Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. november 14., péntek ____________________________Atlanti krónika ____________________________ H azánk történelmi lehetősége A magyar nép ebben a szá­zadban hosszú időn keresztül mindig veszített. Megcsonkí­tották hazája területét, elsza­kították lakossága nagy ré­szét és rákényszerítettek igaz­talan társadalmi rendszere­ket; az ország gyakran vál­ságról válságra bukdácsolt - mondta Horn Gyula kor­mányfő a Nemzeti Sportcsar­nokban tartott nagygyűlésen. Ebben a században először most ismeri el a világ Magyar- ország teljesítményét - tette hozzá. - Azt, hogy hazánk a demokrácia, a szabadság és az egyetemes emberi jogok ott­hona lett. Azt, hogy képesek vagyunk felzárkózni a fejlett és átalakuló világhoz. Azt, hogy Magyarország a nemzetek együttműködésének és törté­nelmi megbékélésének hordo­zója. A demokratikus és fejlett országok közössége hív ben­nünket: csatlakozzunk közös védelmi szervezetéhez, a NATO-hoz és legyünk tagja a földrész gazdasági-jóléti társu­lásának, az Európai Uniónak. Azt hiszem, hogy a magyar nép ezzel képességeihez méltó lehe­tőséget kap, hiszen a meghívás a teljesítményének szól, mind­annak, amit megteremtettünk. Javier Solana csütörtökön levelet intézett Horn Gyulához. A NATO főtitkára elismeréssel illette a csatlakozási tárgyalá­sokon hazánkat képviselő dele­gáció munkáját és emlékezte­tett arra: a NATO-t az új tagok meghívására az a tudat vezette, hogy az észak-atlanti szövetség biztonsága elválaszthatatlan Európa egészének biztonságá­tól. „Nagy várakozással tekin­tek az elé, hogy a november 16-ai népszavazást követően megkapom azt a levelet, amely hivatalosan megerősíti Ma­gyarország csatlakozási szán­dékát a NATO-hoz” - írta leve­lében a főtitkár.- A NATO szuverén álla­mok szövetsége, de nemzetek feletti, közös értékeket véd és képvisel - mondta dr. Gyar­mati István, a Honvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára a pécsi NATO-konferen- cián. Véleménye szerint a NATO-t 1949-ben nem a Szovjetunióval szemben hoz­ták létre, ezért a birodalom szétesése után is szükség van rá. A NATO egyébként nem parancsol közvetlenül a ma­gyar hadsereg felett, mindig a parlament döntése szükséges ahhoz, hogy a haderő részt ve­gyen egy-egy NATO-hadmű- veletben. U. G. * Brüsszelben először tartott ülést - 16 tagállam és 28 part­nerország részvételével - az Euroatlanti Partnerségi Tanács Katonai Bizottsága. Vélemények a AATO-ról „A NATO bővítése a leg­megfelelőbb reagálás az új vi­lághelyzetre.” (Somogyi Ferenc külügyi államtitkár) „A belépéssel hazánk azt a veszélyt hívja ki maga ellen, amitől menekül, hiszen szem­bekerül Oroszországgal.” (Borhi László történész) „Ha a népszavazás a belépés mellett dönt, soha senki nem mondhatja azt, hogy az embe­rek feje fölött határoztak.” (He­gedűs István egyetemi tanár) „Magyarország nem csak ajándékként kapja a csatlakozás lehetőségét, hanem sokat tett is érte.” (Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka) „A NATO védelmet nyújt az instabilitással szemben, amely különösen a Kaukázusban, a Balkánon, a Közel-Keleten és a mediterrán térségben fenye­get.” (Gyuricza Béla, az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának alelnöke) „A tagság kérdésében példa nélküli egyetértés van az egy­mástól legtávolabb álló parla- > menti pártok és politikusok kö­zött is.” (Bánlaki György wa­shingtoni nagykövet) „NATO-tagként nincs szük­sége az országnak a reményte­len semlegességre.” (Göncz Árpád köztársasági elnök) „Én már 1988 őszén felvetet­tem a NATO-tagságot, amikor még létezett a Varsói Szerző- dés."{Horn Gyula kormányfő) „Minden tagország maga dönti el, akar-e állomásoztatni területén nukleáris fegyvere- ket.” (Nicholas Kehoe, a NATO katonai bizottságának alelnöke) „Amikor belépünk a NATO- ba olyan, mintha biztonságo­sabb lakásba költöznénk.” (Ko­vács László külügyminiszter) Energiakompenzáció jövőre Több pénz a nehéz helyzetű ágazatoknak Mintegy 10 milliárd forintos póttámogatás megszavazását javasolja a kabinet a parla­mentnek, miután tegnapi ülé­sén áttekintette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokat. Az eredeti elképzelésekhez ké­pest a közszolgálati rádió- és tévécsatornák, a rendőrség, valamint a szociális és egész­ségügyi ágazat jutna kedve­zőbb helyzetbe. Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár tájékoztatóján el­mondta, hogy az MTV 1-es és 2-es csatornája, illetve a Duna Tévé számára összesen havi 1100 órányi sugárzási díjat fe­dezne a költségvetés. A rendőrség 800 millióval kapna többet, a közoktatás plusz 2 milliárdra, a szociális szféra további 4-600 millió fo­rintra számíthat. A megkezdett kórház­rekonstrukciók befejezéséhez 1,1 milliárdot biztosítana a költségvetés. Az egészség- biztosítási alap számára a ter­vezettnél 6 milliárddal több jutna, ebből 1 milliárd a csődbe jutott kórházak megsegítését szolgálja. A jövőben a polgárok a köz­tartozást felhalmozó szerveze­teknek is felajánlhatják az szja. 1 százalékát, a tartozás csök­kentésére. A kormány elvben támogatja a 2004-ben Ausztri­ával közösen rendezendő lab­darúgó EB-t, ám csak akkor ad pénzt néhány stadion nagyará­nyú felújításához, illetve a le­bonyolításhoz, ha az MLSZ programot dolgoz ki decemberi közgyűlésén a hazai labdarúgás gyökeres megújítására. A kabinet szándéka szerint ’98-ban is kaphatnának részle­ges kompenzációt az energiaár­emelés miatt nehéz helyzetbe került családok. Az előzetes jelzések szerint az áram- és gázszolgáltatók 1 milliárd fo­rintot ígérnek erre a célra, amit ugyanennyivel egészítene ki a költségvetés. A kormány az év hátralévő részében mintegy 40 törvény elfogadását javasolja a Háznak. A termőföldről szóló jogsza­bályt azonban addig nem tűzik napirendre, amíg az ellenzék ál­tal szorgalmazott népszavazás­ról döntés nem születik. A miniszterek elfogadták az ezeréves államiságunk megün­neplésére készített programot és döntöttek arról is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben pusztító forgószél károsult­jai számára 10 milliós gyorsse­gélyt utalnak át az érintett ön­kormányzatoknak. -tama Hatkor nyitnak a szavazóhelyiségek Hogyan voksoljunk Javában tartanak az előké­születek a vasárnapi NATO- népszavazás lebonyolítására, ám mit mond a választási szakember, mit kell tudniuk a voksolásról maguknak az állampolgároknak? A szavazatszedő helyiségek reggel 6 órától 19 óráig várják az állampolgárokat. A szavazáshoz a személyi igazolványunkat okvetlen vi­gyük magunkkal, mert a szavazatszedő bizottság előtt azzal tudjuk személyazonossá­gunkat igazolni. Ne hagyjuk otthon az értesítőt, közismer­tebb nevén a kopogtatócédulát sem. Felmutatása nélkül lehet ugyan voksolni, de lényegesen meggyorsítja a szavazást, ha nálunk van. A rajta lévő adatok alapján ugyanis könnyen meg­található a nyilvántartásban a nevünk. Segítség lehet ez a kis papír nekünk, szavazóknak is, mert szerepel rajta a választó- kerület száma és címe, tehát el­lenőrizhetjük úti célunkat. Ha a szavazatszedő bizottság megtalálta a nevünket a nyil­vántartásban, kapunk egy sza­vazólapot és egy borítékot. A szavazólapon a választásra fel­tett kérdés, két szó - IGEN és NEM -, alattuk egy-egy kör ta­lálható. A továbbiakban kivá­lasztunk egy üres fülkét, amely a titkosság feltételeit biztosítja, és szavazhatunk. Miután eldöntöttük, hogy hazánk tagja legyen a NATO- nak vagy sem, akkor tegyünk a szándékunknak megfelelő körbe két egymást metsző vo­nalat, ami lehet X és + is. Érvénytelen a szavazás ak­kor, ha nem egy, hanem két je­let tettünk - még akkor is, ha az egyik a körben van, a másik pedig „csak” mellette. Termé­szetesen akkor is érvénytelen a szavazás, ha mind a két körbe tettünk egy-egy jelet, vagy bármi más jel vagy szöveg sze­repel a szavazólapon az egy, szabályos jelen kívül. Ugyan­így érvénytelen az a szavazó­lap, amelyik érintetlenül került az urnába. Ceruzával leadott szavazat is érvénytelen, csak tollat, vagy golyóstollat hasz­nálhatunk. Ha szavaztunk, tegyük la­punkat a borítékba (nem köte­lező leragasztani) és dobjuk a szavazatszedő urnába, (koós) Még nincs döntés arról, hogy emelik-e a politikai elit fizetését Minden szentnek maga felé hajlik...? Vegyes érzelmeket váltott ki a Házban a képviselők egy cso­portjának a miniszteri fizetések - s ezzel a képviselői tiszte­letdíjak - emelésére vonatkozó kezdeményezése. A javaslat sorsa még kétesélyes, de tény, hogy pártbeli hovatartozástól függetlenül sok honatya úgy véli: nem időszerű a politika első vonalában lévők javadalmazásának mostani növelése. A miniszterelnök bruttó fize­tése mintegy 411 000 forint; a tárcák vezetőinek jelenlegi bére - pótlékokkal együtt - 327 000 forint. A parlamenti képviselők alapilletménye bruttó 114 075 forint - ehhez jönnek a bizottságokban vég­zett munkáért járó pótlékok. A sima tagságot az alapdíj 40 százalékával honorálják, de két bizottsági tagságnál töb­bért nem fizetnek. Az alelnöki posztért 80, míg az elnöki funkcióért 100 százalékos pót­lék illeti meg a honatyákat, a frakcióvezetők pedig 120 szá­zalékos külön díjazásra is számíthatnak. A gépkocsival közlekedő budapesti képviselők az alap- illetmény 35 százalékának, a távolabb lakók maximum 60 százaléknak megfelelő költségtérítést vehetnek fel. A fővárosban szobát vagy lakást bérlő vidékiek szállásköltsé­gének egy részét is kifizeti az Országgyűlés Hivatala. A köz- tisztviselőkre vonatkozó bér­tábla szerint januártól 11 szá­zalékkal növelhetők a minisz­teri fizetések. Ez maga után vonná az országgyűlési és ön- kormányzati képviselők, a polgármesterek juttatásainak hasonló mérvű növelését. Csintalan Sándor (MSZP) nem hiszi, hogy a Ház meg­szavazná az emelést. A szocia­lista frakció többsége és az el­lenzék nagy része is egyetért abban, hogy a miniszterek és a honatyák illetményének nem­csak az ország gazdasági te­herbíró képességével, hanem a közvélemény megítélésével is összhangban kell lennie, s úgy vélik: a jelenlegi fizetések emelése irritálná a közvéle­ményt. Néhány „funkció­halmozó” képviselő így is töb­bet tesz zsebre havonta, mint a miniszterelnök. Raskó György, az MDNP-s képviselők nevében úgy véli, hogy az inflációval meg­egyező mértékű béremelés tá­mogatható. Az „átlaghonatya” 120-180 000 forint közötti pénzéből nehéz fedezni a csa­ládi kiadásokat, a vidéki kör­zetben végzett munka költsé­geit és az ilyen-olyan alapítvá­nyi befizetéseket. Felkért szakértők honorálására szinte egyáltalán nem futja. Szerinte az MSZP álszerénysége nem más, mint választási fogás. Takács Mariann Egyházi vezetők a miniszterelnöknél. Horn Gyula tegnap a Parlamentben fo­gadta a négy magyarországi történelmi egyház vezetőit. Az egyházfők hangsúlyozták, hogy mindenkinek kötelessége a részvétel a vasárnapi NATO-népszavazáson. fotó: feb/kallus Hírek röviden Meciar nem ígért semmit A szlovák parlament Magyar Koalíciójának 17 képviselője közül 14-en tették fel ugyanazt a kérdést Vladimír Meciarnak: hogyan és mikor kívánja megvalósítani Horn Gyula magyar mi­niszterelnöknek Győrben tett személyes ígére­tét, amely szerint a folyó iskolai évben megol­dódik a kétnyelvű bizonyítványok ügye? A gyógykezelésen tartózkodó Meciar helyett a kormány alelnöke, Jozef Kalman szerint ilyen ígéret nem hangzott el. Takarékos cseh honatyák Kevesebb fizetést vihetnek haza az idén a cseh politikusok. A cseh parlament képviselőháza csütörtökön délelőtt ugyanis megszavazta azt a koalíciós javaslatot, hogy az általános takaré­kossági intézkedésekre való tekintettel az úgy­nevezett alkotmányos tényezők se kapjanak az idén tizennegyedik havi fizetést. Tisztességes menetrend kell A MÁV menetrendje rossz, mert szerkesztői nem ismerik az utasok igényeit. Ezzel magya­rázható, hogy sok helyen zsúfoltság van, pedig 1989 óta kevesebb az utas, a vonatok száma pedig megkétszereződött - mondta Sipos Ist­ván, a MÁV Rt. vezérigazgatója. Véleménye szerint a tisztességes menetrend készítéséhez pontos utasszámlálásra van szükség. Megelőzhető gazdasági bűnök A Miniszterelnöki Hivatal gazdaságvédelmi koordinációs bizottságának elnöke, Bencze Jó­zsef helyettes államtitkár csütörtökön újság­íróknak elmondta: véleménye szerint a fekete- gazdaság ellen nem a büntetőjog eszközeivel lehet a leghatékonyabban fellépni, hanem olyan gazdasági, közigazgatási intézkedésekre van szükség, amelyek vagy megelőzik, vagy korai szakaszában feltárják a visszaéléseket. Szélsebes segítség A költségvetésből nyújtott ál­lami segítséget a kormányzati döntés követően késedelem nélkül, már pénteken átutalják a Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben kedden végigsöpört forgó­szél okozta károk enyhítéséhez. Erről a Belügyminisztérium illetékesei tájékoztatták szer­kesztőségünket. Elmondták, hogy a 10 millió forintos gyors­segélyből a legrászorultabb csa­ládok részesülhetnek. Az elosz­tásnál fontos szempont, hogy elsősorban azok részesüljenek a támogatásban, akiknek anyagi körülményei nem teszik lehe­tővé a kár helyreállítását, vagy nem rendelkeztek biztosítással. Természetesen azok a csalá­dok is hozzájuthatnak segély­hez, amelyeknél a biztosító ál­tal kifizetett összeg nem ele­gendő megrongálódott, tönk­rement otthonuk teljes helyre- állításához. A segélyek célba juttatásával kapcsolatos döntés az érintett települési önkormányzatok fe­lelősségteljes feladata. Az ösz- szegek meghatározása, illetve odaítélése során körültekin­tően, gondosan mérlegelniük kell a károsultak anyagi-jöve­delmi viszonyait - figyelembe véve a biztosító által kifizetett összeg nagyságát is. Noha a központi támogatás minden bizonnyal még a hétvé­gén megérkezik, a károsultak­nak egy napot sem kell várniuk. Az államháztartási törvény ugyanis lehetővé teszi az ön- kormányzat polgármesterei számára, hogy rendkívüli ter­mészeti csapás esetén a rendel­kezésükre álló pénzek terhére folyósíthassanak segélyt. A megkötöttség csupán annyi, hogy a kifizetett pénzekkel utó­lag pontosan el kell számol­niuk. (újvári)

Next

/
Thumbnails
Contents