Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

4. oldal Megyei Körkép 1998. január 17., szombat — Tolna Es Környéke Kapcsolatteremtés — dunai holtágak között (Folytatás az 1■ oldalról.) Bár a Szekszárd-Paksi Vízitár­sulat felkészült a csatorna teljes kiépítésére, a szükséges enge­dély még csak az első szakaszra van meg. A csatorna Dombori falu régi iskolájától, gyakorlati­lag a földesút nyomvonalával megegyezően húzódik a tolnai holtág irányába, az első 200 méteren csővezetéken, majd kb. 1,5 kilométeren, nyílt árkos megoldással, 6-8 méter meder- szélességben, a tervek szerint mintegy 200 liter vizet szállítva másodpercenként. A dombori holtágból szivaty- tyűzással emelik a vizet a csa­tornába, a vízhasználati igé­nyektől függően évente körül­belül egymillió köbmétert. A csatorna első fele ez év végére elkészül. A második, 1,7 kilométeres, zárt szakasz meg­valósítása előtt hatástanul­mányt kell készíttetni, ezt kö­veti a környezetvédelmi és a vízjogi engedély beszerzése. Ha a tolnai önkormányzat idő­ben megteszi a szükséges lépé­seket a hatástanulmány „érde­kében”, és egyébként is minden klappol, akkor ez év végére rendelkezésre állhatnak a szük­séges engedélyek, és 1999-ben a teljes csatorna elkészül. Ösz- szesen mintegy 100 millió fo­rintért, állami támogatások igénybevételével.-s­Nem csak a Tolnai Népújság számolt be afaddi Száraz Anna - a helyi önkormányzat által is támogatott - kanadai tanul- mányútjáról. Az ottani Penticton Héráid című lap - a róla készült - színes, fényképes riportját címoldalára szerkesz­tette. Az óceánon túl készült képet az Internet kapcsolat jó­voltából közölhetjük. «41», Jubileumi galamb-gála Mözsön Az idén 25 éves a Tolnai Ga­lamb és Kisállattenyésztők Egyesülete jubileumi galamb- és díszállat kiállítást rendezett. A péntektől vasárnapig tartó galamb-gálán a díszbaromfik és galambok garmadáját, több, mint 600 tollas állatot láthat­nak az érdeklődők, a 85 - az ország számos településéről érkezett - kiállító tenyésztő jóvoltából. A szokásokhoz hí­ven az ovisok és a diákok az első napon, tegnap ingyenesen látogathatták a látványos élő­tárlatot. A helyszínen látottak alapján a lehetőséget alaposan ki is használták a gyere­kek. FOTÓ: GOTTVALD äämiiir Szakály-Jámbor: „Kemény lesz” Ismét közönségdíjas a tolnai kajak-duó Viktor, Attila, és Barina József edző a díjátadáson, Kováts Balázs társaságában fotó: gottvald Jámbor Attilának és Szakály Viktornak, a Tolnatext Ka­jak-Kenu SC maratoni ka­jakpárosának lassan bérelt helye lesz a Népújság hasáb­jain. Legutóbb azzal kerül­tek az érdeklődés középpont­jába, hogy a megyei „Év sportolója ’97” szavazáson a csapat kategóriában a 2. he­lyet szerezték meg. Emellett ismét elnyerték a közönség­díjat. — Mennyire felhó'tlen az örömötök a díjkiosztó után? — Jámbor Attila: Idén jobb eredményt értünk el, mint ta­valy, úgyhogy megvan az okunk az örömre. — Csak azért kérdezem, mert országos bajnokok vagy­tok egy hagyományosan „ma­gyar” sportágban, ráadásul a nemzetközi mezőnyben is a szűk élvonalhoz tartoztok. Az első helyezett csapatra (az Atomerőmű SE férfi kosarasai — a szerk.) egyik megállapítás sem igaz. — Szakály Viktor: Nem mi döntöttünk ebben a kérdésben. J. A.: Titkon számítottunk az első helyre, de így is na­gyon örülünk. Köszönjük, hogy meghívtak bennünket a gálára, a műsor, a rendezvény nagyon jó volt. A második hely is szép. Meg vagyunk elégedve. — Az ilyesfajta elismerések jelentenek-e valamilyen pluszt, doppingolnak-e bennetek? — Sz. V,: Mindenképpen jól esik. Jámbor: Jó, hogy odafigyel­nek ránk, és elismerik azt, amit csinálunk. Az évközi munka közben jól jön az ilyesmi. — Most éppen mihez jön jól? — J. A.: Az alapozáshoz. Tanmedence, futás, úszás, ha lesz hó, sífutás ... Sz. V.: Központi edzőtábor sajnos nem lesz a télen. A ma­ratonistáknak ugyanis a szak­ágvezető nem szervezett ilyet. Tavasszal az egyesülettel me­gyünk edzőtáborba. — Tavaly már elárultátok idei célotokat. Nincs változás? — J. A.: Változatlanul sze­retnénk kijutni a maratoni vi­lágbajnokságra, és ott jól helytállni, azaz az első 6 hely valamelyikét megszerezni. Sz. V.: A bajnokságot sze­retnénk idén is megnyerni, de a legfontosabb az őszi VB. — Mi kell a kijutáshoz? — Sz. V.: Ha valamelyik válogatóversenyt megnyerjük, az már elég. J. A.: Az első két magyar egység jut ki a VB-re, de való­színűleg csak az elsőnek fize­tik az utat. Sz. V.: A VB idén Dél-Af­rikában lesz. Ez elég egzotikus hely ahhoz, hogy sokan meg­próbálják a kijutást. J. A.: Idén Magyarországon lesz a rövidtávú VB. Ezt ko­rábban rendezik, mint a mara­tonit, így a hazai rövidtávos menők is szerencsét próbál­hatnak a maratonon. Úgyhogy kemény lesz.-es­Imen-Oman-Amoman A tolnai képviselőtestület hét­főn délután 3 órától ül össze. Az egyetlen napirendi pont az ominózus laktanyai telekel­adással kapcsolatos fegyelmi tárgyalás lesz. A kölesdi képviselők ugyan­csak hétfőn üléseznek. A rendkívüli ülésnek itt is egyet­len előzetesen tervezett témája lesz. A község vezetői a DDGáz-zal kötendő gázberu­házási szerződés aláírásával kapcsolatban döntenek. A tolnai II. iskolában a ki­sebbségek napja alkalmából a nemzetiségi német nyelvet ta­nuló diákok házi tanulmányi versenyen adtak számot tudá­sukról. Eredmények. 8. osztály: 1. Kővári Zoltán 2. Kákonyi Adrienn 3. Mada­rász Mónika 7. osztály: 1. Nyúl Rita 2. Bücher Bernadett 3. Hoós Klára 6. osztály: 1. Arató Péter 2. Brunn Zsuzsanna 3. Dávid Máté 5. osztály: 1. Schalli Adri­enn 2. Práger Dóra 3. Nagy Nikolett, Molnár Mónika 4. osztály: 1. Fojdl Ervin 2. Vörös Dóra 3. Kern Emőke. Nyereményük egy tavaszi ki­rándulás Bécsbe. Faddon elkészültek azok a polgármesteri hivatal által kia­dott színes szórólapok, ame­lyen a település címerterveze­tét tárják a polgárok elé. A vé­lemények begyűjtésére is al­kalmas lapokat február 1-jéig lehet visszajuttatni. Az előítélet az iskolában kezdődik A kisebbségi önkormányzatok vagy nem alakultak meg, vagy nem működnek hatékonyan, vagy nem tekintik őket partner­nek az adott településen. Ez Konrád Imre véleménye. Az „adott település” jelen esetben Szedres, ahol ő a kisebbségi önkormányzat elnöke, de rálá­tása van a megyei és az orszá­gos folyamatokra is, mivel a regionális szövetségben alel­nöki, az országosban képviselői posztot tölt be. A 2500 lakosú Szedresen 500 roma él, a munkaképes korú romák 60-70 %-a tartós munkanélküli. Konrád Imre legutóbb egy tűzeset kapcsán „balhézott össze” a helyi hata­lommal, mert úgy vélte, több segítség illetné meg az érintett négy cigánycsaládot. Végül a Népjóléti Minisztérium és a So­ros Alapítvány anyagi támoga­tásával sikerült rendbe tenni a házak tetőzetét. — Az az alapállás - mondja Konrád Imre - hogy a romák esetében még az elemi csapá­sokat, katasztrófákat is szociá­lis problémaként kezelik, amire sajnos nincs pénz, és kész. Bármi történik, vízkár, vagy földrengés, először a sérüléke­nyebb házak mennek tönkre. — Igaz az, hogy a romák szeretnek putrikban lakni, és sokszor jobb körülmények közül is visszaköltöznek? — Szerintem ez nem helyt­álló. Mindenki örül a korsze­rűbb otthonnak. — Akkor a székesfehérvári konténerlakás miért volt elfo­gadhatatlan? — Lehet, hogy maguk az érintettek elfogadták volna. De szerencsére akadtak olyanok, akik felhívták a figyelmüket arra, hogy ha beköltöznek, megeshet, hogy életük végéig ott maradnak. Csak ígéret a konténerbe zártság átmeneti­sége, ragaszkodjanak egy elfo­gadhatóbb megoldáshoz. — Ezek szerint az 1,5 milliós lakásvásárlási juttatás jogos? — Ellenszenvet kelthet a mai Magyarországon, az biztos, de a lakásprobléma nem csak cigányügy. Beszélünk a gyerekek jogai­ról, védelméről, de felnevelé­sük körülményein nem sokat javítunk, miközben kormányok jönnek-mennek. — Összességében azért csak elindult valami. A rendszervál­tás a romák életében is fordula­tot hozott... — Negatív fordulatot: zu­hanást. Én 1979-ben cigány if­júsági klubot szerveztem Szed­resen. Az azóta eltelt közel húsz esztendőben látványos felemelkedés nem történt. A la­kásügy, az egészségügy, az ok­tatásügy és a foglalkoztatásügy terén a cigányság hátránya to­vábbra is elképesztő. — Mi a megoldás: elkülö­nülni, vagy beolvadni a több­ségi nemzetbe? — Meggyőződésem szerint az integrálódás, a közös sors vállalása az egyetlen út. Aki ki­zárólag a saját szuverenitását, autonómiáját hangsúlyozza, az konfliktusok sorát teremti maga körül. — És belső konfliktusoktól sem mentesek a romák . . . — Természetesen a cigány­ság is megosztott, ahogy bár­melyik embercsoport. Ezt, hogy nem vagyunk „egysége­sek”, legszívesebben a politiku­sok lobogtatják, olykor szenve­délyesen, olykor szellemesen. — Vannak jó cigányviccek? — Persze, de a legtöbbjük bántó, sértő. — Van jelentősége a bőr színének? — Bizonyára. A genetiku­sok lázasan tanulmányozzák az „összefüggéseket”. Csak azt nem tudom, mit kezdenek a ku­nokkal, mert azok is olyan szép barna bőrű emberek ... — Mikorra várható a ki­sebbségek nagykorúsítása ? — Egyelőre Szedresen és országszerte is sok a szerepza­var. Aki felkerül, parancsolni akar, és semmi kedve bevonni a döntéshozatalba az érintetteket. A Tolna megyei önkormányzat­tal például mind a mai napig nem sikerült megállapodnunk, hogy a cigányságot érintő kér­dések tárgyalásakor, legalább tanácskozási joggal részt ve­hessünk a bizottságok munká­jában. Vagy: Szedresre és más településekre is jellemző az ok­tatásügy kézi vezérlése. A fej­kvótáért nagyon hajtanak az önkormányzatok, az viszont eszükbe nem jutna, hogy meg­kérdezzék a romákat: akarják-e az etnikai programot, vagy sem. Pedig nem mindegy, mert az előítélet az iskolában kezdő­dik. De ugyanez a helyzet szo­ciális téren is. Ki szorul étke­zési-, anyagi támogatásra vagy tűzifára? Azt „magasabb szin­ten” döntik el. Holott sorsokról, életekről lehet szó. . . Wessely Szándékaink szerint egy hét múlva a Konrád Imre által „megszólított” szedresi és a megyei önkormányzat - a fel­merült konkrét kérdésekkel kapcsolatos - álláspontját kö­zöljük. I

Next

/
Thumbnails
Contents