Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-07 / 234. szám
6. oldal Gazdaság 1997. október 7., kedd A bérgarancia alapjai Ezentúl a be nem jegyzett cégek dolgozói is megkaphatják végkielégítésüket, amennyiben akad olyan cég, aki ezt meghitelezi. E döntésre a Szekszárdi Húsipari Rt. körül kialakult, hónapok óta tartó áldatlan állapot megoldása sarkallta a kormányt. A bérgarancia-alapról kérdeztük dr. Kiss Györgyöt, a tárca jogi főosztályának vezetőjét.- A bérgarancia-alapról szóló jogszabály értelmében támogatás nyújtható annak a felszámolónak, amelyik megtéríti a felszámolás alatt álló vállalat dolgozóinak munkabérét az eljárás keretein belül. Ez természetesen visszatérítendő támogatás, melyet a bérgarancia-alap előlegez meg, s oda kell visszafizetni.- Ki vállalja át más helyett a bérkifizetést?-Nyilvánvaló, hogy a hitelezőre kell bízni a felszámolást, hogy az eljárás során megtérülhessen a pénze. Botorság lenne érdek nélküli jótettekre számítani. A cégnyilvántartásról szóló szabályok ma még megengedik, hogy a bejegyzés előtt is működjenek gazdasági társaságok. Ebben az esetben viszont a bejegyzés időpontjáig az alapítók korlátlanul felelnek a cég minden tartozásáért.- A szekszárdiaké mennyiben speciális eset?- Tulajdonképpen mindenben. A cég nincs bejegyezve immáron két éve. A tulajdonos nem fizetett hónapok óta munkabért, s a vállalat nem áll „valódi” felszámolás alatt. A cég- bejegyzésről szóló törvény 1998. január 1-jével megváltozik, egyik lényeges újdonsága éppen az lesz, hogy bejegyzésük előtt nem engedni működni a vállalatokat. Márpedig ami nem működik, azt fölszámolni sem lehet. Ki kellett találni egy átmeneti megoldást, hogy a mintegy 1000 húsipari dolgozó megkapja végre a pénzét. Ezért gondoltuk, hogy ha akad olyan vállalkozás, amely rendelkezik annyi tőkével, hogy a munkaerő-piaci alapba visszafizesse 6 hónapon belül a megszűnt cég munkásainak bérét, akkor erre mostantól jogszabályi lehetőséget adunk, függetlenül a bejegyzés tényétől. Szalóky Eszter A drágább tényleg drágább? Itt az ősz, s a lombhullás időszaka egyben a közszolgáltatási dijak - a villany-, a gáz-, telefon- számlák - emelkedésének évadja is. Sokan nosztalgiával gondolnak azokra az időkre, amikor sokkal ritkább és mérsékeltebb volt e kivédhetetlen kiadások drágulása. S mivel ez a múltbéli gyakorlat a köztulajdonon alapuló szolgáltatások korszakát jellemezte, sokan úgy vélik, hogy a magánosítás az oka a díjemelkedéseknek. Nos, emlékezzünk csak: a közszolgáltatások lassan emelkedő tarifája csupán egyike volt az általában lassan emelkedő áraknak, a mérsékeltebb inflációnak. Természetes persze, hogy az áramtermelés és -szolgáltatás, a gázgyártás és szállítás, a telefónia költségei, a bérek, a bérközterhek, a nyugdíjjárulékok, a szén, a természetes gáz költségei csak araszolva nőnek, akkor nincs is szükség gyakori, s nagyobb mérvű díjemelésre. De azt is megtapasztalhattuk, hogy fölöttébb nehéz volt telefonhoz jutni, újonnan bekapcsolódni a vezetékes gázszolgáltatásba (helyette PB- palackokat kellett cipelni), s a villamosítás is csigatempóban haladt, mert a vállalatoknál hiányzott a megfelelő nyereség, amiből beruházhattak volna fejlesztésre. Ráadásul a már-már veszteségbe forduló alacsony nyereséghányad mellett nem volt érdemes a támogatott áru fogyasztását növelni, hiszen a támogatás csak a költségvetés deficitjét - s ezzel a külföldi eladósodást - növelte volna. Akik nosztalgiával gondolnak vissza a támogatásokkal mesterségesen alacsonyan tartott köz- szolgálati díjakra, ne feledjék: a költségvetésen keresztül azok is fizettek áramért, gázért, telefonért, akiknél nem is volt bevezetve se gáz, se villany, se távbeszélő. Vagyis a kevés szolgáltatást igénybevevők fizették meg a nagyfogyasztók okozta többletköltségeket. Ez részint igazságtalan, részint gazdaságtalan, sőt káros volt, mert nem ösztönözte érdemleges takarékosságra a felhasználókat. A magánosítás hozta azt a tőkét, ami kapacitásbővítést és modernizálást - vagyis inflációban a költségnövekedés mérséklődését, stabilitás közepette a kiadások mérséklődését - vonhatja maga után. Különösen, ha sikerül a fogyasztók érdekében versenyt kialakítani a különböző szolgáltató cégek között. Bácskai Tamás Aszódy József nem szerette, ha felemás zokni volt rajta Világújdonság: színes csipesz a zoknira A legtöbb találmány olyan, hogy miután látta az ember az az érzése támad: ezt ő is kitalálhatta volna - csakhogy utólag ezt könnyű mondani. Ilyen a szekszárdi Aszódy József világ- szabadalommal védett ötlete is. A feltaláló egyébként riasztó és védelmi rendszerek tervezésével, kereskedelmével foglalkozik. Az ötlettől a világújdonságig tartó útról beszélgettünk. A feltaláló: Aszódy József — Éveken keresztül piszkált a feleségem, hogy a zoknikat párosán rakjuk a szeny- nyesbe, hogy mosás után könnyű legyen párba rakni. Megpróbáltam hát beszerezni egy csipeszfélét, ami a mosógépben is, és a ruháskosárban is együtt tartja a zoknikat. Olyan csipeszt, ami a mosógépbe és a szárítóra is rakható, nem találtam. — Mikor jött a többcélú zoknicsipesz ötlete? — Egyszer, egy hajnali órán tárgyalásra indultam, s észrevettem, hogy felemás zokni van a lábamon. Abban a pillanatban „beugrott” az önzáró csipesz gondolata. Azonnal csináltam fémből egy modellt. Nyilvánvaló, hogy éppen azért, mert fémből készült, ezt az eszközt mosógépbe nem lehet rakni. Ezután több technikai variációt készítettem. A sikeres próbák után műanyaggal foglalkozó szakembereket kerestem, akik javasolták, hogy az ötletemet szabadalommal védjem meg. Ez meg is történt tavaly, július 5-én. Több célú hordozó eszköz — Ezek után Németországban is szabadalmi védelmet kaptam. A német szabadalmi ügyvivő javasolta, hogy A csipesz műanyagból készült az egész világra terjesszük ki a védelmet, ami azóta meg is történt. — A legtöbb találmány azon bukik meg, hogy a gyártást nem tudják megszervezni. — Létrehoztunk egy Roddy nevű vegyes vállalatot, amelynek a feladata a gyártás és a forgalmazás szervezése az egész világon. — Ezzel a csipesszel egyedül csak zoknit lehet párosítani? — Ez a kis műanyag eszköz alkalmas nemcsak zokni, hanem más - például nyitott zacskó, iratok, egyéb dolgok - zárására is. — Miért különböző színűek a csipeszek? — Minden családtagnak van egy-egy színe, ez különbözteti meg az azonos zoknikat a különböző tulajdonosoktól. A termék elérte a célját: feleslegessé tette a bosszantó és időt pocsékoló reggeli zok- nipározgatást. Gottvald Károly FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Autószerelők vizsgája. Október 16-án 8 órakor kezdődik az autószerelő mesterjelöltek vállalkozási ismeretek vizsgája a szekszárdi Sajtóházban. 22 fő ad számot a tudásáról. Ezt követően kezdhetik 180 órás gyakorlati tanfolyamukat, az Ady Endre Szakképző Iskola tanműhelyében. A záró mestervizsgáig jövő márciusra juthatnak el. Egy év alatt a mezőgazdaság termelői árai átlagosan 10.5 százalékkal növekedtek. A gabonafélék árszintje 18,8 százalékkal csökkent, a burgonyáé 13,5 százalékkal emelkedett. Az átlagot meghaladó mértékben, 47,3 százalékkal drágultak a zöldségfélék, 64,1 százalékkal a gyümölcsök, 38,5 százalékkal a dohány, 35 százalékkal a sertéshús és 25.5 százalékkal a tejárak. Árcsökkenéssel kezdődött a hét a Budapesti Értéktőzsdén. Hétfőn a Bux-index 30 ponttal csökkent, 7651,96 ponton zárt. A határidős kereskedésben a decemberi Bux értéke 25 ponttal, a jövő évi decemberi viszont már 45 ponttal zárt alacsonyabban. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 314,78 Francia frank 32,99 Japán jen (100) 159,67 Német márka 110,90 Olasz líra (1000) 113,10 Osztrák schilling 15,76 Svájci frank 134,56 USA-dollár 194,57 ECU 217,20 A Magyar Mérnöki Kamara hivatalos kézikönyve Tervezői és szakértői névjegyzék A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Hivatalos tervezői és szakértői névjegyzéke (1997/98) című kiadvány szeptember közepén jelent meg. A hatóságok számára hivatalból megküldött kézikönyv a tervezési és műszaki szakértői munkákat kiadók, a megbízók, tehát a vevők számára is elérhető a területi mérnöki kamarák irodáiban. A felvételüket kért kamarai tagok is ugyanitt vehetik át térítésmentesen a kiadványt. A kvalifikációval még nem rendelkező, illetve a témakör iránt érdeklődők számára 800 forint plusz ÁFA egységáron beszerezhető a Magyar Mérnöki Kamara (1094 Budapest, Angyal u. 1-3. tel./fax: (1)455-36- 96) irodájában. Az évente kötelezően megjelenő névjegyzéket a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11.par. (2) bekezdés b./ pontja írja elő a Magyar Mérnöki Kamara számára. A 8/1986. (III.8.) Miniszter- tanácsi rendelet az építéstervezést jogosultsághoz és névjegyzékbe vételhez köti. Az 1997. szeptember 18-i kormányülésen a kabinet döntött, így új rendelettel szabályozza az építészeti-műszaki tervezést: — ennek értelmében a jövőben csak az tervezhet, akinek az egyetemi végzettség után két, főiskolai végzettség után legalább öt év szakmai gyakorlata van, tagja az illetékes Mérnöki vagy Építész Területi Kamarának és szerepel a hivatalos névjegyzékben. A közeljövőben meg fognak jelenni az új ágazati rendeletek, így például az 5/1988. (V.19.) Magyar Posta rendeletében szabályozott építménytervezési, távközlési és postaforgalmi tervezés követelményeit rögzítő dokumentumot fel fogja váltani a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban (KHVM) készülő rendelettervezet. A 24/1971. (VI.8.) Kormányrendelet szerint szakértői címet az használhat, és szakértői működést csak az végezhet, aki erre engedélyt kapott és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték. Az 1996. évi VIII. törvény rendelkezései a fenti követelményeket a mérnöki, illetve az építész kamarai tagsággal is kiegészíti. Az ajánlott kiadvány tervezői névjegyzék részére azokat sorolja fel, akiknek a 8/1986. (III.8.) MT. rendelet hatálya alá tartozó építéstervezői (illetve vezető tervező) jogosultságuk van és 1997. május 31-ig teljesítették a kamarai tagsággal kapcsolatos feltételeket és kérték a névjegyzékbe vételüket. A szakértői névjegyzék rész azokat sorolja fel, akik a 24/1971. (VI. 8.) kormányrendelet előírásai szerint szakértői címet használhatnak, teljesítették a kamarai tagsággal kapcsolatos feltételeket és kérték névjegyzékbe vételüket. A hírközlési és informatikai szakmában dolgozó mérnökök jelenleg a 21/1993. (VIII. 17.) KHVM és a 7/1981. (XII. 8.) IPM rendelet alapján igényelhetik a területi mérnöki kamaránál a szakértői engedély megadását és meghosszabbítását. Azokat a kollégákat, akiket a Magyar Mérnöki Kamara 1997. május 31. után vett fel a névjegyzékbe, a területi kamarától kapott igazolással végezhetik tevékenységüket. A korábban érvényes jogszabályok alapján esetenként a kamarai tagsághoz előírt gyakorlattal nem rendelkező mérnökök, valamint középfokú, technikusi végzettségűek is kaphatnak tervezői, illetve szakértői működési engedélyt. őket az 1997. évi LXIV. törvény értelmében a Magyar Mérnöki Kamara még három évig kamarai tagság nélkül is felveszi a technikus tervezők, illetve szakértők november elején megjelenő pótnévjegyzékébe. Ugyanitt kapnak helyet azok a kamarai tagok, akik május 31. és október 15. között rendezték névjegyzékbe vételi kérelmüket. Azok a mérnökök és technikusok, akik a hivatalos névjegyzékben nem szerepelnek, kamarai igazolással nem rendelkeznek, azok tervezői és műszaki szakértői tevékenységet nem folytathatnak. Egyes tervezők, illetve szakértők a szakterületükön belüli szűkített részterületekre kaptak jogosultságot. A részterületek (szakterületi szűkítés) a tervezői, illetve szakértői jogosultságot igazoló engedély okiratában ellenőrizhetők. Á tervezők és szakértők szakmai és etikai felügyelete a Magyar Mérnöki Kamara feladata. A hibás vagy hiányos teljesítés, a szakmai szabályok, illetve az MMK etikai-fegyelmi szabályzatban foglaltak szándékos vagy gondatlan megszegése etikai-fegyelmi vétség. Panaszokat a területi mérnöki kamarához lehet benyújtani, ahol a fegyelmi eljárás a cselekmény elk9öveté- sétől számított egy éven belül indítható meg. Az ajánlott Hivatalos tervezői és szakértői névjegyzék (1997/98.) egy évig, 1998. június 30-ig érvényes, amikor is ezt felváltja majd az 1998/99. évi névjegyzék. Társadalmi jövedelmek itthon és az EU-ban Az arányok már hasonlóak Nyugdíjra, a gyermeknevelés támogatására, oktatásra, egészségügyre, kultúrára és segélyezésre az Európai Unió tagországaiban átlagosan az évente megtermelt nemzeti jövedelem 28,8 százalékát költötték három évvel ezeló'tt. A szociális és kulturális ráfordítások aránya a legmagasabb Finnországban, Dániában és Hollandiában, de meghaladja a 30 százalékot Németországban, Franciaországban és Ausztriában is - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatójából. A KSH adatai szerint a mutató értéke az Európai Unió átlagánál lényegesen alacsonyabb Görögországban, Portugáliában és Írországban. Magyarországon ezek a költségek a GDP-nek szintén több mint 30 százalékát teszik ki. A hazai háztartások összes jövedelmének mintegy 40 százaléka származik ilyen forrásból, s ennek több mint fele a pénzbeni juttatás. A társadalmi jövedelmek legnagyobb részét képező nyugdíj a lakosság több mint 30 százalékának alapvető megélhetési forrása. Ez év első felében nyugdíjra és egyéb nyugdíjszerű ellátásra csaknem 402 milliárd forintot folyósítottak. Az egy főre jutó havi átlagnyugdíj csaknem 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az árváltozásokat figyelembe véve a havi összeg reálértéke fejenként valamivel több mint egy százalékkal nőtt. Az év elejétől július végéig a központi költségvetés a lakosság részére a társadalom- biztosítás rendszerében 101,4 milliárd forintot folyósított, folyó áron 1,5 százalékkal többet, mint tavaly. Az ellátások reálértéke ugyanakkor 14,4 százalékkal csökkent. Családi támogatásokra 65,1 milliárd forint, jövedelempótlásra és kiegészítésre 27,9 milliárd forint jutott. Az előző év azonos időszakához képest a családi támogatások összege 3,5 százalékkal, a jövedelempótló- és kiegészítő szociális támogatásoké 10,5 százalékkal emelkedett, az egyéb címeken fo- lyósítottaké 28 százalékkal csökkent. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a gyermeknevelési kiadások 71 százalékát a családi pótlék, 17 százalékát a gyermekgondozási segély, a többit a gyermekgondozási díj teszi ki. Az év első felében havonta átlagosan 2,17 millió gyermek után 1,27 millió család részesült családi pótlékban. A pótlékra jogosult gyermekek száma 65 ezerrel, a családoké 75 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. Családi pótlékra az első fél évben összesen 48,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A pótlék egy családra jutó havi összege átlagosan 6317 forint volt, mintegy 280 forinttal több mint tavaly. Reálértékben számolva azonban a pótlék összege 11,8 százalékkal csökkent.
