Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-21 / 246. szám

2. oldal Világtükör 1997. október 21., kedd Victor Ciorbea katonai tiszteletadással fogadta a magyar vendéget FOTÓ: FEB/REUTER A közös érdekek szolgálatában Horn Gyula látogatása Bukarestben és Székelyfóldön Népes küldöttség élén Bukarestben tárgyal Horn Gyula mi­niszterelnök, aki Victor Ciorbea román kormányfő márciusi magyarországi látogatását viszonozza. Több évtizede a Ciorbea-kor- mány az első, amely végig akarja vinni a változásokat és a reformokat Romániában - hangsúlyozta a hivatalos prog­ram kezdetén Horn Gyula. A két miniszterelnök szűk körű találkozója után kezdődött meg a küldöttségek hivatalos tár­gyalása. A román kormányfő kijelen­tette, hogy a magyar miniszter- elnök bukaresti látogatása na­gyon fontos állomás a két or­szág kapcsolatainak folyama­tában, amely a történelem fo­lyamán most először szolgálja igazán a két nép közös érde­keit. Horn Gyula válaszában elmondta: szeretné, hogy az ilyen találkozók valóban gya­korlattá váljanak, mert nem­csak a tapasztalatainkat adhat­juk át, hanem a magyarok is sokat tanulhatnak Romániától. A plenáris tárgyalás után a két illetékes miniszter, Faza- kas Szabolcs és Birtalan Ákos aláírta a két ország turisztikai megállapodását, amely az ide­genforgalom kölcsönös ösz­tönzésére szolgáló intézkedé­seket tartalmaz, és elősegíti a romániai idegenforgalmi in­tézmények privatizálásában való magyar részvételt is. Horn Gyula délután Buka­restből Sepsiszentgyörgyre, Kovászna megye székhelyére utazott. A helikopter lépcsőjé­nél Orbán Árpád, Kovászna megye tanácsának elnöke és Gheorghe Tatu prefektus ma­gyar, illetve román nyelven köszöntötte Horn Gyulát és a kíséretében lévő hivatalos személyeket. A magyar kormányfő ta­nácskozott negyei prefektúra vezetőivel, majd a két nép nemzeti lobogóival feldíszített főtéren a vendégek fogadására egybesereglett több száz ember tapsától kísérve üdvözlő be­szédet mondott. Székelyföldi programjának végén Hóm Gyula a Székely Mikó Kollé­giumba is ellátogatott. A magyar napok eseményso­rozata, amely az utóbbi évek legnagyobb ilyen jellegű ren­dezvénye Oroszországban, hét­főn Szentpéterváron nyílt meg ünnepélyes keretek között. Dennis Ross amerikai diplo­mata vasárnap késő este meg­beszéléseket folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság vezetőjével. A közel-keleti tér­ségben közvetítő amerikai kö­vet előzőleg Benjamin Netan­jahuval tárgyalt. Montenegro reformpárti néze­teiről ismert miniszterelnöke, Milo Djukanovic bejelentette: megnyerte az elnökválasztást az eddigi államfővel, Momir Bulatoviccsal szemben. A megsérült Szpektr modul­ban hajtott végre belső űrsétát Anatolij Szolovjov és Pavel Vinogradov, a Mir űrállomás két orosz kozmonautája. Az öt és fél órás hibafeltáró és szere­lési művelet alatt a nemzetközi legénység amerikai tagja, Da­vid Wolf biztonsági okokból a Szojuz szállító űrhajóban tar­tózkodott. Magyar lelkészt vettek őri­zetbe Brüsszelben. A 70 éves protestáns Andreas Pandyt - akit a brüsszeli magyar konzu­látuson Pándy András néven, érvényes útlevéllel rendelkező magyar állampolgárként tarta­nak nyilván - azzal gyanúsít­ják, hogy a nyolcvanas években eltüntette két feleségét és nyolc gyermeke közül négyet. I. Bartolomaiosz konstanti­nápolyi ökumenikus ortodox pátriárka vasárnap kezdődött első egyesült államokbeli lelki­pásztori látogatásán az ameri­kai ortodoxia sokszínűségét di­csérte, és követendő példaként emlegette a vallásszabadság ér­vényesüléséért tett amerikai erőfeszítéseket. Ismeretlen tettesek hang­tompítóval ellátott pisztolyok­kal hétfőn Bejrútban rálőttek Abu Nidal palesztin terrorista­vezér két unokaöccsére. Az idősebb fivér a helyszínen meghalt, öccsét hat golyóval a fejében szállították kórházba. Egy dollárral olcsóbb lett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által ter­melt olaj hordónkénti ára. A hétféle olajból számított árko­sár most 19,36 dollár, míg ok­tóber első hetében még 20,30 dollár volt. Elhunyt Grigorij Puskin ok­tóber 17-én Moszkvában, 84 éves korában. Az egykori vö­röskatona Alekszandr Puskin, a nagy orosz költő dédunokája és utolsó egyenes ági leszárma­zottja volt. Kisebb botrány a varsói alsóházban: feszületet helyeztek el a falon A szejm a lengyel jövőről dönt Megtartotta alakuló ülését a lengyel parlament alsóháza. A új szejmben 201 képviselővel rendelkezik a szeptemberi vá­lasztásokon győzelmet szerzett keresztény-jobboldali Szoli­daritás Választási Akció (AWS). Elnökké a volt gdanski vaj­dát, a 39 éves Maciej Plazynskit választották meg. Aleksander Kwasniewski köz- társasági elnök a képviselők­höz intézett beszédében hang­súlyozta, hogy a szejm dönté­sei alapvetően meg fogják ha­tározni, hogy milyen Lengyel- ország lép át a XXI. századba. Az államfő szerint az új törvényhozás előtt sincs más út, mint a gazdasági növeke­dés fenntartása, az infláció csökkentése, a privatizáció és az ipari szerkezetváltás folyta­tása. Kwasniewski leszögezte, hogy az ország számára leg­fontosabb ügyekben kész messzemenően együttmű­ködni az alsóházzal. A szejm alakuló ülésének legnagyobb visszhangot ki­váltó eseménye kétségtelenül az volt, hogy a Szolidaritás Választási Akció tagjai az éj­szaka folyamán egy feszületet függesztettek ki. „Ez egy olyan szimbólum, amely ezer éven át kíséri Len­gyelországot, úgyhogy függet­lenül attól, hogy máshol mi a szokás, a lengyel parlament­ben jelen lesz a kereszt” - je­lentette ki Marian Krzak­lewski, a választási akció veze­tője. A Demokratikus Balol­dali Szövetség szóvivője azzal vádolta meg a Szolidaritást, hogy a mozgalom szándékos provokációval felérő diktá­tummal nyitotta meg a parla­ment munkáját. „Nagyon rossz jelnek tartjuk, hogy a vá­lasztásokon győzelmet szer­zett mozgalom így értelmezi a demokráciát” - mondta a szó­vivő Andrzej Urbanczyk. „Ha a kommunistákat za­varja a kereszt, akkor távozza­nak a szejmből” - jelentette ki válaszul Stefan Niesiolowski, az AWS képviselője. Az államfő szerint nincs akadálya, hogy a szejm meg­szavazza: kiakasztható a ke­reszt, vagy sem. A kísérletező kedvű francia fizikus megúszta lábficammal Kétszáz éves az ejtőernyő Szokatlan látvány tárult azok elé, akik 1797. október 22-én Párizsban az égre néztek. Egy 400 méter magasságban le­begő hőlégballonról levált valami, és leereszkedett a földre. André-Jacques Gamerin fran­cia fizikus a légáramtól lefé­kezett, ponyvára erősített köte­leken csüngött, és lelkesen ló- bálta a nemzeti zászlót. Ez volt a történelem első sikeres ejtőernyős ugrása. Bár korábban is folytak kí­sérletek Leonardo da Vinci elmélete - „a zuhanást gátló mechanizmusok” - alapján, csak a kétszáz évvel ezelőtti ugrás tekinthető igazoltnak. A nagy nap emlékére több mint hat tucatnyi ejtőernyős ugrik ki Párizsban szerdán 4500 mé­terről egy katonai szállítógép gyomrából. Annak idején Gamerint hő­légballon emelte a levegőbe; a 28 éves férfi elvágta az őt rög­zítő kötelet, s miközben a lég­hajó egyedül folytatta útját, ő földet ért. Kificamította ugyan a lábát, de ez semmiségnek számított ahhoz képest, amitől a nézők tartottak. A fizikus már 14 évesen kí­sérletezett ugrásokkal, majd a 200 évvel ezelőtti sikeres próba után mutatványok egész sora következett Londonban, Frankfurtban és Szentpétervá- rott. Két évvel később felesé­gével együtt ejtette ámulatba honfitársait. Az ejtőernyőzés úttörőjét a földön érte utol a balszerencse: 1823-ban rázu­hant egy fagerenda, és halálo­san megsebezte. Gamerin követői jó ideig semmit sem változtattak a ve­szélyes találmányon: sokan az életükkel, vagy kéz- és lábtö­réssel fizettek bátorságukért. Csak évtizedekkel később tö­kéletesítették annyira az ejtő­ernyőket, hogy sportolásra is alkalmazni lehessen. Francia- országban tavaly például mintegy félmillió ugrást haj­tottak végre. (toronyi) Ha igaz, régészeti szenzáció Kerék segítségével épültek a piramisok ? Az egyiptomi piramisok egyik legnagyobb - mondhatnánk: alapvető - rejtélyére, az építésük módjára akar egy brit mérnök fényt deríteni. Meggyőződése: a hatalmas, faragott kőtömböket, kváderokat fából készült keretekre rakták, és egyszerűen fölgurították a piramis lejtőjén. Dick Parry, a Cambridge-i Egyetem talaj- és földmunka­szakértője a minap egy elő­adásán kifejtette: idejét múlta az eddigi elmélet, amely sze­rint a négy és fél ezer eszten­dős gizehi nagy piramis 2,3 millió, átlagosan egyenként két és fél tonnás kőtömbjét fa csúszópályán húzták volna a magasba. Az ily módon végzett munka ugyanis, amely egy- egy piramis esetében legalább húsz évig is eltartott, sokkalta több munkaerőt kívánt, mint amennyit a fa felhajtó, a rámpa elbírt volna. Dick Parry teóriája szerint az Egyiptomban feltalált fa­szerkezet magyarázatot adhat a piramisépítés módjára, kö­rülményeire. Ez a konstrukció az egyik oldalán a hintaszék­hez hasonló ívelésű csúszó­talp, a másikon viszont sima, egyenes volt. Minden bizony­nyal négy ilyen, kerékre szer­kesztett keretet használtak egy-egy kőtömb továbbításá­hoz. A terhet, egyszerre akár több kőtömböt is, a meredek rámpán, feljárón álló 16-20 férfi viszonylag könnyen, kö­telekkel húzta fölfelé. Ha csúszdán kellett volna följut­tatni az átlagosan negyed va­gon nagyságú kőtömböket, legalább 60-80 ember ereje kellett volna hozzá, és az épít­kezéssel sem végeztek volna az eddig feltételezett húsz esz­tendő alatt. A cambridge-i egyetemi szakember Tokióban próbálta ki az elméletét, amikor bemu­tatta a gyakorlatban. Techni­kájával három férfi egy perc alatt húzta föl a kőtömböt a pi­ramis szögének megfelelően, 15 méter magasba. FEB Hírháttér Romaválság Doverben „Dover megtelt. ” Ha nem is akasztottak ki ilyen szövegű'táblát a forgalmas brit kikötő bejáratánál, a helyi hatóságok valóban úgy érzik, hogy városuk segélyezési és más lehetőségei kimerültek a menedékkérő cseh és szlovák cigányok beözönlését követően. A hét végén ugyan csak néhány száz roma család érkezett Nagy- Britanniába, de a német és francia rendőrség jelzései alapján tartanak attól, hogy az „előőrsöket" hamarosan több ezer - ki­utasítással és kitoloncolással szembenézni kénytelen - új jöve­vény követheti. A frissen támadt miniválság persze nem előzmény nélküli: né­hány hónapja a kanadai kormányt késztette a vízumkötelezettség visszaállítására Prágával szemben az észak-amerikai országba érkező cseh romahullám. A fő dilemma az a hatóságok számára, miként különböztessék meg a gazdasági menekülteket azoktól, akik esetleg joggal hivatkoznak faji üldöztetésre hazájukban. Az érintett cigány családok pedig abban bíznak, hogy amíg e vizsgá­latok folynak, illetve amíg a fellebbezések lehetővé teszik, addig maradhatnak, s számíthatnak a - helyi szinten alamizsnának számító, ám otthoni jövedelmükhöz képest bőkezű - támogatásra. Sok esélyük őszintén szólva nincs. Mára a hajdan liberális be­vándorlási politikát folytató, hagyományos befogadó országok sem várják tárt karral a távolról érkezőket - még kevésbé a szak- képzettség és nyelvtudás terén hátrányban levő romákat. Am a doveri krízis vitán felül figyelmeztető jel: Közép- és Kelet-Euró- pában a cigány lakosság helyzete távolról sem megnyugtató, az életszínvonal-beli különbségek és a társadalmi előítéletek bármi­kor újabb ezreket késztethetnek távozásra. Szondy Gábor Csernobil kései hatásai A madaraknál az utódok is sérültek Tizenegy esztendővel a világ legnagyobb nukleáris ka­tasztrófája után még mindig nem lehet egyértelműen meg­állapítani Csernobil hosszú távú következményeit. A baleset során sugárfertőzést szenvedett embereknél egyér­telműen ki lehetett mutatni bi­zonyos genetikai torzulásokat, ám ezeket nem szükségképpen öröklik a gyerekek. E tekintetben igazi - és szo­morú - szenzációnak számít svéd és francia kutatók bejelen­tése: a nukleárisan szennyezett övezet állatvilágában tapasztalt jelenségek szerint nincs sok okunk az optimizmusra. A kör­nyék füstifecske-kolóniáinál az utódgenerációkban a normális­nál kétszer-tízszer gyakrabban jelentkezik albinizmus. A pig­menthiány miatt fehér foltos utódok fizikailag is gyengéb­bek társaiknál, sokkal kisebb az esélyük arra, hogy elérjék az ivarérett kort. Egy svéd szakértő szerint az albínó fecskék minden kétséget kizáróan bizonyítják a hosszú távú károsodást. „Semmi okunk azt feltételezni, hogy csupán a madarak reagálnak ilyen érzé­kenyen” - tette hozzá sokat- mondóan Csernobil örökségé­nek kutatója. FEB Százesztendős különlegesség. 390 fontért vették meg az angliai Swindonban a Galileo Galilei 1615-ben pa­pírra vetett gondolatait tartalmazó, Padovában nyomtatott minikönyvet. Képünkön az új tulajdonos, Cristina di Lorena olvasás közben. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents