Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

1997. október 27., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Szamosújvári együttes Cikón Megtapsolták a Kalákát Nem az etnikai megkülön­böztetés, hanem az érték a fontos - vallja a szamosúj­vári Kaláka együttes, amelynek tagjai fergeteges műsort adtak tegnap dél­után Cikón. A Kolozsvár melletti városból érkezett csoport a Székely Szövetség közvetítésével ke­rült a völgységi településre. Németh Kálmán, a székelység „hazahozója” Szamosújvárott született, a szövetségnek ezért is fontos az ott élő magyarok­kal való kapcsolattartás. A Kaláka részt vett a Pé­csett megrendezett Határon Túli Magyarok Fesztiválján. Cikói vendégszereplésükön keresztmetszetet adtak reper­toárjukból: a mezőségi, a moldvai, a széki dallamok mellett a cigány és a román motívumok is előkerültek. A csoport vezetője Balázs Bécsi Attila elmondta, hogy Szamosújváron az együttest működtető alapítványuk, a Téka nagy sikerrel rendezte meg a mezőségi fesztivált. A Magyar Tudományos Aka­démia munkatársai is nagyra értékelték a találkozót, hiszen ott a környező közel negyven település hagyományait tud­ták rögzíteni. A szamosűjváriak mostani völgységi látogatásnak min­den bizonnyal lesz folyta­tása. - háj ­őcsényi-gombosi tervek Bokrétásokra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Balázs Kovács Sándor néprajztudós megemlékezése és Zala István műsorszámokat összekötő gondlatai érzékel­tették, hogy mindkettőjük kö­tődése a gondokat belülről is élők tükre. A vendégek között a vajdasági Gombos község delegációja is helyet foglalt. Valamikor eleven kapcsolat­ban éltek a gombosiak és az őcsényiek, amit a közelmúlt háborús eseményei megszakí­tottak. Újra éledni látszik minden e két település között. Elsőként talán ismét a kultúra követei kapnak szerepet, bár az őcsényi különböző egyesü­letek, intézmények képviselői ugyancsak örömmel adtak hangot a gombosi barátság­nak. A színpadon Szűcs Sán- domé és Bacsó Istvánná veze­tésével felsorakoztak a Bogár István hagyományőrző egye­sület tagjai, kicsik és nagyok. Azok, akik vállalják a múltat, hogy ebből építsenek jüvőt.A közösségekhez való tartozás igénye külön tanulmányt ér­demel Őcsényben. Biztosan akad majd krónikás, aki fel­dolgozza ezt és a következő évezred nemzedékei is láthat­ják azt a folyamatot, mely 65 éven keresztül kisebb-na- gyobb megszakításokkal, de az eredeti cél szem előtt tartá­sával eleven és megtartó, kö­zösségformáló ereje volt Őcsénynek. DKJ Vége felé jár a kukorica betakarítása Jó a termés az Aranyfürtnél A mezőgazdaságban így októ­ber második felében már min­den napsütéses óra ajándéknak számít. Bár nagyon hiárn ík az eső is, hiszen az őszi vetések előkészítését nagyban cgítené a csapadék. A kukorica betaka­rításában érdekelt termelők vi­szont a száraz időjárásért fo­hászkodnak. Képünk a szek­szárdi Aranyfürt Mezőgazda- sági Szövetkezet kukoricatáblá­ján készült. Ruppert Bálint fő­könyvelő elmondta a termés fe­lére sikerült szerződést kötniük, az exportra m gy majd. Vi­szonylag jó árat, 14.500 forintot ígértek egy tonna kuko­ricáért (nettó ár). A termés má­sik felét, úgy közel 1000 vagon kukoricát pedig betárolják a magtárukba, bízva egy jobb ja­nuári-februári értékesítési lehe­tőségben. A kukorica átlagtermése az idén 9-9,5 tonna hektáronként az Aranyfürt területein. Szán­tani csak keveset kell, hiszen 18-19-es a nedvesség tartalma, tehát itt költséget lehet megta­karítani. Az őszi vetéssel is jól állnak a szövetkezetben, így, ha az idő is engedi, akkor másfél-két héten belül végeznek az őszi munkákkal is, mondta a fő­könyvelő. Mauthner FOTÓ: GOTTWALD Egy kivonulás háttere és következménye (Folytatás az 1. oldalról.) — S oda már nem is mentem vissza. Az ülést szabálytalan­nak tartom, az FKGP-vel való megállapodásról pedig az a vé­leményem: ez annak a néhány embernek jó, akit majd Tor- gyán elnök úr viszonzásként bevisz a parlamentbe. — S mi lész a történtek után önnel? — Először is: jómagam mindegyik választmányon Giczy elnök úrra szavaztam, de most úgy érzem, hogy - tekin­tettel a küldöttek kijelölésére - diktatórikus módszerek kezdtek eluralkodni. Én sajnálom azt, ami történt, mert szívvel-lélek­kel szolgáltam nemcsak mandá­tumvizsgáló bizottsági elnök­ként, hanem megyei pártelnök­ként is a KDNP-t. Hogy le­mondok-e megyei elnöki tiszt­ségemről, az úgy tíz napon be­lül eldől. De lehet, hogy meg­könnyítik döntésemet, mert na­pokon belül felfüggesztenek vagy kizárnak a pártból, -szá­Hírek Tarlótüzek hétvégéje A múlt hét szombati nap­ján három Tolna megyei helyszínen is tovaterjedt a kukorica tarlótűz. Őcsény- ből 14.33.órakor érkezett a riasztás, a megérkező szekszárdi egységek fél négyre meg is fékezték a lángokat. Bonyhád mel­lett, a 6-os úton délután háromnegyed négykor gyulladt ki a tarló, ezt a tüzet a szekszárdi egysé­gek 16.20-ra oltották el. Kurd külterületén 19.15- kor csaptak fel a lángok, a dombóvári tűzoltók 20.15 órára fejezték be munká­jukat. Vasárnap 12 órakor a tamási Szurokhegyen lobbant be a tarló körüli terület, a dombóvári és tamási önkéntes tűzoltók 12.55 órakor jelentették a tűz megfékezését. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt dombóvári szervezete önkéntes vér­adást szervez október 28- ára reggel kilenc órától délután kettőig a dombó­vári kórház véradó állomá­sán, ahová minden véradót szeretettel várnak. A Liszt társaság klubestje Lukin László karnagy tart előadást az amsterdami Liszt napokról a Liszt Fe­renc Társaság Szekszárdi Csoportja következő klu­bestjén október 29-én, szer­dán este hat órai kezdettel, a zeneiskolában. Szín a nemzetek palettáján Kesziek között Marcelházán Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi. Ősmagyar törzsnevek. Helyneveinkben is megmaradtak. Ha Tolna megyét tekintjük, akkor Magyarkeszi, Keszőhi- degkút szinte egyértelműen áll e sorba. Regöly községről talán kevesebben tudják, hogy egykori neve Kesziállás volt. Ez a három Tolna megyei település szerepel abban a nyilvántartásban, mely azon községeket, városokat tartja számon, amelyek neveikben hordozzák a Keszi névalakot. A közelmúltban Marcel­házán - Kurtakeszin (Szlo­vákia) találkoztak a kesziek, Tolna megyei szóvivőjük, Fehér Kálmán tájékoztatta lapunkat az eseményről. A regölyi polgármester kezdet­ben azt hitte, ez a Keszi Ala­pítvány is azok közül való, amelyek önmaguk fenntartá­sához kérnek támogatást. Szögezzük le mindjárt, nem erről van szó és nem is látványos magyarkodásról. Az a kíváncsiság vezette há­rom évvel ezelőtt a Keszi ta­lálkozók szervezőit, hogy milyen emlékek, történelmi ismeretek vannak, lehetnek az ősmagyar nevet viselő közösségekben. Minderről egy kis füzet tesz bizonysá­got, amely röviden szól ezekről a településekről. Magyarországon 16, Szlová­kiában 11, Romániában 5 és szerb területen egy Keszi nevű község található. Hely hiányában most csak a ma­gyarországi helyneveket so­roljuk érdekességként, em­lékeztetőül: Budakeszi, Du­nakeszi, Egyházaskesző, Gyulakeszi, Gyulavári (Ke­szi), Gyepükaján (Keszi), Karancskeszi, Keszőhideg- kút, Keszű, Kesziállás (Re­göly), Magyarkeszi, Sárke- szi, Papkeszi, Tiszakeszi, Várkesző . . . Mindezeket Várnagy Enikő válogatta és szerkesztette. Természetesen hosszú azoknak a sora, akik segítették az ő munkáját. Neveiket egy-egy települést ismertető dolgozat után meg is említi. így például a há­rom Tolna megyei község polgármestere szerepel e ki­adványban: Perényi Henrik, Kiss Károly és Fehér Kál­mán. A marcelházi program egyik fő témája, beszélgetési alapja, tárgya volt: „A Kár­pát-medence, mint szellemi haza”. Amint Fehér Kálmán tájékoztatásából is kiderült, nem politikai megközelítése volt e programnak. Ha tet­szik, sokkal több annál. Amikor nyugtalanító hírek hullámoznak felénk a határa­inkon túl, kisebbségben élő magyarság sorsáról, akkor talán a legjobb bizonyíték egy ilyen találkozó és ennek alaphangjául szolgáló be­szédtéma: szellemi haza. Az anyaországi magyarságnál jobb életszínvonalú vendég­látók sem anyagi támogatást várnak, hanem szellemi kö­zösségvállalást! Szellemit, hangsúlyozottan! Amibe ér­tendő az anyanyelv használa­tának törvényesítése, a kulturális örökség ápolása, gyarapítása. Mindez azért is, hogy ebben a fékezhetet­lennek tetsző európai integ­rálódásban szín maradhasson a népek, nemzetek palettá­ján. Itt akár pont is kerülhetne a mondandó végére, ha nem lenne folytatása. Emlékhe­lyet avattak Marcelházán a kesziek. Hét tuja (hét törzs) veszi körül azt a kis dombot a vá­roska főterén, ahol a vörös­kövek halmaza mellett réz­táblácskákon áll az említett közösségek neve. Itt tettek fogadalmat a találkozón résztvevők, hogy minden erejükkel támogatják az ala­pítvány törekvéseit, céljait és a jövőben minden alka­lommal más-más község ad otthont e találkozónak. Ez egy harminc évre szóló ter­vezet. Ebből a regölyi pol­gármester kiragadott egy szeletet, és meghívta közsé­gébe Marcelháza polgármes­terét és az ottani általános iskola igazgatóját. E regölyi találkozó célja, hogy az utá­nunk következő nemzedékek vegyék át a stafétát, ismerjék lakhelyük múltját és barát­sággal, hogy ne mondjuk, testvéri szeretettel közeled­jenek egymáshoz, kulturális, szellemi javainkhoz, hogy semmilyen politikai szerző­dés szét ne választhassa az anyanyelvi közösséget válla­lókat. Legyenek a keszi találko­zókhoz hasonló megtartó szerveződések az élet min­den területén, amiben a béke kézfogásával közeledik az ember az emberhez! Decsi Kiss János Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél Magyarországi KFord márkakereskedők Mások előtt vezet www.ford.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents