Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1997. december 20., szombat Életünk egyetlen napja A hétköznapi ember még csak nem is sejti, mi minden történik körülötte naponta, íme: — Naponta 364 321 ember születik szerte a Földön és 147 137 távozik az élők sorából. Ez azt jelenti, hogy a Földnek na­ponta 217 184-gyel több em­bert kell élelmezni. — Szívünk naponta átlag 100 800-szor ver. Közben any- nyi liter vért szállít, amivel 170 fürdőkádat lehetne teletölteni. — A japánok néznek napi átlagban a legtöbbet tévét: 9 órát. — A szorgos méhecskék naponta 3 trilliószor szállnak rá a virágokra, hogy megporozzák őket. Nekik köszönhetően 3 ezer tonna mézhez jutunk na­ponta. — Csak Ázsiában 1,5 millió tonna rizst esznek naponta. Eb­ből hatszor lehetne felépíteni az egyiptomi Kheopsz piramist. Húsz ágyra huszonheten vannak, a szálló megtelt Hajléktalanok a lépcsőházakban Ahogy a téli fagyos éjszakák beköszöntöttek, a hajléktalanok is igyekeztek melegebb helyre húzódni. Miután a védett köz­területekről - autóbusz pályaudvar, vasúti váró, orvosi váró, stb. - az este beálltával kiszorulnak, megpróbálnak valahol melegedőt találni. Egyre gyakoribbá vált, hogy a tömbházak lépcsőházaiban, a szemetes tárolókban, vagy ép­pen a fűtött folyosón „ágyaz­nak” meg, magukra vonva ez­zel a lakók haragját. Mióta nulla fok alá esett a hőmérséklet, a húsz ágyra hu­szonheten vannak -, tájékoztat bennünket a hajléktalan szálló ügyeletese. — Ez azt jelenti, hogy a há­lókon kívül a tévé szobát is te­lerakjuk matracokkal, hogy be tudjuk fogadni az otthontala­nokat. Eddig még senkit nem küldtünk el, aki nálunk jelent­kezett. — Ennek ellenére csak úgy lehet ide a szállóra jönni, ha ezt megelőzően az ANTSZ-nél jelentkezik az illető. — Erre mindenképpen szükség van a többiek érdeké­ben is, hogy a fertőzéseket el­kerüljük. Áz orvosi vizsgálat és a tisztasági fürdő után dél­után fél öttől reggel fél nyol­cig biztosít éjszakai szállást ez az épület. Napközben ki-ki a maga út­ját járja. Van akinek adódik valamilyen alkalmi munkája, de a legtöbben tekeregnek. Sajnos, még nem készült el a nappali melegedő, pedig nagy szükség lenne rá. Bár az is nagy segítség, hogy novem­bertől márciusig minden dél­előtt 10 és 12 óra között zsíros kenyeret és meleg teát osztunk szét közöttük, itt az étkezőben. Tíz kenyeret vásárolunk na­ponta, és amíg abból van, ad­dig jut több szelet is minden­kinek. — Az utóbbi időben növe­kedett-e a hajléktalanok száma? — Nyáron és ősszel lénye­gesen kevesebben jelentkez­nek a szállón. Ha jó az idő, akkor nem szívesen jönnek ide. A Családsegítő Központban száz hajléktalanról tudnak, te­hát lényegesen nőtt az utóbbi egy évben a számuk. Estén­ként szociális munkásokból alakult őrjárat teljesít szolgála­tot a városban. Járják az utcá­kat és ha hajléktalannal talál­koznak, bekísérik a szállóra. Élelmiszer-csomagokat is osz­tanak azoknak, akik éheznek. Ennek ellenére a tapasztalatuk az, hogy vannak akik nem is akarnak bekerülni a szállóra. A szociális munkások sem ér­tik, (nehéz is megérteni) ennek mi lehet az oka, nyilván nem akarnak tartozni sehová, nem akarják, hogy nyilvántartsák őket, akkor sem, ha az az ára, hogy éheznek és fáznak. Soczó Lászlótól, Szekszárd város rendőrkapitányától megkérdeztük, hogy foglalko- zik-e a rendőrség azzal, ha a lakók bejelentik, hajlékta­lanak) beköltözött(tek) pél­dául a lépcsőházba? Meg­nyugtató választ kaptunk, be­jelentésre a rendőrség kimegy a helyszínre, s a hajléktalant a nekik fenntartott szállóra kísé­rik. Mauthner Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Va­sárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Va­sárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kál­vin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasár­napján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Jó hír „Vigyázzatok magatokra, ne­hogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; és hir­telen lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda, mert úgy fog rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak. Le­gyetek tehát éberek és szünte­len könyörögjetek, hogy kime­nekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt”. Lk. 21,34-36. William Miller, Bostonban kiszámította, Dániel próféciá­iból és a Jelenések könyvéből, mikor jön el a világvége. 1843. már. 21 és 44 március 21. között. Sokan elkezdtek készülődni és kialakult egy új üzletág: a fehér ruha árusítása. Sokan vásároltak, hogy a visz- szatérő Jézust méltóképpen tudják fogadni, de a fehér ruha lassan mocskolódni kezdett. Bebizonyosodott, hogy Jézust másképpen kell vámunk, de vámunk kell ! Látjuk a jeleket? A történelmet ismerő ember, tudja, hogy az emberiség éle­tében mindig jelen volt a rossz - háborúk, éhínség, járványok soha nem voltak ismeretlenek az emberek előtt. Most több van - mondják sokan. Talán lehet még több? Jézus vissza­tér - ezt tudjuk, ezért szünte­len vigyázásban kell várni. Nem várhatunk tétlenül, mintha úgy gondolkodnánk, hogy a mi időnkben úgy sem jön el, hiszen azt mondja, hogy nem múlik el ez a nem­zetség. Nem kerülhet ki a vá­rakozás az életünkből, nem te­hetjük félre, hiszen ébersé­günk tűnne el. Számítgatni sem lehet, hiszen Jézus vilá­gosan megmondta senki nem tudhatja, mikor jön el az Isten országa. Talán úgy lehet iga­zán készülni, hogy megvesz- szük a fehér ruhát, naponta ki­vesszük a szekrényből, néze­getjük, simogatjuk, vasalgat- juk és a kellő időben hófehé­ren felvesszük? Luther azt mondja: minden embernek a saját munkáját kell úgy ellátni, hogy az egy istentisztelet le­gyen. Mindenkinek van Isten­től kapott feladata, amit úgy kell ellátni, hogy bármikor számot tudjon róla adni, a tá- lentumokról szóló példázatban is azonnal kell elszámolni a szolgáknak nem egy hét múlva. Azonban akárhogy is igyekszünk nem lesz sohasem tökéletes elszámolásunk. Re- ményik Sándor ezt így fogal­mazza meg: Én a szívemet szétszakítot­tam: Ahány darabja, annyi fele van. Én azt gondoltam, hogy ezt így lehet, És csorbát nem szenved a sze­retet. Hittem, hogy minden darab új egész, S akit szeret, azért mindenre kész. Mindenre kész, - de ah - erő- telen E balga, szétforgácsolt szere­lem. Ez a tudat éget, mint a kereszt, Én Istenem, nem így akartam ezt. Nem így: kapni más lelke ara­nyát, S cserébe tarka rongyot adni át. Arany lélekkapun menni által, S fizetni pár színes szóvirág­gal. Egyformának lenni mindenki­hez: Emberfeletti nagy szív kell eh­hez. Én a szívemet szétszakítottam, Ahány darabja, annyifele van. Pár rongydarab jutott min­denkinek,- És nem jutott az egész senkinek. Soha nem juthatunk oda, hogy tökéletesen teljesítsük a ránk bízottakat, csak Isten ke­gyelméből érhetünk célhoz. Kinek, mikor, mit kell adnunk, mit kell tennünk, hogy a le­hető legjobb színben tűnjünk fel, hogy a ruhánk a legtisz­tább maradjon! Soha nem fo­gunk tudni szabályokat felállí­tani, de értsük meg, Krisztus azokért jött és jön, akiknek koszos a ruhája, pedig min­dent megtettek a kosz ellen. Johann Gyula (ßoüfoß * karácsonyt és eredményekben ßazdaß új esztendőt kíván minden kedves vásárfájánaífa A Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel.: 74/419-430. (A Shell benzinkútnál, a házépítők boltja mellett) k SZEKSZÁRD, TINÓDI U. 7. Tel.: 74/312-333, 30/594-001 PONTOSSÁG, MEGBÍZHATÓSÁG=JAMAG Bt. PIONEER DEKALB NK(CIBA) MARTONVÁSÁRI ASGROW SZEGEDI kukorica és napraforgóhibridek teljes választékával várjuk az ünnepek között is vásárlóinkat! Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden kedves vásárlónknak! Rejtett értékeink ' " M Pozder Károly a tanár és tudós „Sokaknak tanácsát igen kér­tem énj időnek futását mivel féltem én:/ talán életem hosz- sza nem lesz elég/ s e munkát nekem másra kell hagyni mégy __Pedig hát, a jó szó­n ál többet mi ér?/ A jó szó, mit apró s nagy ember di­csér.” így szól egy térben és időben távoli irodalom édes bölcsessége ma Devecseri Gábor fordításában. Ki hinné, hogy a pehlevi, tehát a perzsa irodalom egyik legna­gyobb kutatója - akire e so­rok illenek - éppen megyénk­ből származott, s hazánkban a múlt században a legígére­tesebben indult. Az Apponyi-birtokok köz­pontjában, Hőgyészen született 1855. október 22-én. Az ele- veneszű ifjú tehetségére Ajkay Jenő plébános figyelt föl, s nemcsak könyveivel igyekezett kielégíteni tanítványa tudásvá­gyát, hanem szüleit is meg­győzte arról, hogy érdemes Ká­rolyt tovább taníttatni. (Eben ő maga is segített atyai jóbarát­ként némi anyagiakkal, Pozder Károly pedig hálából családja körébe hívta az agg papot, aki élete utolsó éveit így Bártfán töltötte 1897. decemberében bekövetkezett haláláig). A pé­csi gimnázium után a pesti egyetemen tanult bölcsésztet Hőgyész szülötte, aki hamaro­san hét nyelven írt, olvasott, beszélt. Nem akármilyen munkabí­rása lehetett, mert 23 évesen, 1878. november 23-án a perzsa, török, görög nyelv és iroda­lomból doktorált, szűk három hét múlva, december 11-én pe­dig a görög és latin filológiából tette le középiskolai tanári vizsgáit. A rendelkezésre álló (főleg Szinnyei József művében talál­ható) adatokból is kiderül, hogy elsősorban a perzsa kultúra és irodalom vonzotta. Első műve, amely 1878-ban jelent meg Budapesten, A tudomány ró- zsaviránya. Egy parszi vallás­tan címet viselte, s így ugyanazt a kérdést vizsgálta, amelyből Nietzsche ezután néhány évvel megírta a maga Imigyen szála Zarathustra című munkáját. Két év múlva Új perzsa nyelv­járások címmel vizsgálja a peh- levit, vagyis a mai iráni közvet­len elődjét az Akadémia által kiadott értekezésben. Egyre- másra írja cikkeit a Philologia Közlönybe, de munkája kény­szeréből inkább a latin és a gö­rög nyelv felé fordul. Talán meglepő, hogy akkori­ban a honunkban többszáz éve tanított latin és görög nyelvhez alig álltak rendelkezésre hasz­nálható kézikönyvek. Nem vé­letlenül mondták 1876-ban az első magyar-görög szótár készí­tői: „a görög nyelv iránti ellen­szenvnek részint a helytelen kezelésmód, részint s tán rríég többször ama közöny idézte elő, mellyel a hivatottak eírié tárgy iránt viseltetve nem buz- gólkodtak oly eszközöket nyúf tani a növendékek kezébe, me­lyeknek segélyével biztosabb lépéssel, kevesebb gyötrődéssel haladhattak volna magasztos céljok felé.” Ők is, akárcsak a budapesti V. kerületi gimnáziumot meg­járt Pozder, a Felvidéken taní­tottak, s így egymásra hatva ösztönözték a segédkönyvek megjelenését. Pozder Károly Burián János­sal a legmodernebb német kia­dás magyarázatait követve adta ki - száz évvel az első magÿàr fordítás után - Terentius élve*'’ zetes és fordulatos komédiáját, az Adelphoet, Dávid Istvánnal együtt előbb a latin költők lírai és drámai alkotásaiból egy an­tológiát, majd Horatius dalait. A görög és latin nyelv ta­nulmányozását segítette az Ér­tekezések a nyelv- és széptudo­mányok köréből sorozat 11. kö­tetében megjelent Idegen szók a görögben és latinban című műve. Érdemes végiggondol­nunk, milyen széleskörű isme­retekkel kellett rendelkeznie e vérbeli klasszikafilológiai ta­nulmány megírásához. A mil-- lenium évében kollegája, Ábel Jenő görög nyelvtanát rendezte újra sajtó alá. Munkái során nem kerülték el ftgÿfeMétfàhnôifem törekvé­sek sem, rájött, hogy a nemzeti érintkezés fontos eszköze le­hetne egy közös nyelv. Ilyennek kínálkozott a Schleyer által megalkotott Vo­lapük, az egyetemes nyelv, ahogy a Pesti Naplóban megje­lent cikkében említi. Az elter­jedés érdekében „a bécsi, ber­lini, Stockholm és koppenhágai j volapük folyóiratokban több'fe i nyelvű dolgozatot közölt” - írja ! róla Szinnyei. A fényes pálya derekán senki nem gondolta, hogy atyai jóte­vőjéhez hasonlóan, azt csupán pár nappal túlélve hal meg Bártfán gimnáziumi igazgató­ként, 1897. december 23-án vérmérgezésben. Emléke ápolásáért Bártfa, de Hőgyész is sokat tehetne. Dr. Töttős Gábor ARANYVASÁRNAPI AKCIÓ a Korzó Áruház játék, illatszer és cipőosztályán, Bonyhádon, a Szent I. u-i cipőboltban (a már engedményes áruk kivételével) 10% ENGEDMÉNY A TELJES ÁRUKÉSZLETRE KIEMELT AKCIÓNK: Egyes legók, társasjátékok, Game Boy játékok és játékkazetták 20—40 % -os árengedménnyel! JÓ VÁSÁRLÁST ÉS MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓNKNAK BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK. , ,

Next

/
Thumbnails
Contents