Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

1997. november 12., szerda Megyei Körkép 3. oldal Jegyzők tanácskoztak Szekszárdon Előkészületek a szavazásra A Jegyzők Országos Szö­vetségének Tolna megyei tagjai adtak egymásnak ta­lálkozót tegnap Szekszár­don, a városháza konfe­renciatermében. A megjelenteket dr. Farkas László megyei főjegyző kö­szöntötte, majd dr. Virág Rudolf, a BM önkormány­zati főosztályának vezető­helyettese tartott tájékozta­tót a köztisztviselői törvény módosításáról és a jegyzők jogállásáról. Ezt követően dr. Schutzbach Ferenc, Ta­mási jegyzője a gyermekvé­delmi feladatokat össze­gezte. A résztvevők végeze­tül megválasztották azt a hét személyt, akik küldöttként képviselik Tolna megyét a jegyzők országos gyűlésén. Rövid szünet után meg­növekedett létszámmal - immár valamennyi Tolna megyei jegyző bevonásával - folytatódott a program, de már új, a november 16-i szavazással kapcsolatos té­makörben. Dr. Baksa Csaba aljegyző a szervezési, Amma László TÁKISZ-fő- osztály vezető pedig a számí­tógépes rendszer működésé­ről adott tájékoztatást. Dr. Farkas László a megyei vá­lasztási bizottság névsorát adta közre: a testület elnöke dr. Dobos Gyula, titkára dr. Kutas Sándor, tagja pedig Dombai Gyula. Póttagok: dr. Márton Pál és Grósz Jó­zsef. Több párt is delegált tagokat a bizottságba, így az MSZP-t Boros Ferenc, az SZDSZ-t Papp Aranka, a Munkáspártot pedig Ke­mény József képviseli. Az említettek az esküt pénteken 8 órakor teszik le a megye­házán.-szá­Strissowszky Szilárd kiállítása Gyönkön Bohémek, csavargók, katonák A gyönki művelődési ház­ban mutatkozik be pasztell­képeivel Strissowszky Szi­lárd, tolnai születésű festő­művész. Tegnap nyílt tárla­tát Keszthelyi Márton, Tolna város polgármestere ajánlotta a megjelentek fi­gyelmébe. Strissowszky Szilárd fiatalon, Tolnán tanárától, Martinék Józseftől kapott indíttatást, később nyári művésztelepe­ken pedig Molnár M. György festőművész irányításával dolgozott, majd részese volt a megyei amatőr képzőművé­szeti mozgalom születésének. A jelenleg Budapesten élő al­kotó munkáival önálló kiállí­tásán a tolnaiak már megis­merkedhettek. Mostani tárlatán több olyan mű is látható, amely Tolnán készült. Ezek egyike, az egy­kori tüzérlaktanyát ábrázoló, a tolnai tüzérezrednek állít emléket, míg egy másik, az Alkony a Dunán, jellegzetes tolnai tájat elevenít meg egyéni látásmóddal. A tárla­ton azonban mégsem a szülő­föld emlékei a meghatáro­zóak: a sötét tónusú pasztell­képek többsége portré, ahogy a kiállítás címe is jelzi, bohé­mekről, csavargókról, kato­nákról. Strissowszky Szilárd magát groteszk látású figura- tív festőként határozza meg, aki közösséget érez azokkal a karakterekkel, sorsokkal, amelyeket portréi ábrázolnak, azok mintegy másokba ülte­tett önarcképek. A festőművész ígérete sze­rint egy-két éven belül a tol­nai Bárkában is kiállít. Alko­tásait november 23-ig láthat­ják Gyönkön az érdeklő­dők. (-h —c) Irodalmi pályázatok díjátadása Dombóváron A dombóvári „Fekete Ist­ván” Kulturális Egyesület november 14-én, pénteken 15 órakor tartja a városi könyvtárban soron követ­kező összejövetelét. Ekkor kerül sor az irodalmi pályázatok eredményhirdeté­sére és az ünnepélyes díjáta­dásra. Az ünnepséget követő vezetőségi ülésen többek kö­zött szó lesz a készülő emlék­füzetről, a tagdíjbefizetések­ről, a közgyűlés előkészítésé­ről, illetve döntenek pályáza­tok beadásáról. (Pt) Döbrököztöl Szentendréig Akit harmadszor avattak doktorrá Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenegyedik, a Magyar Népköztársaság kikiáltásának nyolcadik évfordulója alkalmából 1997. október 20-án Budapesten fiatal és idősebb katonák, hozzátartozók és érdeklődők töltötték meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dísztermét. A Doktori Tanács címek, tudományos fokozatok átadására és doktorrá avatásra hívta össze a résztvevőket. A nyilvános ülésen megjelentek a Hadügyminisztérium, a Határőrség, illetve a társ felsőfokú is­kolák képviselői is. Dr. Szabó Miklós rektor az Egyetemi Tanács nevében megköszönte azok munkáját, akik hadtudományi kutatásaik­kal, tanulmányaikkal, illetve fontos publikációikkal, jól hasznosítható ismereteikkel hozzájárultak a nemzet- és rendvédelem további fejlődé­séhez, majd átadta az egyetemi magántanári, a habilitációs és az újrendszerű Ph D tudomá­nyos fokozatot bizonyító okle­veleket. Doktori címet többen is kaptak, de olyan, aki har­madszori is átvehette, csak egy volt köztük. Dr. Gelencsér Gyula nyu­galmazott rendőralezredes Szentendréről érkezett és had­tudományi kandidátusi okle­vele, illetve tudományos mun­kássága elismeréseként kapta meg a Ph D tudományos foko­zatot bizonyító új doktori okle­velet. Milyen utat futott be a há­romszoros doktor, ezt mutatjuk most be röviden. A döbröközi születésű Gelencsér Gyula első diplomája szerint (1961) ma­tematikatanár, majd elvégezte a Rendőrtiszti Akadémiát is (1963). Végzettségei alapján elsősorban a felnőttoktatás és a bűnfelderítés érdekelte, ez- irányban kezdett el kutatni is. Első doktori értekezését (1982) a felnőttnevelésről írta. Kandi­dátusi értekezésében (1985) egy ötváltozós matematikai modellt alkotott az ismeretlen bűnelkövetők felderítési muta­tóinak javítása érdekében. Bár 1967 óta családjával Szentendrén él, szülőfaluját nem tudta elfelejteni. Kutatá­sainak harmadik témája a h^ly- és tudománytörténet lett. 1988-1992. között 700 ol­dalon (kézirat) megírta Feje­zetek Döbrököz történetéből c. munkáját. E témához kap­csolódnak a Döbröközi Lack- fyak I. Lajos szolgálatában (1996) és a törökverő Wer­bőczy Imre c. tanulmányai (1997) . Külön említést érde­mel a Tudós és íróemberek Tolnából I II. c. 2350 fő élet­rajzi adatát őrző kézirata. Köztük számos Pest megyei személyt is talált és mivel nyugdíjasként több ideje lett - aktívan bekapcsolódott a Pest megyei helytörténeti kuta­tásba. Megkezdte a Pest me­gyei orvosok a szabadság- harcban (1848-1849) c. és az In memóriám c. sorozatát két lapban (Pest Megyei Könyvtá­ros, Új Pest Megyei Hírlap). Gelencsér Gyula harminc év alatt lassan szentendreivé is lett. Természetesen így a vá­ros sem maradhatott ki kutatói munkájából. Elsőként a II. vi­lágháború hősi halottai nevé­nek felkutatásában vett részt, majd a legaktívabb anyagy- gyűjtője lett az idén a Pest Megyei Könyvtárban megin­dult Szentendrei Arcképcsar­nok c. munkának. Mindeköz­ben nem lett hűtlen szülőfalu­jához sem. A szentendreivel párhuzamosan készíti a Döb­röközi Arcképcsarnokot. Cik­kei, tanulmányai az említette­ken kívül eddig a következő lapokban jelentek meg: Bel­ügyi Szemle, Belügyi Tudo­mányos Közlemények, Had­tudomány, Honismeret, Szentendre, Szentendrei Kör­kép. Pethő Németh Erika A gyermekpszichológus arról, ami fontos és ami nem Nem baj, ha nem lesz úszómedencéjük (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt a kisgyerekkori érzelmi biztonság, a játék, a mese, a ké­sőbbiekben a művészeti tevé­kenységek fejlesztik és erősítik meg, nem pedig a közismereti tárgyak tanulása. Ma viszont az iskolák az intel­ligencia 10 faktora közül (5 szó­beli és 5 cselekvéses) csak a két lényegtelenebbet, a szóbeli tar­tományba esőt osztályozzák, a logikai készséget és a lexikális tudást. A lényegesebb, cselek­véses intelligenciát az iskola meg sem érinti. Ilyen anomáliák vannak jelenleg, ezért gyötrelem az iskola a gyereknek, a család­nak és a pedagógusok jelentős részének is. — A gyerekek fejlődése szempontjából mit jelentenek olyan technikai vívmányok, mint video, tévé, számítógép? — Ezek egyrészt divatok, másrészt eszközök, amelyekkel élnünk kell. Ha uralkodnak raj­tunk, akkor abszolút károsak. De azt hiszem, az emberiség ezt is ki fogja heverni, mint már annyi mindent. A ’70-es években földkerek- ség-szerte sok száz millió dol­lárért felszerelték az audio-vi­zuahs nyelvi laborokat, es kö­zölték, hogy a jövőben nem lesz semmilyen más oktatás, mint az ilyen jellegű mintát kö­vető. Ma már nem működnek au­dio-vizuális nyelvi laborok. Ma a legmodernebb nyelvoktatás az, hogy jön egy ember, aki na­gyon jól beszéli a nyelvet. Be­megy nyolc ember közé, és két órán át beszélget velük, és csak akkor kapcsolja be a magnót, amikor a nyelvjárásokat akarja bemutatni. Nevetséges, ostoba szlogen, hogy a tanári személyiség ki fog iktatódni ebből a folyamat­ból, mert a helyére lép a kép, az Internet, meg a nem tudom mi­csoda. Meg fogják próbálni, de nem fog sikerülni. Nincs fonto­sabb ebben az életkorban, mint a tanári és tanulói személyiség találkozása, és egymásra ha­tása. — Bár a választ tulajdon­képpen már megadta, de hadd kérdezzem meg: mikor tesz a szülő jobbat a gyerekével? Ha agresszívvá, önzővé, hazudo- zóvá neveli, tekintettel arra, hogy ma ilyen tulajdonságokkal lényegesen könnyebb érvénye­sülni; vagy becsületesnek, meg­értőnek, szelídnek. Szóval ha hazajön a gyerek az oviból, hogy a Pistike megverte, mit tanácsoljunk? Üsse meg ő is, vagy vigyen neki cukrot? — Mint normális ember rendkívül feldühödnék, és el­gondolkoznék azon, hogy be­megyek az óvodába, és meg­mondom a Pistikének, hogy ha még egyszer hozzányúlsz a gyerekemhez, úgy képen töröl­lek, hogy leesik a fejed. Mint felelőtlen szülő úgy viselke­dem, ahogy nekem jólesik. És nekem nem esne jól azt mon­danom a gyerekemnek, hogy kisfiam, én utálom az agresz- sziót, de ma a világ olyan, hogy agresszívvá kell, hogy nevelje­lek. Én egy ilyen világban unatkoznék, rosszul érezném magam. És mint felelőtlen szülő megengedem magamnak, hogy a gyerekeimben is egy olyan világgal vegyem magam körül, amelyben jól érzem ma­gam. Legfeljebb nem lesz 20X40 méteres úszómedencé­jük a kertben, sem 12 szemé­lyes szaunájuk, vagy esetleg semmilyen se lesz nekik. Az se olyan nagy baj. -s­Hírek A Temesi Agnes brassói tárgyalása Temesi Ágnes, Tolna Megye Közgyűlésének alelnöke ma reggel Romániába utazott. Brassó városában holnap fo­gadja őt. Adrian Taropa, Brassó Megye Tanácsának elnöke, akivel a két megye együttműködésének lehető­ségeiről tárgyal. Szekszárd-Bezons Baráti Társaság A Szekszárd-Bezons Baráti Társaság november 13-án, csütörtökön 17 órától tartja ülését a megyeszékhelyen, a városháza konferenciater­mében. A napirenden egye­bek mellett a pénzügyi be­számoló megtárgyalása, tagfelvétel, valamint titkár­választás szerepel. Solymosi Bátaszéken Bátaszéken, a polgármesteri hivatalban tart fogadóórát Solymosi József november 13-án délelőtt 10-től 12 óráig. Az országgyűlési képviselő ezt követően ellá­togat a helyi Áfészhez a Bá- tagrillhez és a mezőgazda- sági szövetkezethez. Emlékbizottsági alakuló ülés Szekszárd közgyűlésének határozata értelmében no­vember 13-án, csütörtökön 15 órától tartja ülését a vá­rosháza konferenciatermé­ben a Történelmi Évfordulók Emlékbizottsága. A bizott­ság célja az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc 150., valamint az államalapí­tás közelgő 1000. évfordu­lója megünneplésének elő­készítése. Fogad a kapitány Dr. László Antal, Bonyhád város rendőrkapitánya no­vember 12-én, ma délután fél három és fél négy között tart fogadóórát a kapitány­ság épületében. Perczel-nap a „keriben” Diáknap lesz pénteken a bonyhádi Perczel Mór Köz- gazdasági Szakközépisko­lában. A diákok megkoszo­rúzzák Perczel Mór sírját, majd a névadó szobrát. Be­mutatkoznak az elsősök, a végzősök pedig „Ilyenek voltunk” címmel adnak mű­sort. Este szalagavató, majd bál lesz. In memóriám dr. Oláh László Gyászlobogó leng a paksi rendőrkapi­tányság épületén, antennájukon fekete szalaggal közlekednek a járőrautók. Gyászolnak Tolna megye, Paks rendőrei, gyászol a város. Elment, akit sokan is­mertek, szerettek, hiszen nem csupán rendőrtiszt, közéleti ember, jó barát is volt. Dr. Oláh László, Paks város rend­őrkapitánya életének negyvenhetedik esztendejében türelemmel viselt, súlyos betegség következtében elhunyt. Dr. Oláh László 1971. óta teljesített szol­gálatot a rendőrség hivatásos állományá­ban. A Paksi Rendőrkapitányságon a bűnügyi osztály nyomozójaként kezdte pá­lyafutását, ahol tizenhét esztendeje alosz­tályvezetőnek nevezték ki. 1988-ban meg­bízottként, majd 1989. szeptemberétől ki­nevezett rendőrkapitányság vezetőként dolgozott tovább. Munkája mellett folya­matosan képezte magát: 1981-ben a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1990-ben a Pécsi Janus Pannonius Tudományegye­temen szerzett diplomát. Nem hiába: tevé­kenysége nyomán néhány esztendő alatt az ország egyik legeredményesebb rend­őrkapitányságává lett az irányítása alatt álló paksi. Felettesei pályafutása során ti­zenhat alkalommal ismerték el erőfeszíté­seit. Nem pusztán rendőrkapitány volt azonban dr. Oláh László: közvetlenségé­vel a város közéletének egyik főszereplő­jévé vált, akit neves gourmandként, a te­nisz és az ökölvívás szerelmeseként épp­úgy ismertek és elismertek a paksiak, mint hivatásában munkatársai. Dr. Oláh Lászlót a rendőrség saját ha­lottjának tekinti, Paks város önkor­mányzata díszsírhelyet adományozott. Temetése november 13-án 14 órakor lesz Pakson a Kálvária temetőben. (22621) OPEL-játék Kedves olvasóink egy háromfordulós OPEL-játékban vehetnek részt, amelynek második részét most közöljük, a fennmaradó rész pedig pénteken kerül sorra. Minden fordulóban egy-egy kérdésre kell válaszolni. Akik a három szelvényt helyesen kitöl­tik, kivágják, egy borítékba helyezik és vasárnap 17 óráig be­dobják a Gemenc Autó Centrum bemutatótermében elhelyezett gyűjtőládába, azok részt vesznek a sorsoláson, amelyen egy te­letankolt Opel Astra hétvégi használatát és egy autórádió-mag­nót nyerhetnek. A szerencsés nyertesek nevét lapunkban közzé tesszük. 2. já tékszelvény Soroljon fel legalább ötöt a hétvégén sorra kerülő OPEL napok szórakotató programjai közül! Válasz:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents