Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
1998. január 17., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Vissza a természethez A jövőben a műtéti sebeket nem varrni fogják, hanem a fekete kagylókból származó anyaggal ragasztani. Egy Új- Zéland-i kutatócsoport azon dolgozik, hogy a fekete kagylók ragasztóanyagát, amellyel magukat a sziklákhoz erősítik, mesterségesen előállítsák. Carol Taylor, az aucklandi egyetem szerves kémia professzora szerint remélik, hogy a fehérjeanyaggal emberi sejteket és szöveteket is össze tudnak ragasztani. A ragasztót később nem kell eltávolítani, ha begyógyult a seb, az magától leesik. Ez úgy hangzik, mintha a Túl az első kísérleten A New York-i Comell Egyetem szívspecialistái egy beteg esetében először próbálkoztak azzal, hogy egy speciális gén injekciója útján új szívereket növesztenek. Ha sikerül, akkor ez a kezelési mód felválthatná az eddigi Bypass-műtéteket. A Ronald Crystall és Todd Rosengart professzorok által vezetett kutatócsoport egy 60 éves betegnek három hagyományos Bypasst ültetett be elzáródott szívartériák kikerülése céljából. Egy negyedik Bypasst, amelyre szintén szükség lett volna, nem mertek megkockáztatni az artériában lévő túl sok lerakódás miatt. Osztrogénből a kevesebb több Ártalmatlan cigaretta A 75 esztendős dr. Puzant Torigian életének négy évtizedét áldozta arra, hogy fölfedezze a világ legbiztonságosabb cigarettáját. A Bravo nevet viselő szivarka sem nikotint, sem dohányt, sem kátrányt nem tartalmaz - ugyanakkor kielégíti a szenvedélybetegek ilyen irányú igényeit. Amerika két szövetségi államában, Georgiában és New Jerseyben már az árusítását is elkezdték. Az atlantai Safer Smokes nevű társaság gyártmányáról az orvosi akadémia hivatalosan megállapította, hogy teljességgel ártalmatlan az egészségre. Akik a klasszikus csomagolású és king-size méretű, filteres cigarettára rágyújtanak, nem szenvednek a rágyújtás és a füsterege- tés megrögzött szokásának a hiányától, sőt egy idő után a nikotinfüggőség is megszűnik. Akkor csupán egyetlen mozdulatra van szükség az utolsó szál elnyomásához - azaz a teljes leszokáshoz. Az abszolút nikotinmentes cigaretta salátalevélből készül, különböző enzimek és ízanyagok hozzáadásával. Feltalálója, dr. Torigian abból indult ki, hogy a megrögzött dohányosok nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is szenvednek attól, ha nem tudnak rágyújtani. Ilyenkor szaporább lesz a pulzusuk, izzadni kezdenek, a szemük összeszűkül, gyomorfájdalmaik lesznek, és ez az állapot mindaddig eltarthat, amíg az első szálat el nem szívhatják. Ezek a cigik még az ártalmas fajtából valók, amelyek megrövidítik az életünket A professzor szerint ezektől a funkcionális zavaroktól kell őket az átmeneti időre megszabadultam, és a Bravo épp ezt a célt szolgálja. Génsebészettel a szuvasodás ellen Forradalom előtt áll foggyógyászat: egy amerikai biológus-fogorvos azt ígéri, hogy génsebészettel előállított baktériumot a szájüregbe juttatva véget tud vetni az emberiség egyik átkának, a fogszuvasodásnak. Jeffrey Hillman, a Floridai Egyetem kutatója a nyolcvanas évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehetne kiirtani a szájüregből a streptocossusnak azt a válfaját, amely a fogszuvasodást okozza. A baktériumok abban a pillanatban működésbe lépnek, amint édességet fogyasztunk: a cukrot tejsavvá bontják le, ami megtámadja a fogat. Nem megfelelő szájápolás esetén a baktériumok elszaporodnak s a fogakban olyan kár keletkezik, amely már orvosi beavatkozást kíván. Hillman olyan baktériumot keresett, amely képes a rendkívül ellenálló streptococcus-fajta elpusztítására. Önkéntesek szájüregébe különböző fajtákat vitt be, de egyik sem volt képes arra, hogy átvegye az oly kártékony törzsek helyét. A kutató ekkor a génsebészet módszeréhez folyamadott: a baktériumból eltávolította azt a gént, amely a tejsavtermelés előidézője. Az állatkísérletek sikeresek voltak, az újfajta baktériumot hordozó rágcsálóknál 90 százalékkal csökkent a karies, a fogszuvasodás. Hamarosan megkezdődhetnek az emberekkel való kísérletek is. Hillman szerint a mutált baktériumtörzs képes arra, hogy a szájüregbe juttatva „kiirtsa” onnan az eredeti streptococcusokat, átvegye azok helyét - s persze ne tegyen semmi kárt fogakban. Miközben a Floridai Egyetem már javában tárgyal a nagy gyógyszergyárakkal az óriási üzletet jelentő eljárás bevezetéséről, az amerikai kutató európai kollégái között nem kevesen vannak, akik vitatják, bírálják a módszert. Véleményük szerint túl keveset tudnak még a szájüregben található mintegy 400 fajta baktériumról, amőbáról, vírusról, gombáról, azok kölcsönhatásáról, hogy jó lelkiismerettel beavatkozhassanak a mikroorganizmusok életébe. Magzatelhajtás már a fogamzás után Jó hír a változó években lévő nőknek, hogy az ösztrogén dózisnak már a fele is hatásosan megvéd a csontritkulástól, megelőzi a szívbetegségeket és kevesebb a mellékhatása, mint a hagyományos szereknek. Ezt eredményezte amerikai tudósok két évig tartó vizsgálata. A kísérleti személyek 29 kórházban napi 0,3 milligramm ösztrogént kaptak. Összehasonlításul: eddig az orvosok legtöbbször napi 0,625 milligrammot írtak fel a változás éveiben lévő pácienseiknek. A Sertések - lehetséges donorok az emberek számára. Ez már nem utópia, hanem létező valóság. A szervátültetéssel foglalkozó kutatók kongresszusán, derült fény arra, hogy Róma közelében egy titokban tartott helyen már most több mint 50 génmanipulált „emberiesített” sertés él. Ezeknek további tenyésztés útján olyan vért és olyan szerveket kell szolgáltatniuk, melyek az emberekével csaknem azonosak. A sötét középkorból származna, holott valójában a gyógyítás jövőjéhez tartozik. Az aucklandi egyetem egy éve dolgozik a fehérje mesterséges előállításán. A ragasztó- anyag alkotórészeit már 1985- ben azonosították, de egy sav meghatározásakor elkövetett hiba miatt 1994-ben a kutatásokat újra kellett kezdeni. Carol Taylor és asszisztense, Clau- dette Weir reméli, hogy munkájukat az év végéig befejezhetik. Ezután még átfogó tesztekre van szükség, mielőtt a ragasztóanyagot emberen alkalmazhatnák. Az orvosok a műtét helyett a betegbe szívének tíz különböző tájékán géntechnikailag manipulált adenovírus-oldatot fecskendeztek be. Ezek a vírusok a VEG-F gént hordozzák magukban, amely új vérerek növesztésére (angiogenezis) hivatott. Még hetekig fog tartani, amíg eldől a beavatkozás sikere vagy sikertelensége. Ez az első emberen végzett gyakorlati kísérlet, amelyet az FDA, az amerikai egészségügyi hatóság engedélyezett. A két professzornak engedélye van arra, hogy további 14 pácienst kezeljenek ezzel a terápiával. nagyobb adag gyakran okoz rosszullétet, vérzéseket, fejfájást és nagyobb kockázatot jelent mellrákban való megbetegedésre. E mellékhatások miatt sok nő egy év után abbahagyja a kezelést. A kísérleti személyek kisebb ösztrogénadag mellett sem veszítettek csonttömegükből, sőt néhányuknak még nőtt is a csontállománya. A napi 0,3 milligramm nemcsak a hőhullámokat és az éjszakai iz- zadást szünteti meg, de pozitiven hat a koleszterinszintre és véd a szívbetegségektől is. harmadik generációban a génanyagnak már annyira stabilizálódnia kell, hogy szervátültetéseket lehessen velük végezni. Az „emberiesített” sertések alkalmasak arra, hogy szív-, vese-, tüdő- és májátültetéseknél donorként szerepeljenek. A befogadók számára az az előny származik ebből, hogy a szervek a mindenkori szükség szerinti nagyságban állnak majd rendelkezésre. Az egyre jobb terhességi tesztek lehetővé teszik, hogy a nők néhány nappal a megterméke- nyülés után megtudják, úton van-e a gyermek vagy sem. S most lehetőség nyílik arra is, hogy a terhességmegszakítást már akkor elvégezzék, amikor még az embrió alig nagyobb egy gyufafejnél. Amerikában már csaknem két tucat klinikán alkalmazzák ezt a beavatkozást, amely ideális esetben nem tart két percnél tovább, s a fájdalmas kaparások vagy leszívó készülékek helyett elegendő egy kézi szívópumpa, amely olyan mint egy túlméretezett fecskendő. Eddig a nőknek legkevesebb hat hétig kellett várniuk, amíg a megtermékenyült petesejt akkora lett, hogy az orvos lokalizálni tudta. Csak így lehetett biztos benne, hogy az embrió teljes egészét eltávolította, nemcsak egy részét. A jobb kémiai tesztek, melyek már az első napokban jelezni tudják a terhességet és az érzékenyebb ultrahang-készülékek lehetővé teszik az orvos számára a terhesség első 8-10 napjában a magzatelhajtást. Vesekő ellen egyen meszet Új tudományos felfedezés: azok a nők, akik bőségesen fogyasztanak kalcium (tehát mész) tartalmú ételt, italt, szinte biztosan elkerülhetik a fájdalmat okozó vesekőbántal- makat. Egy amerikai tanulmány azért keltett különös érdeklődést szakkörökben is, mert mindeddig éppen az orvosok tanácsolták vesekőre hajlamos betegeiknek: óvakodjanak a kalciumtartalmú táplálékoktól. A bostoni Harvard Medical School tudósai 92 ezer, 34-59 év közötti nő táplálkozási szokásait elemezve állapították meg: azoknál, akik naponta egy grammnál több kalciumot fogyasztanak, jó harmadával kisebb a vesekőképződés veszélye, mint a fele annyi vagy még kevesebb kalciumot tartalmazó ételt, italt elfogyasztóknál. A kutatók megállapították; a kalcium csökkenti az oxalátoknak (az oxálsav sóinak), a vesekő fő alkotóelemeinek a fölhalmozódását. Az étkezési szokások tanulmányozói azt is kiderítették, hogy azok a nők, akik bőségesen isznak folyadékot és sok, kalciumot tartalmazó élelmiszert (zöldséget, gyümölcsöt) fogyasztanak, ugyancsak elkerülhetik a vesekőképződést. A cukor és a só viszont éppen az ellenkező hatást váltja ki. Nemzetközi átlagban minden huszadik nő szenved a mindig újra képződő vesekő miatt. Táplálkozástudománnyal foglalkozó orvosok szerint a baj viszonylag könnyen és olcsón megelőzhető: napi négy pohár tejben 900 milligramm kalcium van. Egy pohár joghurt 210 milligramm meszet tartalmaz. Tessék választani! Fiatalodjunk fokhagymával A fokhagyma ősrégi fűszernövény. A világ minden táján megterem. Gerezdjeinek az ókori népek varázserőt tulajdonítottak. A fokhagyma azonban nem csupán a legnépszerűbb, de a legtöbbet kutatott gyógynövények egyike. Evek óta tudjuk, - mondja Hademar Bankhofer német professzor -, hogy rendszeres fogyasztása serkenti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedést és jót tesz a szívnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fokhagymafogyasztók közel 15 évvel fiatalabb testi és lelki állapotban vannak, mint azon hasonló korú társaik, akik nem élnek ezzel a tápszerrel. Emberiesített sertések A daganatot megfőzik Mikrohullámokkal a rák ellen Rákos betegek plexiüveghengerben fekszenek, s nyolc rézantenna mikrohullámokat juttat a testükön keresztül a tumorhoz; ezek 42 Celsius fokra hevítik a daganatot és lassan szinte megfőzik. Németországban hat rákte- rápiai központ foglalkozik az eljárás klinikai kutatásával és továbbfejlesztésével, s már jelentős eredményeket értek el. Ezt a hevítéses kezelést, mélyet hyperthermiának neveznek, operatív úton el nem távolítható tumorok esetében alkalmazzák, amikor a daganat nagysága miatt besugárzással vagy kemoterápiával nem lehet megfelelő eredményt elérni. „Eddig 350 beteget kezeltünk a túlhevítéses eljárással. Sok esetben a daganatok any- nyira összezsugorodtak, hogy azután vagy ki lehetett őket operálni, vagy pedig jobban reagáltak a hagyományos sugárkezelésre” - jelentette be dr. Johanna Gellermann, a berlini klinika professzora. Hogy a beteg ne szenvedjen égési sérüléseket a mikrohullámoktól, felső testét hideg vízzel töltött szilikontömlővel védik. A hyperthermiás készülékben az antennákat körben elhelyezve a daganatokra irányítják. Az antennák által sugárzott mikrohullámok azután körülbelül egy órán át legkevesebb 40 fokra hevítik a rákos daganatokat. Sajnos néha előfordul, hogy a mikrohullámok egészséges szövetet is hevítenek. Ez olyan erős fájdalmakat okozhat, hogy az ideális 42 fokot nem, vagy csak rövid időre sikerül elérni. A Virchow klinikán a szakértők hetente egyszer kezelik a medencétumoros betegeket, összesen hat héten át; nyaki tumor esetében pedig kétszer hetente, összesen három hétig. Közvetlenül a túlhevítés után a betegeket normális sugárterápiás kezelésre küldik. Horst Sack rákspecialista, az esseni egyetemi klinika professzora is bízik a hypert- hermiában. Már sok száz beteget kezeltek vele, s az eredmények összességükben örvendetesek. Százezreket ment meg a bőrráktól A fluór-klór-szénhidrogének tilalma több mint fél millió európainak és kereken másfél millió amerikainak takarítja meg a bőrrák okozta fájdalmakat és halált. Az utrechti egyetem tudósai a „Nature” című tudományos folyóiratban megjelentették felmérésük eredményét, amely magában foglalja az ózonréteg elvékonyodása és a bőrrák megbetegedések közti összefüggések valamennyi szempontját, különös tekintettel arra a hosszú időre, amely a káros sugárzás hatása és a bőrdaganatok keletkezése között eltelik. Ezek a felismerések aláhúzzák az ózont károsító vegyszerek elleni nemzetközi intézkedések jelentőségét. Ha semmi sem történik, akkor az elkövetkező évtized végéig a bőrrákos megbetegedések száma megnégyszereződhet. Az ózonréteg az atmoszférában ernyőként védi a földi életet a Nap veszélyes ibolyántúli sugaraitól. A 80-as évek közepén fedezték fel először a tudósok, hogy az ózonpajzs súlyos károkat szenvedett különösen a sarkok közelében, ahol is any- nyira elvékonyodott, hogy egyenesen ózonlyukakról beszéltek. A tudósok az ózonréteg el- vékonyodását a főként a hűtő- szekrényekben alkalmazott fluór-klór-szénhidrogének (FCKW) ózonrétegre gyakorolt hatásával magyarázzák. 1992- ben számos kormány megegyezett, hogy az ózont elbontó 21 vegyszer gyártását 1995 végéig befejezik. A holland tanulmány bizonyítja, hogy az eddigi erőfeszítések máris eredménnyel jártak. Az ózont károsító vegyszerek koncentrációja az atmoszférában csökkent. Eltarthat azonban egészen 2008-ig is, amíg az Antarktisz feletti ózonréteg elkezd regenerálódni. Néhány tudós szerint további 50 évre van szükség, mire az ózonréteg teljesen meggyógyul. Az összefogás az ózont károsító vegyszerek termelése ellen nem küszöbölte ki a veszélyt, csak csökkentette. A bőrrákos megbetegedések száma Európában és az Egyesült Államokban növekedni fog, de nem a négyszeresére, hanem csupán tíz százalékkal.
