Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-25 / 224. szám
6. oldal Alisca Expo '97 1997. szeptember 25., csütörtök „Mámor” a Művészetek Házában A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezi a szekszárdi ön- kormányzat az írók politikusok, nagykövetek találkozóját. A rendezvényen, amelynek a fő témája az idén a kisebbségek Közép-Európában, nyolc ország, köztük Kína és Anglia nagykövete jelezte részvételét. A házigazda az idén is is Mészöly Miklós. A nyilvános program szeptember 26- án délelőtt tíz órakor kezdődik a Művészetek Házában. Délelőtt előadást tart Juhász Erzsébet Növi Sad-ról, Gál- falvi Zsolt Bukarestből és Grendel Lajos Pozsonyból. A délutáni előadók Kaltenbach Jenő, Tilkovszky Lóránt és Horváth Aladár. Mámor címmel irodalmi délelőttre és ankétra kerül sor szombaton délelőtt szintén a Művészetek Házában. A házigazdák N. Horváth Béla a Dunatáj és DicsőZolt a Pad című folyóirat főszerkesztője. A téma a bor és a szerelem. A találkozón részt vesznek az előző nap vendégei. Az írók, költők saját, a tárgyhoz tartozó műveikből olvasnak fel. A főszerkesztők, lapok munkatársai révén bemutatkozik a szekszárdi irodalomkedvelő közönségnek Jelenkor, a Ti- szatáj, a Forrás, a Hét és a Kaligram című irodalmi folyóirat. Visszatérő, elégedett utasok Szekszárdon, a PROVINCIA TMT hatalmas kínálattal várja évek óta az utazni, kikapcsolódni vágyókat. Széles skálán kínálnak utazási lehetőséget. Többek között az iroda üzemelteti az IBUSZ Utazási Irodát, ezen felül a Malév Partnerirodája, és a Hunguest Travel megyei képviseletét is ellátja. — Milyen volt a nyári szezon a Provincia TMT-nél? - tettük fel a kérdést az igazgatónak, Wieszner Györgynek. — Szekszárdi indulással Görögországot és Spanyolországot szerveztünk. 50-50 főt szállítottunk hetente Sartiba, és L’lőrét de Marba. Repülős ajánlataink is kedveltek voltak Korfu, Kréta, Mallorca, Tunézia és a már megszokott sláger- utak: Ausztria, Olaszország és Horvátország. — Térjünk át a téli szezonra. Mit kínál az iroda a szilveszterezni vágyóknak? — Irodánk szervezésében mind belföldi mind pedig külföldi ajánlatok megtalálhatók. Belföldön szekszárdi indulással autóbuszos programot szervezünk Harkányba, Szigetvárra, Pécsre és Mohácsra 3 illetve 4 éjszakás turnusokban félpanziós ellátással és szilveszteri vacsorával. Az egyéni utasoknak kínáljuk Visegrádot, Szentendrét, az exkluzív Döbröntét. A külföldi programokban megtalálhatják a közeli Ausztriát, Prágát, Horvátországot, repülővel Párizst vagy Londont, valamint az egzotikus tájak közül Egyiptomot, Dominikát, Thaiföldet vagy Kenyát. — Úgy tudom, hogy az iroda hazai és külföldi nagy utazás szervezők útjait is értékesíti. — így van. Például: TAN-TÚRA, WEST TRAVEL, NECKERMANN, OMNIBUSZ, FISCHER, TERRA, MALÉV AIR TOURS, PASHA TOURS, MORTON’ S útjait áruljuk. Minden igényt ki tudunk elégíteni a síajánlatoktól az egzotikus utakon át a körutazásokig. Sőt a NECKER- MANN útjait közvetlen számítógépes rendszerből tudjuk foglalni. Síutakat szervezünk Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Olaszország és Franciaország leghóbiztosabb síterepeire. — Újdonság? — Természetesen van. Idén Indiai, Japán, Ausztrál, Hawaii és Venezuelai utunk a már megismert egzotikus utak a kedvelt Thaiföld, az új úticél Kenya, a forró Brazília és Mexikó, a misztikus Egyiptom, a fehérhomokú Dominika, valamint a szabadság országa Amerika mellett. A téli szezonban szerepel még a kínálatban a már bevált Kanári-szigetek, Tunézia, Izrael és Marokkó. A rendszeresen visszatérő elégedett utasok jelzik, hogy ajánlatokat és partnereket jól választották meg. — Gondolnak a szőkébb pénztárcával rendelkezőkre? — Irodánkban a Hunguest Travel keretein belül támogatott belföldi üdülésben vehetnek részt az utasok, ahol a támogatás mértéke kereset alapján 3.000-7.000 Ft-ig terjedhet. Tapasztalataink szerint nagyon kedvelik ezt az üdülési formát, hiszen a szállodák közül mindenki találhat számára kedvezőt. Sajnos a jövő évtől megszűnik ilyen formában a kedvezmény, ezért ajánljuk mindenkinek, hogy amennyiben lehetősége van rá, még idén foglalja le üdülését. — Mit takar a MALÉV Partner kifejezés? — Irodánkat a MALÉV választotta Partnerirodájának a szekszárdi utazási irodák közül. Közvetlen számítógépes rendszerrel rendelkezünk, s így azonnal tudjuk foglalni és kiállítani a repülőjegyeket. Nem csak a MALÉV, hanem bármely légitársaság akcióit is ismerjük, így olcsóbban lehet eljutni a világ összes országába. — Ami egy külföldi útnál elengedhetetlen kelléke az úticsomagnak az a biztosítás. — Ezzel is tudunk szolgálni. Újdonság, hogy a közeljövőben számítógépen keresztül fogjuk kiállítani az ATLASZ Utazási Biztosító Rt. kötvényeit, így növelve a minőségi szolgáltatások listáját. VOLÁN nemzetközi autóbuszjárataira menetjegy-értékesítéssel, falusi turizmussal, fizető-vendéglátással, szakmai utak szervezésével is foglalkozunk. Címük; Szekszárd, Arany J. utca 6. Telefon 74/319-822 és a 319-784. w Impozáns irodában várják az utazni vágyókat Szüreti fesztivál Újvárosban A Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör tavaly hagyományteremtő szándékkal rendezett szüreti felvonulást és mulatságot a városi szüreti fesztivállal közösen. Idén is így lesz. A péntek, szeptember 26-a lázas készülődéssel telik, asszonyok sütik a kalácsot a plébánián, és a Kolping iskolában másnapra a vendégek fogadására. Szombaton, a szokás szerint magyar ruhás lányok és fiúk fogadják a vendégeket, s kínálják őket a finom süteménnyel. A rendezvény fővédnöke az idén is Mária Terézia Twichel báróné lesz, akit nagy szeretettel várnak a fesztiválra. A szüreti felvonuláson - amely a Szent István háztól indul szombaton 13,30-kor - most is lesz díszes hintó, földíszített lovasok, bíró és bíróné, jegyző és jegyzőné, magyar ruhás táncosok, s a menet végéről elmaradhatatlan boroshordó, amelyből a nézelődőket kínálják meg a finom szekszárdi nedűvel. A felvonuláson résztvevő újvárosi csoport a Prométheusz parkban is bemutatkozik, ami a röpke fellépési időbe belefér, aztán a Zrínyi utcán át Újváros fele haladva tánccal, nótával hívják az embereket az esti, 19 órakor kezdődő bálba. A szüreti mulatságot a fővédnök, Mária Terézia Twichel báróné nyitja meg. A bálban a Taktus zenekar muzsikál. Éjfél lesz tombolasorsolás és harangárverés. Régi hagyományt kívánnak feleleveníteni azzal, hogy az újvárosi templom védőszentjére, Szent Mihályra emlékeznek vasárnap, szeptember 28-án. Ebből az alkalomból a templom körül búcsú lesz, kirakodóvásárral, játékokkal, körhintával. Ezen a napon kétszer is szentmisét tartanak, reggel fél nyolckor és tíz órakor. A tíz órás szentmisén, a régi hagyomány szerint nem a mindenkori plébános tartja, hanem az erre az alkalomra meghívott, most a tolnai Lendvai István apátplébános miséz, aki valamikor az újvárosi templomban szolgált. (péteri) A bőrről a Pop-Tv-ben A szekszárdi Pop-Tv ma este arra vállalkozik, hogy a borról, a lehető legtöbbet elmondja nézőinek. Lesz irodalmi borkalauz, borról szóló versek, dalok hangzanak el, ismert előadók tolmácsolásában. A történelmi borvidék legismertebb borairól mindent elmondanak a szakemberek, sőt, a nézők is bekapcsolódhatnak a műsorba, a borról legtöbbet tudó játékos részt vehet az a vidék borait reprezentáló adás-záró borkóstolón. A szekszárdi borvidéknek mikor lesz újból valódi tekintélye? A jó bornak is kell a cégér Nem csak a szőlő- és bortermelőket, de a szekszárdi lokál- patriótákat is joggal bánthatja az a megítélés, ami az utóbbi években rátelepedett az itt termelt borokra. Pedig kétezer éve már annak, hogy ezen a területen jó szőlő terem. Aki próbált már eladni üzletekben, kereskedelmi forgalmazásban (nem kocsmai viszonteladóknak) az ezen a környéken termelt, lepalackozott borból, az tudja, hogy „nem kapnak két kézzel” az áruért. Sőt azt a megjegyzést is le kell „nyelni”, hogy az egri, a villányi, a badacsonyi, a tokaji, de még a hajósi borokat is keresik a vásárlók, de a szekszárdit nem ismerik. Vajon mi ennek az oka? Az adottságaink jók, sőt talán a legjobbak, hiszen a „világ egyik legjobb vörösbortermő területének” kikiáltott Villányiak is innét viszik az alapanyagot. (Kénytelenek, hiszen nekik mindössze 350 hektáros ültetvényük van, a szekszárdi borvidéken közel ezer.) Megkérdeztünk néhány illetékest, ők hogyan látják, mi az oka annak, hogy a szekszárdi borvidéknek nincs meg az a tekintélye, amit az adottságai alapján elvárhatnánk? A bajok a múltban gyökereznek Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegyközség elnöke: — Véleményem szerint a múltból kell megközelíteni a választ. Az 50-es években, amikor szétverték a pinceszövetkezeteket, nagyon sokat ártottak ennek a borvidéknek, mert ezt követően nem alakult ki olyan feldolgozó hálózat, mint Villányban, vagy Egerben, így a szőlőt is el kellett, hogy vigyék innét. Volt és van tehát egy kiváló alapanyag, amiből nem a helyiek készítettek bort. Ennek következménye volt az is, hogy a szakemberek zöme akkor elhagyta ezt a területet. Ezt követően, amikor a termelőszövetkezetek (Szekszárd, Bátaszék) és a mezőgazdasági kombinát telepítették a szőlőt, szóba került egy közös, nagy feldolgozó építése is, de a kombinát akkori vezetése „megfúrta” az elképzelést, így csak az ő üzemeltetésükben épült fel, jelentős állami támogatással a pince. Valószínű, hogy ennek az volt az oka, hogy féltek attól, ha más is feldolgozza a szőlőt, akkor nem lesz elég alapanyag. A 90-es évekig ezen a területen nem volt jelentős változás, mára pedig kialakultak a nagyobb cégek (Aliscavin, Aranyfürt Tsz, Szekszárdi Mezőgazdasági Rt.) mellett a családi vállalkozások. A piacra azonban nehéz betömi, állami támogatásra alig lehet számítani, az agrárolló szűkül, a verseny pedig egyre élesebb. Hiányzik az az idegen- forgalmi vonzerő is Szekszárd környékéről, ami idehozná a turistákat, úgy mint Villányba, ahol a harkányi út miatt sokan Utaznak át a településen. Tudom, hogy ez utóbbi érv rajtunk, itt lakókon is múlik. Meg kell megteremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy ez ne így legyen. Következetes, kemény munka kell Reile Gizella, Liszt Pincészet, Szekszárd: — A szekszárdi borvidék jelenlegi helyzetére valóban jellemző, hogy hátrányban van a többi borvidékhez képest, és ez érezhető mind a hazai, mind a külföldi értékesítésben. A korábbi helyzetből adódó okok eredetéről a vélemények különbözőek, a jelenlegi helyzetben azonban nincs értelme erről vitatkozni. A feladat most az lenne, hogy minden szőlő- és bortermelő kemény, következetes munkával jó irányba terelve a folyamatokat, változtasson ezen. Feltétlenül szükséges az összefogás a termelők, kereskedők és az önkormányzatok részéről. Tény az, hogy ez egy hosszú távú munkát igényel, melynek az irányítását olyan szervezetnek kell végeznie, amely független a napi szőlőbor gazdasági tevékenységtől, de szakértelemmel a termelők, a kereskedők és az önkormányzat segítségével és ellenőrzésével dolgozik. Tudomásul kell venni, hogy a bor egy piaci termék és az itt élő embereknek megélhetési forrást jelent. Közös terhekkel és a közös eredmény ígéretével lehet előbbre jutni. Minden lehetőséget ki kell használni az állami marketing-támogatásoktól a saját, helyi forrásokig. Az európai uniós csatlakozás előtt állunk, az intenzív munkát el kell kezdeni, mert különben végleg lemaradunk a versenyben. Meg kell küzdeni az elismerésért Vesztergombi Ferenc, magántermelő, Vesztergombi Pincészet: — A gyökerek messzire nyúlnak. Ez a terület nem csak a szőlőnek, de más növénynek is nagyon kedvez. Mivel az ipar erre nem nagyon alakult ki, így az emberek állattartással, növénytermesztéssel is foglalkoztak, hiszen erre alkalmas remek szántóföldek vannak. Ebből adódóan szőlős nagybirtok nem alakult ki, maximum 10 hold. Az 50-es években kialakult pinceszövetkezetről sem derült ki, hogy életképes-e, mert hamarosan államosították. Ezt követően Pécs központtal megalakult a nemzeti borászati vállalat, a Szekszárd környéki szőlőket is ide vitték. Sokat az sem javított a helyzeten, amikor a kombinát megalakult a 60-as években, mert mindig kívül helyezte magát Szekszárdon és soha nem volt helyi igazgatója. Az ott feldolgozott bort eladták más nagyüzemnek (Pannonvin- nek) és soha nem jelent meg a piacon, mint szekszárdi bor. Ezzel egy időben kialakultak és szaporodtak a hobbikertek, száz éves eszközökkel és technológiával. A 90-es években indult meg nagyobb mozgás, ekkor már tudatosan alakultak családi vállalkozások, de a piac már fel volt osztva. Ide kellene most betömi, megteremteni azt a hírnevet ami méltó az itt termelt borokhoz. Nagyon jó minőségű szőlő terem itt, szinte egyedülálló ez az országban, a zárt völgyek a legszínesebb vörösbor alapanyagát adják. Óriási a felelőssége ma minden helyi borásznak és szőlőtermelőnek. Nagyon kemény munkával, kiváló minőséggel kell bebizonyítani a piacnak, hogy jók vagyunk és a szekszárdi borok igenis az élvonalba tartoznak. Meg kell küzdenünk az elismerésért nem csak más borvidékekkel szemben, de a vásárlókért is. Stratégiai kérdések Köpenczei István, megyei vállalkozói központ: — Annak, hogy nincs meg a megfelelő tekintélye a borvidéknek, számos oka (történelmi, gazdasági, politikai) van. Az utóbbi években látványos kezdeményezések történtek: több nagyüzem megújult, számos kisvállalkozás alakult ki. Pénz, szakértelem és üzleti szellem kell(ene) a gyors fejlődéshez. A stratégiai kérdések a következők: hogyan alakul a hazai piac (ezzel azonos a bor- hamisítások kérdése), sikerül-e minőségi borral nagyobb árrést elérni, érvényesíteni lehet-e a hegyközségi és bortörvényi előírásokat, partnerként tudnak-e együtt dolgozni a borászok (közösségi marketing), konzekvens módon sikerül-e fejleszteni az ágazatot? Fontos lenne az is, hogy erőltetett módon, még az ÉU csatlakozás előtt megfelelő pozíciót építsünk ki a borászatban. Összetartó és következetes munkára van szükség ahhoz, hogy a siker látványos legyen. Kicsik, nagyok összefogva... Illés Tamás, igazgatóhelyettes, Aliscavin: — Az, hogy jó minőségű az itt termelt bor, sajnos önmagában még sokat jelent. El is kell adni, amit megtermelünk. Az elmúlt 15 évben nagyon alacsony hatékonysággal működött a helyi marketing munka, ezzel szemben az egriek és a villányiak is jelentős összeget költöttek erre. Azt is el kell ismernünk, hogy jobban lobbiztak, mint mi és sikeresen „eladják” magukat. Nagyon szomorú, de tény, hogy a villányiak Szekszárd környékéről szállítják az alapanyaguk jelentős részét és a kevésbé jelentős, mondhatnám azt is, hogy kommersz boraikra rá is írják, hogy „szekszárdi”, a kiváló minőségűre pedig azt, hogy „villányi”. Ez nem biztos, hogy jót tesz a mi hírnevünknek. Sajnos megtiltani nem lehet, de komoly érvágást jelent a szekszárdi borvidéknek. A hibáinkat, a hiányosságainkat azonban igazságtalanság lenne másokra hárítani, mert itt áll példaként Pécs városa, amely nem is borváros, mégis van több borháza, számtalan borkútja, bor trezorja, melynek kulcsát a polgármester hordja magánál. Vagyis eladja magát és a környék borát. Mi mit teszünk ezért? Hangzatos ígéretek elhangzanak a város vezetői részéről, de ezek a gyakorlatban nem valósulnak meg. Vagy egyszerűbb példát említek, kis és nagyobb termelők külön-külon utaznak a fővárosba, gyakran félig megpakolt (vagy csak néhány karton) borral, ahelyett, hogy egymással egyeztetve, egymás költségeit kímélve Összetartanánk. Mindenki félti a saját piacát? Lehet, pedig a megoldás mégis csak az, ha kicsik, nagyok ösz- szefogva segítik egymást, mert ezzel a borvidéket építik ki. Természetesen az alapvető feltétel a kiváló minőség, mert meggyőződésem, hogy előbb- utóbb ezzel piacot tudunk nyerni. Mauthner
