Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-19 / 270. szám
6. oldal Gazdaság 1997. november 19., szerda A zenekar „andante” kivonul a koncertteremből A tömeges privatizáció vége Kovács Árpád büszke arra, hogy ő az APV Rt. legtovább, immáron egy éve hivatalban lévő elnöke. Az év végéig várható privatizációról, a jövő év kilátásairól kérdeztük.- Mely cégeket privatizálják még az idén ?- A legnagyobb értékesítések között szerepel a Hungaro- camion, a Diósgyőri Acélművek, az Ikarus, a Malév, a Polgári Bankhoz tartozó Pénzintézeti Központ. Az Óbuda-sziget és néhány épületének kisebbségi tulajdonhányadát adjuk el. Az ÁPV Rt. 100 százalékkal túlteljesíti idei tervét, az előre tervezett 189 milliárd forintos bevétel helyett 350 milliárd körülire számít, ami a költség- vetés adósságtörlesztését fogja megkönnyíteni. A kimagasló eredmény egyrészt az OTP, másrészt a Matáv részvény- kibocsátásának köszönhető, amelyek bevételeire még jövőre is számítani lehet. A második legsikeresebb év teljesítménye azért rendkívüli, mert fajlagosan a korábbinál sokkal kisebb értékcsomagból állt össze.- Miért marad el idén a pécsi, a bakonyi és a vértesi szenes erőművek privatizációja?- Nem kaptunk megfelelő ajánlatot. Az olcsó áramtermelés nem lehet egyedüli cél. A térség szociális gondjait is figyelembe véve emberi sorsokat is rendeznünk kell, még ha a privatizáció önmagában nem is alkalmas foglalkoztatási és iparpolitikai kérdések megoldására. A társadalmi elviselhetőség szempontjai komoly súly- lyal esnek a latba egy-egy döntésnél.-Miként áll az önkormányzati vagyonátadás ügye?- 116 jogi peres ügyünk van az önkormányzatokkal, ezek közül legalább 110 a vidékiekkel. Ha viszont tekintetbe veszi, hogy 3200 önkormányzat területén 2000 vállalat van, amelyek mindegyikének legalább 3-4 telephelye, akkor ez a szám nem magas. Kevés a pénzünk, de elkülönített számlára átutaltuk már a törvényes számítási módszeren és a kormány döntésén alapuló összegeket. Persze, a továbbiakban is joguk van az önkormányzatoknak perelni, ha ezzel nem értenek egyet.- Lesz-e külföldi tulajdonosa a Bábolna Rt. -nek s ezzel mintegy 22 ezer hektár földnek?- Ez a parlamentnek illetve ha lesz erről népszavazás, az ország akaratának a függvénye. Én erre nem tudok sem igent, sem nemet mondani. Tény, a társaságnak 6-10 milliárdos tőkebevonásra van szüksége. Ha külföldi nem hajt végre tőkeemelést, akkor ezt a lépést nekünk kell megtenni.-A cég 13 milliárdos adósságának kezelésére elképzel- hetó'-e állami beavatkozás, amikor 1997-re összesen 20 milliárdos intervenciós alapot tervezett az ÁPV Rt. ?- Természetesen igen. Bábolna körül nem mesterséges, hanem valós pénzhiány keletkezett. Viszont az EBRD és a Világbank Befektetési Bankja (IFC) reális összeget ajánlott fel tőkeemelésre, de nem jelezték tulajdonszerzésre vonatkozó szándékukat. Ezért olyan szindikátusi szerződés kellene, amely a befektetések biztosítékául szolgálna, különben nem hajlandók bizonyos határon túl a kockázatviselésre.- Mit jelent a mezőgazdasági nagyüzemek egyedi kezelése?- A privatizációs miniszter egyetértésben az ÁPV Rt.-vel nyáron azzal a javaslattal állt elő, hogy a 28 állami gazdaságban csak 51 százalékos tulajdonrészt birtokoljon az állam. A parlament úgy döntött, fenntartja a 70 százalékos állami tulajdonrészt. Ha beszámítjuk a dolgozók és térségi befektetők 15 százalékos részvényvásárlási lehetőségét is, akkor csak jelképes egyéb tulajdonlásról lehet szó. Ezek alapján nem valószínű, hogy olyan szakmai vagy pénzügyi befektető jelentkezzen, aki az esetenként szükséges tőkeemelésre vállalkozna. Vizsgáljuk, hogy minden állami gazdaságban célszerű-e ezt a magas állami tulajdonhányadot fenntartani.- Mikor zárul a privatizáció?- Az egyik elképzelés szerint merev határt húzunk, s onnantól már csak vagyont kezelünk. Hasonlattal élve: a zenekar a végén „fortissimóba” csap. A másik megoldás a Búcsúszimfóniához hasonlítható, a zenekar tagjai „andante”, szép csöndben, egyenként kivonulnak a koncertteremből. Sok érv szól ez utóbbi mellett a felhalmozódott feszültségek levezetése miatt. A tömeges privatizáció még az ősszel befejeződik, jövőre az elvarratlan ügyek lezárása marad. Cégünk 11 részlegéből mára 7 maradt, a 300-as dolgozói létszám folyamatosan összezsugorodik. Csernyánszki Judit Az elnök A hazai kereslet szűkül, de exportra van remény Szüret után borról, mustról (Folytatás az 1. oldalról.) — Az idei felmérések szerint még a tavalyi készlet is jelentős, hiszen megközelíti a kettő millió hektolitert. Ehhez jön az idei termés, ami újabb 4,3-4,5 millió hektoliter egyszer fejtett bort eredményezett. A szüretelt fehérszőlő mennyisége a legtöbb borvidéken magasabb a vártnál, míg a kékszőlő termése alacsonyabb volt. Az árak fehérszőlők esetében borvidéktől, fajtától, minőségtől és fizetési feltételektől függően 22 forinttól 50 forintig (áfával), míg kékszőlőknél 35 és 100 forint között terjednek, egy kiló szőlőre vonatkoztatva. Külön meg kell említeni a To- kaj-hegyaljai borvidék jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a huzamosabb idő óta készenlétben lévő mintegy tízezer hektoliter száraz szamorodnira. Egy egyszeri beavatkozással, jelentősebb exporttámogatással segíthetne a tárca ennek a készletnek az értékesítésében. A szüretelt termés mennyisége megfelelő volt, minősége pedig kiemelkedő. Figyelembe véve az Európai Unió 8 szőlőtermelő államának előző évekhez viszonyított 3 százalékkal alacsonyabb mennyiségét, ez a helyzet lehetőséget teremthetne 1998-ban a borexport növelésére. Különös tekintettel a németországi piacra, ahol a várható termésmennyiség 8,5 millió hektoliter. Korábban már javasoltuk, hogy a hordós bort, a palackozott bort és a pezsgőt indokolt közvetlen exporttámogatásban részesíteni (10 Ft/liter, 25 Ft/li- ter), mely az export növelésével járna együtt. — Emellett sokat segítene az is, ha belföldi piac nagyobb érdeklődést mutatna a hazai borok iránt. — A hazai piacon a palackozott borok és a pezsgők iránti kereslet a múlt évihez viszonyítva még tovább csökkent, 4 százalékkal. Ennek oka a fizetőképesség további mérséklődése, ráadásul a palackos termékek árai emelkedtek. És sajnos befolyásolja a hazai igényeket az illegális, vagyis a szőlő nélküli borkészítés is, mely jóval alacsonyabb áron kerül a boltokba, kocsmákba, kimérőkbe, mint a valódi bor. Ezt a folyamatot sem az OBI- nak, sem a hegyközségi szervezeteknek nem sikerült eddig meggátolniuk. — A közelmúltban jelent meg az az FM miniszteri rendelet, amely a must sűrítését szabályozza. Ez hogyan működik a gyakorlatban ? — Véleményünk szerint a must sűrítést kilogrammonként 400 forintos értékben kellene támogatni. Javaslatunk elfogadása esetén az intézkedést szeptember 1-i kezdettel kérjük. Ha sikerülne ezt a támogatást elérni, akkor jelentősen növekedne az export-import szaldó mértéke. Mauthner Jubiláló szekszárdi kertbarátok Ülést tartott az 1997. évben 20 éves fennállását ünneplő Szekszárdi Kertbarátkor vezetősége. A nagy érdeklődéssel kísért szakmai előadások, növényegészségügyi és metszési bemutatók, a három napos északmagyarországi tanulmányút, a jubileumi borverseny, a termékkiállítás - amelynek legszebb termékei még az „Alpok- Adria” Nemzetközi Kiállítás és vásárra is eljutottak Kaposvárra - a szervezett palánta-, növényvédőszer- és műtrágya-vásárlási akciók sikere alapján megállapították, hogy a jubileumi év programja beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Növekedett a kertbarátkor tevékenysége iránti érdeklődés, szorosabbra szövődött a kapcsolat a szomszédos Tolna város kertbarátaival, más megyei kertbarátcsoportok (Nagykőrös, Győr) látogatását fogadtuk. Mindezek mellett nem véletlen, hogy növekedett a taglétszám. A vezetőség december 13-án, szombaton a Babits Művelődési Ház márványtermébe ösz- szehívandó ünnepi közgyűlésen , számol be a tagságnak az évforduló évének eredményeiről. Dr. Töttős Gábor helytörténész történelmi visszapillantása és méltatása mellett tesz javaslatot Szekszárd szülötte, a neves szőlész, Dicenty Dezső (1879-1965) nevének felvételére a Szekszárdi Kertbarátkor névadójaként. Előterjesztésre kerül az 1998. évi programjavaslat, ami új, a szakmai ismereteket bővítő programpontokat tartalmaz. Az évet záró közgyűlést a már hagyományos batyusbál követi a február végi kertbarát borversenyre előkészítés alatt álló termelői borok bemelegítő, kritikus „mustrájával”, zenével, tombolával, az egész évben sokat magukra vállaló kertbarátfeleségek megtáncoltatásával. Szakái László Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt váija tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befektetési tanácsokkal segítem Önöket döntéseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek benne. Az ÁB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerűek, testreszabottak, ezért valódi biztonságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biztonsága, megalapozott és nyugodt jövője megteremtésében. Befektetés a biztonságba.
