Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06-07 / 208. szám
1997. szeptember 6., szombat Nagymányoki Magazin 5. oldal Mányokot a bánya tette naggyá Hetekig lázas volt a készülődés a művelődési házban. Az intézmény munkatársai és Dull Zoltán készítették elő azt a tárlatot, amely ma délután nyílik a ház emeleti galériájában. Tárlatvezetőnk, Dull Zoltán 1985-ig dolgozott a brikettgyárban, évek óta gyűjti a má- nyoki emlékeket: hangfelvételeket, fényképeket, rajzokat, iratokat. Sok mindent összegyűjtött, de nagyon sajnálja, hogy rengeteg érték veszendőbe ment, mert voltak, akik egyszerűen kidobták őket. Szerencsére most igen sokan körülnéztek a padláson és átkutatták a ládák mélyét és a tárlatra szívesen adták, amijük volt. A bánya igen sokáig meghatározó volt a település életében, nélküle Mányok is ugyanolyan kis falucska maradt volna, mint a környező községek. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a bányászat jelentőségét - vélekedik a gyűjtő. Talán kevesen tudják, hogy fénykorában mintegy hétszáz embernek adott munkát a bánya. Babits András írása alapján 1803-ra teszik a bányászat kezdetét Nagymányokon. A kiállításon egymás mellett sorjáznak a régi fotók, rajzok, a bányászat védőszentjét ábrázoló Borbálaszobrok, gobelinek. Egy makett és több régi bányászeszköz is helyet kapott a tárlaton, ahogy bemutatásra kerülnek az ünnepi bányászruhák is. Nagymányokon igen büszkék arra, hogy a jelenleg Bony- hádon működő 504-es szakmunkásképzőnek ott működött az elődje - még mint vájárképző - egészen a hatvanas évek végéig. A kiállítási anyag ezt is rögzíti, ahogy nem maradhat ki a mányokon készült brikett és a gyárról készült felvételek sem. A bánya léte sok mindent meghatározott. Élénk sport- és kulturális életet teremtett. A sportágak közül a foci volt a legnépszerűbb, a mányokiak itt érték el a legnagyobb sikereiket. Ezen kívül volt még kézilabda, és röplabda csapat, sőt, a falunak ökölvívói is akadtak. Igen élénk volt a színjátszók tevékenysége a faluban a harmincas évektől. A műkedvelők a bányatelepi iskolában jöttek össze és számos előadást tartottak. Ma, a kiállítás megnyitása után a művelődési házban találkoznak az egykori színjátszó kör tagjai és a hajdani mányoki sportolók. - háj Dull Zoltán hálás a mányokiaknak az összegyűjtött anyagért fotó: ótós Réka Akik hittek a jó szerencsében Ma, a Bányásznapon emlékművet avatnak Nagymányokon a bányászat áldozatainak tiszteletére. Az emlékhely - amelyet Hübner Mátyás tervezett - kezdeményezője Brandt János, nyugdíjas bányamérnök. — A most felavatásra kerülő emlékmű' felállítását Ön szorgalmazta. Ez az emlékmű a bányászat ötvenhét áldozatának állít emléket. Hogyan gyűjtötték össze ezeket a neveket? — Egyrészt azok kerültek az emlékműre, akik itt, a mányoki bányában haltak meg, másrészt azok a nagymányo- kiak, akik más bányákban estek áldozatul. A legnehezebb a régebbi áldozatok felkutatása volt. Az ő eseteiket csak az idősebbektől tudtuk megkérdezni. Tíz falut jártunk végig, hogy megkeressük az elhunytak le- származottait. Az 1945 utáni eseteket egyszerűbb volt összegyűjteni, hiszen az üzemi naplókban, raportkönyvekben rögzítették a baleseteket. — Melyik volt ezek közül a legnagyobb? — Mányokon 1932. december 28-án volt a legsúlyosabb tragédia, amelynek tizennégy áldozata volt. Egyébként az emlékműre kiírt áldozatok közül harminchárom volt nagymá- nyoki, hét váraljai, négy györei, három kismányoki, két-két bonyhád-majosi, hidasi, apar- hanti, mecseknádasd és egy- egy cikói és szalatnaki bányász. — Kik segítettek abban, hogy az emlékmű elkészüljön ? — Mindenki nagyon készségesen viszonyult az ötlethez. Támogatta a Bányavagyonhasznosító Részvénytársaság, a helyi önkormányzat és annak építőbrigádja, a Mayer-Balogh Kft.... Segítőmmel, Lamuth Jakabbal jártuk a falut és magánszemélyektől kértünk támogatást. Nagy örömömre sehonnan sem küldtek el, sőt: volt, aki megsértődött, mert nem kerestük fel. Kétszázharminc magánszemély mintegy kétszáznegyvenezer forinttal járult hozzá a célhoz. — Ön mikor kezdett dolgozni a mányoki bányában? — 1945. június 23-án, alig tizenöt éves koromban kezdtem a munkát. Akkor a háború miatt szinte csak asszonyok dolgoztak a bányában. A férjek a fronton voltak. Később bekerültem a brikettgyárba, a kokszadagolóhoz. Onnan kértem magam a bányába, előbb takarító gyerek, majd csillés, segédvájár lettem. Közben befejeztem a gimnáziumot. 1951-ben jelentkeztem a miskolci egyetem bányamérnöki karára. A diploma megszerzése után az uránbányában kaptam helyet, de 1957. májusában átkértem magam Mányokra. Bányaművelő mérnökként bánya- gépészi feladatot kaptam. Én nagyon megszerettem az itteni embereket. 1961-ig voltam itt, akkor átkerültem a bányaművelőkhöz, majd két év múlva Szászvárra mentem át. Ott az volt a feladatom, hogy a három környező bányában - köztük a mányokiban - végezzem a szellőztetést, robbantásokat és a bányamentést. 1963-ban egy évre átmentem Zobákra, majd visszamentem Szászvárra és egészen nyugdíjazásomig, 1986-ig ott dolgoztam. — Nyugdíjasként Ön a Mecseki Bányászok Szakszervezetének elnöke. Hány tagja van itt az Önök szervezetének? — Hét éve 285 taggal alakultunk, jelenleg 430-an vagyunk. Szóval sok embert érint ez itt Mányokon. — Nyugdíjasként hogyan gondol a régi mányoki bányára? — Nem tudtam ott lenni, amikor bezárták, mert az nekem nagyon fájt. Én minden évben körbejárom a bezárt mecseki bányákat. Most már az unokákkal. — Miért teszi? — Nosztalgiából. No meg: megnézem, hogy az építmények nincsenek-e megsüly- lyedve. A gyerekeknek szoktam mesélni a bányászszellemről... — Bányászszelem? — Igen. Biztos, hogy minden szakmának van ilyen szelleme. Ismeri a bányászhimnuszt ugye? „Szerencse fel...” No. Itt nemcsak arról van szó, hogy imádkozunk a védőszentünkhöz, Borbálához, hogy segítsen bennünket. Sokan hisz- szük, hogy kell, hogy legyen egy földön kívüli erő, ami velünk, a bányászokkal van. Hangyái Sokáig a bánya erősen határozta meg a falu életét. Az idősebbek emlékeznek még a nagymányoki Bányamozgóra. Ez a felvétel üveglapon vészelte át a nehéz időket. A Bányásznap programja 8.30 Istentisztelet az evangélikus, szentmise a római katolikus templomban. 10.00 Emlékmű-avatás az evangélikus templom mellett. Előtte és utána térzene az evangélikus templomnál, a Mázai Bányász zenekar közreműködésével. 15.00 A „Községünk és a bánya" című kiállítás megnyitója a művelődési házban. 16.00 Baráti találkozó a művelődési házban a nagymányoki bánya volt kultúrcsoportjai és sportköre tagjai részére. 20.00 Bál. A szén volt az élet Az egyik kép a hőskorból való, amikor még a fotótechnika is kezdetleges volt: 1882., a Szarvastáró betörése. Másik képünk egy másik hőskorból való: azon az M- mel jelölt, Mányokon készült brikett látjuk. Ma már ezt sem gyártják. Csak a nosztalgia maradt. . . A BOGYISZLÓI TSZ BAROMFI-TELEPÉN szüreti húskakas (3-4 kg-os) eladó: 280 Ft/kg szeptember 8., 9., 10., 11-én, 7.30-11 óráig. Telefon: 74/440-534. Osztályos kisméretű tömör tégla A TEVELI TÉGLAGYÁRBÓL AKCIÓSÁRON szeptember 8-tól: 12,50 Ft/db, AMÍG A KÉSZLET TART. Érdeklődni: 74/404-819 vagy személyesen. KERESSEN BENNÜNKET! ......... (18876) T ÖRPEHARCSAFOGÓ HORGÁSZVERSENYT rendez a Szekszárd-Paksi Kft. Horgászegyesület a szálkai kistavon 1997. szeptember 14-én, 7-12 óráig, a saját és jogi tagjai részére. Jelentkezési határidő: 1997. szeptember 11. A nevezést a beérkezés sorrendjében a 415-911/137-es telefonon fogadjuk. A 300 Ft/fő nevezési dijat a helyszínen kell fizetni. JOKER-BAR! Új játékterem nyílik szeptember 8-án SZEKSZÁRDON a buszpályaudvarnál. A megyében egyedülállóan RULETT-asztallal, l-ll. kategóriájú pénznyerő gépekkel, biliárddal, darttal, szimulátorokkal és drink-bárral. Szeretettet várjuk minden kedves vendégünket. ___________________(18942) P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Részvénytársaság pályázati úton történő értékesítésre meghirdeti a tulajdonában lévő alábbi ingatlanokat: 1. ) MAGTÁR ÉPÜLET: Erdőfű 0340 hrsz. Területe 25350 nm, ebből felépítmény 406 nm. Többszintes téglaépület fafödémekkel, nyeregtetővel. értékesítési alapár (áfá-val): 1.625.000 Ft, melyből telekár: 1.000.000 Ft. 2. ) IRODAHÁZ BAJA: Attila u. 5. 19/1. hrsz. Területe 478 nm, ebből felépítmény 282 nm. Földszintes épület Baja belvárosában, közel a Szentháromság-térhez. Lakóháznak is megfelel. Értékesítési alapár (áfával) 7.000.000 Ft, ebből telekár 4.000.000 Ft. 3. ) ÜDÜLŐ HARKÁNY: Berek u. 45. 1885. hrsz. Területe: 442 m , ebből felépítmény 71,5 mz. Kétszintes faház saroktelekkel, szép környezetben. Értékesítési alapára (áfával) 2.500.000 Ft, ebből telekár 1.500.000 Ft. 4. ) BAJASZENTISTVÁNI IRODAHÁZ: Baja, Dózsa Gy. u. 158. 6042/12 hrsz. Területe: 5376 m2, ebből felépítmény 533 m2 Az ingatlan az 51 .sz. közlekedési út Dózsa György úti szakaszánál nyílik., Értékesítési alapár (áfával) 8.000.000 Ft, ebből telekár 5.500.000 Ft. 5. ) HÁTFÓI ERDÉSZHÁZ: Szekszárd 0334/1 hrsz, Területe 2318 rrr, ebből felépítmény 69 m2. Hagyományos földszintes téglaépület. Értékesítési alapár (áfával) 720.000 Ft, melyből telekár 350.000 Ft. A pályázatok benyújtásának határideje 1997. szeptember 15., 16 óra. A pályázatokat zárt borítékban Gemenc Rt. Műszaki Osztályán 6500 Baja, Szent Imre tér 2. kell benyújtani vagy postán elküldeni. A borítékra rá kell írni: „PÁLYÁZAT GEMENCI INGATLANRA”. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait, az ingat- lan(ok) pontos megjelölését, amelyre árajánlatot tesz, az ajánlott vételárat és fizetési feltételeket, vételi szándéknyilatkozatot és nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázó a vételár megfizetéséhez szükséges fedezettel rendelkezik. A pályázatok felbontása közjegyző előtt történik. A pályázatokat Gemenc Rt. vezetősége bírálja el. A pályázat eredményéről a pályázók a benyújtási határidőt követő 15 napon belül kapnak tájékoztatást. A pályázat kiíró fenntartja magának azt a jogot, hogy az általa elfogadható pályázati ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek minősítse, továbbá hogy bármely kiírt ingatlan vonatkozásában az értékesítéstől a benyújtott pályázati ajánlatoktól függetlenül is elálljon. A pályázatokkal kapcsolatos további felvilágosítás Gemenc Rt. Műszaki Osztályán 79/324-144 Nagy András osztályvezetőtől kérhető. (18940)
