Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

1997. október 30., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Vetőburgonyából fele termett, mint tavaly Jó a burgonyatermés (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek ellenére a megtermelt burgonya fedezi az ország igé­nyeit. — Az egy hektárra jutó át­lagtermés is kevesebb lett, mint a múlt évben, így természetesen az össztermés is kisebb, mint tavaly. Ennek ellenére a piacon és a boltokban megjelenő ár - a 25-30 forint - elfogadható, ez jóval alacsonyabb, mint a pár évvel ezelőtti ár - mondta a szövetkezet elnöke. — Mi az oka a jelenlegi mérsékelt árnak? — A vásárlók megszokták, hogy minél később veszik meg a burgonyát, annál kedvezőbb áron jutnak hozzá. Én úgy lá­tom, hogy ez az idei évre nem lesz jellemző, sőt fordítva lesz. Most még kedvezők az árak, de ahogy múlik az idő, egyre emelkedni fognak. Ennek az az oka, hogy mint már említettem kevesebb termett mint tavaly, és a tárolási költségek, illetve veszteségek később beépülnek majd az árba. A minőség is ezt támasztja alá, ugyanis nagyon vegyes a kép. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségen látszik a drótfé­reg, illetve a fitoftóra jele, ami nehezíti a tárolást. Tehát várha­tóan tavaszra csökkenni fognak a készletek, ami a felvásárlási árakat mindenképpen befolyá­solja majd. — A jelenlegi 25 forint kö­rüli termelői ár mennyiben fe­dezi a költségeket? — Ez a felvásárlási ár nem pótolja a tavalyi veszteségün­ket, de várhatóan tavasszal már magasabb árat fizetnek majd a burgonyáért. így összességében talán kiegyenlítődik a burgo­nyáért kapott bevétel. — A vetőburgonyával mi a helyzet? — Vetőburgonyából egyér­telműen hiányra kell számítani, hiszen az idén eleve kisebb te­rületen lett termelve. Úgy 40- 50 százalékkal kevesebb vető­burgonyára kell számítani, mint tavaly. Mauthner Terjedelmes eredménylista, kontra a pazarlás vádja Bogyiszló, az összkomfortossá váló község (Folytatás az 1. oldalról.) A megyei területfejlesztési ta­nács további 52 millióval tá­mogatja a célt. Az önkormány­zat a központi környezetvé­delmi és a vízügyi alapnál - remélt jó eséllyel - pályázik to­vábbi pénzekért. Mindezek alapján jelenleg úgy látszik, legfeljebb 50 ezer Ft/háztartás lakossági hozzájárulásra lesz szükség a beruházás megvalósí­tásához. Hogy ez csatornamű társulat, vagy közműfejlesztési hozzájárulás „formájában” tör­ténik majd, azt még nem tudni. Azt viszont igen, hogy az ed­digi közműépítési munkáknál kevesebb kellemetlenséget okozó beruházás ez év végén kezdődhet, és ’99 első felében fejeződik be. A falugondnok személyének falugyűlés általi megerősítése már néhány indulatosabb hoz­zászólást is kiváltott. (Mint is­meretes, Bogyiszló falugond­noki pályázaton 2,7 millió Ft-ot nyert egy kisbusz megvásárlá­sára.) A falugondnokságra pá­lyázó két személy közül egy visszalépett, így Németh János maradt az egyetlen jelölt. A fel­szólalók között volt, aki pénz­kidobásnak tartotta a falugond­nokságot, míg más azt kifogá­solta, miért éppen ez a pályázó lesz a falugondnok, amikor más jobban rá lenne szorulva az ál­lásra. Önkormányzati oldalról viszont azt hangoztatták, hogy egy értékes autó - aminek csak az áfáját kellett kifizetni - ke­rült a község tulajdonába, más­részt, hogy ez a személyi meg­oldás jelenti a legkisebb kiadást a falu számára. Végül a „látható többség” elfogadta a falugond­nok személyét. A későbbiekben a polgár- mester hosszan beszámolt a falu fejlesztése érdekében az utóbbi időben megtett, valamint a tervezett lépésekről, így egyebek mellett szó volt a ki­kötő bővítéséről, a Duna-parti villamoshálózat fejlesztéséről, a gázhálózat befejezéséről, a községháza, iskola, művelődési ház felújításáról. A polgármes­ter hozzátette, hogy bár a fóru­mon a pazarlás vádjával illették a község vezetését, mindezen fejlesztéseket úgy sikerül(t) végrehajtani, hogy helyi adókat nem vetettek ki. -es­Kismányokon, Nagymányokon: Ma fellobban a gázláng Újabb településeken lobban fel a gázláng ma (október 30-án) dél­után. A most elkészült gázhálózat avatása Kismányokon délután fél négykor, Nagymányokon fél ötkor lesz. Kirándulás Szegedre a Vöröskereszttel „Mi még nem ettünk étteremben” Szerencsénk volt, mert a tanár néni kiválasztott bennünket, s így jutalomként a Tolna Megyei Vöröskereszt szervezésében Szegedre utazhattunk - kezdték levelüket a faddi Speciális Iskola diákjai. rembe vittek el bennünket. Mi még soha sem ettünk étterem­ben! Finom volt az ebéd és szép a környezet. Ezután egy cukrászdában finom süte­Korán reggel indultunk és Szekszárdon a Béla téren ta­lálkoztunk a paksi, az ireg- szemcsei, a tolnai, a bonyhádi gyerekekkel. Gyorsan elfog­laltuk a Varga-transz autóbu­szát, s már indultunk is célunk felé. Útközben összeismerked­tünk minden lánnyal és fiúval. Két óra múlva Szegedre ér­tünk, itt várt bennünket a sze­gedi Vöröskereszt titkára, Kormos István bácsi, aki bu­szos városnézésre vitt ben­nünket. így megpillanthattuk a Tiszát és a Marost, amit eddig csak térképről ismertük. Miután leparkoltunk a Ti­szánál, gyalog folytattuk to­vább utunkat. Csodálatosan szép várost ismertünk meg nagyon sok iskolát, egyetemet láttunk, majd bementünk Sze­ged legszebb templomába, a fogadalmi templomba. Ilyen gyönyörűt még életünkben nem láttunk! A múzeumot is megnéztük, igen szép fest­ménykiállítást is láttunk. Na­gyon megéheztünk, s egy étte­ményt és fagyit ehettünk. Sza­bad program is volt, mindenki oda ment, ahova szeretett volna. Mi a játszótérre men­tünk. Volt csúszda, ami Fad- don sajnos nincs, és hintáz­tunk, és mászókáztunk. Gyorsan eljárt a nap, dél­után 4-kor indultunk hazafelé. Ajándékot is kaptunk a Vö­röskereszttől. A csodálatos napunkat na­gyon szépen köszönjük a Vö­röskeresztnek. Marci, Gyula, Gábor, Levente, Klári és Timi A felvásárlók elégedettek a terméssel Befejeződött az idei szőlőszüret (Folytatás az 1. oldalról.) A Liszt Pincészet vezetőjét, Reile Gizellát is a minőség fe­lől kérdeztük. — Október 18-án fejeztük be a szüretet, pincészetünk Chardonnay-t, Cabemet, ke­vés Kékfrankost és Merlot vá­sárolt fel. Természetesen emellett saját termést is dol­goztunk fel. — Hogyan ítéli meg az idei évjáratot? — Jó, erős, közepes jel­zőkkel tudnám illetni. Szerin­tem messze nem múlja felül a '92-es évet. — A tavalyi évhez képest mekkora mennyiségű szőlőt dolgoztak fel? — Lényegesen kevesebbet vásároltunk fel, mint a múlt évben. Ennek több oka van, az egyik, hogy elég jelentős bor­készletünk maradt a tavalyi évről, másik oka, hogy a pia­con is nehéz újabb vásárlókat nyerni. Azokkal a vevőinkkel, akikkel eddig tartottuk a kap­csolatot, azok már jelentkez­tek, így Angliába, Ausztriába már megindult a borszállítá­sunk. A bor divatcikk, így na­gyon szubjektív, hogy kinek mi ízlik, éppen emiatt nagyon nehéz újabb piacot nyerni. Vannak divatos fajták és van­nak minőségileg nagyon jó, de a külföldi vásárlók által alig ismert fajták. Nagy lett volna tehát az üzleti kockázata an­nak, hogy nagyobb tételben vásároljuk fel szőlőt. Egyéb­ként lepalackozva és folyó borként is megpróbáljuk el­adni a készleteinket. A villányi Szőlő és Bor Kft. bátaszéki központjában Récsei Jánost kérdeztük: — A Kékfrankos, a Merlot, a Cabemet kiemelkedő minő­séget produkált az idén. Sőt, a fehérek közül ugyanez mond­ható el a Chardonnayra és a kései Olaszrizlingre is. Úgy tűnik, kicsit megmozdult a borpiac, egyre nagyobb az ér­deklődés az idei termés iránt. — Ön hogyan látja, a sző­lőtermelők mennyire voltak az idén megfizetve? — A fehérszőlők inkább áron alul, míg néhány kiemel­ten keresett vörösbor fajta, mint a Cabemet, Merlot vagy a Kékfrankos jó áron kelt el. Ez utóbbiaknál már némi ha­szonnal is számolhat a ter­melő. Mészáros Pált, mint szek­szárdi magántermelőt kérdez­tük az idei termésről: — Családi művelésben Kékfrankost, Oportót, Zwei- gelt és Cabemet termelünk. Ezek közül egyedül a Caber­net hozta a tavalyi mennyisé­get, míg a többi fajta 20-30 százalékkal kevesebbet ter­mett, mint tavaly. Ettől függet­lenül elégedett vagyok, hiszen a minőség kárpótolja a hi­ányzó mennyiséget. Nagyon hiányzott szeptember elején egy vagy több gyenge eső, ami biztosan nem ártott volna a szőlő minőségének, viszont a mennyiséget növelhette volna. Nekem is az a véleményem, hogy az évtized legjobb évjá­rata lesz az idei, érdemes tehát tárolni belőle akár több évre is. Mauthner Hírek Meglepetés parti a zenekari próbán „Meglepetés parti” volt tegnap a Szekszárdi Jazz Kvartett pró­báján. A zenekar tagjai vibra- fonosukat, dr. Kelemen Endrét köszöntötték 70. születésnapja alkalmából. A köszöntőt Kocsis Imre Antal, szekszárdi polgár- mester mondta. Régi órák a Megyeházán Kiállítás nyílik Schmidt György gyűjteményéből a Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum szervezésében a Megyeháza ki­állítótermében november 11- én, kedden, 15 órakor. A kiállí­tást rendezte Gaál Zsuzsanna és Kápolnás Mária történész. A régi órákat bemutató tárlatot Szvath Imréné, a Tolna Megyei Önkormányzat Humán Főosz­tályának vezetője nyitja meg. Látogatás Pécsre, a Disputa-versenyre A sikeres szekszárdi Disputa­klub bemutató után újabb lehe­tőség nyílik az egyesület mun­kájával való megismerkedésre. November 8-án, szombaton lá­togatást szervez a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza a pécsi ne­velési központba, ahol a Dis­puta Egyesület országos verse­nye zajlik. Iskolánként 2 fő in­gyenes utazását tudják biztosí­tani a szervezők. Még a héten lehet jelentkezni Letenyeiné Mráz Mártánál a 317-722-es te­lefonon. Viszlát Charlie! Dombóváron A népszerű kétfelvonásos víg­játékot, a Viszlát Charlie-t mu­tatja be november 10-én, hétfőn este hét órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Színház társulata a Dombóvári Művelődési Ház Kht. színháztermében. Az elő­adásra már válthatóak jegyek a művelődési ház információjá­ban. Vandálok jártak a szakcsi temetőben A szakcsi temetőben ismeretlen tettesek megrongáltak egy sírt, másik három sírról pedig ellop­ták a vázákat. A rongálási kár 105 ezer forint, a lopási kár 40 ezer forint. Betörtek Kétyen Szerdára virradóra ajtóbefeszí- tés módszerével behatoltak Ké­tyen, a Rákóczi utcában egy családi házba. Az ismeretlen elkövető 5 ezer forint készpénzt és 15 ezer forint értékű arany­ékszert vitt magával. Nyelvi labor a katolikus iskolának Harminckétszemélyes komplett nyelvi laborral, hét számító­géppel, és tizenöt elektromos írógéppel gazdagodott a szek­szárdi Szent József Katolikus Általános Iskola a németországi Tauberbischofsheim Karitasz Szervezet révén. szülőket is. így a németektől kapott adományt az általános iskolának ajánlották fel. Az ün­nepélyes átadásra a közelmúlt­ban került sor, amikor a német A németországi Tauberbis­chofsheim Karitasz szervezet­től 1996 októberében Erhardt Stephan karitasz-vezető vezeté­sével érkezett delegáció Szek- szárdra. Ekkor jelentős anyagi adományt juttatott a megye- székhelyen működő Belvárosi Plébánia Karitasz szervezetnek. A németek látogatását - meg­hívásuknak eleget téve - ez év áprilisában viszonozta B. Tóth Mihályné, a szekszárdi karitasz csoport vezetője és Schauber Hedvig, a szekszárdi Szent Jó­zsef Katolikus Általános Iskola igazgatója. Az öt évtizedes múlttal rendelkező német szer­vezetnél tett látogatásuk célja tapaszta­latszerzés volt. Részben ennek kap­csán 32 sze­mélyes komp­lett nyelvi la­bort, 7 számí­tógépet, 15 elektromos írógépet és német nyelvű tan­könyveket kapott a szekszárdi karitasz. A szervezet segíti, tá­mogatja a katolikus iskolában tanulókat, rajtuk keresztül a vendégeket már a szekszárdi karitasz szervezetből alakult Szent Erzsébet Karitasz Alapít-” vány képviselői fogadták. (péteri) Prolongált érettségi vizsgák Ezekben a napokban tartják a középiskolákban a pótérett­ségiket. Az írásbeli dolgozatok megírásán a hónap elején már túljutottak a tanulók, most a szóbeli vizsgákon próbál­ják bizonyítani, hogy a júniusi első nekifutás sikertelensége csak kisiklás volt. Évente mintegy 3-4 ezer diák bukik meg a júniusi érettségi­ken, s ez a szám folyamatosan csökken. A szakemberek szerint el­sősorban azért, mert a tanárok egy része igencsak elnézően ítéli meg tanítványai teljesít­ményét, s még az érettségi vizsgán sem követeli meg a kellő tudást. Varga Mártának, az Orszá­gos Közoktatási Szolgáltató Iroda vezetőjének tapasztala­tai szerint évről évre több a gyengén tanuló diák. (Igaz, némiképp nő az átlagon felül teljesítők száma is.) Az külön is elgondolkoztató, hogy emelkedik az önmagát nehéz­kesen kifejező, gyenge helyes- írású gyerekek száma. Sokuk­nak nem is szabadna kiadni az érettségi bizonyítványt. Csak­hogy van olyan szemlélet, hogy a gyereket - ha már fel­jutott a végzős osztályba -, va­lahogy „tuszkoljuk át” az érettségi tűfokán... Vitathatatlan, hangsúlyozza a szakember, hogy már az al­sóbb évfolyamokon szigorúbb mércével kellene mérni, töb­bet kellene törődni a készsé­gek elsajátításával, és általá­ban emelni a követelmény­szintet. Fel kellett figyelnünk arra is, hogy a gimnáziumokban, szakközépiskolákban viszony­lag nagy számban vannak ol­vasási és írási zavarral küzdő gyerekek. Varga Márta úgy véli, ezért főként a hazai és a 80-as években külföldről „im­portált” iskolakísérletek, a ki- érleletlen olvasás- és írástaní­tási módszerek hibáztathatok. A pótérettségi megyénkben 122 főt érint, akik gimnázi­umban, vagy szakközépisko­lában tanultak, nappali-, il­letve levelező tagozaton. A pótérettségi mellett zajlanak a szakmunkás-javítóvizsgák is, ebben 170 fő érdekelt Tolna megyében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents