Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-27 / 301. szám
A szekszárdi foci históriás könyvében lapozgattunk Múlt és jelen: a Törekvéstől az UFC-ig A szekszárdi sportcsarnokban ma délután első ízben ünnepük meg Szekszárd Város Labdarúgásának Napját. Az esemény kapcsán alábbi írásunkban a megyeszékhely második világháború utáni labdarúgósportjának történetén szaladunk végig a teljesség igénye nélkül. A háború utáni idők első nagy sikerét a Törekvés VSE 1947-es bajnoki győzelme jelentette a bajai alosztály II. osztályában. Az igazi labdarúgó élet az ötvenes évek elején, az új munkahelyek létrejöttével egy időben kezdődött. A Postás, Szőlőhegy, Kendergyár, Kórház (később Lendület), Honvéd, Bástya (Vörös Meteor, Petőfi), Dózsa, Építők, Palánk, Spartacus, Kinizsi, Mezőgép csapataiban egy-egy üzem dolgozói, vagy városrész tehetséges focistái rúgták a bőrt. A kis csapatok végzetét az 1954-es esztendő jelentette, amikor kötelezővé tették az ifjúsági együttesek indítását. A minőséget akkortájt a harmadosztálynak számító megyeiben szereplő Petőfi, Dózsa és Építők képviselte. Egy darabig csak salakos pályán futballozhattak a szekszárdiak, aztán az ötvenes évek vége felé előbb a városi pálya, majd később a mai stadion gyepszőnyege is elkészült. 1956 nem csak a magyar történelemben, hanem a megyeszékhely labdarúgásának históriájában is fontos dátum, ekkor nyert megyebajnokságot Bástya néven a Petőfi. A következő év januárjában a Petőfi és a Dózsa fúziójából megalakult a Szekszárdi SC, amelyet ’57 nyarán osztályozó nélkül besoroltak az akkori egycsoportos - immár őszi-tavaszi rendszerű - másodosztályba. Az SZSC- ben a két klub megállapodásának megfelelően öt-öt pető- fis, illetve dózsás játékosnak kellett pályára lépnie mérkőzésenként. Sok jó nem sült ki a dologból, a csapat ’58 nyarán az utolsó helyen végezve kiesett az NB II-ből. Hétfőn múlott épp negyven esztendeje, hogy a Schmidt- Kunszabó, Paszler, Szloszár, Simon, Kacsányi, Szigeti, Majnái, Hómann, Zörényi, Rózsavölgyi összetételű gárda 20-1-re „megfázott” a sztá- linvárosi jeges bajnokiján. Az ellentétek miatt a Szekszárdi Dózsa 1958 januárjában újjászervezte labdarúgószakosztályát és benevezett a körzeti bajnokságba, míg a Petőfi az egy esztendeje létrehozott NB Ill-ban folytatta. A Dózsa biztosan jutott fel a megyei bajnokságba, ennek ellenére ’59 nyara szomorú emlék, mivel azév augusztusában gyulladt ki az együttes autóbusza, s a balesetben többen súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A lila-fehérek 1961-ben kerültek vissza a harmadosz■ A nyolcvanas évek egyik, ha nem ■ csoportos NB II harmadik helyén tályba. A hatvanas évek közepén a legjobb szekszárdi együttesek az NB Ill-ban futballoztak, a Petőfi hatvanhétig élt, „halála” után a Gépjavítóból alakult Vasas vette át a szerepkörét. A város élcsapatává a hatvanas-hetvenes évek fordulóján vált a Szekszárdi Dózsa, 1968 őszén az NB Ill-ban, majd huszonöt évvel ezelőtt az NB II-ben lett bajnok, s ezzel ismét másodosztályú együttese lett a városnak. A feljutást a Lipovszky- Szántó (Kálmán), Simon, Korner, a legjobb Szekszárdi Dózsája, a képen látható együttes a húszcsapatos, egy- zárta a '82-es őszi idényt Az ötvenes-hatvanas években több NB l es nagycsapat is megfordult Szekszárdon, sőt a B és az A-válogatott is játszott a megyeszékhelyen. Utóbbi Alberttal, Tichyvel, Sándorral, Rákosival, Göröccsel felállva 1960 májusában, hatezer néző előtt 9:2-re verte a Szekszárdi Petőfit Micskó, Csordás (Hegedűs), Zielbauer, Vábró, Kalász, Freppán, Török összeállítású gárda 1972. június 6-án, a Fűzfő elleni 2-2-es.hazai bajnokiján abszolválta. A megyeszékhely belügyi csapata az NB I/B-ben (az osztály 1978-as felszámolásáig) rendre a középmezőnyben zárt, ám a kétcsoportos NB II-ben már egy-egy jobb helyezést is elcsípett. Az 1981/82-es másodosztályú pontvadászat három csoportjának első öt-öt helyezettje maradhatott csupán a következő idénytől is NB lles. A lila-fehérek bronzérmesként végeztek saját águkon, s az ismét egycsoportossá alakított NB II-ben folytathatták. A bundabotrány miatti eltiltások következtében azonban széthullott az ígéretes szereplés előtt álló gárda. Hiába kerültek ki szinte év- ről-évre nagy tehetségek a szekszárdi nevelőműhelyből, a folytatásban a Dózsa általában a kiesés ellen küzdött (egy ízben csak osztályozón vívta ki a bennmaradást), jobb esetben a középmezőnyben sikerült végeznie. A legjobb szekszárdi nevelésű játékosok mindeközben az NB I-ben futballoztak, az egyesület anyagi gondjainak enyhítése céljából hamar „eladták” őket. A rendszerváltás idején, miképp a többi szakosztály, a labdarúgók is leváltak anyaegyesületükről. A jogutód Szekszárdi Polgári SE jegyzi a szekszárdi foci közelmúltjának legjobb szereplését, 1989-90-ben az NB II Nyugati csoportjának ötödik helyén végzett a csapat. Kilencven- kettő őszén ugyan sokáig a 23. helyen állt az SZPSE, ám tavasszal visszaesett a hetedikre. A következő évben anyagilag összeomlott a klub, s ’94-ben, több mint húsz esz- tendőnyi másodosztályú tagság után kiesett. Az SZPSE helyett 1995 elején az Utánpótlás Nevelő Football Club játszott tovább az NB Ill-ban. Az UFC Szekszárd a mai napig ebben az osztályban szerepel, ám ez jelenleg csupán a negyedik vonal. Az egyesület az elnevezésében meghatározott nevelő funkcióját nagyszerűen ellátja (az előző idényben például négyen igazoltak Szekszárdról az NB I-be), ám a tehetséges fiatalok alkotta felnőtt csapat komolyabb előrelépése egyelőre várat magára. Az UFC a megyeszékhely egyetlen felnőtt labdarúgó együttese, a sokáig kitartó TAÉV gárdájának pályája ma raktárterületként funkcionál, s a 94-ben alapított, körzeti bajnokságot nyert Kovima FC is már a múlté. (Visszapillantásunk Gálffy Dezső segítségével készült.)-tVasárnapi sportműsor Karate: Szilveszter-kupa nemzetközi verseny a pa- lánki sportcsarnokban, 10. Teremlabdarúgás: Fenyő-kupa a bátaszéki sportcsarnokban 8.30. ITV Reprint-kupa a szekszárdi városi sportcsarnokban 8-13. Szekszárd Város Labdarúgásának Napja a városi sportcsarnokban. Megnyitó 13, a Il-es Iskola 3-4. osztályosainak bemutatója 13.10, az V-ös Iskola és a Gyermekek Háza 3-4. osztályosainak a mérkőzése 13.30, a Il-es Iskola felsőtagozatosainak bemutató edzése 14.20, UFC Szekszárd serdülő-Tolna megyei serdülő válogatott 15.10, UFC Szekszárd ifjúsági—T olna megyei ifjúsági válogatott 15.50, Szekszárdi Dózsa Öregfiúk ’72-Szponzorok 16.30, UFC Szekszárd-Szekszár- di NB I-es válogatott 17.20. Lovas Petra bronzérmes Kitűnően szerepelt a Lisz- szabonban megrendezett portugál nemzetközi ifjúsági asztalitenisz bajnokságon Lovas Petra, a Szekszárd SK fiatalja. Lovas egyéniben egészen az elődöntőig menetelt, ott azonban vereséget szenvedett a horvát I. Poljak- tól, s így - Szvitán Krisztinával holtversenyben - a harmadik helyen végzett. A szekszárdi ping-pongos hölgy Vass Tímeával alkotott kettőse a csapatok versenyében nyolcadikként zárt. Takács és Erdei a legszuperebb Élsportolóink részvételével az idén is megrendezték a női és férfi szuperbajnokságot. A játékos feladatokból álló versenyt a hölgyeknél a Ferencváros kézilabdázója, Takács Gabriella nyerte, míg a férfiaknál az ökölvívó világbajnok Erdei Zsolt bizonyult a legszuperebbnek. „Elpörköltözték a magyar focit” Dombóvári MLSZ-elnökj elölt A magyar válogatott jugók elleni egy-tizenkettője után „borult a bili”, távoznia kellett a teljes MLSZ vezetésnek. Újra nemzeti ügy lett a mi kis focink, még a kormányunk is beleszólt annak (sokszor meglehetősen zavaros) ügyeibe. Futballunk jelen állapotában az MLSZ rendkívüli februári közgyűlésére készül, ahol többek között valakit a testület elnökévé választanak majd. Lehet, hogy a dombóvári Takács Lászlót. Csak nem az öltönyös Takács? - már cseng is fülemben az olvasói kérdés. De igen, valóban a Dombóvári FC elnöke, a Reform Gmk. és az Aramis For Men Kft. ügyvezető igazgatója az egyik MLSZ-elnökjelölt. Takács úrtól megtudtuk, hogy az előző elnökség lemondásakor vette először fontolóra a dolgot, akkor még lebeszélték, ám a labdarúgó szövetség legutóbbi közgyűlése után úgy döntött, mégis harcba száll.- Úgy érzi, hogy az üzleti életben és a Dombóvári FC elnökeként elért sikereivel felvértezve az MLSZ „fejeként” is eredményesen tudna tevékenykedni? — A jobbító szándék vezérel. Ahogy az első cégem neve is bizonyítja én az újítás, a reformok híve vagyok. Vallom, hogy nem egy szakirányító kell elnöknek, hanem egy jó koordinátor. Komoly, határozott célkitűzésekre, a megfelelő feltétel- rendszer kialakítására, a játékosok igényeinek kordában tartására, az erők központosítására, s következetes számonkérésre van szükség.- Az Ön nevét kevesen ismerik az országban, nem tart ettől? — Ez a lényeg. Akinek úgymond neve van, az kapcsolódik a múlthoz, s joggal kérdezhetjük tőle, hogy ő eddig miért nem tett semmit. Természetesen megvannak a magam kapcsolatai a labdarúgásban, épp ezeken keresztül ismerhettem meg a sportág gondjait. Sajnos, egyáltalán nem a megfelelő emberek irányítják a magyar labdarúgást, a vezetők elpörköltözték, elfröccsözték a magyar focit. Felülről induló, de alulról építkező változásokat tervezek, megvannak a rövid és a hosszú távú elképzeléseim is. Takács László egyik kapcsolata, Varga Zoltánt szerződtette az Aramis For Men reklámemberének- Mi történik, ha nem választják meg? — Nem esem kétségbe. Amennyiben hozzám hasonló felfogású vezetőt választ a tagság, teljes mértékben támogatni fogom, s örömmel megosztom vele az ötleteim. Ha a múltra szavaz a közgyűlés, akkor a dombóvári klub elnökeként kívánok csak dolgozni. -teszi-