Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

6. oldal Gazdaság 1997. szeptember 23., kedd Készletapasztó támogatások A földművelésügyi tárca a jelentős borkészleteket a borexport és a lepárlás támogatásával kívánja csökkenteni. Az Agrár- rendtartási Hivatal rendelete hamarosan megjelenik. Nyilvános forgalomba ho­zatal útján értékesíti az ÁPV Rt. a Bizományi Kereske­dőház és Záloghitel Rt. részvényeinek 34,84 száza­lékát - jelentették be a két cég vezetői hétfőn. Az ezer- forintos névértékű részvé­nyeket 1400 forintos áron, szeptember 29-e és október 10-e között lehet jegyezni. Magán-nyugdíjpénztári szolgáltatással bővíti tevé­kenységét a Hungária Biz­tosító Rt. nyugdíjpénztára - jelentette be Borbély Attila, a HB Rt. ügyvezető igazga­tója hétfőn a nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésének ezt jóváhagyó döntését köve­tően. Az első egy-két évben 150 ezer magán-nyujdíj- pénztári tagra számítanak. A Novell Magyarország szoftverlegalizációs lehető­séget biztosít azoknak a cé­geknek, amelyek hálózati szoftvereit használják. Az il­legális programcsomagokat a vállalkozások szeptember 22-től október 28-ig cserél­hetik legális szoftverekre. Ez idő alatt a cégek a Novell legújabb termékeit kaphat­ják meg csökkentett áron, közölte a cég ügyvezető igazgatója, Szittya Tamás. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 314,69 Francia frank 32,70 Japán jen (100) 159,70 Német márka 109,80 Olasz líra (1000) 112,58 Osztrák schilling 15,61 Svájci frank 133,62 USA-dollár 196,14 ECU 215,42 Az agrártárca a hordós és mi­nőségi borok piacra juttatása érdekében a napokban többlet­export-támogatást hirdet meg: a dotáció mértéke hordós bor ese­tében literenként tíz, a palacko­zott borokra tizenöt forint. Az állami segítségre azok a termelők, kereskedők tarthat­nak majd igényt, akik az 1996. szeptember 1. és november 30. közötti időszakban exportált mennyiséghez képest az idén - 1997. szeptember 1. és novem­ber 30. között - többet szállíta­nak ki. A támogatás erre a több­letmennyiségre jár. Az átalányadó kiszélesítését a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara szorgalmazta. Azt sze­retnék elérni, hogy tevékeny­ségi körtől függetlenül minden ötmillió forint alatti éves árbe­vétellel rendelkező és egy éve már működő egyéni vállalko­zóra terjesszék ki az átalány- adózás lehetőségét. A javaslat legfőbb indoka, hogy az átalányadózással élve jelentősen csökkenne az egyéni vállalkozók adminisztratív terhe. Ugyanakkor, számításaik szerint a kiszélesítéssel nem csökkenne a költségvetés bevé­Ha valaki az idén a tavalyi­val azonos mennyiségű bort ad el külpiacon, akkor az csak az ez évre meghirdetett normatív támogatásra jogosult, a többlet­export-támogatásra nem. A szubvenció igénybevéte­lének feltétele a Szőlő- és Bor­terméktanácsi tagság. A több­letexport-támogatást igénylő­nek hitelt érdemlően - vámáru­nyilatkozattal, bizonylatokkal - igazolnia kell a bázisidőszak­ban kiszállított hordós és pa­lackos bor mennyiségét, vala­mint a többletexportot. Az ok­mányokat - a készülő rendelet tele sem, mert nagyon sokan vállalnák az átalány fizetését nyugalmuk érdekében is. Jelen­leg ugyanis az átalányadózáson kívül rekedt rétegek a fiktív költségek elszámolásában ér­dekeltek - vallják a kamara ve­zető képviselői. Dr. Andrási Jánosné szerint az átalányadózást választhatók körét korábban azért szűkítet­ték le, mert ugrásszerűen meg­nőtt a kényszervállalkozások száma. Ugyanis nagyon sok munkaadó arra biztatta alkal­mazottait, hogy - a közterhek megkerülésével - várható jöve­szerint -, várhatóan december 15-ig lehet majd benyújtani az illetékes adóhatósághoz, amely a támogatást folyósítja. A lepárlási dotációra azok a jövedéki engedéllyel rendel­kező borlepárló üzemek pá­lyázhatnak majd (a pályázati feltételeket tartalmazó rendelet az elkövetkező napokban jele­nik meg - A szerk.), akik telep­helyükön legalább 55 forint plusz áfa és fogyasztási adó alapáron vásárolják fel a bort. Egy szőlőtermelő minimum 50 hektoliter bort ajánlhat fel el­adásra a lepárló üzemnek. A szállítmány mellé minden eset­ben csatolni kell az Országos Borminősítő Intézet minőségi tanúsítványát is. U. G. delmük -növelése érdekében váltsanak ki vállalkozói igazol­ványt. Sok keserű tapasztalat bizonyítja, hogy ezután köny- nyedén váltak meg „vállalko­zóiktól”, akik munkanélküli-el­látást sem kaphattak. Az APEH főtanácsosa szerint ezért is fon­tos, hogy milyen tevékenysé­gekre szélesítik ki újra az áta­lányadózást választhatók körét. Az alkalmazottakat védő ga­ranciaként pedig nem igazán el­fogadható az a kamarai javas­lat, amely szerint a volt mun­káltatójának nem számlázhat majd az újdonsült vállalkozó. Mindezek mellett vizsgálat tár­gya kell, hogy legyen a költség­jóváírás mértéke is, hiszen nem minden szakma esetében ará­nyos a tényleges kiadásokkal a ma „általányos” 80 százalékos jóváírás. N. Zs. Az APEH főtanácsosa a kényszervállalkozások veszélyeire figyelmeztet Kiszélesíthető az átalányadózás Az adóhivatal szakemberei nem zárkóznak el attól, hogy tá­mogassák az átalányadózás kiszélesítésére vonatkozó kamarai javaslatokat. Azonban körültekintő vizsgálatokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy megfelelő feltételekkel és garan­ciákkal történjen meg ez a lépés - hangsúlyozta dr. Andrási Jánosné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főtanácsosa. A számvevőszékek nemzetközi konferenciája Javítani kell az ellenőrzést A belső ellenőrzés szere­pét az egész kelet-euró­pai régióban erősíteni kell, szabályainak érvényesítése ugyanis a tisztességes elve­ken működő polgári társa­dalom és piacgazdaság ki­alakulását segíti. Göncz Árpád e szavakkal nyi­totta meg hétfőn a Számvevő- székek Nemzetközi Szerveze­tének (INTOSAI) belső el­lenőrzési konferenciáját. A jövőben - hangoztatta a köztársasági elnök - tovább kell erősíteni az Állami Számvevőszék és az Ország- gyűlés kapcsolatát, el kell érni, hogy jobban hasznosul­janak az ÁSZ ellenőrzésének tapasztalatai. Javítani kell az önkormányzatok kontrollját is, részben azok belső fel­ügyeletének megerősítésével. Shawky Khater, az INTO­SAI kormányzó tanácsának elnöke kifejtette: a belső el­lenőrzés legfontosabb fel­adata, hogy a vállalatok és közintézmények az erőforrá­sokkal való gazdálkodást a lehető legésszerűbben való­sítsák meg. A belső ellenőrzés kontroll alatt tartja a társasá­gok vezetőinek intézkedéseit is. Olyan belső szabályokat kell megalkotni az elnök sze­rint, amelyek szinte automati­kusan ösztönzik a vezetést a hiányosságok kiküszöbölé­sére, a jobb gazdálkodásra. _________Házunk táján_________ H ázipatika állatoknak Gyerekkoromból emlékszem, hogy minden állattartó háznál megtalálható volt a karbolol- dat, amivel az állatok sebeit fertőtlenítettük. Különösen jó szolgálatot tett ez a jellegze­tes színű és szagú folyadék abban az esetben, ha a légy „beköpte” a sertés sebeit, s már apró nyüvek nyüzsögtek a seben. Ma már természete­sen ennél nagyobb felkészült­ség szükséges: jó, ha az álla­tok számára is létesítünk házi patikát. Kicsiny házi gyógyszertá­runkat tartsuk mindig feltöl­tött állapotban. Legyen kéznél sebhintőpor, gombaölő szer, széntabletta, hashajtó, ka­milla, enyhe nyugtatószer, fájdalomcsillapító, tiszta olló, csipesz. Kis üvegben tartsunk valamilyen fertőtlenítőszert, s legyen mindig tiszta puha ruha, esetleg papírvatta. Nem érdemes az állatok ré­szére humán használatra ren­delt antibiotikumokat tartani, ugyanis az érzékenységük ezekkel a szerekkel szemben nagyon különböző, állator­vosi ellenőrzés nélkül kocká­zatos az alkalmazásuk. Ha pedig állatorvost hívunk, ak­kor jobb ha rábízzuk, milyen betegségekre mit ír fel. Az állatpatikát tartsuk hű­vös, száraz helyen, hogy ne porosodjon. A készítménye­ket zárjuk el, hogy illetéktele­nek, főként gyerekek ne fér­hessenek hozzá. Lengyel Zoltán Bankközi pénzpiacok Közepes érdeklődés és vál­tozatlan kamatszint jelle­mezte hétfőn a bankközi fo­rintpiacot. Az egynapos hite­lek általában 20 1/4 százalé­kon cseréltek gazdát. A Bu- bor fixingek se'm változtak: az egyhónapos lejárat 20,54 százalék, a háromhónapos 20,14 százalék, a hathónapos 19,75 százalék volt. A devi­zapiacon a dollár nemzet­közi pénzpiaci erősödést kö­vették a jegyzések. A 195,40- 195,45 forintos nyitóárról zá­rásra 196,30-196,35 forintra emelkedett az amerikai dollár árfolyama. Golí^i^exlrákkal, tényleg 2.248.000,­Álmai autója hétköznapi használatra: Dupla légzsák Szervokormány Állítható magasságú kor­mányoszlop és vezetőülés Iker főfényszórók Fűthető ablakmosófúvókák... Autó Techno Kft. Tolna, Gém u. 1/A. 74/440-537,440-578. Szekszárd, Széchenyi u. 41. Az új trend. 74/319-266, 319-968. Paks, Barátság u. 3. 75/319-795. Olcsóbb az erdő és a legelő, borsos ára van a jó szántónak Hektárárak - itthon és Európában Hollandiában egy hektár jó minőségű föld közel tízmillió ma­gyar forintba kerül, de a többi európai országban is milliós nagyságrendű a földek átlagára. Magyarországon egy nemrég készült felmérés szerint - aranykorona értéktől függően - hek­táronként 20 ezer és 300 ezer forintért lehet földet vásárolni. A legdrágább Pest és Hajdú-Bihar megyében a termőföld. Franciaországban a termőföld átlagára hektáronként 600 ezer forint. Németországban jelen­tős eltérések vannak a föld for­galmi értékében a régi és új tar­tományok között: a régi tarto­mányokban 3 millió 800 ezer forintért lehet egy hektárhoz jutni, ezzel szemben a keleti tartományokban ennek mind­össze egynegyedét, 800 ezer fo­rintot kell fizetni. Ausztriában egy hektár legelő ára 150 és 780 ezer, szántóért 780 ezer és 3 millió 100 ezer forint között mozog, de az intenzív műve­lésre alkalmas, kedvező fek­vésű földekért elkérhetik akár a 15,5 millió forintot is. Dániában az átlagos földár 480 ezer forint, Svédországban 370 ezer forint. Norvégiában 1 A földművelési tárca helyettes államtitkára elmondta: búzából 2 millió tonna az idei export- árualap. A minisztériumhoz eddig 605 ezer tonna búzára ér­kezett exportkérelem, ebből 500 ezer tonnára adtak ki tény­leges kiviteli engedélyt, s 450 millió 600 ezer és 4 millió 300 ezer forint között mozognak az árak, az erdőért 140 ezertől 270 ezer forintig kémek a gazdák. Finnországban átlagosan 1 mil­lió forint a föld forgalmi értéke. Hollandiában egy hektár szántó 2,4-6,3 millió, tejkvótával 70 és 130 ezer forintért cserél gaz­dát. A virághagyma termesz­tésre alkalmas területért elkérik a 1,9-2,5 millió forintot. Magyarországon térségen­ként fekvéstől, minőségtől, művelési ágtól függően - erő­sen differenciálódnak az árak. A Dunántúlon például 30-50 százalékkal magasabb a föld forgalmi értéke, mint az északi, északkeleti térségekben. A leg­drágább területek Pest és Hajdú-Bihar megyében találha­ezer tonnára a kereskedők már befizették a letéti díjat. Kukoricából 1 millió tonna kivitelét engedélyezték időkor­látozás nélkül. A húságazat helyzetéről el­mondta: a hazai fogyasztás az elmúlt nyolc évben 77 kiló­tok. Pest megyében hektáron­ként 30 és 600 ezer forintért le­het termőföldet vásárolni, Hajdú-Biharban 150 és 700 ezer forint között mozognak az árak. Komárom-Esztergom megyében 40 ezer és 120 ezer, Nógrádban 40-100 ezer, Vas­ban 40-250 ezer forint jelenleg a föld forgalmi értéke. Zalában 40-290 ezer forint között mozog a földár. Heves megyében 150 és 300 ezer fo­rintért, Békésben 150-200, Tolnában 100 és 320 ezer forint között lehet földhöz jutni. Bács-Kiskunban, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, Csongrád vagy Szol­nok megyében alig 20-100-150 ezer forintért ad­ják hektárját. Győr-Sopron me­gyében 50-150 ezer forintért kínálják a művelhető területet. Baranyában 20 és 200 ezer, Veszprém és Fejér megyében 50-300 ezer között, Somogy­bán 20-500 ezer forintig szó­ródnak az árak. (újvári) grammról 58 kilogrammra esett vissza, a legdrasztikusabban - 42 kilóról 29-re - a sertéshúsfo­gyasztás mérséklődött. A vágó­állatból származó exportárbevé­tel viszont nem csökkent: az ez évre tervezett 600-650 millió dollárból eddig már 460 millió dollár értékű áru hagyta el az or­szágot. A körvonalazódó agrár- programról elmondta: továbbra is az ágazat meghatározó ténye­zője lesz a gabona- és a hús­termelés. (újvári) A folyó fizetési mérleg alakulása A folyó fizetési mérleg hi­ánya júliusban mindössze 11 millió dollárt tett ki. Ezzel a passzívum a hete­dik hónap végére 773 mil­lió dollárra nőtt, ami 194 millió dollárral kevesebb az előző év azonos idősza­kának adatánál - tájékoz­tatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn köz­leményben az MTI-t. A nemzetgazdaság nettó kül­földi adóssága az előző havi 11,2 milliárd dollárról júliusban 10,5 milliárd dol­lárra csökkent. Az adósságállomány javulásá­ból az MNB számításai szerint 0,4 milliárd dollárt a hitelforgalom, 0,3 milli­árd dollárt pedig a kereszt- árfolyamok elmozdulása eredményezett. Az MNB és a kormányzati szektor nettó külföldi adóssága idén júliusban 5,6 milliárd dollárt tett ki, 0,4 milliárd dollárral kevesebbet, mint tavaly júliusban. A kereskedelmi mérleg júliusban 201 millió dollá­ros hiánnyal zárt, amely 1660 millió dollár értékű kivitel és 1861 millió dol­lárnyi behozatal következ­tében alakult ki. Az egyen­leg júniushoz képest 100 millió dollárral javult, az import ugyanis az előző havi szinten maradt, míg az export 100 millió dollárral nőtt. Az év első hét hónap­jában 1161 millió dollár hiány alakult ki az árufor­galomban, ami 277 millió dollárral kevesebb az előző év hasonló időszakának adatánál. Egy év alatt az export 39, míg az import 30 százalékkal növekedett. Kétmillió tonna búzát, egymillió tonna kukoricát exportálunk Kelendő a magyar vágóállat Az idén a tavalyinál 38 százalékkal több -13,5-14 millió tonna - kalászosgabona termett az országban. Ebből 5,2 millió tonna a búza, s várhatóan 6,4 millió tonna lesz a kukorica termése, a többit az egyéb gabonaféleségek teszik ki - vázolta az agrárium eredményeit Rednágel Jenő a minapi Tőzsdefórumon.

Next

/
Thumbnails
Contents