Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

A szekszárdi foci históriás könyvében lapozgattunk Múlt és jelen: a Törekvéstől az UFC-ig A szekszárdi sportcsarnokban ma délután első ízben ünnepük meg Szekszárd Város Labdarúgásának Napját. Az esemény kapcsán alábbi írásunkban a megyeszék­hely második világháború utáni labdarúgósportjának történetén szaladunk végig a teljesség igénye nélkül. A háború utáni idők első nagy sikerét a Törekvés VSE 1947-es bajnoki győzelme je­lentette a bajai alosztály II. osztályában. Az igazi labda­rúgó élet az ötvenes évek ele­jén, az új munkahelyek létre­jöttével egy időben kezdő­dött. A Postás, Szőlőhegy, Kendergyár, Kórház (később Lendület), Honvéd, Bástya (Vörös Meteor, Petőfi), Dó­zsa, Építők, Palánk, Sparta­cus, Kinizsi, Mezőgép csapa­taiban egy-egy üzem dolgo­zói, vagy városrész tehetsé­ges focistái rúgták a bőrt. A kis csapatok végzetét az 1954-es esztendő jelentette, amikor kötelezővé tették az ifjúsági együttesek indítását. A minőséget akkortájt a har­madosztálynak számító me­gyeiben szereplő Petőfi, Dó­zsa és Építők képviselte. Egy darabig csak salakos pályán futballozhattak a szekszárdiak, aztán az ötve­nes évek vége felé előbb a vá­rosi pálya, majd később a mai stadion gyepszőnyege is el­készült. 1956 nem csak a ma­gyar történelemben, hanem a megyeszékhely labdarúgásá­nak históriájában is fontos dátum, ekkor nyert megye­bajnokságot Bástya néven a Petőfi. A következő év január­jában a Petőfi és a Dózsa fú­ziójából megalakult a Szek­szárdi SC, amelyet ’57 nyarán osztályozó nélkül besoroltak az akkori egycsoportos - im­már őszi-tavaszi rendszerű - másodosztályba. Az SZSC- ben a két klub megállapodá­sának megfelelően öt-öt pető- fis, illetve dózsás játékosnak kellett pályára lépnie mérkő­zésenként. Sok jó nem sült ki a dologból, a csapat ’58 nya­rán az utolsó helyen végezve kiesett az NB II-ből. Hétfőn múlott épp negyven eszten­deje, hogy a Schmidt- Kun­szabó, Paszler, Szloszár, Si­mon, Kacsányi, Szigeti, Maj­nái, Hómann, Zörényi, Ró­zsavölgyi összetételű gárda 20-1-re „megfázott” a sztá- linvárosi jeges bajnokiján. Az ellentétek miatt a Szek­szárdi Dózsa 1958 januárjá­ban újjászervezte labdarúgó­szakosztályát és benevezett a körzeti bajnokságba, míg a Petőfi az egy esztendeje lét­rehozott NB Ill-ban folytatta. A Dózsa biztosan jutott fel a megyei bajnokságba, ennek ellenére ’59 nyara szomorú emlék, mivel azév augusztu­sában gyulladt ki az együttes autóbusza, s a balesetben többen súlyos égési sérülése­ket szenvedtek. A lila-fehérek 1961-ben ke­rültek vissza a harmadosz­■ A nyolcvanas évek egyik, ha nem ■ csoportos NB II harmadik helyén tályba. A hatvanas évek kö­zepén a legjobb szekszárdi együttesek az NB Ill-ban fut­balloztak, a Petőfi hatvanhé­tig élt, „halála” után a Gépja­vítóból alakult Vasas vette át a szerepkörét. A város élcsapatává a hat­vanas-hetvenes évek forduló­ján vált a Szekszárdi Dózsa, 1968 őszén az NB Ill-ban, majd huszonöt évvel ezelőtt az NB II-ben lett bajnok, s ez­zel ismét másodosztályú együttese lett a városnak. A feljutást a Lipovszky- Szántó (Kálmán), Simon, Korner, a legjobb Szekszárdi Dózsája, a képen látható együttes a húszcsapatos, egy- zárta a '82-es őszi idényt Az ötvenes-hatvanas években több NB l es nagycsapat is megfordult Szekszárdon, sőt a B és az A-válogatott is játszott a megyeszékhelyen. Utóbbi Alberttal, Tichyvel, Sándorral, Rákosival, Göröccsel felállva 1960 májusá­ban, hatezer néző előtt 9:2-re verte a Szekszárdi Petőfit Micskó, Csordás (Hegedűs), Zielbauer, Vábró, Kalász, Freppán, Török összeállítású gárda 1972. június 6-án, a Fűzfő elleni 2-2-es.hazai baj­nokiján abszolválta. A megyeszékhely belügyi csapata az NB I/B-ben (az osztály 1978-as felszámolá­sáig) rendre a középmezőny­ben zárt, ám a kétcsoportos NB II-ben már egy-egy jobb helyezést is elcsípett. Az 1981/82-es másodosz­tályú pontvadászat három csoportjának első öt-öt he­lyezettje maradhatott csupán a következő idénytől is NB ll­es. A lila-fehérek bronzér­mesként végeztek saját águ­kon, s az ismét egycsopor­tossá alakított NB II-ben foly­tathatták. A bundabotrány miatti eltiltások következté­ben azonban széthullott az ígéretes szereplés előtt álló gárda. Hiába kerültek ki szinte év- ről-évre nagy tehetségek a szekszárdi nevelőműhelyből, a folytatásban a Dózsa általá­ban a kiesés ellen küzdött (egy ízben csak osztályozón vívta ki a bennmaradást), jobb esetben a középme­zőnyben sikerült végeznie. A legjobb szekszárdi nevelésű játékosok mindeközben az NB I-ben futballoztak, az egyesület anyagi gondjainak enyhítése céljából hamar „el­adták” őket. A rendszerváltás idején, miképp a többi szakosztály, a labdarúgók is leváltak anyae­gyesületükről. A jogutód Szekszárdi Polgári SE jegyzi a szekszárdi foci közelmúltjá­nak legjobb szereplését, 1989-90-ben az NB II Nyugati csoportjának ötödik helyén végzett a csapat. Kilencven- kettő őszén ugyan sokáig a 2­3. helyen állt az SZPSE, ám tavasszal visszaesett a hete­dikre. A következő évben anyagilag összeomlott a klub, s ’94-ben, több mint húsz esz- tendőnyi másodosztályú tag­ság után kiesett. Az SZPSE helyett 1995 ele­jén az Utánpótlás Nevelő Fo­otball Club játszott tovább az NB Ill-ban. Az UFC Szek­szárd a mai napig ebben az osztályban szerepel, ám ez jelenleg csupán a negyedik vonal. Az egyesület az elne­vezésében meghatározott nevelő funkcióját nagysze­rűen ellátja (az előző idény­ben például négyen igazoltak Szekszárdról az NB I-be), ám a tehetséges fiatalok alkotta felnőtt csapat komolyabb előrelépése egyelőre várat magára. Az UFC a megyeszékhely egyetlen felnőtt labdarúgó együttese, a sokáig kitartó TAÉV gárdájának pályája ma raktárterületként funkcionál, s a 94-ben alapított, körzeti bajnokságot nyert Kovima FC is már a múlté. (Visszapillantásunk Gálffy Dezső segítségével készült.)-t­Vasárnapi sportműsor Karate: Szilveszter-kupa nemzetközi verseny a pa- lánki sportcsarnokban, 10. Teremlabdarúgás: Fe­nyő-kupa a bátaszéki sportcsarnokban 8.30. ITV Reprint-kupa a szekszárdi városi sportcsarnokban 8-13. Szekszárd Város Labda­rúgásának Napja a városi sportcsarnokban. Meg­nyitó 13, a Il-es Iskola 3-4. osztályosainak bemuta­tója 13.10, az V-ös Iskola és a Gyermekek Háza 3-4. osztályosainak a mérkő­zése 13.30, a Il-es Iskola felsőtagozatosainak be­mutató edzése 14.20, UFC Szekszárd serdülő-Tolna megyei serdülő válogatott 15.10, UFC Szekszárd ifjú­sági—T olna megyei ifjúsági válogatott 15.50, Szek­szárdi Dózsa Öregfiúk ’72-Szponzorok 16.30, UFC Szekszárd-Szekszár- di NB I-es válogatott 17.20. Lovas Petra bronzérmes Kitűnően szerepelt a Lisz- szabonban megrendezett portugál nemzetközi ifjú­sági asztalitenisz bajnok­ságon Lovas Petra, a Szek­szárd SK fiatalja. Lovas egyéniben egészen az elő­döntőig menetelt, ott azonban vereséget szen­vedett a horvát I. Poljak- tól, s így - Szvitán Kriszti­nával holtversenyben - a harmadik helyen végzett. A szekszárdi ping-pongos hölgy Vass Tímeával alko­tott kettőse a csapatok versenyében nyolcadik­ként zárt. Takács és Erdei a legszuperebb Élsportolóink részvételé­vel az idén is megrendez­ték a női és férfi szuper­bajnokságot. A játékos feladatokból álló versenyt a hölgyeknél a Ferencvá­ros kézilabdázója, Takács Gabriella nyerte, míg a fér­fiaknál az ökölvívó világ­bajnok Erdei Zsolt bizo­nyult a legszuperebbnek. „Elpörköltözték a magyar focit” Dombóvári MLSZ-elnökj elölt A magyar válogatott jugók elleni egy-tizenkettője után „borult a bili”, távoz­nia kellett a teljes MLSZ vezetésnek. Újra nemzeti ügy lett a mi kis focink, még a kormányunk is be­leszólt annak (sokszor meglehetősen zavaros) ügyeibe. Futballunk jelen állapotában az MLSZ rendkívüli februári közgyű­lésére készül, ahol többek között valakit a testület elnökévé választanak majd. Lehet, hogy a dom­bóvári Takács Lászlót. Csak nem az öltönyös Ta­kács? - már cseng is fülem­ben az olvasói kérdés. De igen, valóban a Dombó­vári FC elnöke, a Reform Gmk. és az Aramis For Men Kft. ügyvezető igazgatója az egyik MLSZ-elnökjelölt. Ta­kács úrtól megtudtuk, hogy az előző elnökség lemondá­sakor vette először fontolóra a dolgot, akkor még lebeszél­ték, ám a labdarúgó szövet­ség legutóbbi közgyűlése után úgy döntött, mégis harcba száll.- Úgy érzi, hogy az üzleti életben és a Dombóvári FC el­nökeként elért sikereivel fel­vértezve az MLSZ „fejeként” is eredményesen tudna tevé­kenykedni? — A jobbító szándék vezé­rel. Ahogy az első cégem neve is bizonyítja én az újí­tás, a reformok híve vagyok. Vallom, hogy nem egy szak­irányító kell elnöknek, ha­nem egy jó koordinátor. Ko­moly, határozott célkitűzé­sekre, a megfelelő feltétel- rendszer kialakítására, a játé­kosok igényeinek kordában tartására, az erők központosí­tására, s következetes szá­monkérésre van szükség.- Az Ön nevét kevesen is­merik az országban, nem tart ettől? — Ez a lényeg. Akinek úgymond neve van, az kap­csolódik a múlthoz, s joggal kérdezhetjük tőle, hogy ő ed­dig miért nem tett semmit. Természetesen megvannak a magam kapcsolatai a labda­rúgásban, épp ezeken keresz­tül ismerhettem meg a sportág gondjait. Sajnos, egy­általán nem a megfelelő em­berek irányítják a magyar labdarúgást, a vezetők elpör­költözték, elfröccsözték a magyar focit. Felülről induló, de alulról építkező változá­sokat tervezek, megvannak a rövid és a hosszú távú elkép­zeléseim is. Takács László egyik kapcsolata, Varga Zoltánt szerződtette az Aramis For Men reklámemberének- Mi történik, ha nem vá­lasztják meg? — Nem esem kétségbe. Amennyiben hozzám ha­sonló felfogású vezetőt vá­laszt a tagság, teljes mérték­ben támogatni fogom, s örömmel megosztom vele az ötleteim. Ha a múltra szavaz a közgyűlés, akkor a dombó­vári klub elnökeként kívánok csak dolgozni. -teszi-

Next

/
Thumbnails
Contents