Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-15 / 292. szám
1997. december 15., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Beethoven is féltékeny volt rá? Fusz Jánosra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról.) Munkássága során kapcsolatba került Haydn-nal, Beethovennel, sőt, az is elképzelhető, hogy ez utóbbi zeneóriás még szakmai féltékenységet is érzett afelett, hogy Fusszal azonos témájú operájukat csak a tolnai zeneszerző tudta befejezni, Beethoven nem. Fusz - Beethoven szerint - főleg „dalban volt nagy”. Az egyébként Mozart- követő, németes irányzatú művész persze számos zenekari művet is írt. Sokáig minderről nemigen lehetett tudni. Hogy most viszonylag bőven van információ Fuszról, az főként Hajdú Borbálának, a tolnai zeneiskola tanárának köszönhető. A pedagógus, tanulmányai során „fedezte fel” a művészt, és kezdte meg a kutatást, amelyben Vértes László professzor - aki egyebek mellett a Magyar Zeneterápiás Egyesület főtitkára - is segítséget nyújtott. A szombati emléknapra a professzor is eljött. Külföldi vendég is emelte az esemény rangját, dr. Alexander Brug- man, a hollandiai partnerváros, Bodegraven polgármestere és felesége is részt vett a rendezvényeken, amelyek délelőtt a Sztárai gimnáziumban, délután a zeneiskolában zajlottak. A megnyitón a vendégek ismét megcsodálhatták a zeneiskolások megszokottan színvonalas produkcióit (kórus és fúvószenekar). Rajtuk kívül felléptek még a Széchenyi iskola mazsorettjei, hagyományőrző és modem Emléktábla a zeneiskola falán táncosai. A műsort követő jó hangulatú zenei vetélkedőn érdekes feladatok firtatták a városi diákok zenei műveltségét. Délután az emléktábla avatást, és Vértes professzor előadását követően a zeneiskola tanárai és növendékei a hozzájuk illő módon emlékeztek Fusz Jánosra: műveiből adtak koncertet. Jegyzet írta: Nagy László Mosolytehetség Teendőr őrnagynak, ráadásul egy - ahogy maga fogalmazott, A s amit e sorok írója nem igazán hisz - egyszerű parasztgyereknek nyílt ólajképeiből festménykiállítása Dombóváron az elmúlt héten. Erről lapunkban beszámoltunk. Azonban azt nem volt hivatott közvetíteni olvasóinkkal a tényekre szorítkozó írás, hogy mitől szokatlan, s egyben nagyszerű Deák Attila tárlata. A válasz pedig egészen egyszerű: a tehetségtől. A benne lakozó fogékonyságtól, s attól, hogy úgymond rekord idő alatt ért el addig, hogy önálló kiállítást mutathasson be az érdeklődőknek a szakmunkásképző ebédlőjében. Az őrnagy úr ugyanis alig egy esztendeje vett kezébe palettát és ecsetet. Ettől függetlenül nem zseni ő, hanem valóban egy egyszerű ember, aki végzi a dolgát. A szokatlan az, hogy volt mersze felismerni magában a késztetést, s nem állt ellen a belső parancsnak, hogy kifejezze gondolatait, érzéseit. M ondhatná bárki, hogy a katonatisztből lett rendőr őrnagy parancshoz szokott, így ez nem lehetett nehéz út, de mégis az az érzésem, hogy a háta mögött talán eleinte még voltak, akik kinevették hóbortja miatt. Ez a hóbort azonban termékeny, szépet, élményt adó, s nem öncélú tevékenység. így, karácsony táján pedig érdemes belegondolni abba, hogy az ilyen hóbortok miatt boldog emberek talán egész évben ajándék-mosolyokat küldenek szerteszét. Nyitnikék Boldogság Nap. Immár másodszor rendezte meg a Nyitnikék Egyesület karácsonyváró boldogság napját a hétvégén Szekszárdon. A Szakszervezetek Házában megtartott eseményre az egyesület tagjain kívül meghívást kaptak a nagyothallók és a vakok egyesületének tagjai, a nyugdíjasok, gyerekek és mindenki, aki boldogságra, szeretetre vágyik. A megjelenteket a szervezők nevében Nagy Gáspámé köszöntötte, majd sor került a csaknem egy órás műsorra, ahol a szavalatok, zeneszámok, táncos produkciók között a gyerekek legnagyobb örömére megjelent a télapó és a szponzoroknak köszönhetően ajándékokat osztott ki minden kicsinek. Ezt követte a tombolasorsolás - ahol minden szám nyert -, majd a zenés, táncos teadélután, ahol a Varga-pékség süteményeit fogyasztva érezték jól magukat a boldogság nap résztvevői. fotó: gottvald károly Húsiparosokról másként Kényszervállalkozók nyomában Avagy adventi tréning (Folytatás az 1. oldalról.) — Olyan tanfolyamokat kellene szerveznie a munkaügyi központnak - szól újra Fazekas Mária - ami nem tömegszakma. Nem látom értelmét az olyan képzésnek, amiről már eleve lehet tudni, hogy képtelenség vele elhelyezkedni. Én női szabó vagyok eredetileg. Tudom, hogy hiánycikket kellene gyártanom, ehhez újabb ismeretekre, piackutatásra volna szükségem. Olyan átképzés kellene számomra, ami ezt segítené. Kutatok ilyen után. Nekem ne azt oktassák, hogy hogyan varrják! — Munkanélküli húsiparos vagyok én is - lép közelebb a beszélgetőkhöz Feiszthammer Imréné. - Én kimaradtam erről a tréningről, de annyi jót mondanak róla, hogy szeretném megpróbálni magam is. — Mit remél ettől? — Nézzen rájuk, akik elvégezték ...! Azt remélem én is, hogy olyat hallok, ami ha nem is oldja meg a problémáimat, de másként fogom fel a dolgokat, és talán kicsit könnyebb lesz ettől a helyeztem. — Tervez-e hasonló tréninget a Tolna Megyei Munkaügyi Központ? Nagy Ferenc válaszol: — Ha igény van rá, természetesen igen. Nagyon nehéz egy olyan, viszonylag kis létszámú csoportot is összefogni, mint amilyen ez a bonyhádi volt. Jelentkezni a munkába helyezést elősegítő bizottsági tagoknál lehet. Amit mi elsősorban garantálni tudunk ilyen tréninggel, hogy önbizalmat adjunk a bajbajutottnak, a magára maradt egyénnek. A feszültséget oldani nehéz feladat! A lelki teher könnyítése akár ajándék is lehet így karácsony tájékán. Decsi Kiss János Egy készülő könyv elé Kézművesek jelentkezzenek! A Wossinsky Mór Múzeum olyan könyv megjelentetését tervezi, mely a Tolna megyei kézművesség történetét, a megyében élő kézművesek jelenlegi helyzetét mutatná be. A múzeum munkatársai Deli Erzsébet és dr. Balázs Kovács Sándor adatokat gyűjt e készülő könyvhöz. Elképzelésük szerint ez néprajzi vonatkozásban értékmentő és a kutatás számára elérhető, hasznosítható. Az idegenforgalom részére ugyancsak jó szolgálatot tehet, hiszen megjelenése - más megyék hasonló kiadványai nyomán - reprezentálja a kézművességet. Az oktatás szempontjából is jelentős könyvterv a kézműipar területéhez tartozó szakmák népszerűsítője is lehet. A megyei múzeum munkatársai levélben, személyesen, vagy a 74/616-222 telefonszámon várják minden érdeklődő jelentkezését, aki valamilyen hagyományos kézműves mesterség képviselőjeként szívesen megjelenne a kiadványban, vagy bármi eszközzel, ötlettel segítené az olvasókhoz való eljutást. A megyében élő, alkotó csoportok, műhelyek, egyesületek is jelentkezzenek olyan közösségekkel, vállalkozókkal együtt, akik fontosnak ítélik a már említett célok megvalósulásával a megyei kézművesség bemutatását országhatárokon belül és azokon túl is. Legyen ez a könyv közös ügy! - decsi Hírek Tömegverekedés a Gólyában Tömegverekedés tört ki Zombán, a Gólya presszóban. A rendőrséget vasárnap hajnalban riasztották, azzal, hogy öt-hat fiatalember egymásnak esett. Röpültek a sörösüvegek, a poharak, a hamutartók. Jelentősebb kár nem keletkezett, csupán két bárszék és egy ajtóüveg látta kárát a bunyónak, amelyben senki nem sérült meg. A konfliktus okáról egyelőre nem tudni, csak az bizonyos, hogy a helybeliek és a nem zombaiak keveredtek tettlegességig fajuló vitába. A rendőrség garázdaság miatt indít eljárást az ügyben. Testületi ülés pénzes döntésekkel Dombóvár város önkormányzati képviselő-testü- lete ma délután három órától tartja decemberi ülését, amin egyebek mellett a városatyák a helyi autóbusz közlekedés viteldíjainak megállapításáról és a január elsejétől érvényes víz- és szennyvíz közmű díjak mértékéről is döntést hoznak. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PÁLFI ISTVÁNNÉ sz. Kiss Rozália zombai lakos életének 69. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1997. december 16-án (kedden) 14.30 órakor a zombai temetőben lesz. Ami neked csend és nyugalom, az nekünk örökös fájdalom. Gyászolják: Szerető férje, leánya, vője és unokája t Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ID. VAJDA JÓZSEF életének 83. évében elhunyt. Temetése 1997. december 16-án 15 órakor lesz a gerjeni temetőben. A gyászoló család Pécsi autóvásári hangulat A környéken a pécsi vásár a legnagyobb. Ha valamit venni akarsz, vagy eladni, oda érdemes elmenni, hallhattuk épp eleget ismerőseinktől. Vasárnap, a kora reggeli óráktól a hatoson elindul az autókaraván minden hétvégén. Aki vásárolni indul Pécsre, már útközben kinézheti magának a megfelelő autót, melyik bírja jobban az iramot, melyik lanyhul egy-egy jelentősebb emelkedőnél (Szekszárd irányából van épp elég belőle), melyik füstöl kegyetlenül és eszi az olajat. Az sem rendkívüli, hogy az útpadkára lehúzódva, villogtatják az elakadásjelzőjüket, mert némelyik autó kisebb-nagyobb szerelésre szorul útközben. Legutóbb bennünket is leintettek ilyen-olyan fogót kérni, mondván „éppen most akar cserbenhagyni ez a remek jármű, pedig amúgy semmi baja, lám-lám még szerelőláda sincs nálam. ” A nyitott motorház felett tartott egy órás konzultáció (közben már négy autós is megállt), majd szerelés után, sikerült életet lehelni szegény jó öreg Fiatba. így a karaván egymást követve érkezett meg Pécsre, a vásárba. A sors úgy hozta, ha már együtt érkeztünk, egymás mellé is kerültünk. Rengeteg volt az új gazdára váró autó, valódi érdeklődő pedig alig. (Nézelődők viszont bőven voltak, de messziről látszott rajtuk, hogy a következő alkalommal ők is eladni jönnek majd, most csak a választékot és az árakat mustrálták.) Mivel idő volt bőven, ki a másik kocsiját nézegette, ki lán- gosért ment, vagy a kirakodóknál vett ezt-azt. Egyedül a lerobbant fiátos nem hagyta tétlenül múlatni az időt. Hangosan dicsérte a kocsiját, az arra vetődő érdeklődőknek elmondta, hogy ez még nem is látott szerelőt, soha, semmi baja nem volt, most sem szívesen válna meg tőle, de sajnos kell a pénz. Ajándék lesz ez az autó annak, aki majd megveszi. Talán mondanom sem kell, hogy a mi kocsisorunkból csak a fiatos tudta eladni a kocsiját, szerinte nem is rossz áron. Akkor megfogadtam, ha legközelebb nem eladni, hanem venni szeretnék egy használt autót, akkor nem is annyira a kocsit, inkább a sofőrje kezét nézem meg. Ha az olajos, a szereléstől piszkos, akkor mondhat amit akar a gazdája, nem biztos, hogy el kell hinni neki. Mauthner Szuper modellverseny Szekszárdon. Országos modellversenyt tartottak vasárnap este Szekszárdon, a Babits mihály Művelődési Ház márványtermében. A Rouge-Noir Divat- és Mozgásstúdió által szervezett versenyen 3-25 év közötti fiúk, lányok, ifjú hölgyek, elegáns urak mutatkoztak be. A versenyzők mellett tánc, pop és rockénekesek szórakoztatták a közönséget, az est háziasszonya Jaber Ildikó Gold-Mode díjas exmanöken volt. fotó: bakó jenő
