Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

1997. október 31., péntek Megyei Körkép 3. oldal Legyen-e nyugdíjpénztár? Mármint megyei szinten. Ezt a kérdést vitatta meg tegnap Tolna Megye Közgyűlésének ügyrendi és jogi, valamint pénzügyi bizottsága. A „megyei” szó hangsúlyozása nem véletlen, hiszen a nyugdíj- pénztár nem a megyei közgyű­lés, hanem a megye, mint régió szerveződése lenne. A közgyű­lés csak a megalakuláshoz szükséges lendülettel és koor­dinálással segítené az első lépé­seket. A két bizottság együttes ülé­sén a résztvevők szempontok tucatjait vizsgálták meg. Mint ismeretes, már rengeteg nyug­díjpénztár jött létre ágazati szinten, így mások mellett mű­ködik az egészségügyi, az energetikai, a közalkalmazotti és a mezőgazdasági biztosító. Kérdés, hogy egy megyei szin­ten szerveződő pénztár hosszú távon miként maradhat talpon az ezen a téren is élesedő ver­senyben. Ugyanakkor a tét nem kevés. Nem titok ugyanis, hogy a biztosítási pénztárak a befize­tett összegek - azaz a tőke - egy részét befektetik nyeresé­get hozó üzleti vállalkozá­sokba. A felhalmozódó profit akár a megye vállalkozásait is szolgálhatná. A két bizottság tagjai végül is úgy döntöttek, hogy - a cse­lekvési szabadság megtartása mellett - felkérik a közgyűlés elnökét, Bach Józsefet: fordul­jon az illetékes állami pénztár- felügyelethez az engedélyezte­tés érdekében. Ezzel együtt hamarosan elkészül a megyei igényeket részletező felmérés is. -szá­Négy fiatal csempészett, a teherautókat elkobozták Négy fiatalember állt a bíró­ság előtt, életükben először, s megvan a remény arra is, hogy utoljára. Mind a négyü­ket csempészet miatt ítélték el - egyet közülük, mint bűnse­gédet -, s anyagi veszteségük is tetemes. Nem számoltak azzal, hogy törvényszegő ma­gatartásuk milyen következ­ményekkel járhat. A két fiatal lány, miután szak­mát szerzett, Ausztriában tanult tovább, majd ott is vállaltak munkát. Nyolc-tízezer schillin­gs kerestek havonta. Egy férfi ismerősük kereste meg őket ajánlatával, tudván, hogy a kül­földön dolgozók keresetük negyven százalékáig vámmen­tesen hozhatnak be árut Ma­gyarországra. Mivel a két lány nem tervezte, hogy a közeljö­vőben személygépkocsit hoz be az országba, ráálltak arra, hogy nevükben ezt a férfi megte­hesse. Akkor még fel sem mér­ték, hogy amit tesznek, bűncse­lekmény. A lányok meghatal­mazást adtak ismerősüknek, hogy az nevükben intézze a vámeljárást. A negyedik vád­lott, szintén egy fiatal férfi, a meghatalmazáson tanúként sze­repelt. Ez minősül majd később bűnsegédi magatartásnak. Az autókat vámmentesen behozni szándékozó férfi a lá­nyoknak 4-4 ezer schillinget adott a lehetőségért cserébe. Ő maga pedig Hollandiában a két nő nevére kért számlával meg­vásárolta a kis teherautókat. Fo­rintban az egyik jármű 784 ezer, a másik pedig 1 millió 200 ezer forintot ért. A bírósági íté­let alapján mindkettőt elko­bozta az állam. Amikor a Vám- és Pénzügy- őrség Nyomozóhivatala kihall­gatta a két lányt, akkor egymás­tól függetlenül minden részletre kiterjedő, feltáró jellegű beis­merő vallomást tettek. Ezt ké­sőbb a rendőrségen megismé­telték. A bírósági eljárásban már nem tettek vallomást, csak annyiban, hogy az előzőeket visszavonták. Az autókat vásá­roló férfi azt állította, hogy az autókat a lányok pénzén vásá­rolta, s maga csak itthon akart vevőként jelentkezni. Mint ki­derült, ez is törvénytelen lett volna, mert a vámmentesen be­hozott árucikkeket öt évig tilos eladni. A Tolna Megyei Bíróság mind a négyüket 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a két lány esetében a napi tételt 200, a két fiatalember esetében pedig 150 forintban határozva meg. Az ítélet jogerős. Ihárosi Jelzálog Simontomyán Elfogadta a város új rendezési tervét a simontomyai képviselő-tes­tület. A tervben egy módosítást hajtottak végre: nem a városhatár északkeleti részén alakítanak ki ipari övezetet, hanem a Simovill Szövetkezettel határos területen. Döntöttek arról is: a 30 ezer forin­tot meghaladó helyiadó-tartozás után jelzálogot jegyeztet be az ön- kormányzat. Az ülésen a képviselő-testület négy fiatal házaspár la­kásvásárlását támogatta összesen négyszázezer forinttal. Nem sok a gyerek a faluban, nagyon törődnek velük Dúzson mindig sok volt a vasutas Dúzs, akár csak Kalaznó, hosszú évekig Hőgyész társközsége volt, míg nem pár éve a háromszáz lélekszámú kis falu is az önállóságot választotta. Ami előnye Dúzsnak, hogy a település a Hőgyész-Dombó- vár út mellett fekszik, nem „zsáktelepülés”, mint Ka­laznó, ezért aztán mintha egy kicsit jobban is fejlődne, bár az anyagiakban ennek a falu­nak az önkormányzata sem dúskál. — Kilencmillió hétszáz­ezer forintból gazdálkodunk, ennyi a település éves költ­ségvetése - mondja a dúzsi polgármester László Zoltánné és máris sorolja, hogy van ve­zetékes ivóvizük, útjuk, járdá­juk és falu minden utcája szi­lárd burkolatú. A szemétszállí­tást is megoldották, minden hónap utolsó szombatján el­szállítják a háztartásokban összegyűlt hulladékot ingyen, az önkormányzat költségére. Hogy elöregedik-e a falu vagy nem, arra nehéz vála­szolni. Ha csak szigorúan a számokat nézzük, akkor igen, hiszen a lakosság egyharmada nyugdíjas, gyerek meg csak hetven egy néhány van, éppen ezért velük kiemelten törőd­nek. Legutóbb például önkor­mányzati támogatással és tár­sadalmi összefogással a Ho­mok utcában játszóteret és fo­cipályát alakítottak ki. Az ön- kormányzat a dúzsi iskolások napközi költségének 50 száza­lékát átvállalja a szülőktől, minden tanév elején beiskolá­zási segélyt adnak - az óvodá­soknak és az alsó tagozato­soknak 2 ezer forintot, a felső­söknek négyezret. Kedves szokás, hogy Miku­láskor a 300-400 forintos ajándékcsomagot - az újszü­löttektől a nyolcadik osztályo­sokig - a dúzsi télapó házhoz viszi. Ha a polgármester asszony is kívánhatna valamit, akkor bizonyára több munkahelyet szeretne, hisz a községben ti­zenegy a munkanélküliek száma és húszán részesülnek jövedelempótló támogatásban. A férfiak nagy része Dombó­váron, a MÁV-nál dolgozik - a faluban mindig sok volt a vasutas -, az asszonyok in­kább Hőgyészre járnak, a VISZ Ipari Szövetkezethez. A faluban alkalmi munkalehető­ség a korábban az állami gaz­daság, ma egyéni gazdák tu­lajdonában lévő nagy kiterje­désű szőlőültetvényen van - a zöldmunkák és a szüret idején -, ahol a jó minőségű homoki fehérborokon kívül ma már vöröset is termelnek. /. kováts - bakó Brassó megyei rendőri vezetők tapasztatcsere-látogatása Romániában is növekvőben a bűnözés (Folytatás az 1. oldalról.) — A rendőrség működése a jelenlegi átmeneti helyzet­ben. Nemcsak a szervezeti fel­építésre, hanem a szervezet belső működési mechanizmu­saira vagyunk kíváncsiak. A delegáció minden tagja más­más rendőri szakterület képvi­selője, őket nyilván a saját szakterületük tapasztalatai ér­deklik első sorban. — Magyarországon, s itt Tolna megyében az utóbbi években megnégyszereződött a bűncselekmények száma, mi a helyzet Romániában, illetve Brassó megyében? — Hasonlít a helyzet a it­tenihez, a bűnözés növekvő­ben van nálunk is. Az utóbbi két-három évben ötven száza­lékkal nőtt az ismertté vált bűnesetek száma. Az erősza­kos bűncselekmények tekinte­tében Brassó megye - bele­értve a várost és hozzá tartozó Traian Darlau fotó: g. k. üdülőterületet is - szerencsére az országos átlag alatt van, el­lenben a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények látványosan megszaporodtak nálunk is. — Engedjen meg egy sze­mélyes kérdést, mikor és miért választotta a rendó'ri hivatást? — Okleveles gépészmér­nök az eredeti szakmám, 1971-ben léptem be a rendőr­ség kötelékébe. Húsz éven ke­resztül a közlekedés-rendésze­ten dolgoztam. Az egyetemen traktor- és gépkocsigyártási szakon végeztem, ezért termé­szetes volt, hogy a forgalom- irányítás és ellenőrzés terüle­tén alkalmaztak, mint gazda­sági szakembert. — Mi a rendó'ri munkában a szép? — Ilyen hosszú rendőri múlttal a hátam mögött kije­lenthetem, hogy nem válasz­tottam rosszul. Tetszik az is­meretlennel való küzdelem, s nagy elégtételt jelent, ha egy feladatot sikerül megoldani, ha egy bűnelkövetőt elfogunk és bíróság elé tudjuk állítani. Ihárosi Ibolya Hírek Emlékünnepély a templomban A bonyhádi evangélikus temp­lomban ma este hat órai kezdet­tel tartják a helyi protestáns egyházak a reformációi emlék- ünnepélyüket. Az istentisztele­ten közreműködik a szekszárdi Gárdonyi Zoltán református kórus, valamint a Kajsza kvar­tett. Fotókiállítás az ’56-os árvízről Bogyiszlón, a könyvtár olvasó­termében ma, azaz pénteken délután két órakor fotókiállítás nyílik. Az érdeklődők a bo­gyiszlói Sebestyén István - az 1956-os árvíz során készített - képeit tekinthetik meg. Premier a Német Színházban Georg Kreisler Heute Abend: Lola Blau - Ma este: Lola Blau - című musicaljét mutatja be Tolna Megye Önkormányzatá­nak Német Színháza november 13-án, csütörtökön este hét órai kezdettel. Román bankárok Bonyhádon Román hitelszövetkezeti dele­gáció járt a héten Bonyhádon, a Völgységi Takarékszövetke­zetben. A küldöttség - amely­ben nyolc megyei vezető, va­lamint egy országos alelnök kapott helyet - a magyarországi takarékszövetkezeti integrációt tanulmányozza. Romániában jelenleg készítik elő a hitelszö­vetkezetekről szóló törvényt. Szív(es) találkozó A Szív- és Élet Klub november 5-én, szerdán este 17 órakor tartja soron következő összejö­vetelét Szekszárdon, a Balassa János Egészségügyi Szakképző Iskolában. Az összejövetelen a nemrég alakult klub programját beszélik meg. Zenebutik, szekszárdiakkal A Zenebutik című televíziós műsor szerkesztő-műsorveze­tője, Juhász Előd felkereste a Szekszárdi Városi Televízió Kht. stúdióját, illetve Gál Lász­lót, a stúdió vezetőjét. A Zene­butik ugyanis a jövőben mű­sorra tűzi azt a tizenöt percesre tervezett összeállítást, mely Szekszárd zenei életét mutatja be a tévénézőknek. A felvétele­ket - a megállapodás értelmé­ben - november 24-én a Szek­szárdi VTV munkatársai készí­tik el, a Művészetek Házában berendezett helyszínen. Start november 1-jén Bátaszéken is Bátaszéken testületi ülésen tárgyalták a képviselők a gyámhi­vatal felállását, s beszámoltak végzett munkájukról a civil szervezetek képviselői. Szó esett arról, hogy visszalépett a kivi­telező a Budai utcai lakások tetőterének beépítésétől és drá­gábban köttethetik be lakásukba a kábeltelevíziót a bátaszé- kiek november 1-jétől. Elfogadta a testület, hogy há­rom státusszal bővüljön a hiva­tal létszáma. A létszámbővítést a gyámügyi hivatal megalakítá­sán kívül a januártól öt telepü­lés építésügyi hatósági feladata­inak ellátása teszi szükségessé. A gyámügyi hivatal vezetésé­vel Bakó Józsefnét bízták meg, a hatósági irodavezetői felada­tokat Pap Péter látja el. Új tá­mogatási formák lépnek életbe: a rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások. Bátaszéken tizenhat egyesü­let aktívan tevékenykedik a vá­rosért. Közülük jónéhány civil szervezet képviselője a testületi ülésen is számot adott az ez év­ben végzett munkáról. Megoldódni látszik a már évek óta húzódó MÉH-telep ügye is. Bosnyák Ferenc vállal­kozásában működik a város szélén lévő vasudvar. Ennek áthelyezésére a városkép javí­tása érdekében is szükség lenne. Az önkormányzat 250 ezer forinttal járul hozzá a vas­udvar vasút közelébe történő áthelyezéséhez. A költözés várhatóan december 1-jére fe­jeződik be. Elállt szándékától, a Budai u. 56-58. számú lakóház tetőteré­nek beépítésétől annak kivite­lezője, a Gordiusz Max Bt. Az épület tetőszerkezetének javítá­sát azonban meg kell oldani, ezért december végéig más megoldást kell keresni. A mű­szaki iroda és a Gamesz vezető­jét bízta meg a testület, vizsgál­ják meg, mibe kerül az épület állagmegóvása. November 1-jétől emelked­nek a média-díjak. A kábeltévé előfizetői díja ezután havonta 400 forintba kerül, a rákötése­kért pedig 14 ezer forintot kell fizetni. Akik a Cikádor Média Kht-nál november 1-ig befizet­ték a rákötés díját, előjegyzésbe kerültek. Számukra nem emel­kedik a díj, de akik ezután tar­tanak igényt a rákötésre, azok­nak már a megemelt 14 ezer fo­rintot kell befizetni. (péteri) A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja idén is megrendezi Jótékony célú Erzsébet napi bál A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja november 15-én este hét órai kezdettel jótékony célú Erzsé­bet bált rendez Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Fő­iskola aulájában és éttermében. A részletekről Krasznainé Skoda Klárát a csoport vezető­jét kérdeztük. — A bál védnökei Zichy Mária Terézia grófnő és Bíró László püspök, a MMSZ or­szágos lelki vezetője, várha­tóan részt vesznek a rendez­vényen. A bál tulajdonképpen szekszárdi specialitás. Kísér­letképpen rendeztük meg négy évvel ezelőtt, nagy sikere volt, s azóta hagyomány lett belőle. Az idén is ingyen kapjuk meg a főiskola auláját, s természe­tesen nem kapnak tiszteletdíjat a közreműködők. A zenét az Eldorádó zenekar szolgáltatja, a bált ezúttal a Bartina Tánc- együttes nyitja meg a palotás­sal. Nyolctól kívánság szerint vacsorát szolgálnak fel. Itt szeretném elmondani, hogy aki vacsorázni is szeretne, a jegyet elővételben kell meg­vennie, hiszen a létszámot né­hány nappal előbb meg kell mondanunk. Jegyek a csoport tagjainál és a szeretetszolgálat irodájában kaphatók. A va­csora ára nem tartozik a mi bevételeink közé, a belépőjegy ötszáz forintjait fordítjuk jóté­kony célra. — Ami szintén a hagyo­mányoknak megfeleld. — A bevételt idén is rászo­ruló embertársaink karácso­nyának megszépítésére hasz­náljuk fel. — Tavaly mennyi pénz ju­tott erre a célra összesen? — Kétszázezer forint, amit még sikerült kiegészítenünk. Az idén az adományok re­ményt adnak arra, hogy körül­belül ugyanennyivel tudjuk megtoldani a várhatóan ha­sonló nagyságú bevételt. Ezer forint értékben szeretnénk rá­szoruló embertársainknak csomagot összeállítani, amit karácsony előtt osztunk majd szét. Húsvét előtt ismét sze­retnénk jótékony célú koncer­tet szervezni. Ihárosi Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents