Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08-09 / 261. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1997. november 8., szombat Hír-Forrás A mözsi női kar jubileuma Ma ünnepli 25 éves jubileumát a Mözsi Bartók Béla Női Kar. Az ünnepi műsor 18 órakor kezdődik a művelődési házban, ahol Keszthelyi Márton pol­gármester mond ünnepi kö­szöntőt. Ezután az együttes el­múlt 25 évére tekint vissza Himmel Józsefné kórustag. Az est során fellép az ünnepeiteken kívül (vezényel Schmidt Jó­zsefné) az ausztriai Langen­wang Szent András Kórusa (karnagy Johann Flecker), a Budapesti Bartók Kórus (kar­nagy Nógrádi László). Közre­működik a II. számú általános iskola gyermekkórusa. Drog-előadás Tengelicen A tengelici egészségnevelési hónap programjának részeként hétfőn 12.30-tól a helyi műve­lődési házban drogellenes elő­adást tartanak a szekszárdi vá­rosi rendőrkapitányság részé­ről. A referátumon az általános iskola felső tagozatos tanulói vesznek részt. Üdülésről Faddon A faddi Nyugdíjközeliek Klubja következő összejövete­lén, a jövő héten szerdán, 18 órától az üdülési lehetőségekről tartanak tájékoztatót a faddi művelődési házban. Ezen ösz- szejövetel alakalmából nyílik a legutolsó lehetősége az érdek­lődőknek arra, hogy jelentkez­zenek a november 26-i paksi atomerőmű-látogatásra. Gyertyás menet, szemétgyűjtés Fácánkertben a nyugdíjas klub idén is megrendezte a halottak napi gyertyás felvonulást. Va­sárnap este a menet - diákok, pedagógusok, nyugdíjasok - az iskolától a hősök kertjéig vo­nult. Itt az iskolások verses, da­los műsort adtak, majd az ön- kormányzat, a nyugdíjasok, va­lamint a hozzátartozók részéről koszorúkat helyeztek el. Fá­cánkertben nemrégiben történt még egy, a faluból többeket megmozgató esemény. A helyi iskola is benevezett ugyanis az Életre való plusssz című orszá­gos vetélkedőbe, amelynek ke­retében szemétgyűjtési akció zajlott Fácánkertben. Az 5-6. osztályosok a vasúti árkot és a focipálya környékét tisztították meg, az iskola többi tanulója a falu utcáit igyekezett szemét­mentessé tenni. Az akcióban - melynek során veszélyes hulla­dékokat is összegyűjtöttek - a falu felnőtt lakosai közül is többen részt vettek. Fadd-Dombori védelmében „Buzgármentesítő” beruházás Idén nem történt árvíz-katasztrófa, nem úgy 1956-ban, Bogyiszlón. Ezeket a drámai moz­zanatokat örökítette meg a 43 év előtti mentési munkálatok idején a bogyiszlói Sebestyén István, amatőr fotós. Képeit egy héten keresztül láthatták az érdeklődők a bogyiszlói könyvtár olvasótermében. (Folytatás az L oldalról.) Mint ismeretes, a dombori ha­jóállomásra vezető úttól balra eső gátszakaszon, az úttól né­hány száz méterre három buz­gár alakult ki az idén nyári ár­víz során. A szakemberek sze­rint az áradás nagysága és a fellépő gondok súlyossága nem álltak arányban egymás­sal. Az árhullám levonulása után ezért gondosan kivizsgál­ták a kritikus szakaszt. Mint azt Klingl Bélától, a vízügyi igazgatóság szek­szárdi szakaszmérnökségének vezetőjétől megtudtuk, a két­féle módon is elvégzett talaj­feltárás kiderítette, hogy a töl­tés alatt a Duna ősmedre hú­zódik, aminek következtében a gát alatt nagy vízáteresztő képességű talajok, helyenként 20 méter mély kavicsos ho­mokréteg található. Az erőtel­jes buzgárképződés oka ez a körülmény volt. (A szakember szerint ebből a szempontból csak mellékes tényező, hogy a gátnak ezen a szakaszán egy korábbi árvíz védelmi munkái során terméskövek maradtak a töltéstestben.) A probléma orvoslására meglehetősen hamar megér­kezett a vízügyi minisztérium anyagi segítsége. A mintegy 40 millió forintos beruházás - melynek fővállalkozója a Szekszárdi Vízépítő Kft. - so­rán mintegy 600 méteres gát­szakaszon töltésrézsű leterhe­lést végeznek: a köves földet kiveszik a töltésből, a rézsű előkészítése után arra több méter vastag homokos talajt hordanak, amelyet a Dunából nyernek. Ezen munkálatok elvégzése után a megemelkedő víz átszi- várgására ugyan marad lehe­tőség, ám a buzgárképződés veszélye elhárul, a szabályo­zott szivárgás a töltés állé­konyságát nem fogja veszé­lyeztetni. A munka nagyobb részével még az idén szeretnének vé­gezni. —s— A tolnai Egész-ség Hónap második hete Főként idősebbek figyelmébe November 11. (kedd) 10-15 óra, művelődési ház: Ingyenes Egész-ség Szerviz (vérnyomás mérés, koleszterin szűrés, életmód ta­nácsadás) 10 óra, időskorúak klubja: „Az időskor derűje” Dr. Vecsey Albert nyugd. fő­orvos (Tolna) 14 óra, művelődési ház: „Tolna legfittebb időse” ve­télkedő 17 óra: „A csontritkulás ki­alakulása, megelőzésének le­hetőségei” Dr. Molnár Attila háziorvos (Tolna) Kb. 18 óra: „Ásványi anyag és zselatinpótlás a váz­rendszer megbetegedéseinek kiegészítő kezelésében”. Ara- tóné Szigetfalvi Judit üzemi­gazgató Herbária (Tolna) November 13. (csütörtök) művelődési ház, 9-16 óra: Rendkívüli véradónap November 14. (péntek) városháza díszterme 15 óra: „Az idősödés és az időskor újabb ismeretei”. Dr. Iván László egyetemi tanár, SOTE, Magyar Gerontológiai Társaság, Idősügyi Tanács, Magyar Szociálpolitikai Tár­saság (Budapest) 17 óra: „Áz ember, aki bol­dog, vagy boldogtalan.” Dr. Donáth László evangélikus lelkész, országgyűlési képvi­selő ( Budapest) kb. 18 óra: „Az étkezés de­rűje” Kovács János (Szek- szárd) November 15. (szombat) 10 óra: „Kocogj velünk!” Városi kocogóverseny, gyüle­kező a városi sportcsarnoknál. 10-17 óra, művelődési ház: Ultrahangos csontsűrű­ség vizsgálat (40 év felettiek számára ingyenes) November 16. (vasárnap) városi sportcsarnok 9-12 óra: „Játssz velünk!” Móka-Próba 14 óra: Egész-ség Kupa (felnőtt kosárlabda) Aki felöltöztette a paprikákat A 20 éves Tolnai Kertbarát­kor elnöke, az ötletekből ki­fogyhatatlan Kiss Laci bácsi legutóbb azt találta ki, hogy „bab-versenyt” rendez a gaz­dálkodóknak. Bár érdeklő­dése egy kertbarátköri el­nökhöz méltóan sok növényre kiterjed, a „szíve csücske” azonban a fűszerpaprika. — Annak idején a Magyar Ki­rályi Növényörökléstani és Nemesítési Kutatóintézetben a kollégáimmal a fűszerpaprika tanulmányozását végeztük. Ké­sőbb a nemesítő telep - így én is - Bogyiszlóra került. Átme­neti szünet után - ’44 októbe­rében bevonultam - ’46 októ­berében folytattam a munkát, Dokomlás pusztán, később a faddi Várszeg pusztán. — Munkája során voltak-e olyan szakmai fogások, amelyek a laikusokat is érdekelhetik? — Látványos módszereket alkalmaztam. A paprika ide­gen-beporzását fékezni akarván több izolációs módszert hasz­náltam. Többek között, hogy egy-egy anyatő köré egy vas­vázat tettem, és azt leterítettem egy molinóval. A szomszédok csudájára jártak, hogy úgy­mond „felöltöztetem” a papri­kát. Egy másik módszer volt különböző gyorsan növő növé­nyekből természetes kerítéseket létrehozni a parcellák között. A harmadik pedig a lakkal történő bimbóragasztás, hogy a paprika virág ne tudjon kinyílni, csak az öntermékenyülés következzen be. — Milyen eredményeket si­került elérni? — Országos fajtakísérletbe fajtajelölteket állíthattunk be. A mi fajtajelöltjeink kiváló fes- téktartalmúak voltak, száraz­ságtűrés és termés szempontjá­ból is jó eredményeket produ­káltak. Azokból a fajtákból a mai napig is vannak közter­mesztésben. Kevés fajta mond­hatja el magáról, hogy 50 évet kibírt. — Hogy alakult a további nemesitől karrierje? — 1951-ben az akkori or­szágvezetés úgy gondolta, hogy most az ország fontos növénye a gyapot lesz. Mivel a papriká­ban értem el eredményeket, rá­vettek - volt mézesmadzag és korbács is -, hogy a gyapottal foglalkozzam. A fiam még ka- ronülő kis csemete volt, amikor elköltöztünk Hódmezővásár­hely-Kutasra. Csakhogy ott az év végére nem tudtam olyan jelentést le­adni, ami a politikának megfe­lelő lett volna. A végkövetkez­tetésem ugyanis az volt, hogy esetleg nemesítéssel, kis meny- nyiségben, érdemes a gyapottal foglalkozni, de nagy volumen­ben igen kockázatos. Ez a vé­lemény nem aratott tetszést. Hamar át is tettek pedagógus vonalra, mivel korábban egy szigorlat híján elvégeztem a közgazdaságtudományi egye­tem tanárképző szakát is. Ehhez a munkához is volt vonzalmam, igaz, hogy a paprikát nem tud­tam elfelejteni. Először Siklósra kerültem mezőgazdasági szakiskolába. Amikor az az intézmény meg­szűnt, 1953-ban éppen volt egy üresedés a palánk! mezőgazda- sági technikumban. Azóta, nyugdíjazásomig, 1981-ig ott tanítottam. — Az elmélet mellett nem szakadt el a gyakorlattól sem. Ha jól tudom, gazdálkodik a család. — Ketten vagyunk Dezső fiammal agrármérnökök a csa­ládban. A tőkét a feleségem munkájának köszönhetjük, a végkielégítéséből kapott pénzt ölte bele a gazdálkodás megin­dításába. Hát már csak nem en­gedhetjük, hogy ez az ő nagy szorgalmával megszerzett pénz tönkremenjen?! -ts­„Büszke” nagycsaládosok A Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete (NTE) csütörtökön este közgyűlést tartott. Lőrincz László elnök az elmúlt évet ér­tékelve beszélt az egyesület in­dulásakor kitűzött célokról, az idei programokról, az NTE tár­sadalmi kapcsolatairól. Szólt arról, ami büszkeséggel töltheti el a tagokat (pl: önálló anyagi alap megteremtése, a kihívás napja sikeres lebonyolítása, a NOE-tól és a várostól kapott el­ismerések), de kitért a hiányos­ságokra is (pl: a tagság nem megfelelő bevonása a mun­kába). A jövőbeni célokat a hi­bák kijavításában, a hagyomá­nyok továbbvitelében, a tagság megtartásában és az érdekkép­viselet erősítésében jelölte meg. A közgyűlés jóváhagyta az elnöki beszámolót és újravá­lasztotta a vezetőséget. Ároksirató Faddon elkezdték a gázprogram miatti árkok temetését. A mun­kások nem ismertek lapáttámasztást — csak határidőt. Engedtessék meg, hogy e rövid közlekedés lassítás pozitívu­máról is megemlékezhessek. Az árokkerülgetés miatt nehezeb­ben tudtunk kitérni egymás elől. A keskenyebb járda olyan rég elfeledett szokásokat elevenített fel, mint például a köszönés. Egy mosoly a szembejövőnek, érdeklődés a gyerek tanulmányi eredményei felől, apró gesztusok. Sofőrök türelme egymással, és a gyalogosokkal szemben, a buckák kerülgetése során. A ro­hanó tempó, mely a kistelepülések lakóit is városiasán elidege­níti egymástól lelassult egy kicsinyt. Olyan nagy baj volt ez? Megtisztulnak az utak. Ismét áltatjuk magunkat: ma nagyon sietek, ezért tettetem: nem veszem észre a másikat, nem kell szóba elegyednem az „ÉN drága időm"-bői. Holnap jobban ráérek. Rá. Vagy magamra. Az a holnap örökre holnap marad. Ismét szlalomozhatnak az ötvenet jócskán túllépő, türelmet­len autósok. Sötétedés után jöhet a vadmotoros, aki másokat is veszélyeztetve, „csutkagázzal” száguldozik. Magam már csak a kábeltévés beruházásban reménykedem. Tavasszal — egy kis tempólassító áskálódás a közterületeken. (Nem lenne szerencsés a légkábel.) Egy-két barátságos gödör a járdán, ahol muszáj megállanunk: köszönteni a másikat, meg­tárgyalni a politikai helyzetet, vagy valamelyik „falurossza” legutóbbi cselekedetét. Agyő árok, ágyő közélet. -ók­Jó hír a gázról tíz településnek Jövő év végéig megvalósul a vezetékes gázellátás a Sió- Sárvíz-menti Térségfejlesz­tési Társuláshoz tartozó 10 te­lepülésen. Ez a legfontosabb üzenete a DDGáz Rt. és a tár­sulás képviselői között Köles- den lezajlott tárgyalásnak. A tárgyalás közvetlen előzmé­nye az volt, hogy az önkor­mányzatok által a DDGáz-nak benyújtott tanulmánytervet és kérelmet az rt. október 27-i igazgatótanácsi ülése elfogadta. A csütörtöki tárgyaláson derült ki, hogy a cég elvállalta a teljes közép-tolnai térség - a tíz Sió- Sárvíz-menti községen kívül további 22 település - gázellá­tásának megvalósítását. A „tizek” - Kölesd, Kistor­más, Medina, Tengelic, Kaj- dacs, Sárszentlőrinc, Nagydo­rog, Pusztahencse, Bikács és Györköny - esetében az előké­szítés meglehetősen előrehala­dott stádiumban van, a tanul­mánytervek elkészültek, és már folyik a kiviteli tervek készí­tése. Ezen településekkel a DDGáz november végére írá­sos megállapodást köt a beru­házás megvalósításáról. A többi - 22 - érdekelt településsel erre a megállapodásra a tervezést követően, ’98-ban kerülhet sor. A Sió-Sárvíz-mentiek gázbe­ruházása mintegy 7-800 millió Ft-ot igényel majd. Az is biz­tos, hogy a lakosságnak 100 ezer Ft/háztartásnál nem kerül majd többe a csatlakozási lehe­tőség. A tíz önkormányzat esetében a beruházás ’98 október 15-re, de legkésőbb december 31-ig elkészül. Rendőrőrs Késelés a „Golyó” előtt Egy kisfröccsre ugrott be S. András szerdán délután a tol­nai buszmegállónál üzemelő Hársfa vendéglőbe, népsze­rűbb nevén a „Golyóba”. Ke­rékpárját leláncolta a vendég­látóhely előtt. Az ital elfo­gyasztása után a vendéglő előtt várakozott. Eközben a Golyóból kilépett a tolnai S. István, erősen ittas állapot­ban, és el akarta vinni S. And­rás kerékpárját, mondván, hogy az az ő tulajdona. A va­lódi tulajdonos ugyan rászólt, de S. István tovább rángatta a leláncolt biciklit. Miután se­hogy sem sikerült elvinnie a járművet, elindult Dombori irányába. Eközben S. András tovább méltatlankodott S. Ist­ván viselkedése miatt, mire az ittas férfi hátrafordult, és idő­közben előhúzott késével két­szer arcon szúrta S. Andrást. Az egyik szúrás a jobb füle alatt, a másik az állán érte a férfit. S. Istvánt végül két, a kocsmából kijövő férfi fegy­verezte le. A mentők mind a sértettet, mind a támadót el­vitték. S. András - az első vizsgálat szerint - 8 napon be­lül gyógyuló sérüléseket szenvedett, amelyek - esetle­ges szövődmény miatt - le­hetnek súlyosabbak is. Az or­vos szerint a sértettnek sze­rencséje volt, mivel az egyik szúrás a nyaki ütőértől 1 cm- re sebesítette meg. S. István egyébként a rendőrségen megtagadta a vallomást, ahol azt állította, hogy nem ő szúrt, hanem őt késelték meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents