Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

Keresztények szívügye kétezer év távolából Beszélgetés dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel Világszerte megkezdődött a visszaszámlálás, mint amikor várva várt ünnepre ké­szül a gyermek. Néhány nap, és egy esztendővel megint közelebb érünk az ezredfor­dulóhoz, Jézus Krisztus 2000. születési jubileumához. Hogyan gondolkodnak a Megváltóról ma a magyar katolikus hívők, s maga, dr. Paskai László bíboros, prí­más, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke?- Adventét az idén is a hagyományok szerint ünnepelték a hívek. Sajátos viszont, hogy éppen ekkor, december 11-én ne­vezte ki a szentatya dr. Temyák Csaba címzetes püspököt, az Esztergom-Buda- pesti Főegyházmegye segédpüspökét a Vatikánban a Papi Kongregáció titkárává. Ez nagy öröm a Magyar Katolikus Egy­háznak is, hiszen fiatal püspökünk az egyik legfontosabb szentszéki hivatal má­sodik számú vezetője lett, amely a világi kormányzati struktúrához hasonlítva mi­niszterhelyettesnek felel meg, és ezzel együtt érseki rangot kapott.- Mit tud tenni az egyház a társadalmi békéért?- Ha kell, felemeljük a szavunkat, ami mindenképpen hatással van az egész társa­dalomra. Az igazságosság, testvériesség hangja egyféle iránymutatássá válik. Meg­szólalunk például, ha olyan események tör­ténnek, amelyek zavart keltenek. Persze nem az egyes bűntényekre kell gondolni. Bármely egyház tehetetlen, ha éjszaka fel­robbantják valakinek az autóját bizonyos üzleti érdekből. De sokan vannak, akik hallgatnak a szavunkra, kiemelten a hívők.- Ön nemrég - immár gyógyultan - ellátogatott az esztergomi kórházba, ahol két éve, szívinfarktusát követően ápolták. Most a válságos helyzetű kór­ház szorult viszontszolgálatra?- Nem tudom: hány átvilágításos ellen­őrzés zajlott le az intézményben előzőleg, de sohasem találtak lényeges hibát vagy visszaélést. Nem tűntek el közpénzek. Nem csak itt maradtak kifizetetlenül ügye­leti díjak az országban. Hiányzott rá a fe­dezet. Az esztergomi kórház az átlagosnál is kevesebb pénzügyi forráshoz jutott azoktól az időktől kezdve, amikor a klérus szelleme miatt elnyomatás volt a város osztályrésze. (Folytatás a 10. oldalon.) Karácsony Finnországban Méteres hó, csilingelő szánok, havas fenyők, ki ne gon­dolt volna arra, milyen lehet a karácsony fenn északon, ahol a télapó lakik. Hogy a valóságban milyen is Finn­országban a karácsony, arról Dohai Tamásné, a szek­szárdi zeneiskola zongoratanára számolt be nekünk, aki két évig tartózkodott a messzi Sieviben.- 1989-91 között tanítottam Finnor­szág közepén, a tengerparttól 70 kilomé­terre lévő város Ylivsk regionális zene­iskolában, ahová pályázat útján kerül­tem.- Családanyaként, gyerekeivel két karácsonyt töltött Finnországban. Ho­gyan ünnepelnek Északon ?- A karácsonyra a finnek már elég korán elkezdenek készülődni. A hosszú, sötét téli hónapok alatt - csak novem­berben egy hónap alatt három órát rövi­dül a nappali világosság -, az ünnepi vá­rakozás jelent némi változatosságot. Azon a részen például, ahol mi voltunk, december 20-án délelőtt fél tizenegykor kel fel a nap és két óra öt perckor nyug­szik. A vastag felhőrétegen át alig de­reng a fény, minden vigasztalanul szür­kének látszik. És ez még csak az ország középső része, északon novembertől ja­nuárig tart a sarki éj. A hosszú sötétség és a fény hiányával együtt járó depresz- szió ellen találtak ki különböző trükkö­ket a finnek, ezek közül egyik a kará­csonyi készülődés, ami már november­ben elkezdődik.- Miben nyilvánul ez meg?- Először is nagyon szépen feldíszí­tik a környezetüket, a házak ablakaiba gyertyák kerülnek, a kerti fenyőfákra színes égők. Érdekes, sajátos szokás, hogy vödrökben vizet fagyasztanak és azt kiborítva gyertyatartóként használ­ják a bejárati ajtók mellett két oldalt, így fénylő lángok vezetik a házhoz advent­kor a vendéget. A köztereken nagy, népünnepélyekre emlékeztető karácsonyi vásárokat ren­deznek, ahol az árusításon kívül külön­böző mókás versenyekbe, tornákba von­ják be a látogatókat. Nagyon vidám lát­vány, amikor a hideg miatt a sok talpig overallba öltözött ember együtt móká­zik, tornázik. Kedves szokás, hogy hetekkel a „nagykarácsony” előtt „kiskarácsonyo­kat” rendeznek a baráti, munkahelyi kö­zösségek. A kiskarácsonyok már no­vemberben elkezdődnek, éttermekben tartják, gyönyörűen megterített asztalok mellett karácsonyi ételeket esznek és mellé szolidan szeszt fogyasztanak. Az éttermekben és otthon egyaránt nagyon szépen terítenek, komoly szer­tartása van annak, mi kerülhet kará­csonykor az asztalra. Külön ünnepi szerviz készleteik vannak, amit csak ilyenkor használnak.- Ki hozza a finn gyerekeknek az ajándékokat?- Karácsonyapó, azaz Joulupukki és a törpék, koboldok vagy ahogy finnül nevezik, a tonttuk kíséretében. A piros sipkás koboldok kisfiúk vagy kislányok ők segítenek karácsonyapónak, verse­ket, mondókákat mondanak és felsorol­ják a ház gyerekeinek nevezetes dolgait.- Mik az ajándékok- A családon belül körülbelül ugyan­olyan ajándékozási szokások vannak, mint nálunk. A barátoknak, ismerősök­nek pedig kedves, személyre szóló aján­dékokat adnak. Előszeretettel ajándé­koznak gyertyát vagy saját készítésű, szépen csomagolt, erdei bogyókból fő­zött lekvárt.- Mivel díszítik a fenyőfát?- Ezüst, arany szalagokkal, szalon­cukrot nem használnak.- Mi a karácsonyi menü?- A finnek nagyon ragaszkodnak a tradíciókhoz, a karácsony esti menü ezért csupa hagyományos ételből áll. A fénypont a karácsonyi sonka. A pácolt disznósonkát egészben, lassú tűzön, sü­tőben megsütik. Akkor jó, ha a közepébe dugott hőmérő 8o fokot mutat. Ezt aztán haj szál vékonyra szeletelve tálalják. Mellé héjában főtt krumplit adnak - ami a finn étkezések elmaradhatatlan kísé­rője - és különféle rakott jellegű, máj­ból, retekből készült egytálételeket, fel- fújtakat. Jellegzetes savanyúságuk a könnyű, ízletes, tejszínes, karácsonyi sa­láta, aminek minimum két féle színűnek kell lennie, céklából, savanyú uborkából retekből készül.- Sütemények?- Az édességek külön kategóriát képviselnek, nagyon sokféle karácsonyi süteményük van. Talán a legjellegzete­sebb a karácsonyi csillag, ez leveles­tészta csillag alakúra formázva, közepén szilvalekvárral. A másik a karácsonyi tejberizs. Elmaradhatatlan még a mi mé­zes süteményünk távoli rokona, a na­gyon szépen dekorált, szegfűszeggel, gyömbérrel és más jellegzetes fűszerek­kel ízesített száraz süteményük, amihez fűszeres, forralt bor jellegű, alkohol- mentes forró italt kínálnak.- Amit eddig hallottunk - ha némi­képp módosítva is - de hasonlít a mi ka­rácsonyunkhoz. Mi az, ami teljesen más, mint nálunk?- Az, hogy a finneknél a karácsonyi ünnepség természetesen szaunával kez­dődik. A többi csakis ez után következ­het. A szauna minden ünnep elmaradha­tatlan része, hozzá tartozik a születéshez és a halálhoz. Nem véletlen, hogy az egyik finn közmondás szerint „Ha nem segít a gyanta, a pálinka és a szauna, ak­kor jöhet a temető”. F. Kováts Éva Ajándék történet lyan kedves, szívet melengető az alábbi törté­net, hogy jól esik megosz­tani másokkal is, így a kará­csonyi várakozás közben. A történetet valójában nem én, hanem egy kedves olvasónk írta. Már az is gyönyörű, hogy a kedves hölgy vette a fáradságot és levelet írt azzal, hogy elis­merését tolmácsoljuk azok­nak, akiket illet. Lapunkból tudta meg ol­vasónk, hogy „kiknek kö­szönhetjük a kedves Mikulás napi ünnepséget, amelyet a kórház legkisebb betegeinek rendezett a Balassa János Egészségügyi Szakképző Is­kola első osztályos leány­csapata. Talán ezek a kislá­nyok még nem is tudják, hogy lelkileg milyen segít­séget adtak a beteg gyerme­kek gyógyulásához. A végte­len gondos orvosi és ápoló­női munka mellett szinte vele azonos értékű a beteget körülvevő mentális légkör” - írja olvasónk. Majd így folytatja: Kis unokámmal a többi kis be­teg között ülve, velük azono­sulva élveztem végig a szép mikulási-karácsonyi dalokat gitár kíséret mellett, majd a meséből előlépő „ igazi ” Mikulást, aki a diáklányok által készített kis vászon csizmácskában adta át a gazdag ajándékot. A beteg apróságok önfeledten tap­solták végig a Micimackó dal refrénjét. K .is unokám az otthon kapott ajándékoknál is na­gyobb becsben tartja a kór­házban kapottakat. Minden érkező vendégnek boldogan mutogatja a kis csizmácskát. Bizonyos vagyok abban, hogy a kis ápolónő palánták nevelésében is igen erős momentum az ilyen rendez­vények szervezése, ezért a diáklányok mellett külön kö- szönetemet fejezem ki az is­kola pedagógusainak is. ” Én is köszönöm az aján­dékba kapott történetet. Ihárosi Ibolya Szekszárd, Arany J. u. 16. %ellems karácsonyi ünnepeit és boldog új évet kíván mncfen és leendő utasám(a TRANSFER UTAZÁSI IRODA Figyelje hirdetéseinket, hamarosan megjelenik szenzációs ajánlatunk! Minden kedves jelenlegi és leendő ügyfelünknek békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk! INGA Inga-BAU Ingatlanforgalmazó Betéti Társaság és Vagyonértékelő Szekszárd Iroda Aolim. CQsgpE Irwfe ëac Hír MATADOR fStvaun GUMIKERESKEDES Szekszárd, Tartsay u. (Gemenc Volán mögött) Tel.: 74/411-822/544, 06-20/410-192.

Next

/
Thumbnails
Contents