Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. október 20., hétfő Minőségi hét - két helyszínen Az Európai Minőségi Hetet az „Európai minőség a társadalom szolgálatában” jelszavával hirdette meg az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ). A szlogen azt a filozófiát juttatja kifejezésre, hogy a minőség nem tekinthető csak az egyik kiemelkedően fontos eszköznek a globális versenyben, hanem elő kell segíteni az élet­minőség javítását is. Sajátos magyarországi helyzet, hogy két mi­nőségüggyel foglalkozó szervezet azonos időben két különböző helyszínen tart rendezvénysorozatot. „Európai Minőségi Hét Magyarországon, 1997” címmel rendezvénysorozatra hív a MTESZ Székházba (Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.) az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ) MNB). A november 10-14. közötti Nemzetközi Minőségügyi Konferencia szlogenje: „TQM, a XXI. század vezetési filozófiája). Jubileumi szekcióülést tartanak az EOQ MNB alapításának 25. évfordulója alkalmából, valamint az 1996. és 1997. évi Nemzeti Minőségi Díj nyertes vállalatokat kö­szöntik. Neves meghívott külföldi és magyar vezető szakemberek tartják meg az előadásaikat. „HACCP-GMP-ISO 9000-ISO 14000- TQM az élelmiszeriparban” címmel Nemzetközi Elelmiszerminő- ségügyi konferencia kapcsolódik a főrendezvényhez. A Minőségü­gyi Tanácsadók, tanúsítók és tanúsítottak, valamint minőségügyi társadalmi szervezetek közép európai regionális találkozóját jó szívvel ajánlom a Mérnöki Kamara tagok figyelmébe. Meghívott külföldi szakértők, Dr.H.J. Harrington, G.A. Pall, Ch.A. Aubrey, Dr.S.A. Marosh és G. Rosenzweig egész - illetve félnapos szemi­náriumokat tartanak. Könyvtári, Egészségügyi, Informatikai, és Környezetvédelmi Szakmai Nap mellett az Ipari Minőségklub Mi­nőségtechnikák címmel tart fél napos szakmai rendezvényt. Bővebb információk az MNB Titkárságon kaphatók. (Tel.: (1) 156 5082, fax: (1)274 1005) VI. Magyar Minőségi Hét Nemzetközi Konferencia A ül. „Magyar Minőség Háza” és a VI. Országos Minőségügyi Kiállításra hív, a Magyar Honvédség Művelődési Házába, (Bu­dapest XIV., Stefánia u. 34.) a Magyar Minőség Társaság (MMT). A november 10-14 közötti konferencia súlypontjába az MMT az üzleti kiválóságot megvalósító módszereket és esz­közök bemutatását állítja, hogy ezzel is szolgálja a gazdálkodó­kat, a Nemzeti Minőségi Díjban megfogalmazott célok elérésé­ben. A plenáris ülés arról szándékozik ismereteket nyújtani a hallgatóknak, hogy milyen irányban halad a minőségügy. A szekcióülések témakörei: Informatika a minőség szolgálatában. Üzleti kiválóság, módszerek és eszközök. Minőségügy a szol­gáltató ágazatokban. ISO 9000, megfelelőség, tanúsítás. Három önálló szatellit programot szerveznek: November 11.: Euro- harmonizáció az építésügyben. November 13. A minőségügy oktatása. November 14.: Környezetirányítás és minőségtanúsí­tás. A „Minőségügyi Oktatása” előadássorozat meghallgatása, valamint a kiállítások megtekintése térítésmentes. Bővebb in­formáció a MMT Titkárságán kapható. (Budapest Ülői út 25. tel.: (1) 218 30011 fax: (1) 218 0267) Sipos László Csötönyi László vehette át az első díjat Baka István megyei szavalóverseny A Tolna Megyei Közművelő­dési Iroda a hét végén rendezte meg Szekszárdon hagyomány­teremtő szándékkal a Baka Ist­ván szavalóversenyt. A megyei versenyre, melynek alsó korha­tára 14 év volt, zömében közép- iskolások jelentkeztek. A várt­nál jóval magasabb létszámban, negyvennyolcán vettek részt a versengésben. A Szent József Katolikus Ál­talános Iskola aulájában a mú­zeumból áthozott anyagból Lo­vas Csilla állított össze kiállí­tást Baka István emlékére. A kiállítást és a szavalóversenyt dr. Horváth Béla, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fői­gazgatója nyitotta meg. A Baka István halálának év­fordulója tiszteletére rendezett szavalóversenyen a negy­vennnyolcból tizenhármán ju­tottak a második fordulóba, így: Lönhárd Ágnes (Gyönk), Kálóczi Andrea (Szekszárd), Blumenschein Tímea (Szek­szárd), Pataki Sára (Szekszárd), Dunai Éva (Dunaföldvár), Far­kas Erzsébet (Bonyhád), Varga Viktória (Kölesd), Varga Adri­enn (Pincehely), Csömör Ildikó (Dunaföldvár), Csötönyi László (Decs), Hopp Andrea (Szekszárd), Varga Levente (Szekszárd) és Gallay Zsu­zsanna (Szekszárd). A zsűri három tagból állt, Máté Lajos rendező volt a zsűri elnöke, Tóth Zsuzsanna elő­adóművész a Magyar Művelő­dési Intézet munkatársa és Or­bán György versmondó voltak a segítői. Az eredményhirdetéskor kö­zel harminc jutalmat osztottak ki a megyei könyvtár és a köz- művelődési iroda jóvoltából. Valamennyi versenyző meg­kapta a Baky Péter által készí­tett grafikát. A zsűri egy első díjat és három különdíjat adott át. Az első díjat, az értékes könyvutalványt a decsi Csötö­nyi László vette át Zentai And­rástól, a Tolna Megyei Önkor­mányzat Művelődési Bizottsá­gának elnökétől. Különdíjas lett a gyönki Lönhárd Ágnes, a szekszárdi Kálóczi Andrea és az ugyancsak szekszárdi Gallay Zsuzsanna. Az országos vers- és próza­mondó versenyeken, országos rendezvényeken jövőre a má­sodik fordulóba bekerült tizen­három versenyző képviseli majd Tolna megyét, -péterí­Csőszök söréttel és könnygázzal Ha a törvényhozók is úgy akarják, hamarosan alaposan meg­nehezül a dinnye- és marhatolvajok dolga. A jövőben ugyanis mezei őrök vigyázzák majd a települések határait, a termőföl­deket, az állatokat vagy éppen az erdőket. A földművelésügyi és belügyi tárca által beterjesztett, a kor­mány által jóváhagyott fegyve­res biztonsági őrségről és mezei őrszolgálatról szóló törvényja­vaslat lehetőséget teremt majd az önkormányzatok számára, hogy közigazgatási területükön „profi” védelmi szervet, mező­őri szolgálatot hozzanak létre. A jogszabály elfogadását követően arra is mód nyílik majd, hogy a legalább 100 hek­tár termőfölddel rendelkező tu­lajdonos, vagy tulajdonosok magán mezei őrszolgálatot ál­lítsanak fel. A csőszök foglal­koztatása nem lesz kötelező, a jogszabályalkotók az önkor­mányzatokra és a földtulajdo­nosokra bízzák annak eldönté­sét, hogy termőföldjeik és egyéb javaik védelmére létre­hoznak-e vagy sem felfegyver­zett mezőőrséget. A tervezet azt is kimondja, hogy az önkormányzatok által felállított mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeinek 50 szá­zalékát a központi költségvetés vállalja magára. A költségek másik felét - a vagyonvédelem fejében - azoknak a földhasz­nálóknak, illetve tulajdonosok­nak kellene állniuk, akiknek a termőföldje az adott települé­sen az őrség védelme alatt van. Az önkormányzatival ellen­tétben a magán mezőőri szolgá­lat megalakítási és működési költségeit teljes egészében a földtulajdonosoknak kell majd viselniük. Ahhoz, hogy a csőszök a te­lepülés határán belül rájuk bí­zott vagyont - szántót, erdőt, legelőt, jószágot - meg tudják védeni, megfelelő kényszerítő eszközökre, például sörétes va­dászlőfegyverre, könnygázszó­rópalackra is szükségük lesz. A törvénytervezet ezeknek az ön­védelmi eszközöknek a viselé­sére is feljogosítaná a mező­őröket. Újvári Gizella Október 23-án • • Ünnepi program Szekszárdon Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vala­mint a Magyar Köztársa­ság kikiáltásának évfor­dulójára szervezett októ­ber 23-i szekszárdi ün­nepség 13.00 órakor kezdődik a városháza konferencia termében, ahol a résztvevők az '56- os forradalom és szabad­ságharc szekszárdi vete­ránjaival találkozhatnak. À Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szerve­zete és Szekszárd Me­gyei Jogú Város Önkor­mányzata 13.30 órakor helyez el koszorút a pol­gármesteri hivatal bejá­rata melletti emléktáb­lán. Ezt követi 14.00 óra­kor az ökumenikus isten- tisztelet a belvárosi ró­mai katolikus templom­ban. A megemlékezők és a cserkészek 14.40 órakor gyújtanak gyertyát az '56-os emlékműnél. A Magyar Honvédség katonái 14.50 órakor vonulnak fel történelmi zászlóikkal az emlék­műhöz, majd 15 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés a 41 éve történt eseményekről. A koszorúzás után 16 órától gyertyagyújtás és harangszó zárja az ün­nepséget. ___________________________ A MOL-töltőállomósokon ezentúl az eddiginél is nagyobb áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat! A kijelölt töltőállomásainkon megtalálható katalógusból Ön előleg befizetésével nagy kiszerelésű kenőanyagokat (motorolajokat, hajtóműolajokat, ipari olajokat, kenőzsírokat, fémmegmunkálási segédanyagokat), kerti kisgépeket vagy akár gépkocsi-utánfutókat is megrendelhet’. Amikor pedig a megadott időpontban átveszi a megrendelt termékeket, biztosan egyet fog érteni velünk: a MOL-töltőállomásokon mindig kényelmes a vásárlás! Kereskedelmi osztályunk várja további gyártók, forgalmazók jelentkezését, akik szeretnék, hogy termékeik a Katalógusban szerepeljenek. Fax: (1 ) 464-4852 Szekszárd, a végtelen történet Egy magyar privatizáció A történet 1994 közepén kezdődik, amikor az akkori ÁVÜ képviselői különböző szekszárdi üzletemberekkel jöttek össze, hogy a „megmentsék” a Szekszárdi Hús­ipari Vállalatot”. Az ÁVÜ éppen akkoriban vállalta ma­gára a Szekszárdi Húsipari Vállalat 1,7 milliárd forintot kivető teljes adósságát, így az üzemet adósságmentessé tette. Ugyanakkor üzemeltető után kezdtek nézni, aki azután az üzemet meg is vásá­rolta volna. A szekszárdi céggel nagyon jól haladtak a tárgyalások, létrejött az ÁVÜ-vel egy szindikátusi szerződés is, amelyet - Kolessár űr (jelenleg ÁPV), szerint - 1995 márciusában az Igazgató­ság is elfogadott, sőt az ÁVÜ még 200 millió forintos, kamatos kezességet is vál­lalt érte. 1994 júniusában az üzem gyakorlatilag adósságmentes volt, az ÁVÜ még arra is megadta az engedélyt, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. a szindikátusi szerződés kere­tében 500 millió Ft-os hitelt vegyen fel, az OTP Banktól, más invesztorokkal együtt további 878 millió Ft-ot kapjon, valamint, hogy a szállítók a követeléseiket tőkésít­hessék. A Szekszárdi Húsipari Rt. és an­nak akkori igazgatósága, valamint fel­ügyelő bizottsága összesen tehát 1,378 milliárd „friss pénzt” kapott. 1995 májusára azonban az egésznek nyoma veszett - a SzHRT nem rendelke­zett pénzeszközökkel, azaz a fenti 1,378 milliárd forintot sikerült 6 hónapon belül elfogyasztani - senki sem tudja, mire köl­tötték. Azt, hogy kitől és mire, csupán az érin­tettek tudják. 1995 decemberében az ÁPV-nek ismét be kellett ugrania 150 mil­lió Ft-tal, hogy ki tudják fizetni a dolgo­zók munkabérét. Az adósság elérte a jól ismert 4,2 milliárd Ft-os összeget. Ezek után az ÁPV mindenképpen meg akart szabadulni az üzemtől, abban a remény­ben, hogy az új tulajdonos az OTP, az APEH és a Társadalombiztosítás által már beindított felszámolást lenbonyolítja majd. A magyar vagyonügynökség már nem akarta ezzel bepiszkolnia a kezét. Mellékesen megjegyzendő, hogy nyílt ti­tok volt, hogy hol és hogyan lehet számla nélkül egész teherautó- rakományra való hús - és kolbászterméket beszerezni. A cégünk és az ÁPV képviselője között 1995. végén illetve 1996. elején folytatott előzetes megbeszélés szerint az üzemet csak abban az esetben akarták eladni, kül­földi vállalatnak, ha az üzem ezt megelő­zően, magyar kezeken megy keresztül. Ez a helyzet azonban 1996 közepére megvál­tozott. 1996 júniusában azután végre elintéző­dött a privatizáció, jött az új invesztor és azonnal megkezdődtek a problémák a szakszervezettel. A béremelések is csak ürügyként szol­gáltak, minél jobban működött z üzem ok­tóberben és novemberben, annál nagyobb volt a konkurencia-irigység. A többi üzemnek, sőt a szakszervezeteknek sem volt szüksége egy jól működő Szekszárdi Húsipari Rt-re. A magyar piac 100 %-ig felosztásra került, mégpedig már a szek­szárdi akció előtt. Emellett egyik szanálási koncepciót sem sikerült igazán elfogadtatni a fő fő hi­telezőkkel (OTP, APEH, Társadalombiz­tosítás stb.). Éppen ezek voltak azok, akik a bíróságokon benyújtott felszámolási ké­relmeket aktivizálták, hogy az üzem meg­szüntetését kész tényként fogadtassák el. Ezektől az emberektől a munkahelyek leépítésének problémája valamint a szoci­ális kérdések megoldása olyan távol áll, mint Makó Jeruzsálemtől. Más magyar bankok is egyre-másra ürügyül hozták fel a szakszervezeti prob­lematikát. Valamennyi invesztor számára ugyanis érdekes, ha a szakszervezeti titkár kijelenti, hogy maga, valamint a szakszer­vezet minden magyar üzemet ellenőrizni tud, és 24 órán belül megkaphatja az ösz- szes gazdasági mutatót az üzemekről. Ez a kijelentés három esküt pótló nyilatkozattal bizonyítható. Az egész ügy kárvallottjai kétségtelenül a munkavállalók, dubiózus magyar pénz- csinálók, arra a célra használtak ki, hogy egy üzemet privatizálhassanak. Ehhez jön még, hogy az új tulajdonos legalább 500 millió Ft saját tőkét helyezett a cégbe ab­ban a reményben, hogy normális állapotot találjon vagy teremtsen. Az export szerződések meg voltak kötve, az ügyfelek elfogadták az SzHRT minőségét, csakhogy a háttérben olyan emberek szőtték a szálakat, akik 1. nem akarták, a jól működő üzemet, 2. talán a privatizáció során nem kaptak vesztegetőpénzt, vagy véleményük szerint túl keveset, 3. ugyanakkor a magyaror­szági kapacitás összességében túl nagy volt és most is az. Csakhogy ilyen esetben a piaci verseny a meghatározó, nem pedig a háttérből mozgató árnyékok. Cégünk nem csupán pénzt és gépeket invesztált, hanem már mielőtt megkezdtük az üzletet Szekszárdon konkrét üzleteket (nem csak elméletben) kötöttünk, amelyeket bevit­tünk és megvalósítottunk az üzembe. Amikor 1996. VI. 26-án elkezdtük a te­vékenységet, akkor a meglévő termelési kapacitás alig volt kihasználva:- napi sertés-vágási kapacitás 1.200 da­rab akkori kihasználtság: kb 20% túlnyo­mórészt bérvágás, tehát nem saját vágás!)- napi szarvasmarha-vágási kapacitás: 150 darab, akkori kihasználtság: kb. 20-30 % (szintén túlnyomórészt bérvá­gás)- kolbászgyártás heti kapacitás: kb. 250 tonna, akkori ki­használtság: legfeljebb kb. 12 %.- konzervgyártás: heti kapacitás: kb. 140 tonna akkori kihasználtság: említésre sem méltó. Már az első 2 hónapban sikerült a konzervgyártás teljes kapacitását kihasz­nálni, részben 2 és 3 műszakban dolgoztak az emberek. A termelés 95%-át Nyugat- Európába exportáltuk. A kolbászgyártás, valamint az egyéb termékek (sonka, valamint füstölt hús­áruk) előállítása is jelentősen nőtt, hogy már szeptember végén nagyobb értékesí­tési akciókat tudtunk szervezni. Régi ügy­feleink mellett számos újat szereztünk. Azk a régi ügyfelek pedig, akik a hajdani Szekszárdi Húsipari Vállalattal - érthető okokból - nem kívántak együttműködni, örömmel jöttek vissza. Nem csupán új külföldi ügyfeleket szereztünk, hanem ko­rábbi piacokat is visszahódítottunk. Még az Egyesült Államokból is kaptunk meg­rendeléseket mégpedig nemcsak hagyo­mányos termékekre - hanem olyan új ter­mékeket is gyártani kezdtünk, amelyeket az USA-piacaira rendeltek meg. Budapest, 1997. okt. 20. Metraco International Rt. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents