Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-08 / 235. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. október 8., szerda Hírháttér Egykori gyarmatokon A brit uralkodó egykoron uralkodója volt annak a domíniumnak, amelyet II. Erzsébet tegnap elkezdődött dél-ázsiai kőrútján felkeres. Pakisztánról és Indiáról van szó. A királynői látogatás hivatalosan a két állam függetlenné válásának idei, ötvenedik évfordulójának szól. Ám az illetékesek nem is titkolják, hogy a vizittel nem annyira a fél évszázaddal ezelőtti eseményekre próbálnak emlékeztetni, hanem London mai, térségbeli kapcsolatait igyekeznek javítani. Az utat két okból is megkülönböztetett figyelem kíséri. Egyrészt ez az első alkalom, hogy a királynő külföldi látogatásra indult Diana hercegnő halála óta, aki Indiában is ritka népszerűségnek örvendett. Másrészt kényes háttérként szolgál a kőrúthoz a két hajdani brit gyarmat közt napjainkig fennálló feszültség. Hiába hangzott el mind Újdelhiből, mind Iszlámábádból több ízben is felhívás a kapcsolatok normalizálására, a jelek szerint még nem sikerült túljutni a sok évtizedes ellenségeskedés korszakán. Sőt, nemrég újra kiújult a tűzharc a talán legforróbb Utközőzóná- nak számító Kasmírban, amelynek birtoklásáért a britek távozása után India és Pakisztán már kétszer is háborúba keveredett. II. Erzsébet azonban inkább a megbékélésre kíván inteni. Ezért Ammrit- szariban, ahol 78 éve brit katonák sok ezer (hivatalosan „csak” 379) tüntetőt öltek meg, a királynő koszorút kíván elhelyezni emlékművüknél. Ez azonban nem jelent bocsánatkérést a gyarmati idők tetteiért - sietett leszögezni a királyi főbiztos. (szondy) Negyven százalék azt hiszi, hogy megtakaríthat Százból hét sikerember A magyar lakosság 5 százaléka reményvesztett, 28 százaléka konzervatív életszemléletű, 27 százaléka képes alkalmazkodni a változásokhoz, 33 százaléka feltörekvő és 7 százaléka a már sikeres kategóriába sorolható. A meglehetősen sokszínű kép a GfK Hungária Piackutató Intézet idei felméréséből kerekedett ki. Mint Kozák Ákos ügyvezető igazgató elmondta: viszonylag gyorsan alakul át a társadalom, a politikai és gazdasági változások következtében. Napjainkban jól körülhatárolható és népes az úgynevezett újonnan kiemelkedettek csoportja. Ők nagy teljesítményekre törekszenek, önzők és ambiciózusak. A hagyomány- őrzők aránya csökkent. E kör tagjait nagy felelősségtudat és szolidaritás jellemzi. Többékevésbé készek élni az újonnan elért szabadsággal, bár kételkednek mind a változások, mind a technológiai fejlődés előnyeiben. Ezt a csoportot jórészt idősebbek alkotják. A „sikeremberek” aránya az egy évvel korábbi 5-ről 7 százalékra növekedett, ez azonban jóval kisebb, mint a kelet-kö- zép-európai térségben tapasztalt 17 százalékos arány. Oroszországban például 30 százalékot képvisel ez a réteg. A felmérésből kiderül, hogy a magyaroknál csak az oroszok és a bolgárok elégedetlenebbek a fizetésükkel. Megkérdezett honfitársaink 40 százaléka mégis úgy véli, képes bizonyos megtakarításra a következő 12 hónapban. Az oroszoknál ez a mutató csak 29 százalék, míg például a csehek 56 százaléka gondolja azt, hogy félre tud tenni a fizetéséből. A dohánygyárak hallgatnak Még nem ment füstbe a füstalapítvány terve Ez idáig egyetlen hazai dohánygyár sem tett eleget az országos tisztifőorvos meghívásának, hogy üljenek le és tárgyaljanak a dohányzás okozta károk enyhítéséről. Dr. Molnár Ilona a megbeszélésen persze ennél azért tovább szeretett volna lépni, arra kérve a gyárakat, hogy ne csak tárgyaljanak, hanem anyagilag is járuljanak hozzá a károk mérsékléséhez. Egyelőre azonban mindez csak óhaj maradt. A tisztifőorvos tegnap mindennek ellenére derűlátóan nyilatkozott. A meghívottak ugyanis egy későbbi, a dohány- termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozók teljes körének bevonásával tartandó tárgyalás elől sem zárkóztak el mereven. És amíg nem mondják ki a nemet, van esély a sikerre. Az ötlet egyébként, hogy a dohánygyárak befizetéseikkel járulnának hozzá egy olyan alapítvány működtetéséhez, amelynek célja a dohányzással kapcsolatos felvilágosítás mellett a károk enyhítése, a népjóléti tárcától származik. Ki és milyen mértékben viselje a NATO bővítésének költségeit? Amerikai nem kínál ingyenebédet Kedden megkezdődtek az Egyesült Államok Szenátusában azok a meghallgatások, amelyek a NATO kibővítésével kapcsolatos költségeket, az amerikai hozzájárulást firtatják. Amerika arra hivatkozik, hogy a bővítés kedvezményezettjei elsősorban maguk az európai országok lesznek azáltal, hogy egy biztonságosabb, békésebb Európa korszaka következik. Ezért a költségek nagyobbik hányadát maguknak az európaiaknak kellene állniuk. Ehhez képest Jacques Chirac francia elnök nyomban a bővítésről döntést hozó madridi tanácskozást követően kijelentette, hogy „egyetlen frankkal sem hajlandók többet fizetni, mint eddig”. Ez a hozzáállás szinte dermesztőén hatott az amerikai politikusokra: a Szenátus előzetesen deklarálta, hogy amennyiben az európaiak nem fizetik meg a „maguk részét”, akkor Amerika sem lesz erre hajlandó. „Nem lesz ingyenebéd” - fogalmazott William Cohen védelmi miniszter. Függetlenül a költségviselés megoszlásától, pillanatnyilag senki sem tudja, hogy ténylegesen mibe fog kerülni a NATO bővítése. Egy Pentagon-tanulmány egyenesen azt fogalmazza meg, hogy a bővítés költségeinek a felét viseljék a jelenlegi tagok, a másik felét pedig a három csatlakozónak, azaz Csehországnak, Lengyelországnak és Magyar- országnak kell állnia. Az európaiak közül sokan eltúlzottnak tartják a tervezett költségeket. Sokak szerint a becslések inkább az amerikai hadiipari komplexum remélt bevételei alapján fogalmazódtak meg. Volker Rühe német védelmi miniszter már Maast- richtban hangsúlyozta, hogy „a költségkalkulációnak reális alapelvek alapján kell elkészülnie, és nem elavult hideg- háborús eszmék jegyében”. Akitől rettegett Ausztria. Az osztrák rendőrség most hozta nyilvánosságra a levélbomba-merényletek elkövetésével gyanúsított Franz Fuchs fényképét. A férfi kocsija akkor sérült meg, amikor egy pokolgépe magát a merénylőt is megsebesítette. fotó: feb/reuter Viták kereszttüzében az adóbecslés A kormányprogram egyik fontos ígérete teljesül, ha az Országgyűlés megalkotja a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, amelynek tárgyalása tegnap kezdődött el. Magyar Bálint kultuszminiszter expozéjában úgy jellemezte e szervezeteket: azok félúton állnak az állam és a piac között. Nem a haszon megszerzése az elsődleges céljuk, ezért nemzetközi elnevezéssel nonprofit szervezeteknek hívják őket, de ugyanezt a kört nevezik civil szférának is, ha az államtól való különállását akarják hangsúlyozni. A társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és köztestületek sorolhatók ide. E közhasznú szervezeteket adó- és vámkedvezmények, esetenként állami támogatások illetik meg. Folytathatnak vállalkozási tevékenységet, de az elért hasznot a létesítő okiratukban szereplő közhasznú célra kell fordítaniuk. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításához is hozzákezdett a tisztelt Ház, próbálva úgy hozzáigazítani a szabályokat a változó viszonyokhoz, hogy közben ügyeljen a hosszú távú kiszámíthatóságra is. Mint ismert, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa alkotmányos aggályokat fogalmazott meg azzal a 70 ezer kérdőívvel kapcsolatban, amelyeket az APÉH küldött szét a bizonyos szint alatti jövedelmet bevalló vállalkozóknak. Az ombudsman elsősorban azt sérelmezte, hogy az adóhatóság eljárásának nincs jogszabályi alapja. Most lesz, mert a tárgyalt előterjesztés bőségesen szabályozza az adóbecslés intézményét. A tegnapi vitában szinte minden felszólaló ezt a paragrafust ostorozta, mondván, valóban biztosítani kell az arányos közteherviselés elvének megfelelően a valódi jövedelmek utáni adózást, de az APEH azokat is beszámoltatná életviteli szokásairól, kiadásairól, akiknek nincs adófizetési kötelezettségük. Any- nyi személyes adatot akar nyilvántartani ügyfeleiről, amennyit még a bűnüldöző szerveknek sem lehet. S. Á. Fideszesek az elnöknél. „Amennyiben népszavazási kezdeményezés érkezik hozzám, arról az alkotmány és az érvényben lévő jogszabályok szigorú megtartásával és a nép érdekének figyelembevételével döntök” - mondta Göncz Árpád tegnap, amikor hivatalában fogadta Deutsch Tamást, a Fidesz alelnökét és Pokomi Zoltánt, a párt frakcióvezetőjét. MDF-tájékoztató. A Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok költségvetési helyzete jövőre tovább romlik - jelentette ki tegnap Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke. A helyhatóságok pénzügyei továbbra is bizonytalanok és kiszámíthatatlanok. Compfair ’97. Az idén tizedszer rendezik meg a kőbányai vásárvárosban október 14. és 18. között a Compfair kiállítást és vásárt. Az informatikai seregszemlén az idén is lesz Internet-falu, openshow, azaz nyílt rendszerek fesztiválja, és bemutatkozik a nagyközönségnek a digitális fotótechnika. Hamis benzin. Másodszor záratott be egy benzinkutat Szentgotthárdon a vámhatóság, mert a kutasok nem tudták igazolni a tartályokban * talált üzemanyag eredetét. Az üzemeltetőre első fokon 104 millió forint bírságot is kiróttak. Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Hágába érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson holland partnereivel. Ellátogat egy katonai kiképző iskolába is, és tanulmányozza a gyorsreagálású erők felkészítését. Feljelentette Meciart Ján Carnogursky, az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Vladimír Palkó alelnök. A bűnvádi eljárás lényege, hogy a szlovák miniszterelnök az általa vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom múlt heti nagygyűlésén „durva módon igen súlyos bűncselekmény elkövetésének tervével” vádolta meg a KDH vezetőit. Április 2-ig megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a hat tagjelölt ország és az Európai Unió között - jelentette ki Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter ciprusi kollégájával, Jannákisz Kasszulidesszel megtartott találkozója után. Az új román vámszabályok már az Európai Unió irányelveihez alkalmazkodnak. Magánszemélyek a jövőben 1200 ECU (több mint 1300 dollár) értékben vihetnek ki árut - az eddigi 5 dollár helyett - az országból vámmentesen. Beszélgetőpartnerünk: Fási Ádám, a szépségversenyek nemzeti igazgatója Nem feltétel a dús kebel Még nem tudni, hogy szőke, barna, netán vörös hajú hölgy képviseli-e hazánkat a jövő év áprilisában Miamiban sorra kerülő világszépe választáson. De az biztos, hogy a 18-27 év közötti, jó alakú, megnyerő külsejű, intelligens hajadonok pályázhatnak eséllyel a magyar szépségkirálynő trónjára. A már javában zajló regionális selejtezők és a finálé kulissza- titkairól Fási Ádámmal, a Miss Universe Hungary nemzeti igazgatójával beszélgettünk.- Mit tesz ön a szépségiparban menetrendszerűen kipattanó botrányok elkerülése érdekében?- Amióta megvásároltam az 1952-ben Los Angelesből elindult világverseny licencét, gondosan ügyelek a részletekre. Nem nézem el a lányok aktfotós múltját, ragaszkodom a zsűrizés sajtónyilvánosságához, nem csinálok titkot a rendezés módszereiből sem. Nem ígérek automatikus, fényes karriert a hölgyeknek, akikre az apjuknál is jobban vigyázok.- Kiből lehet ma Magyarországon szépségkirálynő?- Nincs szépségideál. Nem feltétel a 170 centis magasság, a szőke haj vagy a dús kebel. Nagyon fontos viszont a külső és belső tulajdonságok harmonikus egysége, a jó fellépés, a nyelvtudás. A hét regionális helyszínen megtartott selejtező épp arra való, hogy a mintegy 2000 jelentkező közül kiválasz- szuk azokat a lányokat, akik többé-kevésbé megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A november 8-i, siófoki finálé előtt tíznapos táborozáson a „trónkövetelőket” föl is készítjük a nagy nyilvánosság előtti szereplésre. A győztesre, a Miss Universe Hungary ’98. cím birtokosára azután háromnégy hónapos intenzív további készülés, tanulás vár.- Megeshet-e nálunk, ami olaszhonban megtörtént, hogy színes bőrű kislány lesz a szépségkirálynő?-Hogyne. A 92 ország számára kötelező versenyszabályzat ugyanis nem tűri a faji, vallási és egyéb megkülönböztetést. Ha indul, egyáltalán nem A Miss Hungary verseny korábbi győzteseinek arcképcsarnokából FOTÓ/FEB kizárt, hogy magyar állampolgárságú színes bőrű hölgy nyerje a versenyt.- Mit tippel: lesz dobogóközeiben magyar lány a világszépe választáson?- Bízom benne. Bár a tapasztalatok szerint olykor egy tizediknek kihozott magyar lányra jobban felfigyelnek a külföldi nagy modellügynökségek, mint az előkelőbb helyen végzett szépségekre.- Előfordult már, hogy a lányok vagy hozzátartozóik „ megkörnyékezték ” a nemzeti igazgatót?- Biztos ami biztos alapon a rendezvények ideje alatt sohasem közlekedem egyedül. Takács Mariann