Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. január 17., szombat — Tolna Es Környéke Kapcsolatteremtés — dunai holtágak között (Folytatás az 1■ oldalról.) Bár a Szekszárd-Paksi Vízitársulat felkészült a csatorna teljes kiépítésére, a szükséges engedély még csak az első szakaszra van meg. A csatorna Dombori falu régi iskolájától, gyakorlatilag a földesút nyomvonalával megegyezően húzódik a tolnai holtág irányába, az első 200 méteren csővezetéken, majd kb. 1,5 kilométeren, nyílt árkos megoldással, 6-8 méter meder- szélességben, a tervek szerint mintegy 200 liter vizet szállítva másodpercenként. A dombori holtágból szivaty- tyűzással emelik a vizet a csatornába, a vízhasználati igényektől függően évente körülbelül egymillió köbmétert. A csatorna első fele ez év végére elkészül. A második, 1,7 kilométeres, zárt szakasz megvalósítása előtt hatástanulmányt kell készíttetni, ezt követi a környezetvédelmi és a vízjogi engedély beszerzése. Ha a tolnai önkormányzat időben megteszi a szükséges lépéseket a hatástanulmány „érdekében”, és egyébként is minden klappol, akkor ez év végére rendelkezésre állhatnak a szükséges engedélyek, és 1999-ben a teljes csatorna elkészül. Ösz- szesen mintegy 100 millió forintért, állami támogatások igénybevételével.-sNem csak a Tolnai Népújság számolt be afaddi Száraz Anna - a helyi önkormányzat által is támogatott - kanadai tanul- mányútjáról. Az ottani Penticton Héráid című lap - a róla készült - színes, fényképes riportját címoldalára szerkesztette. Az óceánon túl készült képet az Internet kapcsolat jóvoltából közölhetjük. «41», Jubileumi galamb-gála Mözsön Az idén 25 éves a Tolnai Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete jubileumi galamb- és díszállat kiállítást rendezett. A péntektől vasárnapig tartó galamb-gálán a díszbaromfik és galambok garmadáját, több, mint 600 tollas állatot láthatnak az érdeklődők, a 85 - az ország számos településéről érkezett - kiállító tenyésztő jóvoltából. A szokásokhoz híven az ovisok és a diákok az első napon, tegnap ingyenesen látogathatták a látványos élőtárlatot. A helyszínen látottak alapján a lehetőséget alaposan ki is használták a gyerekek. FOTÓ: GOTTVALD äämiiir Szakály-Jámbor: „Kemény lesz” Ismét közönségdíjas a tolnai kajak-duó Viktor, Attila, és Barina József edző a díjátadáson, Kováts Balázs társaságában fotó: gottvald Jámbor Attilának és Szakály Viktornak, a Tolnatext Kajak-Kenu SC maratoni kajakpárosának lassan bérelt helye lesz a Népújság hasábjain. Legutóbb azzal kerültek az érdeklődés középpontjába, hogy a megyei „Év sportolója ’97” szavazáson a csapat kategóriában a 2. helyet szerezték meg. Emellett ismét elnyerték a közönségdíjat. — Mennyire felhó'tlen az örömötök a díjkiosztó után? — Jámbor Attila: Idén jobb eredményt értünk el, mint tavaly, úgyhogy megvan az okunk az örömre. — Csak azért kérdezem, mert országos bajnokok vagytok egy hagyományosan „magyar” sportágban, ráadásul a nemzetközi mezőnyben is a szűk élvonalhoz tartoztok. Az első helyezett csapatra (az Atomerőmű SE férfi kosarasai — a szerk.) egyik megállapítás sem igaz. — Szakály Viktor: Nem mi döntöttünk ebben a kérdésben. J. A.: Titkon számítottunk az első helyre, de így is nagyon örülünk. Köszönjük, hogy meghívtak bennünket a gálára, a műsor, a rendezvény nagyon jó volt. A második hely is szép. Meg vagyunk elégedve. — Az ilyesfajta elismerések jelentenek-e valamilyen pluszt, doppingolnak-e bennetek? — Sz. V,: Mindenképpen jól esik. Jámbor: Jó, hogy odafigyelnek ránk, és elismerik azt, amit csinálunk. Az évközi munka közben jól jön az ilyesmi. — Most éppen mihez jön jól? — J. A.: Az alapozáshoz. Tanmedence, futás, úszás, ha lesz hó, sífutás ... Sz. V.: Központi edzőtábor sajnos nem lesz a télen. A maratonistáknak ugyanis a szakágvezető nem szervezett ilyet. Tavasszal az egyesülettel megyünk edzőtáborba. — Tavaly már elárultátok idei célotokat. Nincs változás? — J. A.: Változatlanul szeretnénk kijutni a maratoni világbajnokságra, és ott jól helytállni, azaz az első 6 hely valamelyikét megszerezni. Sz. V.: A bajnokságot szeretnénk idén is megnyerni, de a legfontosabb az őszi VB. — Mi kell a kijutáshoz? — Sz. V.: Ha valamelyik válogatóversenyt megnyerjük, az már elég. J. A.: Az első két magyar egység jut ki a VB-re, de valószínűleg csak az elsőnek fizetik az utat. Sz. V.: A VB idén Dél-Afrikában lesz. Ez elég egzotikus hely ahhoz, hogy sokan megpróbálják a kijutást. J. A.: Idén Magyarországon lesz a rövidtávú VB. Ezt korábban rendezik, mint a maratonit, így a hazai rövidtávos menők is szerencsét próbálhatnak a maratonon. Úgyhogy kemény lesz.-esImen-Oman-Amoman A tolnai képviselőtestület hétfőn délután 3 órától ül össze. Az egyetlen napirendi pont az ominózus laktanyai telekeladással kapcsolatos fegyelmi tárgyalás lesz. A kölesdi képviselők ugyancsak hétfőn üléseznek. A rendkívüli ülésnek itt is egyetlen előzetesen tervezett témája lesz. A község vezetői a DDGáz-zal kötendő gázberuházási szerződés aláírásával kapcsolatban döntenek. A tolnai II. iskolában a kisebbségek napja alkalmából a nemzetiségi német nyelvet tanuló diákok házi tanulmányi versenyen adtak számot tudásukról. Eredmények. 8. osztály: 1. Kővári Zoltán 2. Kákonyi Adrienn 3. Madarász Mónika 7. osztály: 1. Nyúl Rita 2. Bücher Bernadett 3. Hoós Klára 6. osztály: 1. Arató Péter 2. Brunn Zsuzsanna 3. Dávid Máté 5. osztály: 1. Schalli Adrienn 2. Práger Dóra 3. Nagy Nikolett, Molnár Mónika 4. osztály: 1. Fojdl Ervin 2. Vörös Dóra 3. Kern Emőke. Nyereményük egy tavaszi kirándulás Bécsbe. Faddon elkészültek azok a polgármesteri hivatal által kiadott színes szórólapok, amelyen a település címertervezetét tárják a polgárok elé. A vélemények begyűjtésére is alkalmas lapokat február 1-jéig lehet visszajuttatni. Az előítélet az iskolában kezdődik A kisebbségi önkormányzatok vagy nem alakultak meg, vagy nem működnek hatékonyan, vagy nem tekintik őket partnernek az adott településen. Ez Konrád Imre véleménye. Az „adott település” jelen esetben Szedres, ahol ő a kisebbségi önkormányzat elnöke, de rálátása van a megyei és az országos folyamatokra is, mivel a regionális szövetségben alelnöki, az országosban képviselői posztot tölt be. A 2500 lakosú Szedresen 500 roma él, a munkaképes korú romák 60-70 %-a tartós munkanélküli. Konrád Imre legutóbb egy tűzeset kapcsán „balhézott össze” a helyi hatalommal, mert úgy vélte, több segítség illetné meg az érintett négy cigánycsaládot. Végül a Népjóléti Minisztérium és a Soros Alapítvány anyagi támogatásával sikerült rendbe tenni a házak tetőzetét. — Az az alapállás - mondja Konrád Imre - hogy a romák esetében még az elemi csapásokat, katasztrófákat is szociális problémaként kezelik, amire sajnos nincs pénz, és kész. Bármi történik, vízkár, vagy földrengés, először a sérülékenyebb házak mennek tönkre. — Igaz az, hogy a romák szeretnek putrikban lakni, és sokszor jobb körülmények közül is visszaköltöznek? — Szerintem ez nem helytálló. Mindenki örül a korszerűbb otthonnak. — Akkor a székesfehérvári konténerlakás miért volt elfogadhatatlan? — Lehet, hogy maguk az érintettek elfogadták volna. De szerencsére akadtak olyanok, akik felhívták a figyelmüket arra, hogy ha beköltöznek, megeshet, hogy életük végéig ott maradnak. Csak ígéret a konténerbe zártság átmenetisége, ragaszkodjanak egy elfogadhatóbb megoldáshoz. — Ezek szerint az 1,5 milliós lakásvásárlási juttatás jogos? — Ellenszenvet kelthet a mai Magyarországon, az biztos, de a lakásprobléma nem csak cigányügy. Beszélünk a gyerekek jogairól, védelméről, de felnevelésük körülményein nem sokat javítunk, miközben kormányok jönnek-mennek. — Összességében azért csak elindult valami. A rendszerváltás a romák életében is fordulatot hozott... — Negatív fordulatot: zuhanást. Én 1979-ben cigány ifjúsági klubot szerveztem Szedresen. Az azóta eltelt közel húsz esztendőben látványos felemelkedés nem történt. A lakásügy, az egészségügy, az oktatásügy és a foglalkoztatásügy terén a cigányság hátránya továbbra is elképesztő. — Mi a megoldás: elkülönülni, vagy beolvadni a többségi nemzetbe? — Meggyőződésem szerint az integrálódás, a közös sors vállalása az egyetlen út. Aki kizárólag a saját szuverenitását, autonómiáját hangsúlyozza, az konfliktusok sorát teremti maga körül. — És belső konfliktusoktól sem mentesek a romák . . . — Természetesen a cigányság is megosztott, ahogy bármelyik embercsoport. Ezt, hogy nem vagyunk „egységesek”, legszívesebben a politikusok lobogtatják, olykor szenvedélyesen, olykor szellemesen. — Vannak jó cigányviccek? — Persze, de a legtöbbjük bántó, sértő. — Van jelentősége a bőr színének? — Bizonyára. A genetikusok lázasan tanulmányozzák az „összefüggéseket”. Csak azt nem tudom, mit kezdenek a kunokkal, mert azok is olyan szép barna bőrű emberek ... — Mikorra várható a kisebbségek nagykorúsítása ? — Egyelőre Szedresen és országszerte is sok a szerepzavar. Aki felkerül, parancsolni akar, és semmi kedve bevonni a döntéshozatalba az érintetteket. A Tolna megyei önkormányzattal például mind a mai napig nem sikerült megállapodnunk, hogy a cigányságot érintő kérdések tárgyalásakor, legalább tanácskozási joggal részt vehessünk a bizottságok munkájában. Vagy: Szedresre és más településekre is jellemző az oktatásügy kézi vezérlése. A fejkvótáért nagyon hajtanak az önkormányzatok, az viszont eszükbe nem jutna, hogy megkérdezzék a romákat: akarják-e az etnikai programot, vagy sem. Pedig nem mindegy, mert az előítélet az iskolában kezdődik. De ugyanez a helyzet szociális téren is. Ki szorul étkezési-, anyagi támogatásra vagy tűzifára? Azt „magasabb szinten” döntik el. Holott sorsokról, életekről lehet szó. . . Wessely Szándékaink szerint egy hét múlva a Konrád Imre által „megszólított” szedresi és a megyei önkormányzat - a felmerült konkrét kérdésekkel kapcsolatos - álláspontját közöljük. I
