Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

1997. október 13., hétfő Gazdaság 7. oldal Formálódik a ’98-as költségvetés A kormány néhány napja tette le a Ház asztalára az 1998. évi költségvetési tervezetét, amiből kitűnik, hogy egy évtized óta először reálértéken, tehát az inflációs ráta levonása után is nőni fognak a minisztériumok kiadásai. Ez annak köszön* hető, hogy az idén várhatóan 3-3,5 százalékkal, jövőre ennél nagyobb mértékben nő a bruttó hazai termék, a GDP. Lényeges eleme a tervezetnek, hogy a költségvetés teljes, fő­összegnek nevezett kiadásai a GDP-nél kisebb arányban emelkednek. így ugyanis az állam újraelosztó szerepe csökken, s az ideinél több jö­vedelem marad a különböző nagyságrendű vállalatoknál, termelőegységeknél, a gaz­dáknál és az alkalmazottaknál. Mindemellett gyakorlatilag változatlan - 4,9 százalékos - marad a bruttó társadalmi ter­mékhez viszonyított költség­vetési hiány. Az arány azért fontos, mert a deficit hazai vagy külföldi hitelforrásokból történő kiegyenlítése megcsa­polja az ország hitelforrásait, s arányának megfelelő mérték­ben mintegy kiszorítja a ter­melőket, a szolgáltatókat vagy például a lakást építtetőket a kölcsönfelvevők köréből. A tervezet kiemelten kezeli a közbiztonságot és a mező- gazdasági termelést. Mindket­tőre alaposan ráfér a pénzellá­tás bővítése, s mindkettő busá­san megtéríti a megnövelt ál­lami hozzájárulást - az első közvetetten, a második köz­vetlenül. Ellenzéki oldalról sokan úgy ítélik meg a költ­ségvetési javaslatot, hogy a közelgő választásokra való te­kintettel növeli a különböző ágazatok, társadalmi csopor­tok és földrajzi körzetek ré­szesedését az elosztható ál­lami forrásokból. Bizonyára szerepet játszanak ilyen szem­pontok is. Ám, ha megvalósul az alapjául szolgáló gazdasági növekedési ráta - s ezt a füg­getlen szakértői körök is reális lehetőségnek tartják -, akkor nem lesz káros hatása sem a stabilizációs folyamatra, sem az ország nemzetközi fizetési mérlegére. Bácskai Tamás BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Szép, kelle­mes őszi na­pokkal, sok napsütéssel ajándékoztak meg az elmúlt he­tek. Az őszi vetések talaj-elő­készítő munkái azonban sok gondot okoznak a gazdáknak, akik most leginkább kiadós esőket fogadnának szívesen. A kiszáradt tarlókat ugyanis nehéz megszántani - pedig itt van már az őszibúza vetésének az ideje és a több mint egymil­lió hektáron termesztett őszi­búza termésmennyisége és mi­nősége jórészt attól függ, hogy a vetőmagot jól előkészített ta­lajba, idejében vetették-e el. A kertekben és a zöldség- termelő kertészetekben sok még az éretlen paradicsom. A zöld bogyókból kiváló sava­nyúságot lehet készíteni, de arra is van lehetőség, hogy be­érleljük a bogyókat. Ennek érdekében vágjunk le a paradicsomtőről olyan hajtá­sokat, amelyeken sok kifejlett, zöld bogyó és néhány levél is van. Ezeket aggassuk fel a konyhában vagy a szobában az ablakra, ahol elegendő fényt kapnak. Rövidesen elkezdenek a bogyók érni és folyamatosan bepirosodnak, fogyasztásra al­kalmassá válnak. Ily módon akár karácsonyig lehet friss pa­radicsomot termelni. A jól kifejlett, egészséges paprikahüvelyeket két-három hónapig is el lehet tartani a hű­tőszekrényben vagy a kamrá­ban, ha minden hüvelyt papír- szalvétába göngyölünk. Előbb azonban a paprika szárának vé­gét egy csepp forró gyertya­viasszal zárjuk le. Eltartásra a vastag húsú paradicsompaprika különösen alkalmas. A gyümölcs- és díszfák, a bokrok folyamatosan kezdik hullatni leveleiket. A bőséges nyári csapadék következtében egy részük gombabetegségek­kel, vagy rovarkártevőkkel fer­tőzött. Ezért ajánlatos össze­gyűjteni és elégetni őket. Ha erre nem nyílik lehetőség, komposztáljuk a leveleket, mert a felmelegedett szerves tömeg­ben a kórokozók és a kártevők többsége elpusztul. Határidők cégvezetőknek Október 14.- Jövedéki elszámolás;- a befektetési vállalkozások nagykockázati jelentése, s je­lentés a nyitott pozícióikról;- adatszolgáltatás a házipénztár negyedév végi záró készpénzál­lományáról. Október 15.- A társasági adóról és az oszta­lékadóról szóló törvény szerint Magyarországon telephellyel rendelkező külföldi vállalkozók társaságiadó-előlegének befize­tése;- hulladékfelhasználási támo­gatás igénylése;- a fogyasztási adó befizetése, a visszatérítés igénylése;- fogyasztói árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;-az útalap-hozzájárulás igény­lése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;-a külföldi rendszámú teher­gépjármű adójának befizetése;- termelési árkiegészítés és do­táció igénylése;- a vízkészletjárulék befizetése;- az átalányadó és a tételes áta­lányadó befizetése;- átképzési támogatás igény­lése;-a szerencsejáték eljárási díj befizetése. Állat-egészségügyi szolgáltatások A 64/1997. (IX. 16.) FM rende­let 1. számú melléklete tartal­mazza az állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatásokért (például élelmiszer-higiéniai vizsgálat, karantén-ellenőrzés, állatorvosi felügyelet stb.) fize­tendő - áfát nem tartalmazó - díjakat. A jogszabály 2-3. számú mellékletei a díjak elle­nében kiállított számlák mintáit foglalják magukban. A rendelet szerinti díjakat kell fizetni az ál­lat-egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomások, és az Ál­latgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-el­lenőrző Intézet által végzett ha­tósági vizsgálatokért. A díjtéte- I lek tartalmazzák a vizsgálat eredményét igazoló bizonyít­vány kiállítási díját is. A berako­dást felügyelő állatorvos a szál­lító járműbe korábban berakott, megvizsgált és bizonylatolt áru kötelező, térítésmentes ellenőr­zése mellett csak a felügyelete alatt ténylegesen berakott ám vizsgálatáért számíthat fel díjat. Díjtalan a határállomási ellenőr- I zés: átvitel esetén a kiléptetés- I kor, a magyarországi rendelte­tésű és célú segélyszállítmány beléptetésekor, a látáskárosult beteggel utazó vakvezető kutya be- és kiléptetésekor, valamint a vízi járművön állandó jelleggel tartózkodó eb, macska vagy dí­szállat be- és kiléptetésekor. Az ügyfél attól függetlenül köteles megfizetni a vizsgálati díjat, hogy a vizsgálat milyen ered­ményt hozott. A díjat a vizsgálat megkezdésekor, a helyszínen, készpénzben kell megfizetni. A bankszámlával rendelkező bel­földi ügyfél a díjról kiállított számla ellenértékét a számla át­vételétől számított 8 napon belül átutalhatja a Magyar Állam­kincstárnál vezetett számlára is. Nagyobb számú szolgáltatás rendszeres igénybevétele esetén lehetőség van arra is, hogy meg­állapodást kössön a hatósággal előleg fizetésére. A hatóság I egyébként maga is elrendelheti, hogy az ilyen ügyfél előleget fi­zessen az általa igénybe vett szolgáltatásokért. Jegybanki alapkamat A 4/1997. (MK. 80.) MNB köz­leménye szerint 1997. szep­tember 15-től a jegybanki alap­kamat mértéke 20,50 százalék. Vágóhidak, félgőzzel A következő hónapokban aligha kell tartaniuk az állat­tartóknak takarmányhiány­tól. Az FM gyorsjelentése sze­rint az elmúlt évieknél általá­ban jobbak a terméseredmé­nyek. A silótakarmányokat a gazdaságok fennakadás nél­kül betakarították és a minő­ségre sem lehetett panasz. Elgondolkoztató viszont, hogy - jórészt a kérődző állomány alacsony létszáma miatt - szinte minden megyében sok gyep és legelő maradt kihaszná­latlanul. A szemestakarmányok ára egyébként az elmúlt hetekben kismértékben csökkent, a keve­rékeké azonban általában vál­tozatlan szinten maradt, míg a fehérjetakarmányok - köztük a szója és a húsvérliszt - három­öt százalékkal drágultak. A vá­gómarha iránt lanyha a kereslet, az árak csekély mértékben emelkedtek: a hízóbika kilójá­nak ára 180-260, a hízóüszőé 160-190, a selejttehéné 140-180 forint között mozgott. A sertéspiacon fordított a helyzet: a kínálat jócskán „alulmúlja” a keresletet, s pél­dául a húsipari vállalatok, a vá­góhidak csak 50-60 százalékos kapacitással tudnak dolgozni. Az árak emelkedő tendenciát mutatnak, a forgalmazók az át­vett áruért azonnal fizetnek. A juhágazatot is kedvező irányzatok jellemzik: jó lege­lőkről telelhet az állomány, van elég abrak- és szálastakarmány, s a jelenlegi bárányárak mellett jövedelmező tartásra lehet számítani, u. g. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 8/X. Jegyzési időszak: 1997, október 13-22. ______________ F utamidő: 1 év Kamat:________évi fix 19%_____________________ J egyzési árfolyam: 1997. október 13-20. között 99,70% 1997. október 21-22. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,85%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Dombóvár, Tolna (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Tolna Megyei Fiók 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. Bank Rt Szekszárd, Dombóvár, Dunaföfdvár • OTP Bank Rt. Szekszárd, Paks, Tamási, Bonyhád, Kamatozó Kincstárjegy

Next

/
Thumbnails
Contents