Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
6. oldal Erről Arról 1997. szeptember 1., hétfő Szép tájak, vendégszerető magyarok, nepperek, szegénység Erdély, ahogy én láttam Csodálatos táj, hegyek, kanyargó szerpentinek, odébb gyönyörű fennsík, régi templomok, és sajnos csúnya lakótelepek, alvó falvak, elkeserítő szegénység. Erdély. Legalábbis én ilyennek láttam. Kis csapatunkkal ezúttal Nagyvárad felé megyünk. A határon várakozás és molesztálás nélkül jutunk át. A városban érdemes megállni és legalább a sétálóutcáján végigmenni. Óvakodni kell azonban az utcai pénzváltóktól, akik elképesztően jó kurzussal kínálják a lejt. Volt, amelyik odáig ment - látva, hogy nem állunk szóba vele - hogy a német márkát 96 (!) forintért kínálta. Az ilyenek elől jobb menekülni. Például egy Mc Donalds-ba, ahová azért már egyik nepper sem mer bennünket követni. Talán az árak miatt. Merthogy míg az ottani termékek jóval olcsóbbak hazai társaikénál, addig a külföldi finomságok - úgy, mint kóla, fanta, mc chiken - aránytalanul drágák. Egy átlagos havi fizetésből talán ha ötször lehetne az amerikai gyorsétkezőben eszegetni - nem jóllakni. Indulunk tovább Észak-Er- délybe. A sebességkorlátozást ott nem a traffipaxos kocsik miatt kell betartani. Szomorúan tapasztaltuk, hogy az utak ugyanolyan rossz - ha nem rosszabb - állapotban vannak, mint tavaly. Néhány kilométeres kiváló minőségű szakasz után hirtelen tengelytörő lyukban találhatja magát az óvatlan autós. Némi csalódást keltett a szépemlékű Zilah, amely tenyérnyi városközpontjától eltekintve egy kőrengeteg, egyforma, lakótelepi házakkal. A zsibói kastély is sokat vesztett fényéből, bár a körülötte lévő arborétumot szépen gondozzák. Az Erdélybe utazónak nem kell feltétlenül előre gondoskodnia az alvóhelyéről, de nem árt jól körülnézni. Nagy különbségek vannak a szolgáltatások minőségében - azonos ár esetén is. Ha ügyesek vagyunk, napi ezer forintért ott már reggelis szoba kapható, melegvizes fürdővel. Ez utóbbi körülményt nem árt tisztázni. A legkellemesebb szállásunk egyébként Maroshévizen volt, ahonnan érdemes egy kirándulást tenni a festői szépségű és ásványvízéről híres Borszékre. Itt feltétlenül meg kell nézni a medvebarlangokat és a mofétá- kat. Utóbbiakban „ásványgázok” törnek fel. (Olyan, mint a gyógyvíz, csak víz nélkül.) Kis lyukakba állhatunk és érezzük, amint a gyógyító gázok felkúsznak a testünkön. Érdekes dolog kipróbálni. Egy román településekkel övezett, színmagyar kis faluba is eljutottunk, a Kolozsvártól mintegy száz kilométerre fekvő Vicébe. Mintha az idő kerekét harminc évvel visszaforgattuk volna. A dombos utcákon az eső után nagy sárban kapaszkodott felfelé az autó. Az emberek elképesztő szegénységben élnek. A nyugdíjasok nem kapnak többet 5-6 ezer forintnak megfelelő lejnél, mégis - a mi pénzünkön - közel száz forintba kerül egy kiló kenyér. Vasárnap délben az ötszáz katolikus közül csak a betegek maradnak otthon. A hívők mise végén ma már bátran éneklik a magyar Himnuszt. A híreket a Kossuth rádióból hallgatják, a román tévét úgy nézik, hogy közben a hangot leveszik. Az Erdélybe utazónak Segesvárt nem szabad kihagyni, a vár számos csodálatos épülettel örvendezteti meg a látogatót. Arra azonban készüljön fel, hogy a hivatalos helyeken nem feltétlenül úgy viselkednek, mint nálunk. A vártoronyba például 25 ezer lejért, tehát közel hétszáz forintért lehetett volna felvinni videokamerát. Ám a pénztáros - remélve, hogy jó árfolyamon vásárolhat tőlünk forintot - nagyvonalúan eltekintett az összeg leperkálásától. Más kérdés, hogy a váltás árfolyamában nem tudtunk megegyezni. S még egy példa. Egyhelyütt telefonkártyát vásároltunk. A csomagolatlan lapocskáról egy érzékelővel bizonyította az eladó annak érintetlenségét, ám amikor számlát kértünk volna róla, értetlenül tárta szét a karját, pedig jól beszélt magyarul. Aki Erdélybe megy, ilyeneken ne lepődjön meg. És akkor se legyen türelmetlen, ha egy elegáns étteremben összesen egyetlen szál étlapot talál. Mindezekért kárpótolják az utazót a vendégszerető és segítőkész magyarok, akik bárhol is álljunk meg, mindenütt nagy- nagy örömmel és jó szívvel fogadnak bennünket. Ja! Visszafelé nem árt tartalékolni néhány ezer lejt, mert a határ előtt úthasználati díjat kémek. A szigorú román útellenőrök nem hajlandók sem magyarul, sem más nyelven beszélni, de a forintot is elfogadják. Természetesen igen rossz kurzussal számolnak... Hangyái A mestervizsgáztatás első „tanéve” A mesterlevél ára Ez a tanév nemcsak a mesterjelöltek, de a felkészítők, vizsgáztatók, szervezők számára is „tanév”, tanuló év volt. Első ízben vezényelte ugyanis végig a kézműves kamara a mesterképzést, 1996-97-ben. (Korábban az ipartestületeké volt ez a feladat). Magyarországon jelenleg 33 szakmában van mód a mesterlevél megszerzésére. Hogyan is indult, és hol tart e folyamat? Erről adott tájékoztatást Boros Dezsőné, a szervezet Tolna megyei szakképzési vezetője. Hiányzott a minősített többségi szavazat Alapját vesztett közalapítvány Dombóvár város önkormányzati képviselő testületé legutóbbi ülésén tárgyalta - többek között - a saját lakáshoz jutni szándékozók hatékonyabb és sokoldalúbb támogatására létrehozni kívánt Dombóvári Szociális Lakásalap Alapítvány életre hívásának kérdését. Mint azt a napirendi pont előterjesztője, Krauss Péter, a népjóléti bizottság elnöke elmondta a város eddigi lakás- építési és vásárlási támogatási rendszeréből több, valóban rászoruló került ki formai és tartalmi - első sorban életkori - okok miatt, így az e célra rendelkezésre álló önkormányzati vagyon kiosztása sem valósult meg maradéktalanul. A közalapítvány ezzel szemben arra is alkalmas lehetne, hogy ne csak lakásépítéshez és vásárláshoz, hanem már meglévő ingatlanok komfortosításához is segítséget adjon, s a támogatottak körébe azok is bekerülhessenek, akik eddig kiszorultak a támoga- totti körből. A pénzügyi bizottság ezzel szemben az egymillió forintos törzsvagyonnal létrehozni kívánt alapítvány ellen foglalt állást. Mint azt Pécsi József, a bizottság elnöke elmondta, egy közalapítvány fenntartása, működtetése számos kiadással jár, s a népjóléti bizottság is alkalmas a támogatások megítélésére. Hangot kapott az az érvelés is, miszerint az alapítványnak több esélye van az úgynevezett nem közpénzek megmozgatására, mint az önkormányzatnak, így célszerű az alapítványt létrehozni, esélyt adva a rászorulók élethelyzetének jobbítására. A dombóvári képviselő testület végül elvetette az alapítvány létrehozását, mivel az ehhez szükséges minősített többséget nem érte el az igennel szavazók száma.- nagy Fejlesztés, csak a tények alapján A mai Magyarország-kép egyik gyakori jellemzője a felzárkózó nyugati, illetve a végleg lemaradó keleti régió. A dél-dunántúli - Baranya, Somogy és Tolna megyék alkotta - régió megyei területfejlesztési elnökeinek balatonföldvári találkozóján némileg árnyaltabb értékelés is elhangzott. — A követelményszintek kidolgozása után megalakultak a mestervizsga-bizottságok - mondta -, és tavaly tavasszal elkezdődött a felkészítés. Száz jelentkező volt nyolc szakmában: autószerelők, asztalosok, villanyszerelők, szobafestők, gázszerelők, vízvezeték-szerelők, kőművesek és karosszériások. Vizsgázniuk pedagógiai-, vállalkozási- és szakmai ismeretekből kellett. Mesterlevelet 81-en szereztek. — A sikertelen vizsgázókkal mi történik? — Az elméleti pótvizsgákra már sort is kerítettünk: ez nálunk nyolc főt érintett. Nehezebb a helyzetük azoknak, akiknél a szakmai begyakorlottság bizonyult kevésnek. Ők csak egy év elteltével jelentkezhetnek gyakorlati pótvizsgára. — Volt-e esetleg sértődöttség, harag? Mert itt ugye időt és pénzt is veszíthet ajelölt. — Olyannal nem találkoztam, aki dühében feladta volna a célját. A mester cím csábító. Aki elindult, kitartott és felkészült, az sikeresen végig ment az úton. Ha mégsem jelezte - minden érintett -, hogy ismétlő vizsgát kíván tenni. Az biztos, hogy rengeteg idő- és pénzkiesést jelent vállalkozóinknak ez a közel egyéves folyamat. Tanulniuk kell, kevesebbet foglalkozhatnak a családjukkal, a cégükkel. De ez később megtérül. — Mit kóstál manapság egy mesterlevél? — Szakmánként változók és a jelentkezői létszámtól is függenek a költségek. Maga a vizsgadíj országosan, egységesen 30.500 forint. További pénz szükséges anyagvásárlásra - gázszerelőknél csövekre, asztalosoknál fára, egyebekre, amin bemutatják a jelöltek, hogy „mit tudnak” -, s végül olyan 70-80 ezer forintos összköltség jön ki, Tolna megyében. De hallottam más megyékből 100 ezer feletti végszámlákról is. Könnyebbség, hogy van részletfizetési lehetőség, és pályázatokat is nyújthatnak be az iparosok, kiadások visszatérítésére. — Mire jó a mesterlevél? — Vannak, akiknek kötelező megszerezni, és vannak,akiknek célszerű. Jelenleg kilenc szakmában kötelező a mestervizsga, a vállalkozói működés feltétele: hentes, pék, kőműves, gázszerelő, vízvezeték-szerelő, ács, autószerelő, karosszériás, autófényező. A többi szakmában pedig azok szereznek mesterlevelet, akik szakmunkástanulók képzésében vesznek részt, külföldön akarnak munkát vállalni, vagy csak bizonyítani akarják, hogy mesterségüket nem akármilyen szinten művelik. — Mit csinálna másképp, ha ezt az első „tanévet” újra kezdhetné? — Azt hiszem, nem indítanék mindent egyszerre. Kicsit sok volt most a nulláról kezdve megszervezni a bizottságokat, felkészíteni őket az „emelt szintű követelmény” szerinti számonkérésre, összehozni a csoportokat, megtalálni az előadókat, a helyszíneket, előadótermeket, műhelyeket, stb. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy egy kamarai szakképzési vezető feladata nemcsak a mesterképzés, hanem a különféle tanfolyamok, továbbképzések szervezése és a tagjainknál lévő szakmunkástanulók előmenetelének figyelemmel kísérése is, azt gondolom érthető, hogy ez az erőltetett ütem nem tartható a jövőben. — Várható egyáltalán ilyen dömpingszerű jelentkezés még? — Most azért volt ilyen nagy az érdeklődés, mert egykét év kimaradt - amikor az ipartestületek már nem, a kamarák még nem szerveztek mestervizsgáztatást, - és így a megyére jellemző létszám két- háromszorosa gyűlt össze. Nemsokára az élelmiszeripari szakmáknál - pék, hentes - jön egy hullám, mert ’96 januárjában hozták a rendeletet arról, hogy ezekben is kötelező a mestervizsga. Azt követően valószínűleg alább hagy a jelentkezési láz. A kézművesek, iparosok többsége egyébként várakozó állásponton van. Úgy gondolkodnak, hogy ha az ő szakmájukban is kötelező, a vállalkozás működésének feltétele lesz a mesterlevél, majd akkor megszerzik. -Wy— Egyetértettünk abban, hogy egyszer már érdemes lenne megvizsgálni közelebbről azt a képet, mely szerint az ország egy dinamikusan fejlődő nyugati, illetve egy menthetetlenül leszakadó keleti részből áll - adott tájékoztatást Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, aki mint a megyei területfejlesztési tanács elnöke vett részt a konferencián. — Önök ezt nem így látják? — Nem feltétlenül, miután a probléma nem ilyen éles. Az adatok például azt bizonyítják, hogy az aprófalvas rendszer nem a keleti, hanem éppenséggel a nyugati országrészre, a Dunántúlra jellemző. — Miért fontos ennek az információnak a hangsúlyozása ? — Azért, mert az aprófalvas szerkezet különleges területfejlesztési támogatást érdemel. Ám a jelenlegi elosztórendszer ezt nem veszi figyelembe. Mire gondolok? Például arra, hogy tavaly kezdeményeztük: a fejlesztési pénzek elosztásánál legyen szempont az adott terület infrastruktúrája, nevezetesen a gázellátása is. Itt, a Dunántúlon nagyon komoly munkát kell még végezni ahhoz, hogy gázellátottság tekintetében utolérjük például Szabolcs megyét. Nálunk, Tolna megyében a területfejlesztési pénzekre beérkező pályázatok csak a gázra a többszörösét vinnék el a rendelkezésre álló összegnek. így pedig szinte képtelenek vagyunk arra a célra juttatni, amire a leginkább kellene: vállalkozás-élénkítésre. — Mi lenne a megoldás? — Természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a keleti régiót az eddigiekhez képest kevésbé kell támogatni. Ám feltétlenül szükséges lenne egy korrekt felmérés a régiók helyzetéről. Már csak azért is, hogy ne az érzések, vélelmek, hanem a tények alapján szülessenek meg a fontos döntések, -száTippek, jó tanácsok A Westel 900-tól — Mi a teendő, ha a készüléket vagy a SIM-kártyát ellopják? Amennyiben készülékét SIM-kártyával együtt ellopják, kérjük, haladéktalanul jelentse Ügyfélszolgálatunkon. A bejelentést akár személyesen, akár telefonon (természetesen az előfizető, az előfizetői jelszó és a hívószám ismeretében) megteheti. Előfizetői szerződésünk III. 2. 4. pontja szerint: „Amennyiben a SKIM-kártyát az Előfizetőtől jogtalanul eltulajdonítják, az Előfizető a bejelentés időpontjától nem köteles a havi előfizetés díjának, valamint az ezután folytatott beszélgetések és egyéb szolgáltatások díjának a megfizetésére. ” Ügyfélszolgálatunk a bejelentést követően haladéktalanul intézkedik a SIM-kártya felfüggesztéséről. Kérjük, hogy a bűncselekményről készült rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv stb. másolatát is szíveskedjék ügyfélszolgálatunkra eljuttatni. Lehetőség van arra, hogy a tulajdonos írásban kérje telefonkészülékének letiltását is. Ehhez (az írásbeli kérelmen túl) a tulajdonjog igazolása, illetve szintén a rendőrségi feljelentés másolata szükséges. Felhívjuk figyelmüket, hogy a lopás bejelentésének elmulasztása esetén a felmerült beszélgetések díja az ügyfelet terheli! Javasoljuk, hogy a károk csökkentése érdekében készülékét feltétlenül védje PIN- kóddal, és ha hosszabb ideig nem használja a telefont, kapcsolja ki. Lopás esetén megelőzhető, hogy a tolvaj (az egyéb károkon felül) még jelentősen növelje az Ön telefon- számláját. Rendőrök az iskolák előtt Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Baleset-megelőzési Bizottság értékelve a közbiztonsági-, közlekedésbiztonsági- és bűnügyi helyzetet elhatározta, hogy a tanév kezdetén az általános iskolák környékén rendőri jelenléttel segíti az iskolások biztonságos közlekedését. A gyermekbalesetek száma évek óta csökkenő tendenciát mutat, 1996-ban az országban ennek ellenére 1484 gyermek sérült meg közlekedési balesetben, közülük ötvenegyen életüket vesztették. A csökkenés ellenére ezek a számok elfogadhatatlanul magasak. — Tolna megyében hogyan alakul a gyermekbalesetek száma? - kérdeztük Illés László rendőr-alezredest, a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetőjét. — Az elmúlt évben 17 gyermekkorút ért baleset megyénk területén. A rendőrségi vizsgálat megállapította, ezek jellemzően a gyermekek figyelmetlenségből következtek be. Ugyanakkor a gyermekbaleset megelőzéséért elsősorban a gépjárművezetők tehetnének, hiszen a gyermek nem tud vigyázni, nem tudja fölmérni a közeledő jármű haladási sebességét, nem tudja megítélni annak távolságát. — Mely területek a legveszélyesebbek? — A gyermekbalesetek jellemzően szerencsére nem az iskolák közelében történnek. Mégis a legnagyobb veszély az iskolák környékén, ahol sok gyermek mozog. A veszély még fokozódik, amikor az iskolákban megkezdődik a tanítás. A gépkocsivezetők tudnak a legtöbbet segíteni azzal, hogy csökkentik a tempót, vigyáznak a gyerekekre, mert ne várja tőlük senki, hogy ők oldják meg a problémás helyzeteket. Azok a gépkocsivezetők, akik gyermeküket az iskolába autóval viszik, egy előre megtervezett útvonalat választva, lehetőleg a járdához közel, az iskola felőli oldalon szállítsák ki a diákok a kocsiból. Nagyon jó kezdeményezés, és segítjük is az effajta szándékot, hogy az iskola előtti gyalogátkelőnél gyerekek forgalomirányítást végeznek, mint például Szekszárdon, a Kadarka utcánál, vagy Szedresben. Amikor csoportosan lépnek a gyerekek zebrára, a baleset lehetősége a legkisebb. — A rendőrség hogyan tudja segíteni a gyermekek biztonságos közlekedését? — Az iskolakezdés napjától, szeptember 1-jé- től a reggeli órákban, egyrészt figyelemfelkeltés, segítségnyújtás szándékával állnak az iskolák elé az egyenruhás rendőrök, s ha kell forgalmat irányítanak. Jelenlétükkel próbálják biztonságosabbá tenni a közlekedést. (pt)
