Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. szeptember 5., péntek Ma eldől a városok versengése A 2004. évi olimpia jegyében Botrány fenyegetett a leg­utolsó pillanatig Lausanne- ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén. A 2004. évi olimpia megren­dezésére pályázó városok, Róma, Athén, Fokváros, Buenos Aires és Stockholm közül az utóbbi esélyeit „csu­pán” az olimpiaellenes rob­bantások zavarták meg. A NOB székhelyén, a svájci Lausanne-ban robbant fel vi­szont az a „bomba”, amely csaknem maga alá temette a szavazó testületet. A sajtó vi­lággá kürtölte, hogy a svéd pályázók, az IKEA-val a hát­térben szép bútorokat ajánlot­tak fel a NOB döntéshozói­nak, „cserébe” a svéd főváros pártfogásáért. A NOB vezér- igazgatója, Francois Carrard cáfolt mindent, végül a stock­holmi delegáció helyettes ve­zetője bejelentette, hogy az egész csak félreértés volt. Az öt város mindegyike igyekszik az utolsó percig mindent bedobni. Rómáért a tenorista Luciano Pavarotti fog érvelni a NOB testületé előtt, míg a fokvárosiak abban reménykednek, hogy a Svájc­ban éppen hivatalos látogatá­son tartózkodó Nelson Man­dela is „fellép”, és a nagy tisz­teletnek örvendő dél-afrikai politikus tekintélyét latba vetve meggyőzi a NOB-ot az olimpiai mozgalom történeté­ben legelső afrikai olimpia fontosságáról. FEB Demirel felavatta Gül Baba türbéjét, és kortárs festők kiállítását nyitotta meg A magyar és a török szabadságszerető A török és a magyar köztár­sasági elnök szerda este fel­avatta Gül Baba felújított türbéjét, csütörtökön pedig ellátogatott Egerbe, ahol an­nak idején az oszmán hadak legnagyobb vereségeik egyi­két szenvedték. Magyarország és Törökország a stratégiai partnerség magvait vetheti el; ez méltó történelmi múltunkhoz és ígéretes jö- vőnkhöz - hangsúlyozta a Par­lament Kongresszusi termében angolul elmondott beszédében Süleyman Demirel török elnök. Megemlítette, hogy nagy cso­dálattal követte a magyar nép heroikus küzdelmét 1956-ban. Hozzátette: a török nép a ma­A török elnök egy becses emlék előtt fotó: feb/reuter gyárt szabadságszeretete miatt közel érzi magához. Megfo­galmazása szerint a törökök hálával tartoznak Magyaror­szágnak a szigetvári Szulej- mán-emlékmű felállításáért, il­letve Gül Baba türbéjének fel­újításáért. Ugyanakkor ők is saját hősként tekintenek Rákó­czira és Kossuthra, akiknek Törökországban emeltek em­lékművet. A magas vendég - Magyar Bálint művelődési és közokta­tási miniszter kíséretében - a budapesti Iparművészeti Mú­zeumban megtekintette az Oszmán-török szőnyegek című tárlatot, majd ünnepélye­sen megnyitotta a kortárs török festők kiállítását. Az MDF cáfol. Horn Gyula tegnap a televízió Nap-kelte című műsorában a nagykanizsai időközi polgármester-választás kapcsán sérelmezte, hogy a he­lyi ellenzéki fórumokon durva, az útszéli stílustól és a fajgyű­lölő kijelentésektől sem mentes kampány folyt. Erre reagálva az MDF „felelőtlen vádaskodás­nak” nevezte Hóm szavait, s nyi­latkozatban szögezte le: a nagy- kanizsai választás kampányában az ellenzék nem uszított, fajgyű­lölő jelszavakat nem alkalma­zott, „útszéli” és „alpári” stílust sem követett. Nyers is érintett. Az egyes fontos tisztségeket betöltő sze­mélyek ellenőrzésére létreho­zott II. számú bizottság megál­lapította, hogy Nyers Rezső az ügynöktörvényben meghatáro­zott állami és politikai tisztsé­get töltött be, ezért felszólítot­ták az MSZP-s honatyát: mond­jon le mandátumáról. Emlékezés Maiéter Pálra. Koszorúzási ünnepséget tartot­tak csütörtökön Maiéter Pál mártírhalált halt 1956-os hon­védelmi miniszter sírjánál, szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából. A 301-es parcellánál koszorút helyezett el Göncz Árpád köztársasági elnök és Keleti György honvédelmi mi­niszter is. Isépy válasza Torgyánnak. Az ellenzéki pártok hatékony együttműködése elképzelhetet­len a Kisgazda Párt közremű­ködése nélkül, ezért sajnálatos Torgyán József pártelnök indu­latos megnyilatkozása a KDNP 11 képviselőjének csatlakozá­sáról a Fidesz frakciójához. Ezt Isépy Tamás volt KDNP-s frakcióvezető jelentette ki teg­nap közzétett nyilatkozatában. A vizsgálat lezáróit. Várha­tóan egy héten belül kiderül, hogy az Állami Számvevőszék mikor hozhatja nyilvánosságra a Budapest Bankkal és a Pol­gári Bankkal kapcsolatos vizs­gálatának végleges jelentését. Á dokumentumot a számvevő- szék megküldte Gál Zoltánnak. Az Országgyűlés elnöke dönti majd el, hogy a nyilvánosságra hozatal a jelentés bizottsági megtárgyalása előtt, vagy csak azután történhet meg. Nem kaptak készpénzt. Nem sikerült megegyezniük a vitás kérdésekben a Kápé című üzleti hetilap munkatársainak és a tulajdonos képviselőjének sem a szerdai, sem a csütörtök délelőtt folytatott egyeztető tárgyaláson - közölte Antal Já­nos megbízott főszerkesztő. El­lenkezőleg: a megbeszéléseken tovább távolodtak egymástól az álláspontok. Elképzelhető, hogy a kiadó egyelőre szünetel­teti a lap megjelenését. Atlanti krónika A NATO utat mutat Európába Keleti György: a társadalom többsége támogatja a csatlakozást NATO-konferencia kezdő­dik ma Egerben. A tanács­kozás egy országos rendez­vénysorozat része, amely arra hivatott, hogy a magyar közvélemény megismerhesse hazánk jogait és kötelezett­ségeit az euroatlanti integrá­cióval kapcsolatban.- Változott-e a felmérések szerint a közvélemény megíté­lése a csatlakozásról?- A közelmúltban a Kül­ügyminisztérium készített felmérést, s ebben a korábbi­akhoz képest is kedvezőbb számok vannak: a támogatott­ság már megközelíti a lakos­ság kétharmadát. Az előző - múlt évi-év eleji közvélemény-vizsgálatok - még 49-50 százalék körüli tá­mogatottságot mutattak, tehát minden jel szerint fordulat tör­tént. Ennek egyik fő oka bizo­nyára maga a madridi döntés: a társadalom jogos büszke­séggel vette tudomásul, hogy a több mint 20 partnerország közül csupán hármat hívtak meg a NATO-ba, köztük ha­zánkat. Ez nem a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség elismerése, hanem az egész magyar társadalomé. A katonai kritériumok mellett olyan gazdasági-társadalmi körülmények a csatlakozás feltételei, amelyek teljesítésé­ben élenjárunk.-Somogyi Ferenc integrá­ciós államtitkárral az élen na­pokon belül megkezdődnek Brüsszelben a csatlakozást előkészítő' hivatalos tárgyalá­sok. A honvédelmi tárca ez.e­Keleti György FOTÓ: FEB ken a megbeszéléseken ho­gyan vesz részt?- A tárgyalásokon azt kell tisztázni, hogy az ismert wa­shingtoni szerződésből követ­kezően milyen politikai, gaz­dasági és katonai terhek há­rulnak az országra, illetve mi­lyen felelőssége lesz a Magyar Köztársaságnak a NATO tag­jaként. A külügyi államtitkár mellett helyet kap a küldött­ségben Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára, Kara Pál, a belügyi és László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes ál­lamtitkára is. S ott lesznek a vezérkarok szakértői.-Az elmúlt napokban több magas szintű tárgyalás folyt a NATO és az Észak-Atlanti Közgyűlés képviselőivel. Ön mit tapasztalt, mennyire válto­zott az ország megítélése az­után, hogy a kormány ügy­döntő' népszavazást kezdemé­nyezett a NATO-tagságról?- A népszavazás eleve sze­repelt a kormányprogramban, ezért én mindig úgy fogalmaz­tam, hogy ügydöntő referen­dumra van szükség. A kabinet álláspontját, mint miniszter természetesen elfogadtam a véleménynyilvánító szavazás­ról, de most örülök annak, hogy a parlamenti pártok egyetértésével a kormány no­vember 16-ra ügydöntő nép­szavazást írt ki. Őrülök, mert a felmérések azt mutatják, hogy ezt a szavazást a támogatók fogják megnyerni. És örülök, mert ez a társadalmi állásfog­lalás fogja törvényesíteni azo­kat a későbbi intézkedéseket, amelyek a csatlakozáshoz szükségesek. A külföldi part­nerek magyar belügynek te­kintik a szavazás módját, de természetesen várják a szava­zás végeredményét. Az elmondottak alapján te­hát kérek mindenkit, hogy ezt a kérdést valóban súlyának megfelelően kezelje. A nép­szavazástól való távolmaradás azt is jelentheti, hogy a ma­gyar közvélemény formálisan nem olyan arányban támogatja a NATO-tagságot, mint az a valóságban van. Fontosnak tartom, hogy aki úgy gondolja, részt kell vennünk az euroat­lanti integrációban, az menjen el, ne tartsa természetesnek az egyetértését. A Magyar Köz­társaság most történelmi lépés előtt áll: vagy együtt megyünk Európával a kontinens gazda­sági és biztonságpolitikai fej­lődésének egy meghatározott irányában, vagy olyan zsákut­cába kerülünk, amelyből nem lesz kiút. Csák Elemér Robbanás Párizsban. Valószínűleg gázszivárgás okozta a francia főváros egyik belvá­rosi házában azt a hatalmas detonációt, amely két halálos áldozatot követelt, és ötvenhárom embert - köztük kettőt életveszélyesen - megsebesített. fotó: feb/reuter Lehet, hogy ötven nyugdíjpénztár alakul? Eddig kettőt engedélyeztek Eddig két szervezet, az OTP Bank Rt. és a Fraternité Nyugdíjpénztár kapott enge­délyt az Állami Pénztárfel­ügyelettől magánnyugdíj­pénztár létrehozására. Az első napon, szeptember 1- jén kért engedélyt működése megkezdésére az OTP Bank Rt. és a Winterthur Országos Nyugdíjpénztár. Azóta követte példájukat az Életút, a Magyar Polgári Nyugdíjpénztár, a Fra­ternité és a Hazai Nyugdíjpénz­tárak Országos Szövetsége által létrehozott Évgyűrűk Magán Nyugdíjpénztár. Az elsőként engedélyt kapott OTP Bank Rt. illetékese, Róth Lajos úgy nyilatkozott: arra számítanak, hogy az a korosz­tály, amelyik választhat az új, illetve a régi rendszer között, többségében az új rendszer mellett voksol majd, és ma­gánnyugdíj-pénztári taggá vá­lik. Számításaik szerint az OTP Bank magánnyugdíj-pénztárá­nak tagsága már induláskor is megközelíti a tízezer főt. Róth Lajos úgy vélte: két év alatt mintegy 50 működőképes nyugdíjpénztár alakul, amelyek várhatóan 1,3 millió, az új rendszerbe átlépő tagot tömörí­tenék majd. A négy éve működő Frater­nité Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 3000 tagot számlál, és 200 millió forintot meghaladó vagyonnal gazdál­kodik. Bánfalvi István, az igaz­gatótanács elnöke elmondta: százezres nagyságrendű taglét­számra számítanak. A magán­nyugdíjpénztár tiszteletbeli el­nöke Csehák Judit. Az MSZOSZ engedett eddigi igényeiből Csak Vágóhoz ragaszkodnak A múlt heti elnökválasztási fordulók eredménytelenek voltak, talán éppen a legna­gyobb munkavállalói tömörü­lés, az MSZOSZ álláspontjá­nak túlzott merevsége miatt. Akkor ugyanis még ragasz­kodtak ahhoz, hogy mindkét önkormányzat élére az ő je­löltjük kerüljön. Azóta változott álláspontjuk: immár csak az egyik társada­lombiztosítási önkormányzat elnöki tisztéhez ragaszkodik az MSZOSZ a további tárgyaláso­kon. Ezt Bálint Attila szóvivő közölte csütörtökön. A munkavállalói érdekkép­viseletek abban egységesek, hogy a Nyugdíj-biztosítási Ön­kormányzat elnökének Vágó Jánost válasszák meg. A kér­désre, hogy az elnökség vissza­vonta-e Kovács Pál volt népjó­léti miniszter jelölését az egészségbiztosítási önkor­mányzat elnöki posztjára, a szóvivő annyit mondott, hogy nem került szóba a jelölt visz- szahívása. Az esélyeket illetően nem elhanyagolható körülmény, hogy a munkaadói érdekképvi­seletek megerősítették: Szeremi Lászlónét jelölik a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat elnöké­nek. Mint ismeretes, az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat elnöki tisztére eddig a munka­adói érdekképviseletek nem ál­lítottak elnökjelöltet. A film még mindig népszerű A nemzetközi filmfesztivá­lokról érkező hírek azt jelzik, hogy a magyar filmművészet műhelyeiben - a nehéz kö­rülmények ellenére is - jó né­hány tehetséges fiatal bonto­gatja szárnyait. Réz András, az ismert filmesz­téta kommentálta így munka­társunknak a hírt, hogy a leg­jobb elsőfilmesnek járó „Prix de Montreal” díjat Gyöngyösi Bence Cigánytörvény című filmjének ítélték oda a most zá­rult Montreali Filmfesztiválon.- A kanadai siker már csak azért is figyelmet érdemel, mert bő egy évtizede a magyar nagy- játékfilmek a patinás fesztivá­lokon gyengén szerepelnek. Meglehetősen gyakran kap­nak viszont elismerést a rövid-, a dokumentum-, a kisjátékfil­mek - gondoljunk csak Iványi Marcell A szél című kisfilmjé- nek tavalyi cannes-i díjára. Filmművészetünk tehetsé­gekben tehát ma sem szenved hiányt. Az is tény sajnos, hogy a „kisebb” fesztiváldíjakról alig-alig értesül érdemük sze­rint a közvélemény. Mindemellett a nemzetközi elismerés a megmérettetésnek csak az egyik formája. A másik az, hogy hány néző kíváncsi a filmekre. Ilyen szempontból nincs okunk panaszra. Á Sztra- csatellát 150 ezren, A három testőr Afrikábant 200 ezren, a Csinibabát 400 ezren, A hon­foglalást több mint a félmillión nézték meg, ami tisztes siker­nek könyvelhető el. (der)

Next

/
Thumbnails
Contents