Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-30 / 228. szám

1997. szeptember 30., kedd Hazai Tükör 5. oldal Jövőre több pénz marad az önkormányzatoknál Elmaradtak a csődök Az idei 497 milliárd forinttal szemben jövőre 583 milli- árdra számíthatnak az ön- kormányzatok az áliamtói, de az érdekszövetségek ennél több mint 50 milliárddal töb­bet igényelnek. Kuncze Gábor belügyminiszter tegnap, a Budapesten tartott V. önkormányzati napon el­mondta: a legdinamikusabban az állam által a személyi jöve­delemadóból átengedett rész növekszik: a keret 40 százalé­kát „visszaosztják”. Ennek fele közvetlenül a keletkezés helyén marad, másik részét a rászoruló településekhez juttatják el. A miniszter megjegyezte, hogy nem váltak be a tömeges önkormányzati csődöket jelző jóslatok. Eddig összesen hét helyhatóság került csődbe hitel­Nem vesznek részt a mai Tiltakozik Azonnali tárgyalásokat kez­deményez a miniszterelnök­nél az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szak- szervezete a jövő évi, kétes­nek ítélhető bérfejlesztés és a kórházakban elindult töme­ges elbocsátások miatt. A szakszervezet országos veze­tősége - érzékelve a helyzetet - tegnapra rendkívüli ülést hívott össze. Dr. Gulyás Judit főtitkár az ott elhangzottakról elmondta: az EDDSZ a korábbi tárgyalá­sain azt képviselte, hogy 1998- ban a tényleges inflációt legke­vesebb 3 százalékkal haladja meg a keresetnövekedés. Most azonban - a központi költség- vetés tervezetének ismeretében - nem látnak biztosítékot, hogy felvételi hibája miatt. A kor­mányzat továbbra is szigorú gazdálkodást igényel az ön- kormányzatoktól, amelyeket társulásokra, továbbá az eszkö­zök és források ésszerű haszno­sítására ösztönöz. A cél az, hogy a szervezetileg és a hatás­körében is megerősítendő Ál­lami Számvevőszék három­évente lehetőleg minden ön- kormányzatnál átfogó ellenőr­zést hajtson végre, így is se­gítve munkájukat. Horn Gyula miniszterelnök a résztvevőket köszöntő levelé­ben a hivatalok ügyfél-barát működésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Karsai Péter, az Önkormányzati Szö­vetségek Tanácsának elnöke nagyobb lehetőségeket igényelt az önkormányzatok számára az érdekegyeztetéseknél. érdekegyeztetésen az EDDSZ a szociális intézményekben dolgozó mintegy 52 ezer al­kalmazott bére elérje ezt a szin­tet. A 160 ezer dolgozót érintő egészségügyi ágazatban a bér- tárgyalások még meg sem kez­dődtek, az EDDSZ ezért nem vesz részt a mai közalkalma­zotti érdekegyeztetésen. Az elmúlt héten Somogy és Nógrád megyében megkezdő­dött, de félő, hogy országos méretűvé váló tömeges kórházi elbocsátások kapcsán Gulyás Judit kifejtette:- A népjóléti miniszter nem­rég azt nyilatkozta, hogy köz­ponti ágy- és létszámcsökken­tést nem terveznek, de ezt a népszerűtlen feladatot a jelek szerint az önkormányzatokra és a kórházvezetőkre ruházták át. N. Zs. Még két hét az ívek ellenőrzése A sziszifuszi munka első része kész Lezárult a földtulajdonlással kapcsolatos népszavazást kezdeményező ívek feldolgo­zásának első szakasza. Mától a számítógépes adatbázis és az aláírásgyűjtés helyszínén készített adatlapok összeha­sonlítását kezdik meg a Köz­ponti Nyilvántartó és Válasz­tási Hivatalban. Kóbor Józseftől, a Központi Nyilvántartó és Választási Hi­vatal főosztályvezetőjétől meg­tudtuk: az elmúlt tizenkét nap­ban a hivatal mintegy hatvan munkatársa dolgozott váltott műszakokban a 32 kötetet meg­töltő, több mint 280 ezer alá­írást tartalmazó ívek adatainak hitelesítésén. A legnagyobb feladatot az adatok hitelesítésekor személyi számok számítógépre vitele je­lentette. Ma megkezdik a hite­lesítés munkájának második szakaszát. Ennek során szúró­próbaszerűen ellenőrzik egyes aláírásoknak - az állampolgá­rok más iraton szereplő kézje­gyének az összevetésével - a hitelességét is. Kóbor József arról nem nyi­latkozott, hogy az eddigi ellen­őrzések milyen eredménnyel jártak. Csupán azt erősítette meg, hogy a hitelesítéshez még szükséges kontrollt a törvény által előírt harmincnapos határ­időn belül, azaz október 13-ig befejezik. (újvári) A hágai döntés a t. Ház előtt Kedvező pozíciók, minden út a tárgyalóasztalhoz vezet Horn Gyula tegnap levélben fordult szlovák partneréhez, s azt javasolta, hogy a két fél legkésőbb október végéig kezdje meg a tárgyalásokat. A magyar kormányfő arról a vélemé­nyéről tájékoztatta Vladimir Meciart, hogy .Jóhiszemű és érdemi konzultációkat kell folytatnunk az elfogadható meg­állapodás érdekében”. A Hágai Nemzetközi Bíróság döntéséről a parlament hétfői ülésén szólt a miniszterelnök. Kiemelte: a magyar kormány nem tekinti kudarcnak az ítéle­tet, mert jogi alapot teremt a bősi kérdés rendezéséhez, le­hetőséget biztosít a korrekt megállapodásra Magyarország és Szlovákia között.- Semmi értelme további pártpolitikai vitákat folytatni a kérdésről - hangsúlyozta. - Össze kell fogniuk végre az ország tudósainak és környe­zetvédőinek, a helyzet rende­zése az egyetlen járható út. A Meciamak küldött levél­ben a kormányfő azt is jelezte: meg kell állapodni a vízszint, a vízmegosztás, a vízenergia, a környezetvédelem, a bizton­ságos hajózás, az árvíz és a jégzajlás elleni védekezés kérdéseiről. Torgyán József (FKGP) a hágai ítéletet részben méltány­talannak, részben igazságta­lannak nevezte, amit szerinte az okozott, hogy nem volt megfelelő a képviseletünk Hágában. Szent-Iványi István (SZDSZ) támogatta a minisz­terelnök által kifejtett állás­pontot. Pokomi Zoltán (Fi­desz) úgy vélte, a hágai döntés kedvező tárgyalási pozícióba juttatta Magyarországot. Demeter Ervin (MDF) szor­galmazta, hogy a konzultációs bizottságot az országgyűlés­nek rendeljék alá. Szekeres Imre (MSZP) elismerően szólt arról, hogy mind a hat parla­menti frakció kiállt a tárgyalás mellett. Szabó Iván (MDNP) kérte, hogy a pártok szakértőit is vonják be a tárgyalások me­netébe. S. Á. Búcsú az egyoldalú szerződésektől A jövőben a fogyasztók jogi úton megtámadhatják a számukra korábban „ultimátumként” közölt egyoldalú, s éppen ezért tisztességtelen szabványszerződéseket - tudtuk meg a Minisz­terelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium illetékeseitől. A törvényalkotás újdonságai között szerepel a fogyasztóvé­delemről szóló szabályok le­fektetése. A jogászok nemcsak a vásárlók és a szolgáltatást igénybe vevők széles körű tá­jékoztatásának szükségességét fogalmazták meg, hanem pa­ragrafusokba szedték a címké­zés, az ár feltüntetésének és a csomagolás szabályait is. A fogyasztóvédelemmel összefüggésben a Polgári Tör­vénykönyv módosítása is szükségessé vált, hiszen az Európai Közösségek Tanácsá­nak irányelvei is elítélik a ná­lunk is igen csak elterjedt, egyoldalú, az árut vagy a szol­gáltatást kínáló fél érdekeit szem előtt tartó szabványszer­ződéseket. A mindennapi életben ma még szó nélkül zsebre tesszük a kifizetett cipő blokkját, még akkor is, ha a kereskedő a vé­gére „garancia nincs” feliratot bélyegez. Sőt, a biztosítók ál­tal megfogalmazott szabvány- szerződéseknél is gyakran van olyan érzésünk, hogy míg ők a saját érdekeiket alaposan kö­rülbástyázták, addig a biztosí­tott baj'esetén jogi kibúvók és furfangok útvesztőjében bo­lyonghat. Az úgymond általános felté­telekkel megkötött szerződé­sek a magyar gazdaságban rendkívüli módon elterjedtek. Nemcsak a fogyasztókkal szemben, hanem a gazdálko­dók egymás közti kapcsolatá­ban is. A szakértők szerint a gépesített tömegszerződések hátterében gyakran a kartell és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés húzódik meg. A versenyjogi szabályozás mellett a kormány által már jóváhagyott Ptk.-módosítás tervezete pontosan megfogal­mazza, hogy egy szabvány- szerződés mikor egyoldalú il­letve tisztességtelen. A fo­gyasztóknak joguk lesz kere­settel élni az érdekeiket sem­mibe vevő „szabványalkuk” ellen. N. Zs. Hazánkban 234 éve volt az olaszországihoz hasonló erejű földrengés Törésvonalak nálunk is vannak Gyakorlatilag nemigen kell tartanunk tőle, elvileg azonban nálunk is bármikor előfordulhat az olaszországi földrengés­hez hasonló természeti katasztrófa. Előrejelezni egyelőre a világ egyetlen országában sem tudják a fenyegető veszélyt. Tóth László szeizmológus em­lékeztetett arra a jelenségre, hogy Európa és Eszak-Ame- rika évente mintegy 2 centi­métert távolodik egymástól, vagyis az Atlanti-óceán gigan­tikus medre tágul, „nyílik” és ez igen erőteljes földmozgá­sokat idézhet elő. Hasonló törésvonalak szab­dalják a föld kérgét a mediter­rán országok - így Olaszor­szág - térségében, s jut belő­lük a peremvidéknek számító hazai területekre is. A rengé­sek által okozott kár rendsze­rint jóval nagyobb, ha a föld­mozgás epicentruma, közép­pontja a felszínhez viszonylag közel, illetve ha nem a tenger­ben, hanem a szárazföldön he­lyezkedik el. Hazánkban 1763-ban Ko­máromban pusztított az olasz- országihoz hasonló erejű ter­mészeti katasztrófa. 1956-ban Dunaharasztiban 5,6-es, 1985- ben pedig Berhidán 4,7-es erősségű földmozgást regiszt­ráltak. A már érezhető, 2-es foko­zatú rengés nálunk 3-5 évente fordul elő, míg a jelentősebb kárt okozó 5-ös, 6-os föld­mozgástól átlagban 10-12 évente kell tartanunk. A szakember szerint törés­vonalak húzódnak Komárom városa és a Balaton északi ré­sze között, Visegrád és a Duna közötti keskeny területen, a Balatont Péccsel összekötő képzeletbeli egyenes mentén, valamint Békés és Eger váro­sának körzetében. Ezeken a te­rületeken elvileg erősebb ren­gésre is lehet számítani, de le­hetséges, hogy évtizedeken át mozdulatlan marad a föld. Takács Mariann MSZP-frakcióülés. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja Baráth Ete­lét delegálja abba a hatpárti par­lamenti ad hoc bizottságba, amely a hágai bíróság döntése nyomán előkészíti a szlovák féllel folytatandó tárgyalásokat. Elutasított javaslat. A sza­baddemokraták nem tudják el­fogadni Szájer József fideszes képviselő népszavazással kap­csolatos módosító indítványát, hogy a polgárok külön döntse­nek a tisztán magyar tulajdonú gazdaságok és a külföldiek föld vételéről. A javaslat véle­ményük szerint megkülönböz­tető és megvalósíthatatlan. Elismerés az MDF-nek. A Kereszténydemokrata Világ- szövetség elnöke, Ricardo Arias Calderón egyetért az MDF céljaival, tevékenységé­vel, s úgy ítéli meg, hogy a párt megfelelően képviseli a keresz­ténydemokrata értékeket. Ezt a nemzetközi szervezet vezetője, aki részt vett a tízéves jubile­umi megemlékezésen, a Ma­gyar Demokrata Fórum tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette ki. Szorosabb kapcsolatok. Élénkültek és újabb területekre terjedtek ki a határon túli ma­gyarsággal a hazai települések kapcsolatai - állapították meg tegnap Tatabányán egy kétna­pos konferencia nyitányán, amelyen a szomszédos orszá­gokban működő magyar pol­gármesterek is részt vesznek. Eltűnő vámok. A Közép­európai Szabadkereskedelmi Megállapodás az ipari vámok gyorsított ütemű lebontását irá­nyozza elő úgy, hogy a közép­európai országok közötti keres­kedelembe bevont termékek túlnyomó részénél a vámlebon­tás az ezredfordulóig befejező­dik. Erről a CEFTA-tagorszá- gok vámigazgatóinak lillafü­redi találkozóján tanácskoztak. Hazahozott értékek. A Do­oms Hungarica Scientiarium et Artium elnevezésű intézmény, illetve ösztöndíjrendszer ünne­pélyes megnyitóját tegnap tar­tották a Professzorok Házában. A Domus Hungarica egyik fő célja, hogy a külhoni magyar kutatók hazahozzák és itthon kamatoztassák külföldön elsa­játított ismereteiket, szakmai kultúrájukat. Száztíz riasztás. Befejeződött a vihaijelzési idény a Balato­non és a Velencei-tavon. Az Országos Meteorológiai Szol­gálat Siófoki Viharjelző Ob­szervatóriuma és a Balatoni Ví­zirendészeti Rendőrkapitány­ság Fényjelző Szolgálata május 1-jétől szeptember 30-ig össze­sen 110 esetben adott ki előze­tesen viharjelzést, és ezek 90 százalékban beigazolódtak. Létminimum alatt él az idősebb nyugdíjas korosztály jelentős része Több mint 3 millió hazai ünnepelt Régi igazság, hogy nem a kor számít, hanem az, ki hány éves­nek érzi magát. Am az évek terhe a legfiatalosabb idősek vállát is nyomja, már csak azért is, mert az 55-60-on túli korosztály nagy része kisnyugdíjas, nehéz anyagi viszonyok között él. Október elseje a nyugdíjasok világnapja. Ebből az alkalom­ból arról kérdeztük dr. Balogh Miklóst, a KSH elnökhelyette­sét, hogy a legújabb statisztikák szerint mekkora a nyugdíjasok tábora, hogyan él ez az idősebb generáció.-Hazánkban jelenleg mint­egy 3,1 millió nyugdíjast tar­tunk számon - mondja az el­nökhelyettes. - Túlnyomó többségük, pontosan 89,8 szá­zalékuk saját jogú nyugellátás­ban részesül. E több mint 2,7 millió idős ember 61,2 száza­léka öregségi, 28,6 százaléka pedig rokkantsága miatt része­sül nyugdíjban. Rajtuk kívül özvegyi nyugdíjat további 8,1 százalék, mezőgazdasági szö­vetkezeti járadékot 1,5, míg baleseti járadékot 0,6 száza­lék kap. — Mennyi jelenleg az átlag­életkor Magyarországon ?- Férfiaknál rendkívül ala­csony, mindössze 65,3 év. Megjegyzem, 1994-ben meg­állt az életkor csökkenésének tendenciája, s azóta némi javu­lás is tapasztalható. A nők átlagéletkora 74,5 év. E két adatot egybevetve is jelentős az elmaradásunk a fejlett nyugat­európai országoktól. Most az a sajátos helyzet alakult ki, hogy bár nálunk aránylag rövid idő adatik a nyugdíjba vonulás utáni pihenésre, a kor szerinti összetételt tekintve az öregek országa vagyunk.- Mekkorára tehető' azok száma, akiknek a nyugdija - ahogy mondani szokás - az éhenhaláshoz sok, a megélhe­téshez kevés?- Mintegy negyedmillió kis­nyugdíjas járadékából csak létminimum alatti életvitelre futja. Több százezren vannak azok, akik 25-30 ezer forintos nyugdíjban részesülnek. Végül még egy jellemző adat: több mint 128 ezer nyugdíjas „to­vább szolgál”. (szalóky) Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon, régiók szerint ^ (1996)* Közép- ■ Magyarország JBudapest es Közép­\ßSm (Felétíftmárom- Esztjmom, Veszprém nf:} ___: 71,00 év és felette É H 70,51 és 70,99 év között 70,20 és 70,50 év között Ili 70,19 év és alatta j (Bács-Kiskttn. Békés, I Csortgrátí m.} Forrás: KSH Az utóbbi 2-3 évben megállt a csökkenő tendencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents