Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-25-26 / 249. szám
4. oldal Megyei Körkép 1997. október 25., szombat — Tolna Es Környéke Rendőrőrs Üdülöfeltörési szezon Míg az üdülőterületeken nyáron elsősorban a nyaraló emberek, addig ősszel és télen főként a hétvégi házak a célpontjai a bűnözőknek. Fadd-Domborival kapcsolatban is elmondható, hogy beindult az üdülőfeltörési szezon. E hét elején jelentették be a tolnai rendőrőrsön, hogy Dombodban a Szegfű utcában törtek fel egy nyaralót. A tettesek) ablakbetörés módszerével hatolt(ak) be az épületbe, ahonnan azonban semmit nem vittek el. Ellenben a házban fellelhető anyagokkal, így például rizzsel, piros arannyal teleszórták a lakást. A helyszínre érkező rendőrök vették észre, hogy a szomszéd nyaralóba is betörtek, hasonló módszerrel, és ott is hasonlóképpen felforgatták, összerondították az épületet. Innen mindössze egy rossz férfi nadrágot vittek el. A tettesek indítéka egyelőre nem ismert. A nyomozók szerint az efféle tettekre az elkövetőknek is nehéz magyarázatot adniuk. Testvérvárosi foci torna? A Tolnai Városi Futball Club ’98 tavaszán nemzetközi labdarúgó tornát szeretne rendezni, fiatalok részére. A sportesemény egyrészt újabb versenyzési lehetőséget jelentene a tolnai ifjúság részére, másrészt a testvérvárosi sportkapcsolatok ápolására nyújtana alkalmat, hiszen a tornán Tolna két partner településének, a hollandiai Bodegraven és a németországi Stutensee csapatai vennének részt. Az elképzelések szerint a verseny vándorkupa jellegű lenne, azaz minden évben más városokban kerülne megrendezésre. A Tolnai VFC a város döntéshozó fórumaihoz fordult segítségért. Azt szeretnék, hogy az esemény kerüljön be a városi nagyrendezvények közé, és mint ilyen, - az erkölcsi mellett - kapjon jelentős anyagi támogatást is. Tájékoztató pénzügyi ellenőrzésről Flétfőn ül össze a tolnai pénzügyi bizottság, hogy megtárgyalja a város idei költségvetésének módosítását. Az ülés napirendjén szerepel egy tájékoztató az I. és a II. iskolában végzett átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzésről, valamint a jövő évi költségvetés tervezésének irányelveiről. Vendégház helyett gondozóházat! Tolnai felmérés idősekről A Tolnai Nyugdíjas Érdek- szövetség tagjai körében felmérést végez annak megismerése céljából, hogy a segítségre szoruló nyugdíjasok érdekében mely területen és milyen módon lehetne segíteni. A munka nyáron kezdő- dött, eddig 374 idó's korút kérdeztek meg. Közülük 139- en (38 %) élnek egyedül. Lehetőség esetén 176-an igényelnének anyagi támogatást, 144-en gyógyszertámogatást. Három főnek nincs lakása. 160 fő (43 %) igénybe venné a gondozóházat betegsége idején. (Folytatás az 1. oldalról.) A gondozóház tehát ideiglenes jellegű, de az adott időben folyamatos ellátást, illetve éjszakai benntartózkodást biztosítana. Az aláírók szerint egy ilyen jellegű intézmény létrehozása sürgősen megvalósítandó, és minden más feladattal szemben elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugdíjasok szerint a gondozóház működési költségeinek előteremtésére több forrásból is lehetne anyagi fedezetet biztosítani. Ismereteik szerint az állami költségvetés, az egészségpénztár is támogatja ezt a célt, a pályázatok, karitatív szervezetek segítségével a város képes lehet ezt a feladatot magára vállalni. A levélírók azt kérték a polgármestertől, hogy kérésüket soron kívül terjessze a képviselőtestület elé. -esKi, milyen tűz mellett melegszik? A tengelici falugáz program tavaly ősszel valósult meg. Az avatóünnepség során Nagy Ferencné polgármester egyebek mellett azt mondta: ő majd csak akkor lesz nyugodt, amikor a hálózatra csatlakozott polgárok (gáz)fűtési tapasztalataik alapján utólag nem bánják meg az új fűtési módra való áttérést. Lapunk néhány tengelici családnál és gazdasági egységnél érdeklődött arról, milyen tűz mellett melegszik. Kákonyiék Júliamajorból szénnel és fával fűtenek, tekintve, hogy oda nem ért el a gáz. Az esetleges csatlakozásukat az anyagi terhek szabnák meg - mivel már nyugdíjasok - de tudnak olyanokról, akik Júliában is rákötnének a hálózatra. Bedáéknak, a Kossuth utcából a gázcsonk a portán belül van, de a belső szerelést nem végeztették el, talán később, ha anyagilag jobban állnak. Felsőtengelicre sem jutott el a gázvezeték. Katzék ezt különösebben nem bánják, mivel a cserépkályha hívei. Igaz ugyan, hogy több munka van vele, de véleményük szerint olcsóbb, mint a gáz. Mülberték viszont nagyon elégedettek a gázfűtéssel. Igaz, elég sokba került nekik a gáz nyújtotta kényelem, mivel az 50 ezer Ft-os csatlakozási díj mellett - aminek egy részét mindenki visszakapta - közel 300 ezer Ft-ra rúgtak a belső munkálatok — a gáztűzhellyel együtt. Mivel nyugdíjasok, nagyon ügyelnek arra, hogy csak a szükséges helyen és időben üzemeljen a gázfűtés. Ennek fontosságára különösen az első havi gázszámla hívta fel a figyelmüket. Ettől függetlenül örülnek, nem bánták meg a csatlakozást, igaz, a cserépkályhát - tulajdonképpen megszokásból - továbbra is üzemeltetik. Zsédelyék nem kötöttek rá a gázhálózatra. Indoklásuk: szeretik a meleget. Több ismerősüktől hallották ugyanis, hogy a gázfűtés nem biztosít olyan hőt, mint a jól bevált, fa és széntüzelésű kályháik, amelyek ráadásul a pénztárcájukat sem terhelik meg olyan mértékben, mint a gázfűtés. Oberländer Györgyné, az ÁMK gazdasági vezetője pontos adatokkal még nem tudott szolgálni, de elmondta, hogy az iskolának nagyon jelentős, milliós nagyságrendű megtakarítást jelent a régebbi olajfűtésről a gázra történő átállás. Tapasztalataik szerint a gáz biztosította hőmérséklettel sincs gond. Magánemberként is volt véleménye a témáról, hiszen ők is csatlakoztak a falugáz programhoz. Bár elismerte, hogy „azért a cserépkályha is jó”, a gázfűtéssel nagyon elégedettek, különösen kényelmi szempontból. A Tenkop Rt. szárítója is gázzal működik immár. Az átállás mihtegy 10 millió Ft-ba került, ám az üzem vezetője, Gáncs István szerint 5 éven belül biztosan megtérül a beruházás. A korábbi gázolajos megoldáshoz képest a mostani lényegesen olcsóbb. Kedvezőek a tapasztalatok itt is, jó és biztonságos megoldásnak tartják a gázfűtést a Tenkop-nál. A község hasznára váljon a segítség A héten tartotta alakuló ülését a Szedresért Közalapítvány kuratóriuma. Az alapítvány sokféle célt szolgál. Támogatni kívánják a helyi kultúrát, részben a jó tanulmányi eredményt elérő szedresi diákok jutalmazásával. További cél az egészségügy, a közrend, közbiztonság, a tömegsport segítése, de felmerülhetnek egyéb támogatandónak ítélt célok is. A lényeg, hogy a községnek hasznára váljon a segítség. Szerdán ülésezett először az alapítvány kuratóriuma, Tóth István, nyugdíjas főkönyvelő elnökletével. Az ülésen titkárrá választották Katonáné Gárdái Anikó pedagógust. A kuratórium többi tagja: Bogdán József egyéni gazdálkodó, Bódai Ágnes orvosasszisztens, ifj. Vecsei József katona, valamint Varga Ferenc és Véner István képviselők az önkormányzat, mint alapító részéről. Az alapítvány bejegyzésének folyamatát hamarosan elindítják, remélik, az önkormányzat hamarosan átutalhatja a 200 ezer Ft alapító tőkét. Az összeg gyarapítására - mint azt Tóth István elmondta - a későbbiekben „kampányt” indítanak, a személyi jövedelemadó 1 %-ára apellálva. Három évtized a pedagóguspályán Faddi iskolából faddi iskolába Bencze Józsefné a múlt héten kapott — a szeptemberben Gárdonyi Géza nevét felvett — faddi óvoda és általános iskola igazgatójától jubileumi jutalmat, kollégáitól pedig cserepes virágot három évtizedes munkálkodásáért. Az alsótagozatosok fiatalos „Vali néni”-jét gyermekkora iskolai élményeiről is kérdeztük. — Abban az épületben tanultam a betűvetést - a nagy hírű Pékár Béla tanítványaként -, amelyben később felnőttként szolgálati lakást kaptam. A gondolat, hogy magam is gyerekekkel foglalkozzam, nyolcadikos koromban fogant meg bennem. A tolnai gimnáziumban érettségiztem, majd Szántó Mihály igazgató úr alkalmazásában egy évig óvónőként dolgoztam itt— Férjemmel jóval régebbről ismertük egymást, így már 69-ben összeházasodhattunk. Ő rengeteg segítséget nyújtott munkám zavartalan elvégzéséhez, társadalmi funkcióim ellátásához. Gyermekeink - Valéria és Balázs - már kirepültek a családi fészekből. Nagyon büszke vagyok Xéniára, hétéves kisunokámra. — A pedagógustársak bizalmát jelzi széles társadalmi kapcsolatrendszere. — Szívesen végzek közéleti tevékenységet, jelenleg a közalkalmazotti tanács, a szakszervezeti bizottság tagja vagyok, és igen nagy örömmel veszek részt a kultúrház néptánccsoportjának munkájában. Utóbbi alapító tagjának is számítok, ami azért is külön öröm, mert a táncot a Valika (középen) faddi táncosok között hon. Azután sikerült bekerülnöm a kaposvári tanítóképző főiskola nappali tagozatára. — Milyen volt az 1968-as pályakezdés? — A vártnál kevesebb problémát okozott. A szakmai gyakorlat során igen alaposan felkészülhettem az önálló munkára, és az idősebb kollégáktól is sok segítséget kaptam. A tanítás „trükkjeit” elég gyorsan elsajátítottam. Érdekes volt pályám kezdetén azok gyermekeivel foglalkoznom, akiknek szülei valamikori játszópajtásaim voltak. Hamar rájöttem, hogy a napi 4-5 órás foglalkozásoknál jóval több erőfeszítést kíván ez a pálya. — Ha jól számolom, egy-két tanítványából már válhatott pedagógus. — Bizony, több nevet is tudnék mondani, akikkel naponta találkozom a tanáriban. Érdekes, hogy egyikük elnézést kért a már hosszú ideje tartó te- geződés után, hogy nem tud leszokni a „nénizésről”. — A gyors beilleszkedés közben jutott idő családalapításra is. gyermekek nevelésében is felhasználhatom. — Nem vesz el túl sok energiát a sok pluszfeladat? — Nálunk a jó családi háttér nem üres szólam. Igyekszem munkám során kevés hibát ejteni. Mint bárki másnak, nekem is a munkahelyi gondok járnak a fejemben, a házimunkák végzése során is. Hasznos gondolatok születnek bennem például mosogatás közben. — Az eddigi életútnak van-e valami esszenciája? — Talán a sok kellemes élmény az, amit az elmúlt időszakból tovább viszek, mint olyan ember, aki munkában töltendő ideje háromnegyedén túljutott. Az az érzés, mely volt tanítványaimhoz köt, mint valami elszakíthatatlan, láthatatlan fonal. — Nem említette a minisztériumi dicséretet és az úttörőszövetség kitüntetését. — Soha nem szerettem az ünnepléseket. De a múlt heti gratulációk nagyon jól estek. Úgy látom azért kellenek ünnepnapok is az ember életében. Ódry Bogyiszlói Tarka-Barka Folytatás az iskolákban Kerekasztal beszélgetés a drogról A drogmegelőzésről tartottak kerekasztal beszélgetést a héten Tolnán. A Vöröskereszt helyi csoportja által szervezett rendezvény célja a kábítószer elleni helyi fellépés lehetőségeinek megvitatása volt. Szennyvízhálózat: kivitelező kerestetik A legutóbbi képviselőtestületi ülésen a község vezetői rendeletet alkottak a gyermeknevelési támogatás folyósításáról. A támogatás mértékét a törvény keretein belül állapították meg. Az ülésen a szennyvízberuházás kivitelezésére jelentkező cégek előminősítésére is sor került. A beruházás lebonyolításával megbízott társaság tizenkilenc jelentkező cég közül kilencet jelölt meg, mint akiktől az önkormányzatnak „érdemes” árajánlatot kérnie. Az ülésen a képviselők tovább szűkítették a kört, és úgy döntöttek, hogy négy társaságtól kémek árajánlatot a kivitelezésre, a közbeszerzési törvényben megszabott határ- , időig. Partner településeken koszorúztak A bogyiszlói polgármester, az alpolgármester és három képviselő utazott az elmúlt hétvégén Erdélybe, ahol két partnertelepülésen emlékmű avatási és koszorúzási ünnepségeken vettek részt. Csemátonban hármas emlékmű, az 1848-49- es forradalom és szabadság- harc, az I., valamint a II. világháború székely áldozatainak emlékművének avatásán a bogyiszlói küldöttség is koszorúzott. Az ünnepségen Sánta János képviselő szavalattal működött közre. Másnap a másik romániai testvértelepülésre, Csíkcsi- csóra látogattak a bogyiszlóiak, ahol megkoszorúzták a madéfalvi veszedelem me- mentóját, és találkoztak a település polgármesterével és katolikus plébánosával. Jövő kedden falugyűlés Október 28-án, kedden, 18 órától falugyűlést tartanak a bogyiszlói művelődési házban. A fórum legfontosabb témája a szennyvíz beruházás, az abban való esetleges lakossági részvétel. A gyűlésen szóba kerül, hogy ki legyen a bogyiszlói falugondnok, valamint helyi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések. Természetesen a fórumon a lakosságnak is lehetősége nyílik arra, hogy észrevételeket, panaszokat, javaslatokat tegyenek. Az asztalt öt szakember ülte körül: Rőfiné Borsi Éva főhadnagy a megyei rendőrkapitányságról, Szecsey Zsolt százados a szekszárdi kapitányságról, Hidvéginé Pap Márta, a város ifjúsági referense, dr. Mezei Lászlóné gyógyszerész, a beszélgetést pedig dr. Vecsey Albert, a Vöröskereszt helyi elnöke vezette. A tanácskozás első részében a gyógyszerész adott tájékoztatást a betegellátásban használt fájdalomcsillapító kábítószerekről, majd a rendőrség szakemberei a gyógyszerként nem használt, modem drogokról, és azok veszélyeiről — a közbiztonság szempontjából. A második részben a rendőrök a Szekszárd és környéki drogfogyasztók és -terjesztők felkutatásának tapasztalatairól beszéltek. A befejező részben a kábítószer megelőzés tennivalóiról folyt a szó. Az ifjúsági referens itt ismertette az ezzel kapcsolatos programtervezetet. A mintegy másfél órás kerékasztal beszélgetésre nem a legszerencsésebb időpontban került sor, tekintettel arra, hogy a pedagógusok jó része továbbképzésen vett részt, a diákoknak pedig tanítási szünet volt ezen a napon, így viszonylag kevesen jöttek el a rendezvényre. A megjelent pedagógusok belefolytak a beszélgetésbe, a gyerekeket viszont nem sikerült bevonni, ami azért sajnálatos, mert elsősorban éppen a serdülő korú fiatalságot érinti ez a probléma. A megbeszélés konklúziója az volt, hogy a drogmegelőzéssel kapcsolatban igazán hatékony módszerek jelenleg nem állnak rendelkezésre. A mostani kezdeményezés azonban nem sikkad el, a szakemberek az iskolákban szeretnék folytatni a felvilágosító, megelőző munkát.-ts-
