Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

2. oldal A házasság szentségéről és a család védelméről szólt II. Já­nos Pál pápa, aki Brazíliában tartózkodik. A szombati öku­menikus misén Rio de Janeiró- ban ötezer hívő vett részt. Este a Maracana stadionban a pápa „az emberiség reménységének” nevezte a családot, amely „mél­tóságot ad a világnak”. Emlékbizottság alakult Újvi­déken azzal a céllal, hogy meg­emlékezést szervezzenek az 1944 végén és az 1945 elején magyar áldozatokat követelő vajdasági pogromokról. A földvásárlást brüsszeli hi­vatalnokok nyilatkozata szerint az Európai Unióhoz való csat­lakozás után sem feltétlenül kell teljesen felszabadítani a tagországokban. Más tagorszá­gok is - például Ausztria és Dánia - ragaszkodtak bizonyos kivételes rendelkezésekhez, mert védekezni akartak a felvá­sárlások ellen. Száz újabb földmozgást mértek a műszerek szombaton Olaszország középső részén. A földrengések közül három a Richter-skála szerint 4-esnél erősebb volt. A rengések sze­rencsére nem jártak áldoza­tokkal, de tovább növelték a térségben élő emberek félel­mét. * Alkotmánybírósági ülés. Az Alkotmánybíróság mai ülésén megtárgyalja azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az Or­szággyűlés házszabálya nem teszi lehetővé, hogy 50 képvi­selő alkotmányossági vizsgála­tot kérhessen a zárószavazást megelőzően. Nincs alkalmasabb. Kiss De­zső akadémikus az MSZP Bal­oldali Tömörülése hétvégi ülé­sén úgy vélte, hogy Horn Gyula pártelnöksége csökkenti az MSZP választási esélyeit, de tudomásul kell venni, hogy he­lyette nincs alkalmasabb sze­mély és nincs alternatívája az elnökség élén. Nyugdíjasok fóruma. Az idősek világnapja alkalmából közös fórumot rendezett a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Nyugdíjasok Pártja szomba­ton a KDNP központjában. Elhangzott, hogy a nyugdíjak reálértéke 1990 óta több mint 50 százalékkal csökkent. Választási szövetség. „Együtt Magyarországért” el­nevezéssel választási szövet­séget hozott létre és megálla­podást írt alá tegnap Móron több szervezet. A szövetség parlamenten kívüli pártokat, köztük a Vállalkozók Pártját és a Köztársaság Pártot, to­vábbá 60-65 civil szervezetet tömörít. Világtükör — Hazai Tükör —nm 1040060016 egy lakosra trnmmimmmmrmr H NATO-tagállamok HÉ NATO-tagságra meghívottak io mm Magyarország Csehország 70mt6 y katonán jutó hadi Katonai költségvetés (199€) * ®H> %-éban 3,S% 24$m Lengyelország Magyarország Svédo. Svájc Lengyelo. Ausztria Finno. Cseho. Magyare. A NATO-tagságra meghívottak és az európai semleges országok katonai költségvetése (1998) 500 km Hazánk stabilitására van szükség Hazai és nemzetközi küi- és biztonságpolitikai szakértők egy­formán állítják: kívül maradni a NATO-n mind a jelenlegi tagországoknak, mind a meghívottaknak többe kerül, mint az észak-atlanti szervezet bővítése, a csatlakozás. Kovács László külügyminisz­ter szerint a NATO-nak nem egy túlhajszolt fegyverkezés­ben tönkrement, hanem gaz­daságilag is teljes mértékben stabil Magyarországra van szüksége. Ez a tényszerű megállapítás egyúttal minden kétkedő szá­mára megnyugtató válasszal szolgál. Miközben ugyanis Csehország épp az elmúlt héten kapott a Nyugat részéről kritikát azért, mert egyes elemzők szerint túlságosan keveset költ védelmi kiadásai­ra, Keleti György honvédelmi miniszter Maastrichtban kifej­tette: az elkövetkező négy év során összesen 80-85 száza­lékkal növekedhet névérték­ben a magyar honvédelmi költségvetés. A kormány dön­tése szerint évente 0,1 száza­lékkal emelkedik a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termékhez, azaz a GDP-hez viszonyított aránya. Ha a parlament jóváhagyja, jövőre 122 milliárd forint jut honvédelmi kiadásokra. A magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejtette: hazánkban létrejöttek a fenn­tartható gazdasági növekedés feltételei, így a honvédelmi kiadások nemcsak arányaiban, hanem reálértékükön is nőnek, és 2001-re elérik a GDP 1,8 százalékát. Ez megfelel egy hozzánk hasonló méretű tagál­lam kiadási átlagának. Ezek a tények megfelelő vá­laszt adhatnak a kétkedőknek: azoknak a külföldi politiku­soknak, akik szerint a bővítés­csatlakozás költségeit kizáró­lag az új tagországoknak kell fedezniük. Es azoknak a honi ellenzőknek is, akik elsődle­gesen anyagi megfontolásból ellenzik a NATO-ba való be­lépést. (gyulay) Tárgyalások a jövő évi minimálbérről A növekedés meghaladhatja az inflációt Hamarosan ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a szociális partne­rek, hogy a jövő évre esedékes minimálbér-emelésről egyez­tessenek. A jelenlegi 17 ezer forintos minimálbért a szak- szervezetek legalább az átlagos béremelési mértéknek megfe­lelően kívánják növelni. Az eddigi tárgyalásokon a jö­vőre országosan ajánlandó béremelési mértékekre konk­rét ajánlatot csak a kormány­zat fogalmazott meg. E szerint 14,5 százalékos átlagos bér­emelési mértéket és 16 száza­lékos maximumot tartana el­fogadhatónak a kabinet. Amennyiben ezzel egyetér- tenének a szakszervezetek és a munkaadók, illetve jóváhagy­nák azt is, hogy a minimálbér­emelést ehhez igazítsák, akkor jövőre reálértékben is javul­hatna a legalacsonyabb bérek pozíciója. A minimálbér eme­lése így kis mértékben megha­ladhatná a feltételezett 13,5 százalékos inflációt. A mini­málbér-emelés az elmúlt év­ben 6 százalékkal, 1995-ben 9, 1994-ben 1, 1993-ban 10 szá­zalékkal maradt el az átlagos fogyasztói áremelkedéstől. A Munkaügyi Minisztérium szakmai főosztályának össze­állítása szerint a minimálbér bruttó összege ezekben az években még az átlagkereset 33 százalékát sem érte el. A bruttó minimálbér 1996-ban 30,5 százaléka volt az átlagke­resetnek, 1995-ben 31, 1994- ben 31,2, 1993-ban 32,8 szá­zaléka. A minimálbér az idén 17 ezer forint, az előző évek­ben 14 308; 12 058; 10 375, il­letve 8917 forint volt. A szakszervezetek már ko­rábban is felléptek azért, hogy a minimálbéreket január 1-jé- től emeljék, ezt az idén sike­rült elérniük. Attól viszont to­vábbra is elzárkóznak a mun­káltatók érdekképviseletei, hogy valamennyi ágazatban egyszerre alkalmazzák a meg­emelt legkisebb bért. Az ag­rárágazat korábban is csak hó­napokkal később tudott átállni. 1997. október 6., hétfő A kongresszus tekintettel volt a kormánykoalícióra Egységes maradt az RMDSZ A péntek éjszakai éles vita után, amelynek nyomán a ta­nácskozás résztvevői szavazás nélkül tudomásul vették a szövetségi elnök és a vezető testületek beszámolóit, szom­baton befejezte munkáját az RMDSZ 5. kongresszusa. Bár a tanácskozás résztvevői számos bírálatot fogalmaztak meg a koalíció működésével kapcsolatban, nem kapott hang­súlyt az együttműködés fel­mondását szorgalmazók véle­ménye. A hozzászólók az adott helyzetet tekintették vitaalap­nak. A kongresszus tudomásul vette az RMDSZ koalíciós sze­repvállalását és elfogadta az új szervezeti szabályzatot. Kimondták: nem szabad ha­logatni a románok és a romá­niai magyarok közötti párbe­szédet, intézményesített kere­tek között kell vizsgálni a ki­sebbségi jogok gyakorlását akadályozó jogsérelmeket. Folytatandó a magyar-magyar csúcstalálkozó, noha e téren is figyelembe kell venni a meg­változott körülményeket. Tá­mogatják a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate zá­rolt dossziéi anyagának nyilvá­nosságra hozását, szorgalmaz­zák, hogy a nagyváradi Sulyok István Főiskolát önálló egye­temmé fejlesszék. Kimaradt a határozatból pél­dául Tőkés László javaslata, mi­szerint az RMDSZ kongresz- szusa utólagosan tételesen fo­galmazza meg igényeit a de­mokratikus román kormánnyal szemben, és azok a vélemények is, amelyek sérthették volna a koalíciós partnereket. Nátha van, influenza nincs Október elején a szokásosnál is többen és többet tüsszö- günk, krákogunk. Amikor hirtelen kitavaszodik, ha­sonló okokból lábad könnybe a szemünk. Évről évre visszatérő jelenség ez. Ráadásul riadalmat kelt. Inf­luenzára gyanakszunk. Ám mi­ként máskor ugyancsak, a köz­egészségügyi és járványügyi szakemberek ezúttal is meg­nyugtatnak: csupán náthásak vagyunk és nem influenzásak. Mostani bajunk oka (is) fő­ként az, hogy a kelleténél könnyedébben öltözünk. Nem követjük az időjárás változá­sait. Ellenálló-képességünk pe­dig gyöngébb a kelleténél. A szakemberek újfent ma­gyarázzák: a nátha és az influ­enza kórokozói alapvetően kü­lönböznek egymástól. A fertő­zés következményei is mások. Csupán a köznyelvben az em­berek a kettőt keverik. A nátha általában 2-3 napig tart és nem jár szövődménnyel. Ritkán lázasodunk be, legfel­jebb hőemelkedésünk van. Szó szerint ragadós baj ez: csepp­fertőzéssel terjed. Jó tanács: ha tehetjük, kerüljük a túlzsúfolt helyeket és fokozottabban ügyeljünk a higiéniára. Jó szol­gálatot tesz a sok C-vitamin, a meleg kamillatea. Világszerte, így nálunk is népszerűek már azok a gyógy­szernek nem minősülő, gyógy­hatású készítmények, amelyek elszopogatásával nemcsak gyorsan leküzdhetők a légúti fertőzések, hanem kialakulásuk is megakadályozható. (cs. b. j.) Az amerikai kémelhárítás legújabb jelentése A gazdaság titkaira kíváncsiak Jóllehet vége a hidegháború­nak, a kémkedés Amerikában változatlan erővel folyik. Az USA-ban dolgozó külföldi ügynököket ma már kevésbé a hadititkok érdeklik, inkább az új találmányok, a műszaki sza­badalmak, a nagy konszernek üzleti ügyei után szimatolnak. Erre mutatott rá a minap az amerikai törvényhozás számára készült jelentésében a kormány Nemzetbiztonsági Hivatala. Az Egyesült Államok kémelhárí­tása szerint 23 ország jár az élen az ipari-gazdasági kémke­désben. A jelentés diplomáciai ér­dekből nem nevezett meg egyetlen, kémkedéssel gyanúsí­tott - netán tetten ért - országot sem. Ismert viszont a CIA je­lentése, amelyből kiderült: Kína, Oroszország, Kuba és Irán mellett az amerikai ipari­gazdasági titkok megszerzésé­ben igencsak szorgoskodik Franciaország, Izrael, Japán és Dél-Korea is. Érdeklődésük főként a repü­lőgépgyártás, a hadiipar, az energetika, a biológia, a vegy­ipar, az informatika és a lézer- technika területére irányul. Az ipari kémkedés fő célpontjai között olyan óriásvállalatok vannak, mint az IBM, a Kodak, a General Electric és az AT & T telefontársaság. FEB Az aradi hősök utolsó órái (Folytatás az L oldalról.) Nem kevésbé tragikomikus utójátéka a történetnek, hogy a férjétől búcsúzandó Batthyány- nét először rossz siralomházba vezették be. Nem a férjéhez, hanem ahol Fekete Imre, ez a korán őszbe csavarodott csöpp­nyi emberke volt kiterítve. A megtört asszony azonnal észre­vette a tévedést, riadtan mondta: ez nem az én férjem, ez nem az a siralomház. Siralom­ház siralomház - szabadkozott a foglár -, manapság sok van belőle. . Almában zavarták meg Bizony sok. Aradon például pontosan tizenhárom.- Ahányan voltak, annyifé­leképpen búcsúztak az élettől, a családjuktól - mondja a neves történész. - Volt például, aki sztoikus nyugalommal vette tu­domásul a megváltoztathatat- lant. Török Ignác, az agglegény, a remek mérnökkari tiszt életé­nek utolsó óráiban is Vauban, a nagy francia hadmérnök váre­rődítési munkáját olvasta. Des- sewffy Arisztid - akit júliusban az esküvői oltártól szólított a harctérre a kötelesség - aludt. A református pap - belépvén a cellájába - meglepve tapasz­talta, hogy a csaták bátor hőse a legédesebb álmát alussza. Miért ne - válaszolta az -, hiszen tiszta a lelkiismeretem. Láhner György, a szabad­ságharcnak ez a különös zse­nije, a fegyvergyártás megszer­vezője a siralomházban olasz származású, gyönyörű fiatal fe­leségére, Lucia Conchettire gondolt. Milánói csodálatos operai estéik jutottak eszébe, és utolsó óráiban fuvoláján Edgár búcsúját, Donizetti szép muzsi­káját szólaltatta meg:„Isten ve­led szerelmes szép lelkem”. így köszönt el az ő Luciájától. Voltak, akik búcsúleveleket írtak, mint például Lázár Vil­mos, akit jutalomból - mert nem a cári, hanem a császári se­regek előtt tette le a fegyvert - „csak” golyó általi halállal bün­tettek. Damjanich János híresen szép feleségének búcsúimát írt, az aradi foglyok istápolóit, a két Vásárhelyi nővért pedig arra kérte, vigyázzanak helyette a fe­leségére. Kézcsók Damjanichnak Schweidel Józsefnek, a kis­termetű huszártábomoknak nagy keservesen sikerült kiesz­közölnie, hogy elbúcsúzhasson katonafiától, Bélától, ki maga is az aradi vár foglya volt. Ráha- gyatkozta vagyonkáját is, a pon­tosan 962 forint 30 krajcárt, majd megnyugvással ment a ha­lálba, kezében feszülettel. Kereszt volt a kezében az utolsóként felakasztott gróf Vé- csey Károlynak is. Előtte az óriás termetű Damjanich János­sal végzett a hóhér, irtózatos nehézségek között, hiszen az alacsony akasztófa alá kellett hajlítani a csaknem kétméteres embert, elhelyezni a törött lábát, hogy a hatalmas testet a lélek valahogy elhagyhassa. Damjanich egyébként az akasztófa felé sántikálva oda­szólt a kivégző osztag parancs­nokának: .Jellemző, hogy önök ebben gyönyörködnek.” Ő így búcsúzott. Vécsey és Damjanich egy összeszólalkozásból követke­zően, a szolnoki csata óta való­sággal gyűlölték egymást. Most, mikor a hóhér végzett Damjanichcsal, a gróf, a cs. kir. kamarás, a dúsgazdag magyar főnemes odalépett hajdani ka­tonatársa és haragosa, a szerb születésű, darabos modorú, szegény volt cs. és kir. százados holtestéhez, és - kezet csókolt neki. Megható volt a jelenet. Oly­annyira, hogy a háromszögben felállított katonaság soraiból felcsuklott a zokogás. A Maros túlsó partján lévő disznóhiz­lalda teteje pedig ebben a pilla­natban a bámészkodók súlya alatt beszakadt. Ekkor már Vé­csey nyakán volt a kötél, és - félrebillent fejével - mintha azt kérdezte volna: „De uraim, mi ez a zaj”?- Emlékezések, történelmi dokumentumok, könyvek, le­gendák sokasága idézi az aradi hősök utolsó óráit - mondja a történész. Poeltenberg Ernő - elsőnek őt akasztották fel - útban a bi­tófa alá minden társával kezet fogott és megcsókolta őket. Gróf Leiningen-Westerburg Károly így szólt: Jsten veletek bajtársaim! Nemsokára más, igazabb bíró előtt fogunk állni!” Nagy-Sándor József azt kiál­totta, amikor a hóhér a nyakára tette a kötelet: „Éljen a haza!” A felsorakozott tizenhat ka­tona puskacsöve előtt állva Kiss Ernő így búcsúzott:„Szegény hazám! Isten büntesse meg hó­hérainkat!” Eldördültek a fegy­verek. Három társa holtan esett össze, Kiss Ernő élve maradt, ám felállt, és maga vezényelt újra sortüzet.- Katonák voltak az aradi ti­zenhármak, megszokták a ha­lált, utolsó óráikban sem féltek tőle - mondja a Katona Tamás történész. Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents