Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Smontornya És Környéke 1997. október 28., kedd Homorú-domború terek. Ars poeticám az érthető magyar beszéd - írja magáról a Simontornyai Vármúzeum­ban kiállító Szkok Iván. Ezt a beszédet á művész hagyomá­nyos és kevésbé hagyományos eljárások - például negatív plasztikák - által közvetíti a nézőnek. Simontornyai kiállítá­sán portrészobrok, akvarellek mellett olyan plasztikák is láthatóak, amelyek a képsík mögé domborulva teremtenek térhatást. A tárlat december 31-ig várja a közönséget. Otthoni szakápolás: ahol már működik 1998-ban Tamásiban is el­indulhat az otthoni szakápo­lás - számoltunk be nemrég a város Idősek Gondozási Központjának terveiről. Pincehelyen és Nagyszé­kelyben már működik az egészségügyi ellátás új for­mája. A két községben Pincehely egyik háziorvosa, dr. Varga Myra és asszisztense, Balc- zemé Tippel Hajnalka végez otthoni szakápolást 1997. jú­lius 1-től. A tárgyi feltételek megteremtéséhez a Népjóléti Minisztérium pályázat útján nyújtott segítséget: hétszáz­ezer forinttal támogatta a há­ziorvost az otthoni vizithez szükséges orvosi műszerek, hordozható EKG-készülék, vérnyomás- és vércukor- szintmérő műszer beszerzé­sében. A társadalombiztosítás havi nyolcvan vizit finanszí­roz. A háziorvosnak a pince­helyi kórházzal van megálla­podása, amely ennek értelmé­ben rendelheti el a kórház be­tegeinek további otthoni sza­kápolását. Dr. Varga Myra szeretne más kórházakkal is együttműködni, az otthoni ápolást igénylő betegek jelen­tős része ugyanis ideggyó­gyászati osztályokról kerül ki, többek között az ő ellátásuk nincs megoldva. Arról még nincs elegendő tapasztalat, hogy a kórházi ellátás időtar­tamának csökkenésével mennyire nőtt az érintett be­tegek száma. A pincehelyi kórház betegei közül inkább a belgyógyászaton kezeltek tar­toznak az otthoni ápolás kö­rébe. A doktornő szerint sok olyan idős betegek is van, akiket súlyos állapotuk miatt a kórházak nehezebben vesz­nek fel, vagy maguk nem szí­vesen mennek kórházba. Mit kell beküldeni? 5 db Fantasztik tészta vonalkódjelet 1 db nyerőkupont Hova kell beküldeni? "Kop-Ka" ÁFÉSZ ___ 7 090 Tamási, Fő u. 2. Sorsolás 1997. december 24-én. Mit nyerhet? Házaspáros szilveszteri útat MTB kerékpárt Ajándékkosarat Ki nyerhet? feladó neve feladó címe Amiről a „kórház-történet” szól Ha nem lett volna „vihar”, és minden maradt volna a régiben, még rosszabb helyzet lenne - mondta a pincehelyi kórházról dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter, aki vasárnap Simon- tornyán avatott mentőállomást.- Simontornyán a pincehe­lyi kórház helyzetétől teljesen függetlenül szükséges volt a mentőállomás - szögezte le a miniszter.- Nem vitatom, - folytatta -, hogy a pincehelyi viták, és az ott született megoldás is szük­ségessé tette, hogy a listán ez előbbre jusson. Pincehelyen a történet nem arról szól, hogy demonstrációval sikerül vala­mit elérni. Én jobban örültem volna, ha a politika nem veszi át az ügyek intézését, a de­monstráció előtt és után is lett volna lehetőség arra, hogy a megye egészségügyének sze­replői megpróbáljanak meg­egyezni.- Sokan úgy látják, hogy ez­zel az új mentőállomással együtt is a Tolna megye északi részén élők hátrányosabb hely­zetben vannak, mint más régi­ókban. Erről mit gondol?- Pincehelyen a korábbi fel­tételek ismeretében sem volt megnyugtató az ellátás, kocká­zatos volt a sebészet, hiszen aneszteziológus hosszú ideje nem dolgozott a kórházban. In­dokolt volt, hogy Pincehely a megyei kórház részeként mű­ködjön tovább. Felelősséggel mondom, hogy, ha nem lett volna vihar, és hagytuk volna úgy, ahogy van, még rosszabb helyzet lenne, mert a szakmai biztonság követelményei nem teljesülnek. Azt a kérdést fel kell tenni, hogy kell egy kórház amely a műtéteket nagyobb ri­zikóval végzi, vagy némi utazás után, de kevésbé kockázatos el­látást kap a beteg. Odáig elju­tottunk, hogy az önkormány­zati, a lakossági érdek és a szakmai racionalitás kezdett egymásra hangolódni. Ha a ta­mási rendelőintézetet, Simon- tomyát nézzük a térség durván százmilliót kapott a fejleszté­sekre, 1998-ban is látok lehető­séget, hogy tovább fejlesszük az ellátást. Természetesen új kórház létesítésére nem gon­dolhatunk. (tjj Pályát avattak Iregszemcsén „Istenem, ha mi ilyen pályán játszhattunk volna” - sóhajtott fel félhangosan egy hatvanas kalapos, miután felcsavarta te­kintetét az iregszemcsei pálya minőségi gyepszőnyegéről 'és a maiakat kezdte figyelni. A házigazdák és az NB I-es siófokiak pályaavatóhoz mér­ten, valóban barátságos jelleg­gel terelgették a labdát, így a padsorokon ülve, a fák alá bújva jutott idő egy kis nosztal­giára. Az ötvenes évekbeli fénykorszak felemlegetésére, amikor a Szántó, Novák, Varga fémjelezte iregi gárda még a megye egyben vitézkedett. Emlékek kötik Szinger Fe­rencet is a csodás környezetben fekvő játéktérhez. A Paksi Ki­nizsi futballistájaként 1960-ban itt szakadt el a térdkeresztsza­lagja, s tört ketté a labdarúgó pályafutása. A megyei szövet­ség elnöke - Dömyei József is­kolaigazgató és Esses Gyula sportköri elnök után - mégis rendkívül boldogan beszélt ar­ról, hogy milyen nagyszerű pá­lyával gazdagodott a falu, s a vármegye. A foci a rendszerváltás ide­jén vált mostohává a települé­sen, megszűnt a csapat, a „pu- cok” kikezdte a talajt. Közel egy évbe tellett míg „széles­körű” 'összefogással (Önkor­mányzat, Egyetértés Termelő- szövetkezet, Száll-ven Kft., Borház Kft., Füstös Elemér, Je- ans-Tex) a helyi Takarmány­termesztési Kutatóintézet mun­katársai sportpályát varázsoltak a kiserdőbe a három éve össze­állt Vállalkozó SE labdarúgói számára. Lázár Lajos edző és Gyánó József szakosztályve­zető (utóbbi lelassulva, térdvé­dővel és okosan még játszik) büszke lehet a csapatra, hetes ide vagy oda tehetséges gárdát ismerhettünk meg bennük a Bányász ellen. (A szerdai pá- lyaavatót követő vasárnapi ha­zai bajnokijukon aratott győ­zelmükkel vezetnek a paksi kör­zetben - A szerző. ) Az együttes zömében ugyan nem helybéli­ekből áll („Az Áfész is Ireg- szemcse és vidéke volt” - mondta erre egy szurkoló), ám a gyerekek ismét fociznak, edzésre járnak a faluban, ifi­csapat alakult, így negyven év múlva talán ismét elhangzik majd egy sóhaj: „Istenem, mi­lyen jó kis pályán játszhat­tunk.” ifj. Teszler Vendel A pályaavató iregszemcsei és siófoki labdarúgók FOTÓ: TÓTH FERENC Röviden Megemlékezés Pincehelyen Halottak Napi megemléke­zést tart a pincehelyi ön- kormányzat november 2-án, vasárnap, 15 óra 30 perckor a község második világhá­borús emlékművénél, a pin­cehelyi zsidó temetőben, va­lamint a második világhábo­rúban elesett szovjet kato­nák tiszteletére állított em­lékműnél. A megemlékezésen részt vesz Ladocsi Gáspár, a Ma­gyar Honvédség tábori püs­pöke, valamint Erdős László ezredes, a Második Világ­háború Halottaiért Alapít­vány kuratóriumának el­nöke. Nagycsaládosok gyermekpályázata Ismét pályázatot írt ki gye­rekeknek a Tamási Nagy- családosok Egyesülete Ün­nep a családban címmel, amelyre ezúttal képzőművé­szeti alkotásokat lehet be­küldeni. Az egyesület három kate­góriában fogadja a pálya­munkákat korosztály sze­rint, a korhatár tizennyolc év. A pályaműveket no­vember 25 és 30 között le­het leadni a tamási Városi Művelődési Központban, ahol decemberben kiállítást rendeznek a legjobb alkotá­sokból. ÁllásAjánló A tamási munkaügyi kiren­deltségén a térség munkálta­tói keresnek: Iregszemcsére és Belecs- kára egy szalag- és csoport- vezetőt, egy üzemmérnököt, vagy technikust könnyűipari végzettséggel, öt fő varrónőt (betanított munkást is). Hő- gyészre egy molnárt, két-há- rom betanított szövőmun­kást (nőt, vagy férfit), egy szövődéi betanított mun­kást. Tamásiban alkalmaz­nának: egy pályakezdő sza­kácsot, egy traktorost, egy faipari gépkezelőt, öt laka­tost, két kőművest (helyi la­kosokat), egy postai kézbe­sítőt, két segédmunkást Pincehelyen egy kémia­bármely szakos tanárt, egy óvónőt, huszonöt fő varró­nőt, egy vasalónőt, egy be­tanított varrodai csomago- lót, Belecskán egy óvónőt, Felsőnyéken egy vendéglá­tóipari üzletvezetőt. To­vábbi felvilágosítás: a 471- 958-as, és a 471-022-es tele­fonon, vagy személyesen. Hirdetésfelvétel Takarékszövetkezetek: Hő- gyész és Vidéke, Hőgyész 7191, Iregszemcse, Felső­nyék és Vidéke, Iregszemcse 7095, Nagykónyi, 7092, Pincehely, Ozora és Vidéke'. Pincehely 7084, Ozora 7086, Nagyszékely, 7085, Simontornya 7081.' Tamási és Vidéke: Tamási 7090, Szakály 7192, Regöly 7193. Vércse Bori: Szakály 7192, Szabadság u. 188. Szabó Gyuláné: (BEZO-KERFU) Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488-378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, te­lefon: 06-30-460-727. Gyászközlemények: PAN- HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hő­gyész, Zrínyi u. 3. tel.: 488- 378. A ház, amelyik ráfázott a lángra Nélkülözni kényszerülnek egy­előre a pincehelyiek a falu mű­velődési házát, egyben torna­csarnokát az október 22-én dél­előtt kiütött tűz miatt, amelynek következtében az épület tető- szerkezete részben leégett. A tűz okát szakértők vizsgálják, egyelőre annyit tudni, hogy a ház felújítási munkái közben egy lángvágóból csapott át a tűz az épületre. A kár négy-öt millió forintra becsülhető, az önkormányzat­nak - szerencse a szerencsét­lenségben -, van biztosítása a művelődési házra. Az újjáépíté­sig hagyományőrző tánccsoport más helyszínt keres próbáinak, a felső tagozatos általános isko­lások torna órákon kiszorulnak a friss levegőre. Hetven százalék Talán keveseknek tűnt fel: idén már elfeledkeztek a szervek a gázolaj-kompen­zációról. 1996-ban így-úgy juttattak le pénzeket ellensú­lyozandó a háztartási tüze­lőolaj árának kétszeresére emelését. A helyi önkor­mányzatoknak az okozott fejtörést, milyen elven osz- szák el a milliókat, az em­bernek meg az, hogy a szomszéd miért annyit és ő miért ennyit kapott. Ennek ma az emléke van meg. Pe­dig fűteni ugyanúgy kell, so­kan nem tudták lecserélni olajkazánjaikat. Persze, szép számmal álltak át gáz­fűtésre, Tamásiban közel a lakások egyharmadát mele­gíti földgáz. A hetven száza­lék azonban maradt a régi­ben: olaj, szén, fa.

Next

/
Thumbnails
Contents