Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24 / 20. szám

Ma érkezik a román elnök A gazdasági kapcsolatok bőví­téséről, a határátkelőhelyek korszerűsítéséről és a Buda­pest-Bukarest autópálya épí­téséről tárgyal Budapesten a román államfő, aki ma érkezik Budapestre. Göncz Árpád és Emil Constantinescn megbe­szélésein várhatóan szó lesz az európai integráció kérdése­iről is - különös tekintettel ar­ra, hogy Magyarország már meghívást kapott a NATO-ba és az Európai Unióba. Emil Constantinescu 1939. november 19-én született Tighinában (a mai Moldova területén). Előbb mint jogász végzett a bukaresti egyete­men, majd geológiából és földrajzból diplomázott. 1992- től négy éven át ugyanennek az egyetemnek a rektora volt; közben vendégprofesszorként egy amerikai egyetemen is ta­nított. 1990-ben alapító tagja és alelnöke lett a Polgári Szö­vetségnek, 1996-ban pedig a Kereszténydemokrata Nem­zeti Parasztpárt színeiben győzött az elnökválasztáson Ion Iliescuval szemben. Más ez a fenyegetettség Hazánknak jelenleg nem kell olyan jellegű hábo­rús fenyegetettségtől tartania, mint ami koráb­ban a két világrendszer szembenállásakor fenn­állt, védelmi képessé­günket mégsem szabad gyengíteni, sőt folyama­tosan erősíteni kell. Mindez a nemzetbiztonság­ról szóló nemzetközi fórum zárónapján fogalmazódott meg szombaton, Lakiteleken. A konferencia résztvevői közös közleményt fogadtak el: a térség országai nem fe­nyegetik egymást, ugyanak­kor sok az egyéb konfliktus­veszély. A NATO Európában stabilizáló tényező, és arra kell törekedni, hogy az euroatlanti csatlakozásra meghívást kapott három or­szág mellett keleti irányban bővüljön ez a biztonsági erő. A közleményben szó esik a közbiztonságot veszélyeztető tényezőkről, arról, hogy a szervezett bűnözés ma fő­ként Kelet-Közép-Európában vált jelentős biztonsági koc­kázattá. Például a kábítószer- kereskedelem, illetve a töme­ges méretű illegális bevándor­lás a jól szervezett nemzetkö­zi bűnbandák egyik állandó jövedelemforrása. Ezek ellen csak úgy lehet felvenni a harcot, ha a térség országaiban erősítik a bizton­ságot szolgáló szervezeteket: a katonaságot, rendőrséget, vámőrséget, határőrséget és a titkosszolgálatot. A szeretet új központja Heinrich Bolleter püspök helyezte el az alapkövet m Az idén százéves Ma­gyarországi Metodista Egyház új egyházköz­pontjának alapkövét ün­nepélyes keretek között helyezték el szombaton Óbudán. A Kiscelli utcai gyülekezeti ház a tervek szerint a jövő év áprili­sában készül el. Az istentisztelettel egybekö­tött ünnepélyes eseményen igét hirdetett Heinrich Bolleter, a Metodista Egyház Közép- és Dél-Európai Centrálkonferenciájának püs­pöke, aki szerint olyan temp­lomot akarnak építeni, amely inkább vendégház lesz, és aj­taja minden segítségre szo­ruló előtt nyitva áll majd. Platthy Iván, a Miniszterel­nöki Hivatal Egyházi Kapcso­latok Titkárságának vezetője rövid köszöntőjében azt kí­vánta, hogy ez a hely - a töb­bi egyházzal összefogva - a szeretet központja legyen. Közép-európai államfők találkozója Hitet tettek a polgári társadalom mellett Távozóban a román, az ukrán, a cseh és az osztrák államfő fotó: feb/reuters Szombaton a kelet-szlovákiai Lőcsén befejeződött 11 ország államfőjének értekezlete, amely A polgári tár­sadalom az egyesült Európa reménye című gondolat köré szerveződött. Göncz Árpád - elmélyülten A tanácskozás zárónapján a 11 államfő, köztük Göncz Ár­pád, a polgári kezdeménye­zések szlovákiai képviselői­vel folytatott megbeszélést. Ezen egyöntetűen úgy foglal­tak állást: biztató és meg­nyugtató, hogy vannak, dol­goznak, és olyan szellemisé­get képviselnek, olyan gya­korlatot valósítanak meg, amellyel az integrációt fékező folyamatokat végső soron el­lensúlyozni tudják. A lőcsei jelentésekből kitet­szik, hogy a találkozó egyfajta „rokonszenvtüntetés” is volt a március 2-án távozó Michal Kovád szlovák elnök mellett. A záró sajtótájékoztatón mind­egyik államfő kötelességének tartotta, hogy ezt - a diplomá­ciában szokatlan módon - ki is mondja, és jelezze: nem tartja lelkesítőnek a jelenlegi szlovák kor­mányzat politikáját. - Kovác elnökkel régóta dol­gozunk együtt - mondta Göncz Árpád, s így folytat­ta: - pontosan felismerte Szlovákia érdekeit, mint ahogy azt is: az összes kö­zép-európai or­szágnak érdeke, hogy Szlovákia tagja legyen az Eu­rópai Uniónak és a NATO-nak. Ezt próbálta tőle telhe­tőén Michal Kováé képviselni, „ezért sze­retjük” - fogalmazott a magyar államfő. Lőcsén a közép-eu­rópai államok vezetői hitet tettek a polgári társadalom mellett - ezt sajtótájékoztatóju­kon külön is hangsú­lyozták. A polgári tár­sadalmat a legtöbb je­len lévő ország fél év­százados kényszerszü­net után kezdte újraé­píteni, ezért a civil pol­gári szerveződéseknek módfe­lett nagy szerepe van a polgá­ri társadalomba való átmenet folyamatában, amely egyedüli esélyként képviseli a közös Európa megvalósulásának re­ményét. A 11 államfő egyelőre nem állapodott meg abban, hogy jövőre hol folytatják a találko­zósorozatot. Á soros vendég­látó Olaszország, de mert 1999-ben Ukrajna is szívesen lenne házigazda, ezt a kérdést nyitva hagyták. Telt ház lesz a Tisztelt Házban A képviselői létszám emelésének a patkó szab határt A honatyák heringként szoronganak majd a Parlament­ben, hiszen jelenleg a patkó 406 személy befogadására alkalmas, s a kisebbségi képviselők beválasztásával minden szék megtelik - tudtuk meg Árva Pétertől, az Országház műszaki igazgatójától. Amennyiben tovább emelik a képviselők számát, akkor a páholyok közti részt kellene beépíteni, de onnan már nem lehet látni az elnöki pulpitust, tehát vélhetően oda kerülné­nek a megfigyelői státuszban jelenlévő hivatali vezetők.- Most még viszonylag „le­vegősen” ülhetnek a képvise­lők, s ha tetszik, nem ülnek a szomszéd frakció mellé szo­rosan, hanem ki-kihagynak egy széksort - mondja Árva Péter. - Ez a jó világ azonban a 13 kisebbségi képviselő be­kerülésével megszűnik. Új helyeket még nem kell szorí­tani nekik, de a patkó telje­sen megtelik. Remélhetőleg nem emelik tovább a parla­ment létszámát, mert aligha lehet több képviselőt elhe­lyezni.- Mi a helyzet azokkal, akik most két helyet foglalnak el?- Azok ezután is megkap­ják a két széket, illetve van már néhány termetesebb hon­atya és honanya, akik a képvi­selői padsorok mögött, karos­székben ülnek.- Ha mégis emelik a képvi­selők számát, mit lehet tenni a jelenlegi berendezéssel?- A páholyok közti tol­mácsfülkéket le kell bontani, mert már csak oda, vagy a csillárra tudunk székeket ten­ni. Ám így is csak 8 helyet nyerhetünk. A nagyobbik probléma azonban a képviselők dolgo­zószobáinak biztosítása. A Parlamentben már a kisebb­ségi képviselőknek sem tu­dunk irodahelyiséget kialakí­tani. Ez ugyanis 26 szobát je­lentene, ami egy fél emelet a Házban. Vélhetően bérelni fo­gunk irodát a Kossuth tér kör­nyékén az új képviselők szá­mára, ami a mai árakon szá­mítva is legalább 10 millió fo­rintba kerül évente. Szalóky Eszter Marad a kukoricavám A lengyel kormány a budapes­ti tiltakozás ellenére is fenn­tartja a magyar takarmányku­koricára kivetett 20 százalékos vámot, s nem ad lehetőséget semmiféle kedvezményes kontingensre - jelentette be Varsóban a mezőgazdasági tárca helyettes vezetője. Vető­kukoricából viszont a magyar termelők évi 1300 tonnát szál­líthatnak vámmentesen Len­gyelországba. Az ugyancsak január elsejétől vámköteles paradicsomsűrítmény sorsa - a közlés szerint - a magyar tá­mogatási gyakorlattól függ. A lengyel kormány az év ele­jén mindenfajta előzetes kon­zultáció nélkül emelte több ma­gyar áru vámtételét. A lépés el­lentétes a két- és többoldalú ke­reskedelmi egyezményekkel. Hírcsokor Clinton-botrány Jelentősen csökkent az amerikai elnök népszerűsége, amióta kitudódott, hogy állítólag intim kapcsolatot folyta­tott a Fehér Ház egyik fiatal alkalma­zottjával. Monica Lewinsky ráadásul most közölte: kész beismerő vallo­mást tenni, ha felmentik a hamis tanú­vallomás vádja alól. A CNN hírteleví­zió és a Time közvélemény-kutatása ugyanakkor azt is kimutatta: az ameri­kaiak többsége szerint a sajtó túl messzire ment az elnök magánéle­tének nyomozásában, s Clinton erköl­csi elvei megfelelnek egy átlagos ame­rikai férfi nézeteinek. Milliós mozgósítás A bagdadi kormány megtárgyalta a február elsején kezdődő mozgósítás előkészületeit. Irak egy esetleges ame­rikai támadástól tartva toboroz ön­kénteseket a lakosság körében. Szaddám Húszéin elnök ugyancsak tegnap feloldotta az üzemanyag fej­adagolását, amit novemberben ren­deltek el. Orosz-kazah csúcs A nemrég felfedezett Kaszpi-tengeri olajlelőhelyek közös kiaknázásáról, il­letve a bajkonuri űrközpont üzemelte­téséről folytatott kétnapos eszmecse­rét Borisz Jelcin és Nurszultan Nazarbajev kazah államfő. A Moszkva melletti rezidencián folytatott nem hi­vatalos megbeszéléseken érintették a szovjet utódállamok vámuniójának, il­letve integrációjának kérdéseit is. Szená-torok Strasbourgban Az Európa Tanács strasbourgi palotá­jában lép fel kedden a Szená-torok kó­rusa - közölte szombati elutazásuk előtt Büky Dorottya (SZDSZ), a dalár­da menedzsere. A mintegy 40 tagú kó­rust 1996-ban különböző pártállású országgyűlési képviselők alapították. Repertoárjában madrigálok, egyházi énekek, magyar népdalok, valamint spirituálék szerepelnek. A háromna­pos strasbourgi vendégszereplés fő eseménye az Európa Tanács-beli fellé­pés lesz, ahol a kórus magyar és né­met nyelven adja elő az Európa-him- nuszt, Beethoven örömódáját. A Fidesz üzenete A Fidesz nem hagyományos értelem­ben vett programmal fordul a válasz­tókhoz, hanem „üzenetet” intéz az állampolgárokhoz, amelyben a meg­oldandó kérdéseket a polgárok, a családok szempontjából vizsgálja, közölte Szájer József alelnök a párt­frakció mátraházi ülésének második napján. Mint elmondta, az elfogadás előtt álló dokumentum legfőbb üze­nete a következő: nem lehet gazdag az az ország, amelynek a polgárai szegények. A honvédségi átszervezés kapcsán feleslegessé vált hangszereket adott át Keleti György hon­védelmi miniszter amatőr fúvószenekaroknak szombaton, Budapesten. Az eseményen részt vett Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere, Liszt-díjas karnagy is.

Next

/
Thumbnails
Contents