Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

1997. október 24., péntek Megyei Körkép 3. oldal Az átmeneti tároló üzembehelyezése után A TEIT levelét megírta A paksi atomerőmű közvet­len közelében fekvő települé­sek polgármestereiből álló Társadalmi Ellenőrző és In­formációs Társulás - a TEIT - rendkívüli, zárt ülést tar­tott kedden, Pakson. A három és fél órányira nyúlt tárgyalás fő témája az atom­erőmű területén a közelmúlt­ban üzembe helyezett kiégett fűtőelemek átmeneti tárolója volt. Mint ismeretes, a kiégett kazettákat eddig újrafeldolgo­zásra Oroszországba szállítot­ták vissza, ám az idén az orosz fél egyelőre nem fogadta az elemeket, így az atomerőmű megkezdte az átmeneti tároló feltöltését. A TEIT rendkívüli ülése ezt a helyzetet tárgyalta meg, különös tekintettel arra, hogy hamarosan lejár a PA Rt- vel kötött együttműködési szerződés hatálya. Az ülésről kiszivárgott információk sze­rint a polgármesterek hosszú vita során egyeztették a pénz- beni kompenzációval és az atomerőművel kötendő új megállapodással kapcsolatos álláspontjaikat és határozatu­kat írásba foglalva megküldik az atomerőmű vezetőinek. Megállapodásuk szerint, a levél tartalmát mindaddig nem hozzák nyilvánosságra, míg azt a címzett kézhez nem kapja. -rákosi­Aranygyűrű cégemblémával Megemlékezések megyeszerte Az ’56-os egység legyen a példa! A paksi atomerőmű legma­gasabb kitüntetését, a Céggyűrűt immár hatodik alkalommal - hagyományo­san nemzeti ünnepünk, ok­tóber 23. előestéjén - ünne­pélyes keretek között az idén is húsz dolgozó vehette át. Az idén is - mint eddig min­den alkalommal - a művelő­dési központban rendezték az ünnepséget, amelyre meghí­vót kaptak az eddigi kitünte­tettek, a város vezetői, az atomerőművel kapcsolatban álló cégek, intézmények kép­viselői - és a most díjazottak családtagjai. Dr. Gálos István, az Energetikai Szakképzési Intézet igazgatójának lírai hangvételű köszöntője után, sorban a színpadra lépett húsz Tegnap nemcsak az ’56-os forradalom és szabadság- harc hőseire emlékeztek At- talán, hanem egy „hétköz­napi” hősre, Melhárd Gyu­lára is, aki pap, tanár és tör­ténész volt. Az 1907-ben, ki­lencven évvel ezelőtt Attalán elhunyt plébános emlékét immár a római katolikus templom falára elhelyezett márványtábla is őrzi. Az ünnepségen számos érdek­lődő volt jelen, s Balás Béla somogyi megyés püspök is részt vett azon. Mielőtt Bog­nár Zoltán, Attala polgármes­tere leleplezte az egykori atta- lai plébános emléke előtt tisz­telgő márványtáblát, Bodó Imre helytörténész, Attala múltjának jó ismerője tartott rövid beszédet. atomerőműves dolgozó, hogy Szabó József vezérigazgatótól átvegye a Céggyűrűt, amelyre a vezetők, szakszervezetek, munkahelyi kollektívák, kol­légák tehetnek javaslatot. Az idén Adorján Ferenc, Brózs Józsefné, Cseh Ottó, Gál Já­nos, Handa Ferenc, Kácsor Józsefné, Kóti Balázs, Kurz Alfréd, Nagy Istvánné, Pus­kás Jenő, Rácz István, Seres Ottó, Steiner Endre, Szabadi Vilmos, Szili Béla, Uicz Vil­mos, Vámosi Albert, Varga Béla Vélin Anna és Waf­fenschmidt Jakab kapták meg az aranygyűrűt és a hozzá a virágcsokrot. Az estet operett gála, majd ezután dúsan terített asztalok melletti kötetlen beszélgeté­sek zárták. Ebben nem csak Melhárd Gyula életútjáról, tanári és papi tevékenységéről, hanem számos megjelent helytörté­neti, néprajzi munkájáról is szót ejtett. Mint elmondta, az egykori attalai plébános 1879-től 1882-ig a Régészeti Társulat évkönyveit szerkesz­tette, amelyekben több cikke is megjelent. E mellett főbb művei közé tartozik a Veszp­rémben 1906-ban - korai ha­lála előtt egy évvel - megje­lent Somogy vármegye a rendi országgyűlésen című munkája is. Ahogy Bodó Imre fogal- mazott:„Bízom benne, hogy az elkövetkező évek, évtize­dek hívő emberei a többi atta­lai hírnévre szert tett szülöt­tekről, plébánosokról is mél­tón megemlékeznek majd.” ni (Folytatás az L oldalról.) Bonyhád — 1956 nem lehet egyetlen politikai párté, mozgalomé sem! Kevés olyan pillanat volt a magyarság történetében, amikor a nemzet egy ember­ként állt ki a közös ügy érde­kében. Ilyen pillanat volt 1956 - mondotta ünnepi be­szédében Potápi Árpád, a bonyhádi gimnázium történe­lemtanára. A völgységi város ünnepségén felléptek a helyi zeneiskola tanárai, a Bony­hádi Színjátszó Kör tagjai és énekelt a városi vegyeskar. A művelődési központban tartott ünnepség után fáklyás felvonulás indult a város főte­rén lévő ’56-os emléktáblá­hoz. A koszorúzás után az emlékezők a katolikus teme­tőbe vonultak, ahol gyertyát gyújtottak a forradalom bonyhádi hőseinek sírjánál. Dombóvár Dombóváron évek óta külön ünnepel a „város” és az ellen­zéki pártok is tartanak meg­emlékezést az 1956-os forra­dalmat és szabadságharcot, annak történéseit felidézve. Idén ez a kettősség még in­kább érezhető volt, hiszen tegnap délelőtt tíz órakor egy­szerre kezdődött a két meg­emlékezés. A városi ünnepségen a dombóvári zeneiskola fúvósa­inak zenei felvezetője után szavalat hangzott el, majd Weich József, az önkormány­zat oktatási és kulturális bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ebben kie­melte: az októberi események résztvevői az 1945 után re­mélt, de meg nem valósult demokratikus rendszert, il­letve az akkori állami vezetők be nem tartott ígéreteit kérték számon, s 1956 októbere nem csak a belpolitikában, hanem a nemzetközi politika színte­rén is változásokat eredmé­nyezett. Ahogy mondta, a NATO meghívásban is részük van az akkori eseményeknek. A városi ünnepségen ez­után Tóth Attila polgármester leplezte le azt az emléktáblát, amit a volt községháza - az '56-os forradalmi bizottság székhelyének - falán, a Beze- rédj u. 14. szám alatti épület homlokzatán helyeztek el a Városszépítő Egyesület kez­deményezésére. Eközben az Arany János téri '48-as emlékműnél Szent- királyi Attila, az MDF dom­bóvári szervezetének veze­tője, és dr. Balipap Ferenc, a Dombóvári Polgárkor nevé­ben mondott beszédet, majd az MDF, a KDNP, a MIÉP, az FKgP, a FIDESZ- MPP helyi szervezeteinek képviselői és a Dombóvári Polgárkor helye­zett el koszorút az emlékmű­nél. - nagy ­Paks A Tehetséges Paksi Fiatalo­kért Alapítvány díjkiosztó ünnepségével kezdődött az ünnep napja az atomvárosban. A városháza nagytermében Herczeg József polgármester köszöntötte a tanulmányok, művészetek és sport területén kiváló teljesítményt nyújtó ifjú díjazottakat. A nemzeti ünnep méltó keretet adott a tavasszal a paksi iskolák ré­szére meghirdetett Himnusz és Szózat éneklési verseny fődíjának, 150 ezer forintnak az átadására. A nemes vetél­kedőt a város három ismert személyisége, a polgármester, dr. Wartig László ügyvéd és Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási főmérnöke kez­deményezte, a díjat is ők adományozták, döntésük ér­telmében az idén a tanévzárón és az évnyitón a Dunakömlődi Általános Iskola tanulóinak és pedagógusainak hangja zen­gett a legszebben, ahogy Herczeg József fogalmazta, „nemzeti imánk” éneklésekor. Kora délután a Városi Mú­zeum udvarán álló ’56-os em­lékműnél rótták le koszorúik­kal a kegyeletet a város veze­tői, a politikai pártok, társa­dalmi szervezetek, intézmé­nyek képviselői. A visszafo­gott, méltóságteljes, a meg­békélés jegyében zajló ün­nepség két temetőben - a Fehérvári útiban és a Virág utcaiban - a város forradalmi hőseinek síremlékeinél folyta­tódott, majd a katolikus Jézus szíve templom ünnepi szent­miséjével ért véget. -rg­Tamási Szűk körben emlékeztek a tamásiak az 1956-os forrada­lomra az ünnep előestéjén, október 22-én, este a város fő­terén. A megemlékezésen az intézmények és politikai szervezetek képviselőivel együtt mintegy ötvenen gyűl­tek össze a Kossuth téren, ahol Feliinger Károlyné pol­gármester mondott beszédet. A szónok hangsúlyozta: a szabadságharc az emberi szí­vekben nem halt meg soha, a hazához hű lelkekben a füg­getlenség és a szabadság esz­méje tovább élt, az emberi szellemben kitörölhetetlenül fennmaradt. így érhettük meg 1990-ben a rendszerváltást, majd a szovjet csapatok kivo­nulását, nemzeti szuverenitá­sunk helyreállítását. A megemlékezésen részt vett a hazánkban tartózkodó SFOR-erők négy katonája is, az SFOR Pécsen állomásozó Polgári Erők Tagozatának pa­rancsnoka, David Heckert őr­nagy vezetésével. Az ünnepség zárásaként koszorút helyeztek el a Kos­suth téren álló 1956-os em­lékoszlopnál az önkormány­zat, az iskolák, az SZDSZ, a KDNP, az MSZP, az FKgP, valamint az 56-osok Szövet­sége helyi szervezeteinek képviselői. (tf) Tolna Tolnán a hagyományokhoz híven, csendben, néhány an - főként néhány párt helyi kép­viselői - emlékeztek meg az ’56-os forradalomról és sza­badságharcról. Az októberi eseményeket a Sztárai gimná­zium diákjai - dr. Novothné Bán Erzsébet pedagógus ve­zetésével - idézték fel erede­tien, érdekesen, korabeli do­kumentumok alapján. Az ünnepi szónok ezúttal Steinbach Ferenc, a tolnai német kisebbségi önkor­mányzat elnöke volt. Beszé­dében az ünnep - főként a ba­rikádok mindkét oldalán el­esett áldozatok miatti - szo­morúságát emelte ki. Rámuta­tott, hogy meggyőződése sze­rint a magyar nép erőszakot elutasító, felelős magatartása az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a jövőben nem kell fegyvert fogni sem a de­mokrácia, a szabadság meg­védéséért, sem pedig a kiví­vásáért. Az ünnepség végén a ke­gyelet mécseseit gyújtották meg a jelenlévők. Bátaszék Az ötvenhatos eseményekre emlékeztek Bátaszéken is. Október 23-án, csütörtökön az ötvenhatosok tiszteletére adott fogadást Bognár Jenő polgármester a városházán. Az ünnepi szentmisére a kato­likus templomban került sor, ahol közreműködött a helyi katolikus kórus. A szentmisét követően a városháza előtt Fekete György akadémikus, országgyűlési képviselő ün­nepi beszédében emlékezett a történelmi eseményre. Ezt követően az ünneplők az em­lékparkban a kopjafánál elhe­lyezték az emlékezés virágait. (PO Kalendáriumot I kapnak ajándékba a Tolnai Népúj­ság azon előfize­tői, akik január hónapra is meg­rendelik lapun­kat. A kalendári­umot, amely a szokásos és hasznos infor­mációkon túl ér- I dekes olvasmá­nyokat is tartal­maz, december elején juttatjuk el hűséges olvasó­inkhoz. Hírek őszi pedagógiai szakmai napok Tizenhat helyszínen és még ennél is jóval több témakör­ben folytatódott szerdán az őszi pedagógiai szakmai napok Tolna megyei prog­ramja. A szaktárgyi, peda­gógiai, módszertani téma­körök mellett szó esett még a tankönyvekről, a vizsga- követelményekről, köztük a kétszintű érettségiről, a könyvtárhasználatról is. Az előadók tankönyvírók, el­méleti szakemberek és gya­korló pedagógusok voltak. Bemutatkoznak a foltvarrók Egyre népszerűbb Magyar- országon is a foltvarrás, amit művészi tökélyre is le­het fejleszteni, ugyanakkor a „folt hátán folt” térítők, takarók, párnák - minden­napi használati tárgyak is. Szekszárdon a Szent József Katolikus Általános Iskola aulájában szerdán délután bemutatkozott a Magyar Folt varró Céh Tolna Me­gyei „Mozaik” Csoportja. A kiállítást Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg. A munkák no­vember hatodikáig tekinthe­tők meg reggel nyolctól délután hat óráig, munkana­pokon. Két nap zárva a megyei könyvtár Az Illyés Gyula megyei könyvtár október 24-én és 25-én, pénteken és szomba­ton zárva tart.-rg­Emlék egy plébánosnak Renault Megane, négy napra Boldogan veszi át a gépkocsi kulcsait Kuminka Attila (a képen jobbról). fotó: bakó jenő Kétszeresen is szerencséje volt annak a paksi lakosnak, aki szerdán délután vehetett át egy Renault Megane típusú gépkocsit, hétvégi használatra. A szekszárdi Microcenter Kft., a Renault márkakereske­dője, családi hétvégét rende­zett nemrég. Az ott kitöltött részvételi szelvények közül sorsoltak ki egyet a szalon munkatársai. A szerencse te­hát Kuminka Attilának kedve­zett. A díj egy Megane sze­mélygépkocsi hét végi haszná­lata volt. Másodjára viszont azért szerencsés Kuminka Attila, mert a 23-i ünnepnek köszön­hetően két nap helyett négy napig élvezheti családjával a méltán dicsért francia márka egyik kiváló típusát. Attila na­gyon örült annak, hogy For­tuna kegyeibe vette. A csodá­latosan szép bordó színű autó­val kirándulást terveznek, ta­lán hosszabb távra is. Mint azt Klein Józseftől, a Microcenter Kft. munkatár­sától megtudtuk: az október 6-18-ig tartó Renault akció keretében vásárolt gépjármű­vek tulajdonosainak kisor­solnak háromszor egymillió forintot, valamint öt párizsi hétvégét. Az országos sorso­lás október 27-én lesz, Buda­pesten.-ge­A megyei honismereti pályázat eredményhirdetése A Tolna Megyei Levéltár, a megyei és a szekszárdi önkor­mányzat, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola és a Tolna Me­gyei Honismereti Egyesület, a hagyományoknak megfelelően az idén is meghirdette a honismereti pályázatot, amelynek ün­nepélyes eredményhirdetésére szerdán délután került sor a le­véltárban. Temesi Ágnesnek, a megyei közgyűlés alelnökének üdvözlő szavai után dr. Dobos Gyula, a levéltár igazgatója tekintett vissza a pályázat több évtizedes múltjára. A megyei tanács, a levéltár, és a Hazafias Népfront annak idején a mindmáig hi­ányzó, de hosszas kutatást igénylő megyetörténet létreho­zásának igényével kezdemé­nyezte a honismereti pályáza­tot. Tizenhét dolgozat érkezett be a pályázatra, amelyeket ne­ves lektorok értékeltek. A munkák közül négyet találtak díjazásra alkalmasnak, kilencet jelentős munkát mutató és egyes részleteiben újat adónak. Négy dolgozat még magán vi­seli a gyakorlatlanság jeleit, s további munkára ösztönöz, ál­lapította meg a kiírók képvise­lőiből álló zsűri a lektori jelen­tések alapján. Az első, 30 ezer forintos dí­jat, ami egyben a közlésre megvásárlást is jelenti, dr. Kéri Henrik kapta, A Mercy grófok szerződései Tolna megyei job­bágyaikkal című és Az úrbér­rendezés a hőgyészi uradalom­ban alcímű tanulmányáért. Má­sodik lett Tóthné Unghy Ilona A simontomyai katolikus elemi népiskola története a kezdetek­től az államosításig című dol­gozata. Két harmadik díjat ad­tak ki, egyiket dr. Csordás Jenő kapta A tuberkulózis jelentő­sége a századforduló éveiben című munkájáért, a másikat Blósz Gizella nyertek el, a dr. Novák Sándor életéről szóló tanulmányával. Ihárosi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents