Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18-19 / 244. szám

Rendhagyó szülői értekezlettel NAT-nap Szekszárdon és Pakson Regionális NAT-napot ren­deznek a jövő héten me­gyénk két oktatási intézmé­nyében, mégpedig a szek­szárdi II. számú Általános Iskolában és a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban. Október 21-én, kedden, a II. számú Általános Iskolában 9 órakor indul a program, a tan­könyvkiállítás megnyitójával. Ezt plenáris ülés követi, amit Kocsis Imre Antal polgármes­ter nyit meg. A Nemzeti Alap­tantervről (NAT) Gál Ferenc, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) osz­tályvezetője tart előadást. Az alaptanterv helyi kérdéseiről Palotás Zoltán, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatója, Kurdi László, a II. számú is­kola igazgatóhelyettese és Csáki Béla Szekszárd alpol­gármestere beszél. A szakmai programok mellett Internet bemutató is lesz a miniszté­rium szakembereinek segítsé­gével. Mint azt Matókné Mi- sóczki Mária igazgatónő el­mondta, nagyon várják az ér- i deklődőket a 17 órakor kez­dődő rendhagyó szülői érte­kezletre, amin Gál Ferenc is részt vesz. Itt mindenki felte­heti kérdéseit a NAT-tal kap­csolatban, tisztázódhatnak az : esetleges félreértések. A téma elsősorban a leendő elsősök és hetedikesek szüleinek idő­szerű, de mindenki mást is érint, hiszen a más évfolya­mokra járó gyerekek is „beke­rülnek” majd a rendszerbe. Október 22-én, szerdán, a paksi Vak Bottyán Gimnázi­umban szintén tankönyvbe­mutatóval indul a regionális rendezvény. A 9 óra 45 perc­kor kezdődő plenáris ülést Herczeg József polgármester nyitja meg, ezt követi Gál Fe­renc és Palotás Zoltán elő­adása. A tervek szerint 11 órakor kezdődik „Az érettségi új rendje” című előadás, amit Juhász József, az MKM főta­nácsosa tart. A délutáni prog­ramok sorából a Matáv paksi centruma segítségével meg­rendezett Internet-bemutatót és a diákfórumot említjük, s ebben az intézményben is vár­ják az érdeklődőket a 16 óra 30 perckor kezdődő rendha­gyó szülői értekezletre. Dr. Rosner Gyuláné igazgatónő elmondta, iskolájuk, csakúgy, mint a szekszárdi II. számú iskola, részt vett a Soros Ala­pítvány által szervezett önfej­lesztő iskolák elnevezésű tré­ningen. Többek között ennek is köszönhető, hogy pedagó­giai programjuk a három éve az iskolában zajló átalakulás során bevált elemek és a NAT szabta határokon belüli egyéni elképzelések segítsé­gével arra törekszik, hogy egyre nagyobb teret adjon a jó értelemben vett tantárgyi spe- cializációnak. Egyre több tan­tárgyból, egyre több területen a választás lehetőségét sze­retnék megadni a tanulóknak, mert a tapasztalatok szerint azt tudja megtanulni a diák legjobban amit szeret, venter Változnak az idők... Bácsalmáson fényképezte bakó jenó Nincsenek kincsek a kincstárban Interjú dr. Kádár Andrásné megyei igazgatóval FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Alapításának kétéves évfordu­lójához közeledik a Magyar Ál­lamkincstár. A pénzügyminisz­ter 1995. november 1-i hatály­sai alapította meg a Magyar Államkincstárat, melynek szer­vezeti és jogi alapjait az Állam­háztartásról szóló törvény te­remtette meg. A kincstár Tolna megyei fiókja 1997. január 1- től működik Szekszárdon, a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságának helyén. A megyei fiók igazgatója dr. Kádár Andrásné üzemgazdász, okleveles könyvvizsgáló, adó­szakértő. — Mi a feladatuk, milyen cél érdekében hozta létre a Pénz­ügyminisztérium az Államkincs­tárat és annak megyei fiókjait? — A kincstárat alapvetően azért hozták létre, hogy meg tudják valósítani a közpénzek kezelésének és felhasználásá­nak egységes, áttekinthetőbb és olcsóbb rendszerét, hogy a kö­telezettség-vállalások az elő­irányzatoktól ne szakadjanak el, azokat összhangban teljesít­sék. A tervezéshez és a végre­hajtáshoz a döntéshozók min­den szinten pontosabb, napra­kész a döntési szintnek megfe­lelő részletezettségű informáci­ókkal rendelkezzenek a költ­ségvetési folyamatokról, a pénzforgalom, ezzel az állam- háztartás külső finanszírozási szükséglete csökkenjen. Mind­ezt úgy kell megvalósítani, hogy a költségvetési szervek szakmai és gazdálkodási önál­lósága, felelőssége ne csorbul­jon. — Ezek szerint az Önök fel­adata ó'rködni az állami, köz­ponti pénzek felett. — Igen a munkánk egy ré­szét ez alkotja, a számlakeze­lési osztályunk a kincstári ügy­felek pénzügyeivel foglalkozik. — Kik tartoznak ebbe a körbe? — Jelenleg a központi költ­ségvetési intézmények, az elkü­lönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok. A kincstári ügyfelek részére elő­irányzat-felhasználásai keret-, letéti-, célelszámolási forint- és egyéb számlákat vezetünk. Fo­gadjuk a bevételeket, a felügye­leti szerv által az intézmény rendelkezésére bocsátott elő­irányzat- felhasználási kerete­ket és teljesítjük a megbízások alapján a kifizetéseket, jóváírá­sokat. — Mi ebben az újdonság? — A számla- vezetés újszerű­sége abban rejlik, hogy a kincstári körön belüli szer­vezetek közötti fi­zetések átvezetés­ként bonyolódnak, tényleges pénzfor­galmi teljesítés ki­zárólag az e körön kívüli kiadások és bevételek során történik. Ezzel az állami költségve­tés napi finanszí­rozási szükséglete mérséklődik. — Mindezen túl állampapírok for­galmazásával is foglalkoznak. — A Magyar Államkincstár Tolna Megyei Fiókja az MNB Tolna Megyei Igazgatóságától 1996. novemberé­ben vette át az állampapír for­galmazási tevékenységet. A ko­rábbiakhoz képest változatlan feltételekkel foglalkozunk fix és változó kamatozású állam­papírokkal már 10.000 Ft-tól, melyek mindegyikére el nem évülő állami garancia vonatko­zik. Diszkont kincstárjegyek ál­landó forgalmazása, kamatozó kincstárjegyek jegyzése mellett bonyolítjuk a megyei költség- vetési szervek készpénzforgal­mát. — Van-e más feladatuk e mellett? — A Magyar Államkincstár Tolna Megyei Fiókján belül önálló szakmai terület a pályá­zatos támogatásokkal össze­függő ügyintézés, amely a terü­letfejlesztési cél-előirányzattal és a területi kiegyenlítést szol­gáló fejlesztési célú támogatá­sokkal kapcsolatos feladatokat jelenti. E két keret megyére de­centralizált része felett a Tolna Megyei Területfejlesztési Ta­nács rendelkezik döntési hatás­körrel, a Magyar Államkincstár Tolna Megyei Fiókja pedig - az idén júniusban született megál­lapodás alapján - ellátja a dön­tés előtt és után szükséges te­endőket. — Mik ezek? — Elkészítjük a pályázati felhívásokat, majd fogadjuk a benyújtott pályázatokat, azokat nyilvántartásba vesszük, ellen­őrizzük, hogy megfelelnek-e a formai követelményeknek, szükség esetén hiánypótlásokat kérünk, majd előterjesztjük a Tanács elé. A döntés után elő­készítjük a támogatást nyert pá­lyázókkal kötendő szerződése­ket, nyilvántartást vezetünk er­ről, ellátjuk a támogatások fo­lyósításával kapcsolatos felada­tokat, végül ellenőrizzük a szerződések teljesítését és fo­lyamatos adatszolgáltatást vég­zünk a Területfejlesztési Ta­nács részére. — Ha jól tudom, a Magyar Államkincstár megyei fiókháló­zatának pályázatos támogatá­sokkal kapcsolatos feladatai fo­lyamatosan bővülnek. — Valóban, ennek egy ré­szét jelentik azok a feladatok, melyek a Kincstár budapesti központjától kerülnek át a fió­kokhoz. Erre példa, hogy az idei évben a Földművelésügyi Minisztérium agrár beruházá­sokra vonatkozó keret összegé­vel kapcsolatos ellenőrzési fel­adatok egy részét már a Tolna Megyei Fiók hajtotta végre, kö­zösen a Tolna Megyei Földmű­velésügyi Hivatallal. Jövő évtől kezdődően nemcsak az ellenőr­zés, hanem várhatón a szerző­déskötés és a kapcsolódó fel­adatok is a fiókra hárulnak. F. Kováts Éva Miért nincs motorja az ufónak? A plazmagömbök nem érdeklik az akadémiát - sérelmezi az ufológus Plazmagömbök, repülő csészealjak, antigravitáció - az olvasó sejtheti, föl- dönkívüliekről lesz szó. Aki előadja: Verőczei W. Ernő, ufókutató, aki sa­ját bevallása szerint több, mint hét milliót költött már spedíciókra, fo­rintban. A héten a tamási Városi könyvtár vendége volt.- Okleveles villamosmérnök vagyok, világéletemben műszaki érdeklődésű voltam - mondja szakmai előéletéről a megszállott expeditőr. - Bár volt egy zenei „vonal” is - apám karmester volt -, de már általános iskolásként detekto­ros rádiót gyártottam.- Lehet, hogy ha zenésznek megy, ol­csóbban megússza...- Ez igaz, de apám azt mondta, ne azért tanuljak zenét, hogy abból éljek meg. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum után mentem a Műszaki Egyetemre, tehát van egy fizikai előkép­zettségem, ami jól jött az ufókutatásban.- Összefoglalná röviden az ön által alkotott antigravitációs elméletet?- A gravitáció mindenki előtt ismert, az anyagtestek vonzzák egymást, ezért nehéz a Földtől elszakadni, óriási haj­tóművek kellenek egy repülőhöz, hogy fel tudjon szállni. Áz ufókat nagyon gyors mozgás jellemzi, amihez óriási hajtóművek kellenének. Elkezdtem azon gondolkozni, hogy ezeknek nincsen álta­lunk ismert hajtóművük, zajtalanok, nincs rajtuk rotor. Arra gondoltam, hogy antigravitációs hajtóművel rendelkez­nek. Az antigravitáció egy olyan erőtér, amely a földi gravitációt legyőzi. Egy testet úgy is fel lehet emelni, hogy antig­ravitációs térbe burkolom, és ez a tér emeli meg a testet.- Nem kétlem, hogy van, aki ezt meg­érti . . . Könyvéből számomra az derült ki, hogy a magyar fizikus- és csillagász­társadalom illetve ön kölcsönösen nem zárták egymást a szívükbe. Ez az elmé­letnek köszönhető?- Több oka van. Én a felfedezés őszinte örömével fordultam tudósokhoz és a tudományos akadémiához, abban bízva, hogy magyar érdeknek tekintenek megvizsgálni egy hazánkban rendszere­sen megfigyelhető jelenséget, a plazma­gömböket. Én át is akartam adni a kuta­tást, két évig csak anyagot gyűjtöttem. Meglepett, hogy van egy felfedezés, és senkit nem érdekel. Végül hat tudós a tudomány módszereivel kezdett vizsgá­lódni, és megállapították, hogy valóban létezik Magyarországon • egy plazma­gömbnek nevezett fényjelenség, amelyre eddig nincs magyarázat és a vizsgálata szükséges. Az akadémiát és más szervezeteket ez egyszerűen nem érdekli.- Volt egy számomra meglepőfejezete a könyvének, amely a választási törvény módosítását sürgeti. Ön szerint alkalmas- sági tesztnek kellene alávetni a politikuso­kat. őszintén: ezt komolyan gondolja?- Most olvastam, hogy Nato-orszá- gokban be akarják vezetni a magas rangú katonatisztek alkalmassági és génvizsgálatát...- ... ez egy szakma, és a hadsereg­ben ma is van alkalmassági teszt.- Egy hadsereget vezetni ráadásul veszélyes foglalkozás. És egy országot vezetni? A politikus még a katonáknak is parancsol. Egy taxit sem lehet vezetni sima úrvezetői jogosítvánnyal, de egy országot lehet szívbetegen, alkoholistán, de politikus már volt gyilkos, pedofil, itt nem Magyarországra gondolok. Nyugat- Európában gazdag országok vannak, de Magyarország nem teheti meg, hogy kí­sérletezzenek vele.- Erre a következtetésre ufó-kutatá­sai során jutott?- Igen. Arra jöttem rá, hogy nemcsak a politikában, hanem a tudományban is a kontraszelekció érvényesül. (tf) A seriff- szindróma Elöljáróban leszögezem: alapvetően törvénytisztelő vagyok. Fájó azonban, hogy magatartásom nem elég szabálykövető, főleg sze­mélygépjárműben és gyalo- gosi minőségben, épp ezért különféle közlekedési alosz­tályokkal nem egy ízben volt szerencsém kapcsolatba ke­rülni. Tehát a törvényt szere­tem, a rend őreit is, egysze- mélyben reprezentálom a magyar társadalmat, ame­lyik elismeri, hogy ma már nem rendőrállamban élünk, hanem ők szolgálnak és vé­denek, persze minket, ami így is lenne rendjén abban az államban amelyik nem rendőr, hanem jog. Elismerem, nem könnyű mindenféle TNT-s alvilágot lecsukatni, mert ha ők tud­ják is, ki kicsoda, az még ke­vés, mert éppen a jog, ami levédi az alvilágot, mint a margarint a márkanév. Én megértem, kérem szépen. A tanítónéninek is mindig szót fogadtam. Csakhát. Ez a stí­lus. Amit egyre többen bír­nak magukévá tenni. Nem az öregebbje, az maradt a „ népköztársaság nevében ” hanglejtésénél, inkább a fia­talja. A srác, aki a múltkor megállított, aligha lett volna tíz éve ilyen laza. Törzszász­lós, vagy mifene, nem mu­tatkozott be. Tüsire nyírt szakáll, Ray Ben napszem­üveg, szemébe húzott fehér kalpag, haja kilóg alóla. Régen a szolgálatvezető már elküldte volna fodrász­hoz, a mai világban . . . Ki­köpött zsaru á la Beverly Hills, Bronx, Los Angeles, vagy Miami. Errefelé azt mondják rá, hogy intézkedő rendőr. Ha lenne tekintete, azt sugallná, hogy elkövető, de legalábbis gyanús vagyok az első pillanatban, de nem látszik a szemeállása, mert Ray Ben takarja. És azt mondja bizalmasan, hogy József, János, vagy László, mert jól lapozza az okmányt, egyből kiszúrja a keresztne­vet, megkérdezi, hogy mit csináljak magával József- János-László, aztán hallgat. Csak semmi arcizom-rez- dülés, ez már döfi mondom magamban, mert nem tu­dom, hogy a törzszászlós urat hogy hívják a maga hu- szonegynehány évével, talán szégyelli megmondani, és legszívesebben én sem mon­danám meg, csakhogy leg­alább öt percig nem va­gyunk egy súlycsoportban, mert ő kiolvassa a forgal­miból a nevet, az övé meg nincs a hajtókájára tűzve. És amikor a végén azt mondja, feljelentem, mert lejárt a zöldkártyája, érzem, hogy szívesebben hasaltatna rá a motorházra, hiszen az már tök Beverly Hills lenne, de sajna itt ez állampolgári jogokat sért, így elmehetek. Szóval, micsoda ország ez! 11/Zt nevezem serif-szind­rómának. Pedig semmi más, csak stílus. Ami állítólag maga az ember. (tf)

Next

/
Thumbnails
Contents