Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04-05 / 232. szám

1997. október 4., szombat Megyei Körkép Ujdombóvári Őszi Fesztivál 5. oldal Kirakodóvásár. Az elmúlt évekhez hasonlóan az Új­dombóvári Őszi Fesztivál idén sem marad kirakodó árusok, portékáikat kínáló kézművesek nélkül, akik között a faze­kasok épp úgy jelen lesznek, mint a kosárfonók. Érdemes lesz naphosszat nézegetni az iskolaudvaron áruikat, hiszen ma kétszer tizenöt percig meglepetésként ingyenes borkós­tolás is várja a fesztivál látogatóit. Kertbarátok Újdombóváron A 78 eves Eles Simon bácsi 1972. óta tagja és vezetője a Dombóvári Kerbarát Kör­nek. Az újdombóvári kert­barátok szerinte ma már aktívabban vesznek részt a klubéletben, mint a város- központban élők. Ezt jelzi az is, hogy havonta egyszer Simon bácsit más-más új­dombóvári kertbarát szál­lítja ki Újdombóvárra, a klubestekre. Annak, hogy ez a helyzet, az is oka, hogy korábban a zömmel nyugdíjas újdombó­vári kertbarátok már nem tudták megoldani a bejárást a városba. E mellett viszont - mondja Éles Simon - az igé­nyük megmaradt az ismeret- szerzésre, hiszen a szőlő- és borkultúra csak úgy alakul­hatott ki, hogy a kör foglal­kozásain, kirándulásain részt vettek az újdombóváriak. Egyébként az utóbbi időben - mondja Simon bácsi - a kertbarát mozgalom éppen a városközpontban lanyhult, s Újdombóváron erősödött meg. Jelenleg 20-22 tagja van Újdombóváron a kertba­rát körnek, ám közülük szin­tén csak egy az, aki még ak­tív dolgozó, a többiek nyug­díjasok. A havi egy-egy foglalko­záson aktívan részt vesznek az újdombóváriak, akik nem csak kerttulajdonosok, ha­nem egytől egyig szőlős- és borosgazdák is. Ahogy a klubvezető fogalmaz, ma már a borkultúra nem csak hasznos, hanem sikké vált, így minden kertbarát tart - még ha csak 15-20 tőke cse­megét is - szőlőt kertjében. Simon bácsi szerint az új­dombóvári gazdák saját fo­gyasztásukra elegendő bort termelnek szépen gondozott, jól művelt házikertjeikben, vagy a döbröközi és szőlőhe­gyi birtokaikon. Azt pedig, hogy az újdom­bóváriak ápolják a borterme­lés hagyományait, mi sem jelzi jobban, hogy idén ön­álló borversenyt rendeztek. Az újdombóvári borverse­nyen 28 mintát vizsgálhatott meg a zsűri, s köztük akadt házi kertben termett arany­érmes bor is. A szőlő szeretete és tiszte- • lete minden újdombóvári kertbarátban megvan - mondja Éles Simon -, és mindegyikük büszke arra, hogy barátaikat, ismerőseiket maguk termelte borral kínál­hatják meg.- nagy ­A fesztivál sikerre van ítélve Weich József az újdombóvári József Attila Általános Iskola igazgatója, s a mai Újdombóvári Őszi Fesztivál fő szervezője. A rendezvény múltjáról, jelenéről, és Dombóvár közéletében be­töltött szerepéről vele beszélgettünk.- Úgy tudom, hogy most ha­todik alkalommal rendezik meg a szüreti felvonulást, illetve már az őszi fesztivált. Hogyan, és miért született újjá ez a ha­gyomány Újdombóváron?- Újdombóváron hagyomá­nya volt annak, hogy búcsút rendeznek, s valamikor szüreti felvonulást is tartottak. Ám ez valahogy eltűnt, s az újdombó­váriak sérelmesnek tartották, hogy lényegében az ő búcsújuk került át Kertvárosba, hiszen maguk is augusztus 20-án tar­tották azt. Ez is arra indított bennünket, hogy keressünk egy lehetőséget, egy rendezvényt, amely megmozgatja az új dom­bóvári lakosságot, s amely a felnőtteket közelebb viszi • az iskolához. Ennek jegyében elő­ször csak kisebb szüreti felvo­nulással és bál megrendezésé­vel próbálkoztunk. Ezek sikere­sek voltak, s minden évben va­lamit hozzáadva még a prog­ramhoz, mára valóban fesztivál jelleget ölt a rendezvény.- A dombóvári önkormány­zat kimondta, hogy kiemelt vá­rosi rendezvénynek tekinti az Újdombóvári őszi Fesztivált, ám éppen az elnevezéssel egy kicsit el is különül ez a rendez­vény a várostól. Mennyire a vá­rosé, mennyire Újdombóváré ez a nap?- Tizenkét éve vagyok ré­szese Újdombóvár közösség­formálásának, s úgy érzem, hogy ebben az időszakban az elkülönültség csökkent. Inkább közelebb került Újdombóvár Dombóvárhoz. Tudom, hogy valamikor Újdombóvár önálló település volt, s amióta Dom­bóvárhoz tartozik - különösen a várossá nyilvánítás után - az újdombóváriak úgy érezték, hogy nekik kevesebb jut a kö­zös asztalról. Ez az érzés azon­ban mára már nem annyira erős. Újdombóvár önálló ren­dezvénye a városi önkormány­zat támogatásával, s egyre több dombóvári vendéggel ezt a fo­lyamatot viheti tovább. Az pe­dig szintén fontos, hogy sok szülő nap, mint nap az újdom­bóvári iskolába hozza a gyere­két, s ez fordítva is igaz. Ennek okán is úgy érzem, hogy az el­különülés a közeledés lehető­ségét hordozza magában, nem az eltávolodásét.- Ön Újdombóváron iskola- igazgató, önkormányzati képvi­selőként bizottsági elnök, Kert­városban lakik. Ez nem vezet egyfajta tudathasadásos álla­pothoz?- Az újdombóvári körzet önkormányzati képviselője va­gyok. A választások idején mindig azt mondtam, hogy bár Kertvárosban lakom, azért új­dombóvárinak érzem magam. E felett azonban elsődlegesen dombóvári polgár vagyok. Olyan polgárnak, aki a mester­séges elkülönítés ellenére nem tesz különbséget az egyes vá­rosrészek között. Azt hiszem, hogy ha Újdombóvár sikereket ér el, az a város sikere, ha pedig Újdombóváron valami nem si­kerül, az a város kudarca.- Ennyire egyszerű a kép­let?- Ennél azért bonyolultabb a helyzet számomra. Sok álmat­lan éjszakát okoz az, hogy az oktatási bizottság elnökeként és újdombóvári képviselőként nem mindig úgy jönnek össze a dolgok, ahogy szeretném. Van­nak kudarcaim, s bár csendesen dolgozom, azért vannak ered­ményeim is. Azt például ered­ményként könyvelem el, hogy a városban nem lett egy pedagó­gus sem munkanélküli, sőt a város mind erkölcsileg, mind anyagilag meg tudja jutalmazni a Dombóvár Közoktatásáért díjjal a kimagasló teljesítményt nyújtó pedagógusokat.- Azért ebből a válaszából is kiderül, hogy valóban nem iga­zán lehet szerepeit elkülöníteni egymástól. A fesztivállal kap­csolatban is igaz ez?- Sosem nézem azt, hogy melyik szerepnél mi lenne a kö­telességem, hanem azt, hogy mi lenne jó Dombóvárnak, és mit diktál a lelkiismeretem. Arra gondolok, hogy mit tudok tenni az újdombóvári gyerekekért, a kollégáimért, s Újdombóvár la­kosságáért. Az Újdombóvári Őszi Fesztivál pedig - amiben rengeteg munka és sok szülői segítség is benne van - a város kulturális rendezvénye, ami ép­pen az összefogás miatt van si­kerre ítélve. - nagy ­Itt rangot jelent hajtónak lenni. A kijelentés a ma délután fél kettőkor, az Újdombó­vári Őszi Fesztivál keretén belül, Molnár Ottó újdombóvári plébános boráldása után kezdődő szüreti felvonulásra vonatkozik. Idén hat hintó és tizenkilenc szépen feldíszített spediter kocsi vág neki a szokásos útvonalnak Űjdombóvár utcáin, hogy másfél óra múltán a templomhoz ér­kezzenek vissza. A felvonulás során a kisbíró négy helyen kiáltja közhírré tréfás rigmusait. Ha az időjárás - miként az elmúlt években - is kegyes lesz a rendezvényhez, a felvonulás valóban igazi látványosságot jelent majd. FesztiVálaszték Az Újdombóvári Őszi Fesztivál ma reggel fél nyolckor zenés ébresztővel kezdődik, s ebben a városi zeneiskola Ifjúsági Fúvós­zenekara működik közre. Nyolc órától a József At­tila Általános Iskola udva­rán kézműves kirakodó vásár kezdődik, ami egé­szen estig tart. Kilenckor a dombóvári, a sásdi, a ka- posszekcsői, a magyar­széki és mágocsi ifjúsági fúvószenekar részvételé­vel fúvószenekari talál­kozó kezdődik, aminek csúcspontját az öt zenekar együttes zenélése jelenti majd. E közben a város- központban is feltűnnek az újdombóvári gyerekek, akik a hotel és a Városháza előtt tartanak majorette bemutatót. Délután fél ket­tőkor Molnár Ottó újdom­bóvári plébános mondja el a boráldást, majd kezdetét veszi a szüreti felvonulás. Háromkor a Flamingó Táncegyesület Dombóvári Csoportja tart bemutatót az iskola udvarán felállí­tott színpadon, amit fél négykor a hosszúhetényi néptáncegyüttes műsora követ. Este hétkor a báli gyülekező kezdődik, s há­romnegyed nyolckor tűzi­játékkal köszönti Újdom­bóvár a szüretet. Nyolckor Tóth Attila, Dombóvár polgármestere mond báli köszöntőt, s a flamingos táncosok nyitótánca után megkezdődik a hajnalig tartó bál, amin a Philips zenekar szolgáltatja a ze­nét. Helytörténet Mészárosáé Fodor Klára írta meg Újdombóvár törté­netét. Tanulmányát az ér­deklődők a tavaly a dombó­vári Városszépítő Egyesület gondozásában megjelent Dombóvár című kötetben ta­lálhatják meg nyomtatás­ban. Az olvasó 55, fényké­pekkel tarkított, tudományos alapossággal megírt olda­lon ismerheti meg a hajdan önálló településként „ esz­mei községként” létező Új­dombóvár történetét, kap­csolatát a vasúttal, s kaphat képet a városrész egészség- ügyi, gazdasági történései­ről. Tanulmánya végén a szerző így fogalmaz: „Mun­kámat nem tekintem lezárt­nak, hiszen az idők folya­mán mindig előkerülhetnek érdekes tények, ismeretek, amelyekkel bővíteni lehet lakóhelyem történetét. ” Dobban a láb, csattan a taps. Az ünnep része a tánc, s ez az elmúlt évben is így volt - bizonyítja felvételünk - az Újdombóvári Őszi Fesztiválon. Akkor is szép számú kö­zönség volt kíváncsi a táncosok bemutatójára, s idén a jó nevű, ismert Hosszúhetényi Hagyományőrző Néptánc­együttes lép fel az iskola udvarán felállított színpadon. A népi tánc mellett azonban az érdeklődők standard és latin táncok bemutatóját is megnézhetik, amit a dombóvári „fla­mingók” lejtenek majd el. Vallásosság Molnár Ottó Bikáiról július végén került Újdombó- várra. Az újdombóvári egy­házközség plébánosa, s ő végzi el az új bor megáldá- sát ma délután fél kettőkor az újdombóvári templom előtt. Mint mondja ilyen fel­adata még sosem volt ez­előtt. A plébános azonban hozzáte­szi, hogy Újdombóvárhoz volt kötődése, s ez részint az előtte Újdombóváron szolgá­latot teljesítő plébános régről való barátságának köszön­hető. Mint mondja tudta, hogy az itt élő emberekben erős, és egészséges „újdom­bóvári öntudat” munkál, s ez jó, hiszen abban nyilvánul meg, hogy törődnek közössé­gükkel. Megnyilvánult ez az és borünnep elmúlt évben, amikor a temp­lom felújításához jelentős se­gítséget adtak az újdombóvári gyülekezet tagjai. Egyébként az új bor meg- áldása - mondja - jelképezi az egész éves munka megál- dását is, de arra is figyelmez­tet, hogy az Úr Istennek is van köze a termés bőségéhez, mi­nőségéhez. Molnár Ottó plé­bános szerint a vallásos em­ber nem csak savanyú lehet, hiszen a keresztények vidám emberek. A régi mondás sze­rint - folytatja - a bor meg vi­dítja az ember szívét, s ez igaz a borünnepre, az Újdombó­vári Őszi Fesztiválra is. Végül ez annyit jelent, hogy az éves munka gyümölcsének betaka­rítása miatti mulatozás és a vallásosság nem állnak mesz- sze egymástól. - nagy ­Ifjúsági Fúvószenekari Találkozó. Az elmúlt évben az új dombóvári fesztiválon készült képen Balaskó János vezényli a dombóvári zeneiskola Ifjúsági Fúvószene­karát. Az együttes idén is részt vállal a fesztiváli hangulat megteremtésében, s ez igaz a zenés ébresztőre, valamint az öt zenekar részvételével megrendezésre kerülő Ifjúsági Fú­vószenekari Találkozóra is. Bizonyára szép élményt szerez­nek az érdeklődőknek a fiatal zenészek.

Next

/
Thumbnails
Contents