Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-22-23 / 273. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1997. november 22., szombat Előfordulhat, hogy a földi élet nem földi eredetű? A szikla titka Egy új felfedezés fényében a tudósok valószínűnek tartják, hogy bolygónkon közel négyszázmillió évvel korábban jelent meg - az élet, mint ahogy eddig gondolták! Nyugat-Grönland egyik szi­getén nemrégiben különös sziklaformációra bukkan­tak. A belseje mikroszkopi­kus méretű ásványszem­csékből képződő „buboré­kokból” állt, amelyekben megkövesedett szénizotó­pokat és más szerves ma­radványok rejtőztek. A sziklacsoport (Grön­land részeként) feltehetőleg a Föld első óceánjának ta­lapzata volt, úgy 3,8 milli­árd évvel ezelőtt. Az eddig fellelt legkorábbi - már a maihoz hasonló felépítésű - baktériummaradványok 3,4 milliárd évesek. A két dátum közötti idő­szakról jóformán semmit sem lehet tudni, már csak azért sem, mert akkoriban olyan magas nyomás és hőmérséklet uralkodott Földünk atmoszférájában, hogy ha létezett is az élet­nek valamely kezdetleges formája, az erre utaló bizo­nyítékok megsemmisültek. Ezért jelentett nagy szen­zációt a grönlandi lelet. De más szempontból is. Egy egészen másféle élet­szisztéma nyomait rejti a szikla, amelynek pontos megismerése még hátra van. A megkövesedett, „ősö­reg” organizmusok felépí­tése ribonukleinsav (RNS) alapú, ami annyit tesz, hogy a szaporodáshoz és az evo­lúcióhoz használatos recep­tet egyetlen primitív mole­kula tartalmazta - ellentét­ben a mai bonyolult és kifi­nomult dezoxiribonuklein- sav (DNS) rendszerrel, amelyben az RNS már csu­pán „üzenetközvetítőként” funkcionál. Vagyis a modem, DNS-re épülő szisztéma később fej­lődött ki. Az RNS pedig, figye­lembe véve, hogy 3,8 milli­árd évvel ezelőtt a Földre szinte állandó meteorit-eső zuhogott, mint a földi élet legelső formája akár a vi­lágűrből is érkezhetett! Tudóskörökben minden­esetre nagy viták várhatók az izgalmas felfedezés és a még izgalmasabb feltétele­zés kapcsán. Ferenczy Europress Vámosok, nyomozati jogkörrel Csempészett nyugati kocsik, a határon magyar rendszámmal Januártól tovább bó'vül az apparátus (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmúlt időszakban tizenhat elkövetővel volt dolgunk, több­ségük ukrán, román és lengyel állampolgár volt. Ki felügyeli a pénzügyőr nyomozókat? — Két felügyeleti szervünk is van, az egyik a Vám- és Pénzügyőrség Baranya-, So­mogy-, Tolna Megyei Parancs­noksága, a másik pedig a városi ügyészség, akikkel rendkívül korrekt a kapcsolatunk. — Említette, hogy januártól várhatóan tovább bővül a nyo­mozati jogkörük. — Igen, a számviteli fegye­lem megsértésével, illetve a jo­gosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmé­nyekkel. Amennyiben a nyo­mozás szerteágazó, vagy speci­álisabb tudást igényel, úgy ter­mészetesen szakértő bevonásá­val folytatjuk a munkánkat. A nyomozóink indokolt esetben ugyanúgy jogosultak házkuta­tást tartani, tanúkat meghall­gatni, a gyanúsítottakat őrizetbe venni, mint a rendőrség. — Adott helyzetben együtt dolgoznak-e önök a rendőrség­gel? — Jó a kapcsolatunk a rendőrséggel, nincs közöttünk rivalizálás, de megosztjuk a munkát egymás között, vagyis ami ránk tartozik, abban mi vé­gezzük el a nyomozást, ami rá­juk tartozik, azt ők végzik el. Egy ügyön csak egyikünk dol­gozik. — Tolna megyében műkö­dik-e borkommandó? — Nem működik, mert nem is hoztak létre ilyet. — A Metraco Rt. vagy ahogy ismertebb, a szekszárdi húsipari ügyében is önök nyo­moznak, mit lehet erről jelen pillanatban tudni? — Egyelőre nem publikus ennek az ügynek a részletes is­mertetése. Vizsgálati szakban van a Metraco Rt. ügye, az ira­tokat rendszerezzük. Voltak már kihallgatások és most fo­lyik az elkövetési érték megál­lapítása. — Ezt követően mire lehet számítani? — Többféle variáció is el­képzelhető. Az egyik, hogy az ügyészség vádat emel, majd megkezdődik a bírósági sza­kasz. De az is elképzelhető, hogy a büntető eljárás lefolyta­tása felajánlásra kerül Német­országnak, az iratok átadásával együtt. Günther Schlégel ellen elfogató parancs van kiadva, nagy valószínűséggel jelenleg nem tartózkodik Németország­ban. — A jelenlegi törvények sze­rint melyik országban járna rosszabbul Günther Schlégel? — A német törvények szi­gorúbbak. — És mi történik például abban az esetben, ha Günther Schlégel nem kerül elő évekig? — A magyar törvények sze­rint nyolc év után évülne el az általa elkövetett bűncselek­mény. — Ugyancsak az önök mun­kájához, illetve a vámhivatal­hoz tartozik a jövedéki tevé­kenység ellenőrzése. Januártól több változásra is lehet számí­tani, melyek ezek? — A benzinre, az alkohol- tartalmú italokra (borra nem - sörre, pezsgőre igen), és a do­hányárukra januártól új tör­vény, a jövedéki adóról szóló jogszabály lesz az irányadó. A törvény rendelkezései érintik az említett termékek adózását, bel­földi előállításukat és importá­lásukat. Jövedéki terméket ki­zárólag adóraktárban lehet elő­állítani, tárolni, ahol a hatósági felügyelet biztosítja az adó megfizetését. A jövedéki termékek köre az Európai Unió ajánlásának meg­felelően az úgynevezett ABC- termékekre, vagyis alkoholos italokra, benzinre (és egyéb ás­ványolajokra) és a cigarettára terjed ki. Az utánuk fizetendő adót a törvény értelmében egy bizonyos mennyiségi egység alapján határozzák meg, és ez­zel a jövedéki adó a mai fo­gyasztási adót váltja fel. Mauthner Szekszárdon is megalakult a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szeretetre és tettre készen a KÉSZ „A lélek a szeretet útját jelölte ki az egyház számára, arra, hogy együtt tegyünk tanúbizonyságot keresztény gondolkodá­sunkról” - kezdte megnyitóbeszédét dr. Osztie Zoltán, a Ke­resztény Értelmiségiek Szövetsége e hét elején megtartott ala­kuló ülésén. Az eseményen az érdeklődők­ből álló társaság belépési nyi­latkozatot töltött ki, majd az így megalakuló KÉSZ szekszárdi szervezete megválasztotta a tisztségviselőket. A neves jogá­szokból, orvosokból, pedagó­gusokból a város ismert, vezető szerepet betöltő tagjaiból álló szervezet elnökévé dr. Say Ist­vánt választotta meg. Az alakuló ülés után kérdez­tük dr. Osztie Zoltánt, a KÉSZ országos elnökét. — A KÉSZ tagjai nyitott, komoly, intenzív belső szel­lemi, lelki élettel élő emberek, olyanok, akik e keresztény szel­lemben élik minden napi életü­ket. — Mi a célja a KÉSZ-nek? — Szeretné megmozgatni az értelmiséget. Azt a társa­dalmi réteget, melyet az előző rendszer az elsők között lehe- tetlenített el, mind erkölcsiek­ben, mind magyarság tudatuk­ban. Szándékosan szorították háttérbe, hogy ne legyen egy olyan értelmiségi réteg, mely élére áll a nemzetnek. Célunk, hogy ez az értelmiségi réteg újra mobilizálódjék. — A szövetség egy olyan keretet szeretne biztosítani - el­sősorban a keresztények értel­miségiek - számára, akik ilyen formában tudnak az élére állni egy városnak, országunknak. Ehhez azonban szükség van a helyes értelmiségi öntudatra is. Természetesen keresztény Ma­gyarországot akarunk. A célok elérésében a Keresztény Értel­miségiek Szövetsége - mely pártok felett álló szervezet - te­hát eszköz. — Mennyire valós ez az esz­köz, hány szervezet működik az országban. — Jelenleg 43 szervezet működik az ország különböző pontján. A legmagasabb politi­kai szinten is számolnak ve­lünk, mint komoly társadalmi tényezővel. Olyannyira valós e szervezet, hogy például meg­alakulása előtt is sokat tettek testvéreink azért, hogy Szek­szárdon beindulhasson a ke­resztény óvoda és iskola. — Kik csatlakozhatnak a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetségéhez? — Készek vagyunk újabb tagok felvételére is, feltételünk az alapszabályban foglaltak el­fogadása. Garay Előd Rejtett értékeink Szarvas Mariska írónő A teljességet célul űző Új magyar irodalmi lexikon a nevét sem hallotta, megyénk kézikönyvei nem tudnak róla, pedig a szomorúan kevés­számú múltszázadi nőírók egyike volt, gazdag és értékes munkássággal, önálló kötet­tel, a maga korában meglehe­tős hírnévvel. Egyetlen használható élet­rajzát Szinnyei József Ma­gyar írók élete és munkái című művében olvashatjuk, de ennek jellegzetes érdekes­sége, hogy - noha önéletraj­zon is alapul - még a „jómódú somogymegyei bérlő, Szarvas Sándor” feleségeként említett írónő leánykori nevét sem tudjuk meg belőle. Fiatalon élt és fiatalon halt meg: mindössze 19 éves, amikor az akkor Tolna megyei Kányára kerül - 1865. február 15-én született a Veszprém megyei Bánkon -, s még nincs 33 éves, amikor már három gyermek anyjaként elragadja a halál. Felfedezése, indulása, munkásságának legnagyobb része megyénkhez köti: 1884. június 15-én jelent meg első „rajza”, azaz elbeszélése Csend mindenütt címmel a Tolnamegyei Közlönyben, azután az akkori hetilapban havonta egy-egy útleírása (Ajnácskőtől Budapestiß), el­beszélése (Modern, Álmom, Népdal, Az az ostoba leány!, Várlak, visszavárlak) karco- lata „„Felületes"! vagy éppen költeménye (Azt beszélik) je­lenik meg fél év alatt. Köz­lésre méltatja a székesfehér­vári Szabadság, a Somogy, a Győri Közlöny, az országos lapok közül a Pesti Hírlap, Fővárosi Lapok, budapesti Bazár, Ország Világ, az Új­ság, Új Idők és a Tolnai Lajos szerkesztette Képes Családi Lapok, valamint a Szekszárd Vidéke is. Ez utóbbiban 1886. de­cember 16-án megjelent Tol­naszéli levél című írásában egy budapesti barátjának, Vende Somának fejti ki néze­teit a világról: „ ... minden­esetre igen szép, hogy eljöttél közénk. Hiszen minket, sze­gény falusiakat a városiak csak idényben szoktak felke­resni! Télen elfelednek ben­nünket, s a falut csak mint a népszínház díszletét szeretik látni, kedves népdalainkat csak Pálmay Ilka, vagy Bla- háné rózsás ajkairól szeretik hallatni. Nem irigyellek ezért „boldog pestiek!” Én rám so­hasem gyakorolt a mesterkélt olyan hatást, mint az eredeti egyszerű! Míg a színpadon meg tudom bámulni a szép vi­lágítást, a pompás zenét, gyö­nyörű díszleteket, a színész­nők ízletes(!) remek öltönyét, hangjuk coloraturját, addig szívem hideg marad, nem ér­zek semmit, szemem a káprá- zatig jóllakott a szép minden­félékkel, bensőm azonban kö­zönyös maradt. Ellenben, ha nyári estén egy egyszerű pa­rasztleány vagy menyecskétől hallom, hogy „ha meghalok, nem köll nékem szerető,/ sze­ret engem az a jászos temető”, akkor úgy elfogja valami a szívemet, aztán nem bánom, ha a legnagyobb társaságban vagyok is, hanem sírnom kell, sírnom...” Majdnem ennyiből áll al­kotó módszere is: igaz törté­neteket ír a maguk egyszerű­ségében, fájdalmas szelídség­ben, ahogy azt a Szekszárd Vidékében megjelent Panasz című versben látjuk 1887. má­jus 12-én: Bánatom, szerel­mem,/ Váljon melyik na­gyobb?/ Nem tudom ... csak egyet:/ Boldogtalan vagyok.” Ez aligha irodalmi tevékeny­ségére vonatkozott: ez év feb­ruár 6-án ő volt az első nő, aki megyénkben irodalmi estet tartott, saját és más műveit ’ felolvasván, jutalmul pedig - a tél dacára - élővirágcsokrot kapott. Nyolc év múlva a jó- 1 nevű fővárosi kiadó, a Singer és Wolfner 276 oldalon jelen­teti meg Dunántúl címmel kö­tetét. A kor vezető hetilapja, a Vasárnapi Újság méltatásá­ban megírta, hogy ismeri Szarvas Mariskát, „kitől a la­pokban költemények is jelen­tek meg”, s most „prózai dol­gozataiból tizenegy kisebb elbeszélést fogott egybe, mely az írónő tehetségéről tanús­kodik”, az írónő a vidéket, a falut szereti, mert tisztábbnak és természetesebbnek tartja ott az életet, s ezt szembe is . állítja nem egyszer a fővárosi élettel, a fővárosi emberrel. Különben az élet után igyek­szik rajzolni, de van benne elég a könyvből (=könnyből) és panaszokból ismert világ behatásából is, találó vonások mellett utánzások, önálló fel­fogás mellett visszhang. Szen- timentalizmus, keserűség, lágy idealizmus, reális hűség, poétikus hang és érzékenység vegyesen foglalják e tollát, mely még nem önálló.” A kevés nőíró az akkori » Magyarországon aligha szá­míthatott ennél több megér-• tésre, elismerésre. Az írónőt azonban ekkor már betegsége ! gyötörte: egy év múlva Buda­pestre költözött magát gyó- gyíttatni, 1897. november 25- én pedig örökre lecsukta ál­modozó szemét. Dr. Töttó's Gábor í Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisz­telet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Jó hír „A nép amely sötétségben jár, nagy világosságot lát" Ézs. 9,1. Nagyon szeretem ezt az igét, amikor ezt olvasom min­dig reménység ébred a szí­vemben. Gyermekkoromban féltem a sötétben. Testvérem, aki tudta ezt sokszor megvic­celt, kellemetlen élményeim maradtak. A sötétség ott veszí­tette el hatalmát felettem, ami­kor találkoztam a világosság fejedelmével, Jézus Krisztus­sal. Az idézett vers így folyta­tódik: „A halál árnyékának földjén lakókra világosság ra­gyog”. Valóban ezt éltem át: világosság ragyogott rám és a sötét már nem ijesztett többé a maga kilátástalanságával. Az életemben nem vezetett út sehova, ahogy a sötétben sem vezet út. A sötétben nem lehet tájékozódni, nem látja az ember a kátyút, gödröt, a falat maga előtt, körül. Ezért világí­tunk! Tájékozódni akarunk, látni, hogy merre menjünk! Az Istennek nagyon nagy kegyelme, hogy az embernek, aki kiszakította magát a kezé­ből, az ő világosságából, an­nak világosságot ígért és adott! Ezen a világon nemcsak az Isten világossága világít! Van­nak hamis fények is! Az em­ber, aki nem tud a sötétben tá­jékozódni fogékony minden felvillanó fényre! Ézsaiás prófétánál olvassuk a 8. fejezetben: „Ha azt mond­ják majd nektek, hogy fordul­jatok, a jövendőmondókhoz”, és itt hosszú sort lehetne írni, hogy mit mondanak a mai em­berhez kihez forduljon. Sokan jönnek majd az én nevemben mondja Jézus, és valóban so­kan jöttek már is a Jézus nevé­ben, meg Isten nevében! Amíg az ember a sötétben jár addig nem tud különbséget tenni! „Mert gyermek születik ne­künk, fiú adatik nekünk” Ézs. 9,5. Jézus Krisztus hozta el a világosságot az ember szá­mára, aki, ami rajta kívül van az a gonosztól van, az tönkre tesz, kirabol, halálba visz! A legszebb ajánlat is hamis. Se­hol máshol nincs gyógyulás! Nincs megépülés, nincs szaba­dulás! De Jézusnál van! Ő azért jött, hogy életünk legyen és bőségben éljünk! Ha azt mondják nektek ne forduljatok máshoz, egyedül Jézus keres­sétek! Talán odafordulnál Is­tenhez, de nincs már kapcso­lat, valamit elveszítettem. A rossz lelkiismeret nem vitt olyan helyre, ahova nem lett volna szabad? Mi gyötri a lel­kiismereted és fordít oda, ah­hoz, aki Isten nevében jön? A ma mindig annak a lehetősége, hogy az ember megálljon és az élő Istent az egyedüli Urat kérdezze! Kérdezd míg nem késő! Aki úgy szerette ezt a vi­lágot, hogy odaadta az ő Egy­szülött Fiát, annak ne indulna meg a szíve, azon aki hozzá kiált? Az Isten szívét egy do­log mozgatja: hogy segítsen a bajbajutott emberen, rajtad! Várja, nagyon várja, hogy hozzá kiálts ICsernák Erzsébet MEGHÍVÓ A Tolnai Baptista Csoport sze­retettel meghívja zenés ifjú­sági dicsőítő alkalmára 1997. november 29-én szombaton 14 órától a tolnai művelődési házba. Vendég: Révész fiúk családi könnyűzenei együttese Budapestről.

Next

/
Thumbnails
Contents