Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-13 / 291. szám
14. oldal Gyermekvilág 1997. december 13., szombat Gyermekvilág-divat Szabo Bernadett (Fadd) ruhaterve Slí. i ' ' Kedves „divattervezőink”! Továbbra is váijuk szép és érdekes terveiteket. Nem csak lányok, vállalkozó kedvű fiúk rajzait is szívesen fogadjuk. Kérünk benneteket, hogy lehetőleg írólap nagyságú papírra, vékony, fekete filccel készítsétek ruhaterveiteket. A színes rajzokat és a grafitceruzával készülteket sajnos nem tudjuk közölni. Híres indiánok Atahualpa, a Nap Fia Az azték birodalom meghódításának módszere iskolát teremtett az aranyra éhes spanyol hódítók körében. Tizenegy évvel Tenochtitlán bevétele után, 1532-ben a mai Peru területén található, nagy kultúrájú inka birodalmat - s Atahualpa (1502-1533. szeptember 29.) nevű uralkodóját - érte el végzete. A végzetet pedig úgy hívták, hogy Francisco Pizarro (1476- 1541), aki - a sertéskonda mellől felcsapva kalandornak - egyes források szerint már 1498-ban, Kolumbusz harmadik útján tagja volt a háromszáz főnyi legénységnek. Az akkor huszonkét éves Pizarro később bekalandozta az Újvilág újonnan felfedezett területeit, s nagy bánatára lemaradt Mexikó, azaz az azték birodalom meghódításáról. Ám kárpótolta magát Peruval: mint az expedíció vezetője, száz gyalogossal, hatvankét lovassal és két kis ágyúval nyomult az inka birodalomba, ahol ekkor Atahualpa uralkodott, teljhatalmú istencsászárként. Atahualpa Ca- jamarca városa mellett időzött, s éppen ide érkezett meg 1532. november 15-én Pizarro is csapatával. A terv - melyet Cortez egyszer már sikerrel alkalmazott - azonnal megfogalmazódott benne. Foglyul ejti az inkát, s a vezetőjétől megfosztott ország - minden gazdagságával együtt - azonnal az ölébe hull. A spanyol hódító így is tett, bár Cortez- hez képest sokkal brutálisab- ban járt el: a szeptember 16-i találkozón a meglepetés erejét kihasználva lemészárolta Át- ahualpa több ezer fegyvertelen kísérőjét. „A spanyol lovasok előtörtek rejtekhelyükről, sebes vágtával rárontottak az indián csapatokra, s mindenkit, akit csak értek, minden ellenállás nélkül lelándzsáztak. Kegyetlenül osztották a sebeket, s végül az indiánok között véghezvitt mészárlás árán eljutottak a királyig. Don Francisco Pizarro volt az első, aki hozzáért, elkapta kezével a ruháját, s magával rántotta a földre.” A fogságban az inka rájött arra, hogy a hódítókat semmi más nem érdekli, csak az arany. Abból meg volt bőven a birodalomban. Az uralkodó egyik nap azzal az ajánlattal fordult Pizar- róhoz, hogy szabadságáért cserébe megtölti arannyal azt a helyiséget, ahol raboskodik. A spanyol kardjával egy vonalat húzott a falra, úgy három méter magasságban. Eddig emelkedjen a kincsekből álló domb! Atahualpa birodalma valamennyi sarkába küldöncök hadát indította, s hamarosan az összes templomból, palotából és középületből Cajamarcába szállították a mívesen megmunkált aranyedényeket, szobrokat és lemezeket. S jóllehet már 240 mázsa arany és 13 mázsa ezüst halmozódott fel a szobában, a gátlástalan Pizarrónak esze ágában sem volt szabadon bocsátani a könnyen veszélyessé váló At- ahualpát. Ehelyett egy képtelen vádiratot konstruált ellene, mely alapján az uralkodót - a A börtönbe vetett Atahualpa Naj\ fiát - egy évig tartó fogság után 1533. szeptember 29- én. kivégezték. Eredetileg máglyahalál várt volna Atahu- alpára, ám hite szerint az elégetés a lelkét megfosztotta volna attól, hogy a túlvilági életben ismét emberi alakot öltsön. Ezért - hogy „kegyelemből” a hóhér kötelén végezze - utolsó perceiben engedett a rábeszélésnek, s felvette a keresztséget. Holttestét hívei nemsokára elhozták Ca- jamarcából, s végakarata szerint Quitóba vitték, ahol ünnepélyesen eltemették. Pizarro 1533. november 15- én bevonult az inka birodalom fővárosába, Cuscóba, s ezzel magához ragadta a főhatalmat. Ám egy belső torzsalkodás okozta csetepatéban 1541. június 26-án a rivális párt emberei Limában leszúrták.-száPingvinekről Az Antarktisz vándorai Bár manapság szinte minden faj a veszélyeztetettség szélére került, a Déli-sark mókás jelképeit, a pingvineket eddig biztonságban tudták a biológusok ott lenn, a világ végén. Csakhogy a legkisebbek nincsenek is olyan biztonságban, hiszen egészen messzire elúsznak a védett déli vizekről. A San Diego-i Óceanográfiai Intézet munkatársai apró adóvevőket szereltek fél tucat fiatal pingvinre, majd műholdak segítségével nyomon követték őket. A kísérlet során kiderült, hogy miközben szüleik békésen elhalászgattak a jégtáblákkal sűrűn tarkított partmenti vizekben, ezek a jómadarak nem átallották akár háromezer kilométer távolságra is beúszni a nyílt tengerbe. A fiatal pingvinek többhetes vándorútjára egyelőre nincs magyarázat, a kutatók csupán feltételezik, hogy a vadászösztönük hajtja őket. Bármi legyen is az indíttatás, a frakkos jószágok hatalmas veszélynek teszik ki magukat: egyenesen belekerülnek a kereskedelmi halászok övezetébe. Ferenczy-Europress Vicces! Az autós elüt egy tyúkot a falusi utcán. Egy darabig tanácstalanul ácsorog, majd becsületesen megáll, felveszi az útról a tetemet, majd bekopogtat az első házba. Egy kisfiú nyit ajtót: — Mondd csak, fiacskám, a tiétek ez a tyúk? — Hát hasonlít rá, de nem lehet a miénk, mert az nem volt ilyen lapos... A „karibi medve” slágere Holnapi lapszámunkban Total Dance nyereményjáték! A felvételünkön látható Pappa Bear a Holland-Antillák Curacao szigetéről származik, ezért kapta a „karibi medve” becenevet. Életét két fontos dolog tölti ki: a főzés (szakácsiskolát végzett, s elnyerte a Chef de Cuisine díjat is), valamint a zene. Szerencsére mindkettőhöz van tehetsége. Dolgozott diszkós- ként, volt electric boogie táncos és rappelt is. Mindezek eredményeként a mára már 100 kg- os nehézsúlyú rappemek megszületett az első kislemeze, a Cherrish. A szám sikeresnek bizonyult, s már most megjósolható, hogy garantáltan nagy dance-sláger lesz. Egyébként van még egy fontos tudnivaló a „karibi medvéről”. Pappa Bear is azok közé tartozik, akik fellépnek a december 27-i, immár V. (jubileumi) Total Dance Fesztiválon. A tánc-ünnep a Budapest Sportcsarnokban várja a rajongókat. A rendezők, azaz a Record Express nyereményjátéka jóvoltából három darab Total Dance feliratú póló, egy baseball sapka, három műsoros kazetta vár gazdára olvasóink közül. A játék kérdéseit holnapi lapunkban közöljük, s ugyanitt adunk részletes információkat a fesztiválról. A kis mamut története Nemrégiben könyv jelent meg a mintegy 10 ezer évvel kipusztult hatalmas, bundás, óriás agyarú elefántokról, a mammu- tokról. A hajdanvolt mamutok legszebb ránk maradt példányának még neve is van, így hívják, Dima. Arany után kutatók bukkantak rá a szibériai tundra mélyén. A mamutborjú beletévedt egy sárgödörbe és nem tudott kiszabadulni onnan. A drámai eset 40 ezer évvel ezelőtt történhetett. Az örök fagy 40 évezreden át tartotta meg szinte sértetlenül, mélyhűtött állapotban az állat tetemét. A könyv szerzője joggal állítja, hogy nincs még egy olyan kihalt állatfaj, amelyről annyit tudnánk, mint éppen a mamutról, amely akárcsak az ember, a mamut is Afrikából származik. Genetikailag bizonyítható, hogy sokkal közelebbi rokona a ma élő afrikai, mint az indiai elefántnak. Mintegy 3 millió évvel ezelőtt keveredhettek át Európába az afrikai ősök, ahol ideális életkörülményeket találtak, és a nagy jólétben négyméteres marmagasságot is elérő 10 tonnás kolosszusokká fejlődtek. Két millió évvel ezelőtt, amikor megkezdődött a jégkorszak, a mamut sikeresen alkalmazkodott a zord időjáráshoz, vastag bundát növesztve vészelte át a hideget. A jégkorszak delén a tengerek szintje 100 méterrel csökkent. Valószínűleg ekkor sétáltak át a mamutok a kiszáradt Bering- szoroson Amerikába, ahonnan ugyancsak számos értékes mamutlelet származik. Nem tudni pontosan, mi okozta a vesztüket. A legvalószínűbb, hogy a jégkorszak múltával legyőzte őket az erdő. A tundrák végtelen legelői helyén erdők nőttek, és az óriáselefánt ott nem tudott már megélni. FEB 599 82012 2055 # fenséges ízű # krémesen kenhető # könnyen emészthető # praktikus csomagolású # alacsony zsírtartalmú (30%) Karácsonyi újdonság
