Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-02 / 230. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. október 2., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Megtanultuk a demokráciát Az Európa Tanács a tervek szerint november 7-ig alakítja ki álláspontját a briisz- szeli székhelyű Európai Unió bővítésével, az első körben szóba jöhető új tagállamokkal - hazánkkal, valamint Cseh- és Lengyelországgal - kapcsolatban. Hazánkat több szempontból már most is úgy tekintik, mint az Európai Unió teljes jogú tagját. A magyar nagykövet, dr. Braun Gyula például minden olyan eseményre meghívót kap, amelyen a „tizenötök” képviselői részt vesznek. Ez apró példa ugyan, de mindenképpen jelzi: megvan az esélyünk arra, hogy az ország megítélése politikai, gazdasági, jogi és egyéb vonatkozásban számunkra kedvező lesz. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében jelenleg hét magyar parlamenti képviselő foglal helyet, és még heten vesznek részt a munkában. Szereplésük igen aktív. Ez a többi között annak is köszönhető - fogalmazták meg illetékes helyen Stras- bourgban -, hogy Magyarország már valóban beletanult a parlamenti demokráciába. Az Európai Unió alapvetően gazdasági kérdésekkel foglalkozik - hiszen alapjait a Közös Piac teremtette meg. Az Európa Tanács (ezen belül a miniszteri bizottság, illetve a Parlamenti Közgyűlés) viszont alapvetően a közös jogalkotással foglalkozik. Határozatait charták és ajánlások formájában hozza; előbbieket legalább tizenkét, utóbbiakat pedig öt országnak kell ratifikálnia ahhoz, hogy a döntés az aláíró országok mindegyikére nézve kötelező érvényű legyen. (gyulay) ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Évforduló előtt Most, amikor hazánknak jó esélye van arra, hogy az első körben bekerülhessen az Európai Unió új tagjai közé, kevés szó esik a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsról. A két szervezet feladatai a kontinens integrációjában és munkamegosztásában egymásra épülnek. A régebbi szervezet az Európa Tanács, amely 1999-ben, épp a magyar elnökség idején lesz fél évszázados, így a jubileumi előkészületekben és az ünnepségek lebonyolításában is nagy szerep vár hazánkra. Magyarország a volt szocialista országok közül elsőként lehetett tagja 1990-ben az akkor még 15, mára már 40 tagot számláló tanácsnak. Fontos tudni, hogy a Parlamenti Közgyűlés egyik alelnöke is magyar: Bársony András. A magyar Aranybulla mutatja az utat Kontinensünk országai mér- földes léptekkel haladnak a szorosabb együttműködés, az integráció felé. Eközben a gazdasági kérdések mellett mind nagyobb figyelem fordul az egyén és jogai felé. Munkatársunk Strasbourg- ban az Európa Tanács svéd főtitkárával, Daniel Tar- schysszal és a Parlamenti Közgyűlés német elnökével, Leni Fischer asszonnyal beszélgetett. A főtitkár szobájával szemben, a falon az 1222-ben kiadott magyar Aranybulla hiteles másolata látható. Az első kérdés így önként adódott:- Vajon ez a középkori törvény mennyiben mutat utat Európa számára az emberi jogok kiszélesítéséhez?- Valóban nem véletlen, hogy ez a gyönyörű oklevél itt látható, az Európa Tanács épületében - válaszolta a főtitkár. - Kontinensünkön az Aranybulla az elsők közé tartozik, amely megfogalmazta az egyének és a közösségek alapvető jogait. Magyarországnak akkor sem volt, most sincs szégyenkeznivalója: amikor a történelem úgy hozta, síkra szállt önmaga és mások szabadságáért, s ezt teszi ma is - bátran, elszántan.- Ebből adódóan milyen szerep várhat hazánkra az egységesülő' Európában?- Az önök országa már bizonyított, ezért véleményem szerint főszerepet játszhat a kontinens jövőjének alakításában. S ahogy annak idején megtörtént a francia-német történelmi kiegyezés, ugyanúgy örültünk a magyar-román kapcsolatok javulásának is. Reméljük, hamarosan Szlovákiával is megtörténik a megbékélés.- Ön sokáig Németországban dolgozott, most viszont európai ügyeket intéz. Mit jelentett ön számára a váltás? — hangzott a kérdés Leni Fischer elnök asszonyhoz.-Nos, nem éreztem, hogy bármiben váltanom kellett volna. Feladatom, hogy a közös Európa felépítésén munkálkodjam - ez mindannyiunk erkölcsi kötelessége, dolgozzunk bárhol is a kontinensen. Gyulay Zoltán SFOR-akció Boszniában A NATO főtitkára bejelentette, hogy a boszniai nemzetközi erők (SFOR) akcióba léptek a boszniai szerb televízió és rádió (SRT) ellen. „Biztosítani kell, hogy a boszniai szerb tömegkommunikációs eszközök a nemzetközi normák és a day- toni szerződések szellemében működjenek. A NATO eltökélt szándéka, hogy a jövőben is gyorsan és keményen reagál a békeegyezményeket veszélyeztető akciókra” - mondotta. Javier Solana és Wesley Clark európai NATO-főpa- rancsnok közölte: több száz tagú különítmény hatolt be az SRT épületébe, és lefoglalt négy kulcsfontosságú közvetítőberendezést. Pozsonyi önbírálatok Nem helyénvaló, hogy Szlovákiában „eufóriát gerjesztenek” a bősi ügy körül. Úgy tesznek, „mintha olyan győzelemről lenne szó, amely segít visszafordítani a Szlovákia belső történései láttán kialakult kedvezőtlen külföldi megítélést” - írta kommentárjában a pozsonyi Pravda főszerkesztője, aki rámutatott: Európa minden országot egységes mércével mér. A Práca című szlovák napilap szerdai kommentárja Pozsony „gyerekes sértődéseire” emlékeztetve azt írta, hogy a hágai döntés után „duzzogó” Szlovákia magatartása láttán az volt a kérdés: ki teszi meg az első lépést a másik fél felé? Horn Gyula megtette - állapította meg a lap, utalva a magyar kormányfő levelére. Népszerűségi mutatók A brit kormányfő, Tony Blair hazai népszerűsége változatlanul a csúcson van, míg Helmut Kohl kancelláré tovább esett: híveinek száma a német választók ötödét sem éri el. A többi európai uniós ország vezetői a nyári hónapokban általában növelték népszerűségüket, de bírálóik (53 százalék) még így is többségben vannak. Franciaországban Lionel Jospin tevékenységének meglehetősen kedvező a megítélése (48 százalék támogatja őt). Olaszországban Romano Prodi javított bizalmi indexén, de támogatóinak aránya csak 41 százalék. A spanyol konzervatív kormány vezetőjének, José Maria Aznar támogatóinak tábora 40 százalékra esett vissza. Hazánk szerepe a békefenntartásban Budapest egyetért az ENSZ reformjával és a BT bővítésével Kovács László külügyminiszter az ENSZ közgyűlés ülésszaka általános vitájában elhangzott beszédében síkra szállt a Kofi Annan főtitkár által beterjesztett reformok mellett. Szerdai felszólalásában Kovács László Közép- és Kelet- Európa új kihívásai között említette az agresszív nacionalizmus és a populizmus megjelenését a politikai problémák, a gazdasági nehézségek és a társadalmi feszültségek „megoldásának” eszközeként. Aláhúzta, hogy Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik a térség összes országával. Ennek érdekében az utóbbi években növelte részvételét az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Magyar vélemény szerint a világszervezetet alkalmasabbá kell tenni a válságok megelőzésére, ezért hazánk támogatja a főtitkár javaslatát gyorsreagálású nemzetközi erő felállítására. Kovács László bejelentette: a magyar kormány egyetért a Biztonsági Tanács bővítésével; támogatja, hogy Németországon és Japánon kívül egy- egy afrikai, ázsiai és latinamerikai ország is kapjon állandó tagságot a testületben. Felhívta a figyelmet a tagdíj- fizetési fegyelem fontosságára, és jelezte, hogy hazánk eleget tesz tagdíj- és békefenntartási befizetési kötelezettségeinek. Beszédében kitért arra is, hogy Magyarország támogatja a taposóaknák nemzetközi betiltásáról szóló határozatot, és az elsők között kívánja aláírni az ottawai kezdeményezés keretében született egyezményt. Hírek röviden Szakadár hang az RMDSZ-ben A jelenlegi RMDSZ-vezetés által a magyarországi politikai erők iránt érvényesített „egyenlő távolság (közelség)” elv elvetését, a Hom-kor- mányzattal való szakítást szorgalmazza az Erdélyi Naplóban Borbély Attila Zsolt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja. Orosz nem az aknák betiltására A hivatalos kanadai látogatáson tartózkodó Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter kedden elhárította azt az ottawai kérést, hogy Moszkva decemberben írja alá a taposóaknák betiltásáról rendelkező nemzetközi szerződést. Alternatív Nobel-díjak Stockholmban odaítélték a Helyes Életmód-díjakat, ismertebb nevükön az alternatív Nobeldíjakat öt tudósnak, illetve környezetvédelmi aktivistának. Az öt kitüntetett a francia Mycle Schneider, a japán Takagi Dzsinzaburo, a német Michael Succow, az amerikai Cindy Dueh- ring és a Burkina Faso-i Joseph Ki-Zerbo. A Hamasz atyja szabad Izrael szerdán szabadon bocsátotta a szélsőséges iszlám Hamasz mozgalom szellemi vezetőjét. Ahmed Jaszin sejket romló egészségi állapota miatt engedték ki börtönéből, s egy mentőhelikopteren Ammánba szállították. Nem történt banktitoksértés A zürichi ügyészség megszüntette a vizsgálatot Christoph Meili, az Union de Banques Suisses volt éjjeliőre ügyében. Meili iratokat adott át egy zsidó szervezetnek, hogy segítsen a holocaustáldozatok alvó számláinak felderítésében. Tvr-hét Extra, a DaUas-emlékalbum! • Ki kinek a kije a Ewing családban? • Hol tartanak ma a főszereplők? Tvr-hét Extra, a Dallas-emlékalbum! A reformok csak az új tagokkal képzelhetők el Átalakulás előtt a NATO Decemberre dönteni kell a NATO katonai szerkezetének átalakításáról - határozták el immár hagyományossá vált, évi egyszeri, nem hivatalos találkozójukon az észak-atlanti szövetség tagországainak védelmi miniszterei. A reform halogatása ugyanis hatással lehet a szervezet Madridban testet öltött bővítési folyamatára. A katonai struktúrát úgy kell megreformálni, hogy a három közép-európai meghívott taggá válása után ne csökkenjen a szövetséget összetartó erő - tették hozzá. A NATO vezérkarában már eddig is folyamatosan dolgoztak a reformterveken. Walter Slocombe amerikai védelmi államtitkár szerint már a parancsnoki rendszer kidolgozásánál is figyelembe kell venni az új tagországok érkezését, mert a NATO csak így maradhat egységes. Az ülésen részt vett a francia védelmi miniszter, Alain Richard is, jóllehet országa nem tagja a NATO katonai szervezetének. Nem is titkolt NATO- remény volt, hogy Párizs ezen az ülésen bejelenti: visszatér a szervezetbe. De nem ez történt, pedig Franciaország mai helyzetében kisebb nyomatékkai szólhat bele a parancsnoki rendszer átalakításába. Jó tapasztalat: fogjanak össze a települések Az önkormányzatok érdeke A magyar közigazgatás jövőjét jó irányban befolyásolná, ha minél több önkormányzat társulna egymással - hangsúlyozták tegnap a témával foglalkozó budapesti konferencián a szakemberek. Külföldön már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, hogy az egy- magukban nehezen boldoguló kis települések önkormányzatainak társulniok kell. Ez történt például a skandináv országokban, ahol csak néhány száz helyhatóság van. Nálunk is hasznosabb, gazdaságosabb, ésszerűbb lenne az önkormányzati rendszer felépítése, ha nem 3170 helyhatóság működne az országban - hangoztatták többen a konferencián. A társulásokat a kormány is támogatja, már a parlament asztalán fekszik az ezzel foglalkozó törvényjavaslat. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a szabályozás során az együttműködés vonzó elemeinek erősítésére törekszenek. Szólt arról is, hogy az önkormányzatok működésével összefüggésben a tárca az idén még több törvénymódosítást terjeszt elő. Túl van a belső egyeztetésen például a helyi képviselők jogállását szabályozó tervezet, és a közigazgatási hivatalok hatáskörét bővítő javaslat. Új japán gyorsvonat. Az expressz Sinkanzen Tokió és Nagano (a jövő évi téli olimpia városa) között óránként 260 kilométerrel közlekedik. fotó: feb/reuter
