Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. december 27., szombat — Tolna Es Környéke Átadták a „Szedres Községért” kitüntetéseket Közmeghallgatás dicsérettel A szedresi képviselőtestület jó gazdája volt a rá bízott pénznek — hangoztatta az e heti szedresi közmeghallga­tás vendége, dr. Jánosi György honatya. Viszonylag kellemes helyzet­ben volt Koleszár Mihály polgármester, amikor az idei évről adott számot a megje­lent mintegy 80-100 fős hall­gatóságnak. Szedres számára ugyanis eredményes esztendő volt a ’97-es. Az év elején a község veze­tése 5 millió Ft-ot szánt beru­házásra, felújításra. Ez az összeg - főként a kedvező áron értékesített részvények­nek és a kamatbevételeknek köszönhetően - év közben 25 millió Ft-ra nőtt. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az intéz­mények működtetése nem okozott gondot az önkor­mányzatnak. Az iskola és óvoda idén 86 millió Ft-tal gazdálkodhatott. A polgár- mester elmondta: továbbra is gondot jelent, hogy sok szed­resi gyerek más iskolákba jár. Reményét fejezte ki, hogy az új pedagógiai program (nyelvtanulási lehetőségek bővülése, számítógépes kép­zés) népszerűbbé teszi az in­tézményt. A helyi egészségügy vi­szonylag jó körülmények kö­zött működik, ebben a szférá­ban is hajtottak végre idén be­ruházásokat. Az Idősek Klubja változatlanul vonzó Szedresen. ’97-ben több civil szerve­ződés alakult, így a nyugdíjas érdekszövetség, a Vöröske­reszt és a polgárőrség. A kábeltévé eszközellátott­sága javult, a kiépítettség 65 %-ra nőtt idén. Szociális kiadásokra 19 milliót költött az önkormány­zat, amelynek több, mint felét a 100 munkanélküli jövede­lempótló támogatása tette ki. A szociális rendelet a pol­gármester szerint igazságo­sabb lett, de tökéletessé so­sem fog válni. A jövőben a község igyekszik minden ré­teget támogatni. A vállalkozók „ajándéka”: továbbra sem kell iparűzési adót fizetni Szedresen. Koleszár Mihály mind­emellett arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a jövő évre előrevetített kép nem olyan szép, mint az idei. Ennek ellenére előkészítés alatt van egy Medinával kö­zösen megvalósítandó szennyvízberuházás, valamint a faluközpont rendezése. A munkahelyteremtés szempontjából (is) nagy jelen­tőséggel bírhat az a tervezett nagyberuházás, amelyről a polgármester - az üzleti ti­tokra való tekintettel - csak néhány információt árult el. Külföldi befektetők zöldme­zős beruházásként terveznek megvalósítani egy tojáster­melő és feldolgozó üzemet, amely felvevőpiacot, illetve 60-100 embernek munkahe­lyet teremtene. A polgármester beszámo­lója után mindössze néhányan kértek szót. Volt, aki a szociá­lis rendelet egyes rendelkezé­seit kifogásolta, más üdvö­zölte a tervezett nagyberuhá­zást, míg akadt, aki azt kérte Jánosi Györgytől, hogy tol­mácsolja a kormány felé az emberek kritikáját és kérését, miszerint nem több segély kell nekik, hanem munka. Az országgyűlési képviselő kifejtette, hogy ő pontosan tudja, mennyivel nehezebb költségvetési körülmények között élnek ma a kistelepülé­sek, mint a nagyvárosok. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az elmúlt években ho­zott áldozatok lassan beérnek, a gazdasági növekedés követ­keztében - ha csak fokozato­san is - de most már évről évre többet lehet majd fordí­tani bizonyos, elsőbbséget él­vező célokra. A közmeghallgatás végén került sor az önkormányzat által idén alapított „Szedres Községért Kitüntető Cím”-ek átadására. Idén hárman kap­ták meg ezt az elismerést. A kitüntetettek A Szedres Községért kitünte­tettjei emlékplakettet, okle­velet és a minimálbérnek megfelelő pénzjutalmat ve­hettek át. Rikker József nyugdíjas, pedagógus, volt igazgató helyettes. Népfront aktivis­taként sokat tett Szedres közéletéért, a közoktatás fej­lesztéséért. Ráfájsz József nyugdí­jas, volt tanácselnök helyet­tes, a helyi TSZ alapító tagja, egy ideig vezetője. A község közéletének fejleszté­séért végzett kiemelkedő munkát. Dr. Jánosi György, a térség országgyűlési képvi­selője. A község mintegy 5 millió Ft értékű fejlesztési lehetőséget köszönhet mun­kájának. A honatya a kitün­tetést köszönettel elfogadta, a pénzdíjat felajánlotta a nyugdíjas szervezetnek. A szeretet ünnepén A főként otthon, családi körben eltöltött ünnep alkalmából - a rokonlátogatásokon kívül is - több településen volt alkalom a kimozdulásra. Több, különböző típusú rendezvény zajlott Tol­nán és környékén is a szeretet ünnepén. Szedresen szenteste előesté­jén a faluközpontban felállított mindenki karácsonyfája köré hirdettek ünnepséget, több száz ajándékcsomaggal. Tolnán 25- én este cigánybált tartottak. Tengelicen tegnap késő délután ökumenikus istentisztelet zaj­lott a katolikus templomban. Képünk karácsony első nap­jának estéjén készült a medinai művelődési házban, ahol nagy érdeklődés - és közönségsiker - mellett rendezte meg a Medi­nai Ifjúsági Klub a tánciskolá­sok haladó csoportjának koszo­rúcskáját és bálját. FOTÓ: BAKÓ JENÓ A (már nem) „veszteséges telekeladás” visszhangja avagy miért kell botrányt csinálni? Válaszlevelet juttatott el lapunkhoz - Enzo Lorenzini megbízá­sából - Oláh Őrs, annak a gazdasági társaságnak a képviselője, amely érintett azon tolnai ingatlan adás-vételben, amivel kap­csolatban a tolnai képviselőtestület ügyészi óvást nyújtott be és rendőrségi feljelentést tett. Mint arról lapunkban már több­ször, így december 10-i szá­munkban, az „Egy veszteséges tolnai ingatlaneladás . ..” című írásban is beszámoltunk, a kér­déses ingatlan eladásával az volt a „baj”, hogy a vonatkozó adás-vételi szerződésben a képviselőtestület által meghatá­rozott 6,2 millió Ft-os vételár helyett 3 millió Ft szerepel. A szerződés tartalmaz továbbá egy olyan, szintén nem a képvi­selők döntéséből származó kité­telt is, mely szerint az önkor­mányzatnak ’97. január 31-ig biztosítania kell a beruházáshoz szükséges 150 KW villamos­energiát. Ez a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy a város megelőlegezte a vevőnek az ehhez szükséges 3,3 millió Ft közműfejlesztési hozzájárulást, amely összeget a vevő - a cikk megjelenésének időpontjáig - nem fizetett vissza a városnak, így - az írás megjelenésének idejében - az volt a helyzet, hogy a városnak a 6,2 millió Ft bevétel helyett 300 ezer Ft veszteséget hozott az ügylet. (Részben ezzel összefüggésben indított fegyelmi eljárást a tol­nai képviselőtestület az adás­vételi szerződést ellenjegyző jegyző ellen.) A vevő cég ezen ügy kap­csán reagált. Mint írják, az „Egy veszteséges tolnai ingat­laneladás .. .” című cikket az újságíró a „másik fél meghall­gatása nélkül” írta meg, így „nem adhatott korrekt tájékoz­tatást az olvasóknak”, továbbá a cikk megjelenése után szá­mukra „hátrányos hírek kaptak szárnyra.” Levelükben - az új­ságíró mulasztása miatt - „a másik fél álláspontjáról”, „a va­lós tényekről” tájékoztatják az olvasókat az alábbiak szerint. ■ Az önkormányzati szervekkel mintegy négy alkalommal tör­tént találkozást követően 1996. szeptember 3-án került sor a kérdéses cikkben említett telek megvásárlására. A fizetési határidők a megál­lapodáskor, és mind a mai na­pig: 3 millió Ft a szerződés alá­írásakor a telekért és az ingat­lanokért, 3,3 millió Ft 1997. jú­lius végén a 150 KW-os elekt­romos áramfejlesztőért, azzal a vállalással, hogy ez a berende­zés 1997. januárjában elkészül. Az elektromos berendezést szeptember 1-jén (több, mint 7 hónap múlva) adták át, ezáltal az üzem beindítását illetően je­lentős károkat és késedelmet okoztak számunkra. A világ minden társaságánál a fizetés mindig a megállapo­dás szerint, a munkák elvégzé­sét követően történik. Ezért ezt a 3,3 millió Ft-os összeget tár­saságunk 1998. február 28-án szándékozott kifizetni, pontosan 7 hónappal a fent említett be­rendezésfelállítása után. Tekin­tettel a napokban felmerült ko­moly problémákra, társasá­gunk úgy határozott, hogy a 3,3 millió Ft-ot kifizeti; a kifizetés 1997. december 11-én történt, pontosan 80 nappal korábban a kelleténél. Hozzá szeretnénk fűzni, hogy a vételárban megál­lapított összegek már megha­ladták az általunk előirányzot­takat, mivel Magyarország más önkormányzatainál a telkeket az összes szolgáltatással együtt (villany-gáz-ivóvíz bekötés stb.) ingyenesen bocsátják rendelke­zésre, azzal az egy feltétellel, hogy ipari tevékenységet és munkahelyeket hozzanak létre. Mindezek után nem látjuk, miért kell botrányt csinálni, amikor mindkét félnek (a tolnai önkormányzatnak és társasá­gunknak) a térségben lévő nagymértékű munkanélküli­ségre való tekintettel nem volt más szándéka, mint hogy ipari tevékenységet és ennek követ­keztében jó néhány munkahe­lyet hozzon létre. Társaságunk részéről köte­lességünknek tartottuk, hogy a valós tényekről informáljuk lapjukat és a közvéleményt. m Köszönettel tartozunk a Társa­ság képviselőjének azért, hogy ezen információkat megosz­totta lapunkkal és a közvéle­ménnyel. Törvényszerű, hogy bonyolultabb ügyekkel foglal­kozó írásokból néhány - ke­vésbé lényegesnek ítélt - mo­mentum kimarad, így ezen konkrét cikkből - többek között — az is, amiről fentebb a Társa­ság tájékoztatott. Azon persze lehet vitatkozni, hogy mi a lé­nyeges, és mi nem, lapunk vi­szont nem zárkózik el kiegé­szítő információk közlésétől. A Társaság által hiányolt „másik fél meghallgatása” sem maradt el. A mi megítélésünk szerint ugyanis ez a szerep - mivel a vevő kiléte nem lényegi kérdés - a dolgok jelenlegi ál­lása szerint nem a Társaságot, hanem a tolnai jegyzőt illeti, akit természetesen megkeres­tünk, de a jegyző úr - egyelőre - nem kívánt nyilatkozni. A fentieken túl akadnak még nézetkülönbségeink. A „valós tények” és a „kor­rekt tájékoztatás” hiányára utaló megjegyzésekkel kapcso­latban annyit említenék meg, hogy - a képviselőtestület által nagy többséggel elfogadott - sürgősségi indítványokban (és az ezek lényegét összefoglaló cikkben) szereplő tényeket - eddig még - senki, így a Társa­ság sem cáfolta meg. Mindez persze még nem lenne garancia arra, hogy az általunk közöltek igazából „valós tényeken” ala­pulnak. Erre a legjobb bizonyí­ték éppen a Társaság reagálása: tekintve, hogy a Népújságban a vevő kilétére még csak utalás sem történt, nyilvánvalónak tű­nik, hogy csak a korrekt tények alapján „jöhetett rá” a Társaság, hogy önnön magáról van szó. A botránycsinálással kapcso­latban azokat a „valós ténye­ket” ajánlanám a Társaság fi­gyelmébe, hogy nem a Népúj­ság hozott döntést ingatlanela­dásról, nem lapunk kötötte az adás-vételi szerződést, nem az újság fogadott el sürgősségi in­dítványokat, hogy a feljelentés­ről már ne is beszéljünk. Végezetül. Örömmel tölt el az az információ, hogy a Társa­ság „pontosan 80 nappal ko­rábban a kelleténél” fizette ki a 3,3 millió Ft-ot a városnak. Ez az esemény egyébként - mit tesz a véletlen - pontosan 1 nappal a Társaság által kifogá­solt cikkünk megjelenése után következett be. Steinbach Zsolt Értékelték a fácánkerti testület munkáját Jegyző közmegelégedésre A fácánkerti képviselőtestület a hét elején tartotta óévbú­csúztató testületi ülését, ame­lyen egyebek mellett megbíz­ták Toronyi István jegyzőt, hogy további egy évig töltse be tisztét. Az ülésen sor került a képvise­lőtestület idei munkájának ér­tékelésére. A polgármester sze­rint a képviselők összességében pozitív teljesítményt nyújtot­tak, bár nem titkolta azt sem, hogy az év elején, a gázprog­ram sikerének érdekében többet várt volna tőlük. Az év során azonban nagyon sok jó döntést hozott a testület, hiszen terven felüli eredményes évet zárt a fácánkerti önkor­mányzat. Ahogy Orbán József polgármester fogalmazott, a képviselők bízhatnak abban is, hogy így lesz ez jövőre is. Az ülésen állást foglaltak abban, hogy Toronyi István újabb egy évig töltse be a jegy­zői tisztet. Orbán József el­mondta, hogy a polgármesteri hivatal vezetője közmegelége­désre látja el munkáját nyugdí­jasként, félállásban. Bizonyos jogszabályi előírások miatt me­rült fel, hogy nem folytathatja munkáját. A fácánkerti önkor­mányzat pályázatot is kiírt a jegyzői állás betöltésére, ám arra csak egy jelentkező akadt, aki nem felelt meg a pályázati leírásban foglaltaknak. Időköz­ben a polgármester tárgyalt a közigazgatási hivatallal is, ezek alapján nincs akadálya annak, hogy továbbra is Toronyi Ist­ván lássa el ezt a feladatot. Tartásjavító szék. A Széchenyi iskola Egészségün­kért Tolna I. Alapítványa köszöni azon támogatók, szülők jövedelemadója 1 %-ának felajánlását, akik ezekkel az ösz- szegekkel hozzájárultak az iskola tárgyi felszereltségének javításához. A befolyt összegből 30 darab tartásjavító szé­ket vásároltak, amelyeket - sorsolás után - a két első osz­tály közül az 1. B. nyert. A székeket a Tolna Transport in­gyenesen szállította az iskolába. Mit akar a tolnai zenészklub? „A Tolna Városi Zenészklub a városban működő zenészek tevékenységét koordináló, se­gítő, önkormányzati elv alap­ján működő érdekképviseleti, társadalmi szervezet.” Asztikám! — gondolhatnók a társaság alapszabályának 1. paragrafusát olvasva. Szűcs Gábort, a klub titkárát arra kér­tük, világítson rá egy kicsit em- berközelibben arra, mit is (t)akar ez a civil egyesület. — Tolnán viszonylag sok, több generációhoz tartozó ze­nész működik a könnyűzene te­rületén. Lassan három éve lesz, hogy sokuk részvételével meg- alalu'tottuk a zenészklubot. A másfél hete lezajlott közgyűlé­sünkkel reméljük egy újabb, „komolyabb” szakasz kezdődik az immár hivatalosan is beje­gyeztetni kívánt egyesület éle­tében. Úgy érezzük, hogy a mai gyorsan változó, különösen a kultúra területén sok bizonyta­lanságot tartogató világban nem árt, ha összeáll egy érdek- védelmet ellátni képes társaság, ami ráadásul a zenélés színvo­nalának is használ. Prózaibb okokból is hasznos lehet a klub: a próbahelyiség használatának, a zenekarok bulijai időpontjá­nak összehangolása szintén fontos. Nagyobb szabású céljaink között szerepel a nemrégiben tragikus körülmények között elhunyt tolnai zenész, Hegedűs László (Tex) emlékére koncert szervezése. Szeretnénk valami­kor vendégül látni Tolna hol­land testvérvárosának hason­szőrű zenekarait is.

Next

/
Thumbnails
Contents