett A tervezett gázberuházásról tartottak falugyűlést hétfőn este Kölesden. Az eseményt élénk érdeklő­dés övezte, több, mint kétszá­zan zsúfolódtak a művelődési ház nagytermébe. A falugyű­lésen a DDGáz Rt-t Kiss Jenő project manager, az Innoterv Rt-t Bóka József vezérigaz­gató, az OTP Bankot Kovács Józsefné, a helyi takarékszö­vetkezetet Bíró Jánosné kép­viselte. Kocsis György polgármes­ter a küszöbön álló beruhá­zásról elmondta, hogy az 10 éves elmaradást pótol. A Sió- Sárvíz-menti Térségfejlesz­tési Társulás által, az Inno­terv közreműködésével két éve indított kezdeményezés révén a régió 10 települése - tegnap óta - aláírt szerződés­sel rendelkezik a DDGáz-zal a beruházásról. A további feladatokról szólva a polgármester el­mondta, hogy - a többi tele­püléshez képest gázügyben lépéselőnyben levő Kölesden - a képviselőtestület tagjai megkezdik a helyi lakosság gázigényeinek felmérését. A tervek szerint február 10-ig gyűjtik össze a szándéknyi­latkozatokat. A beruházás indításának feltétele, hogy a lakosság leg­alább 50 %-a támogassa a gázprogramot. (A befize­tendő összeg 120 ezer Ft lesz háztartásonként, ennek 15 %- át, 18 ezer Ft-ot visszakapják a csatlakozók.) Amennyiben az 50 %-os lakossági támoga­tásnak némi híja lenne, az önkormányzat átvállalná a különbség befizetését, annak érdekében, hogy a beruházás megvalósulhasson. Az ehhez szükséges összegnek legké­sőbb március 31-ig kell ösz- szegyűlnie. A falugyűlésen „próbasza­vazást” tartottak a gázprog­ram támogatottságáról. A megjelentek „látható több­sége” a beruházás indítása mellett voksolt. -es­Szennyvízprogrammal nem lehet választást nyerni (Folytatás az 1. oldalról.) A fórumon megjelentek első­sorban a környezetvédelmi be­ruházások - különös tekintettel a szennyvízre - állami támoga­tásával kapcsolatos aktuális in­formációkra voltak kíváncsiak. A miniszter elmondta: a kör­nyezetvédelmi alapnál a straté­giailag legfontosabb prioritás a vízbázisok védelme, a legve­szélyeztetettebb területeken a szennyvízkezelés megoldása. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden bizonnyal kedvezőbb elbírálás alá esnek azok a pá­lyázatok, amelyek társulások formájában tervezik megvalósí­tani ezt a feladatot. Baja Ferenc óva intette a je­len levő polgármestereket, hogy a szennyvízberuházás zászlaja alatt próbáljanak vá­lasztást nyerni. Ez a közműbe­ruházás kerül ugyanis a leg­többe, ráadásul a lakosság je­lenleg nem is igazán igényli. A miniszter ugyanakkor azt is „megígérte”, hogy ezt az ér­dektelenséget nem „hagyják annyiban”, hiszen a közműfej­lesztésre igen sok pénzt költe­nek, ennek ellenére például a szennyvízcsatornák sok helyen kihasználatlanok. Baja Ferenc reményei szerint a következő kormány - bármilyen összeté­telű is lesz - az új ciklus elején bevezeti a környezetterhelési díjat, amely a környezetvé­delmi bírságot váltja ki, a meg­előzés elvén alapul, senki nem fogja szeretni, de bevezetése közös érdek. -ts-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents