Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-02 / 204. szám

1997. szeptember 2., kedd Gazdaság 7. oldal Kontakt szerek, szakszerűen alkalmazva, biztos védelmet nyújtottak Megyénk volt a legfertőzöttebb Azt szokták mondani a termelők, hogy utólag már mindent könnyű megmagyarázni, bár az sem árt, ha a tanulság miatt mégiscsak végiggondolja az ember, mi az, amit jól csinált és mi az, amit másképpen kellett volna. Fűzi Istvánnak, a megyei növényegészségügyi állomás munkatársának az elmúlt na­pokban több előadását is meg­hallgathatták a szakemberek és az érdeklődők. így szüret előtt több növényvédős cég felkérte, hogy foglalja össze az elmúlt időszak tapasztala­tait. Mi is erre kértük őt. — A szőlőtermelők szerint minden év más, mint a többi. Az idei miben volt különleges? — Valóban így van, ez is más volt mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti év. A legnagyobb gondot a szőlőben a peronosz- póra okozta, közepes fertőzést regisztráltunk botritiszből és nem okozott gondot a liszt­harmat. A peronoszpóra jár­vány az országban Tolna me­gyében volt a legjelentősebb. Baranyában is gondot okozott ez a betegség, de korántsem akkorát, mint szűkebb ha­zánkban. Megyén belül a szekszárdi zárt, mélyfekvésű völgyekben a szőlőfürtöket is megfertőzte a peronoszpóra, van olyan terület ahol a termés teljesen tönkrement. A cse­mege és a fehér fajták voltak az érzékenyebbek, de a Merlot is nagyon kényes rá. — Hogyan kellett volna jól védekezni peronoszpóra el­len? — A fertőzés első tüneteit június 8-án jeleztük, és ha va­laki ekkor komolyan vette a védekezést, akkor a betegséget ki tudta védeni. A közhiede­lemmel ellentétben kontakt szerekkel is lehet teljes biz­tonsággal védekezni, ha a ké­szítményeket szakszerűen al­kalmazzák. Ez azt jelenti, hogy 10-14 napos időközön­ként permeteztek, az előírt, legmagasabb dózist alkal­mazva, vagyis területre és nem literre számolva a vegyszert, így legalább 98 százalékos biztonsággal meg lehetett vé­deni a területet a peronoszpóra ellen. Akik a szisztemikus ké­szítményeket választották, ők is egészséges szőlőt szüretel­hetnek majd, de 20-30 ezer fo­rinttal került többe hektáron­ként a permetezésük. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy a lisztharmat ellen eleve szisz­temikus készítményekkel kell védekezni, majd később kon­takt szerekkel, míg a pero- noszpóránál teljesen más technológiát kell megvalósí­tani. — Napos, meleg az idő, mi­lyen szüretre számíthatunk? — Kedvez a száraz, meleg a szőlőnek, és a botritisz fertő­zés is megállt. Az érettség szempontjával előbbre van a szőlő, mint általában, így ha az időjárás esősre is fordulna, talán már nagyobb kár a korai fajtákat nem érné. De bízzunk benne, hogy kellemesen meleg és száraz őszünk lesz végre az idén. -mau­Pályázatok a kereskedelmi kamaránál A keretnél háromszor több az igény Elnökségi ülést tartott a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a múlt héten. Az összejövetelen két fontos kérdés szerepelt napirenden, az elnökség döntött a kereske­delem-fejlesztési alapra be­nyújtott pályázatokról és meg­szabta az őszi kamarai válasz­tások rendjét. Mint Rostás Ilona titkár elmondta, a ka­mara által kiírt kereskedelem­fejlesztési alap pályázatra 34 pályázat érkezett 15 millió fo­rint támogatási igénnyel, a rendelkezésre álló keret 5 mil­lió forinttal szemben, ezért az elnökség határozatot hozott pótkeret létesítésére. A pótke­retet a korábbi évek tagdíjhát­ralékaira 1997. szeptember 30-ig befolyt összeg fogja ké­pezni. Az idén ősszel sorra kerülő kamarai választásokat az el­nökség döntése értelmében két fordulóban bonyolítják le. Ok­tóber 6-15. között küldöttvá­lasztó osztályértekezletek lesznek, ezt követi a választás második fordulója november­ben, amikor sor kerül a tiszt­újító gyűlésre, ahol a követ­kező öt évre megválasztják a tisztségviselőket. f kováts Szeptember 1-től alkalmazható a munkavállalási igazolvány A feketemunka háttérbe szorul (Folytatás az 1. oldalról.) — Augusztus 25-től ingyen szerezhető be az ország közel 200 munkaügyi kirendeltségén. — Ki lehet alkalmi munka- vállaló? — Minden 15. életévét be­töltött magyar állampolgár, de a hazánkban tanuló külföldi diá­kok is. — Ez azt jelenti, hogy nyug­díjas, aktív dolgozó, vagy mun­kanélküli is vállalhat alkalmi munkát? — Az előnyugdíjas kivéte­lével vállalhat alkalmi munkát nyugdíjas, aktív dolgozó és munkanélküli is. Az alkalmi munkavállalói könyv a munka- vállaló munkaviszonyának a nyilvántartására szolgál. Szere­pelnie kell benne a munkavál­laló a személyi adatainak és a TAJ-számának is. — Miért korlátozza a tör­vény évi 120 napban az alkalmi munkát? — Az alkalmi munkavállaló egyazon munkáltatónál folya­matosan maximálisan 5 napot, egy hónapon belül legfeljebb 15 napot dolgozhat, egy éven belül pedig nem több, mint 90 napot. Összesen azonban egy évben csak 120 napot foglal­koztathatják alkalmi munkavál­lalói könyvvel, különböző he­lyeken. Ennek az a célja, hogy a munkáltatók elkerüljék azt, hogy a tartós munkaviszonyt alkalmi foglalkoztatássá alakít­sák át. — Mi a feladata a munkaa­dónak ebben a helyzetben? — Az alkalmi munkaválla­lói könyvben belépéstől na­ponta kell kitöltenie a munkál­tató nevét, a munkavégzés he­lyét és napját, a munkakört, a lefizetendő munkadíjat és a közteherjegy helyén aláírással kell igazolnia a munka meg­kezdését. Ezzel egyidejűleg a munkavállalónak is alá kell ír­nia a megfelelő rovatot. Mindez együttesen minősül munka- szerződésnek. A közteherjegy beragasztására a munkavégzés befejezésekor kerül sor. — Mi az a közteherjegy? — Ez nem egy újabb adó, hanem egy kedvezményes és egyszerűsített befizetési lehető­ség. Az alkalmi foglalkoztatás­hoz kapcsolódó közteherjegy érvényesítésével a munkáltató teljesíti az adó- és járulékfize­tési kötelezettségét. A közteher­jegy ugyanis tartalmazza a munkáltató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíj- biztosítási járulékot, az egész­ségügyi hozzájárulást, a nyug­díjbiztosítási járulékot, a mun­kaerőalap járulékot és a 10 szá­zalékos személyi jövedelemadó előleget is. A közteherjegyet 500 és 1000 forintos címletek­ben, bélyeg formájában, a pos­tán lehet megvásárolni. A kö­vetkező táblázat azt mutatja meg, hogy a kifizetett bérhez milyen értékű közteherjegy tar­tozik. — Véleménye szerint miért jó mindez a munkáltatóknak? — Az általános előírások­hoz képest rengeteg az egysze­rűsítés, nem kell például az szja előleg levonásával, igazolásá­val bajlódniuk. Az alkalmi fog­lalkoztatás esetén a munkavál­laló baleseti táppénzre jogosult. Ez a legálisan foglalkoztató munkáltatónak nagy mértékben csökkenti a kockázatát. Azok a munkáltatók, akik jövedelem­pótló támogatásban részesülő munkanélkülieket alkalmaz­nak, vagy olyanokat, akik már ezt is kimerítették, ebben az esetben a beragasztott közteher­jegy 50 százalékát a munkaügyi kirendeltség a munkáltatónak utólag megtéríti, ha a közteher­jegyek együttes összege meg­haladja a tízezer forint. — És milyen előnyét élvez­hetik a munkavállalók? — így jogosultságot szerez­hetnek egészségügyi ellátásra, nyugdíjra. Az alkalmi munka- vállalói könyv segítségével igazolhatják munkaviszonyu­kat, ami ingyenes egészségügyi ellátásra jogosít és a nyugdíj szempontjából szolgálati idő­nek számít. Valamint az al­kalmi munkaviszonyban eltöl­tött napok jogszerző időnek minősülnek a munkanélküli já­radék megállapításakor, vagyis jogosultakká válhatnak a mun­kanélküli ellátásra, ugyanis 180 nap munkaviszonyt kell össze­gyűjteni ahhoz, hogy munka- nélküli járadékot kapjon az érintett. Végül a kifizetett mun­kadíjat nem kötelező bevallania annak, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer fo­rint, és más adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt. (Például a nyugdíjasok is 250 ezer forintot kereshetnek így anélkül, hogy ezt a jövedelmet nyugdíjukkal összevontan adóznák.) Akiknek az éves jö­vedelmük összevontan sem ha­ladja meg a 250 ezer forintot, azok év végén a 10 százalékos adóelőleget is visszaigényelhe­tik. Mauthner A kifizetendő ni unkadí j (Ft/nap) 700-1299 1300-1899 1900-2400 A közteherjegy értéke (Ft/nap) 500 1000 1500 Az ellátási alap (Ft/nap) 900 1500 2300 Tizenkét és fél millió betétszámla OBA-védelem alatt Háromszáz pénzintézet fedezete Működésének ötödik évét kezdte meg július 1-jén az Országos Betétbiztosítási Alap, amely a betétesek megtakarításainak döntő hányada fölött vállal garanciát. A betéti számlákon egymillió forintra bankcsőd esetén is biztosíték van. Ipari park. Rövidesen megkezdődhet a Szentgott- hárd mellett épülő ipari park második ütemének kivitele­zése. A 43 hektáros terüle­ten kiépülő park mintegy tükörképe lesz a határ oszt­rák oldalán 26 hektáron lé­tesülő ipari parknak, ame­lyet külön vasútvonal köt össze a magyar testvérléte­sítménnyel. Rádiós pályázat. A brit DMG Radio vezette kon­zorcium mindkét országos kereskedelmi rádió műsor­szolgáltatási engedélyére pályázik, de elsősorban a hosszú ideje működő Danu­bius adó hét évre szóló su­gárzási jogosultságát sze­retné elnyerni - jelentette be Charlie Cox, a cég ügyveze­tője, az Országos Kereske­delmi Rádió Rt. elnöke. Vállalkozói övezet. Túl­jutott a tárcaközi egyezteté­sen, s a közeljövőben a kormány elé kerül a salgó­tarjáni és a bátonyterenyei különleges vállalkozói öve­zet kialakításának koncep­ciója. A 90 települést érintő terv tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek a be­fektetőket érdekeltté tehetik a régió fejlesztésében. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 316,75 Francia frank 32,25 Japán jen (100) 162,81 Német márka 108,57 Olasz líra (1000) 111,17 Osztrák schilling 15,43 Svájci frank 131,82 USA-dollár 196,95 ECU 213,38 Dr. Fekete-Győr András ügy­vezető igazgatóhelyettes el­mondta, hogy az OBA-nak ma már megközelítően háromszáz tagintézete van, bank, lakás-ta­karékpénztár, és zömmel taka­rékszövetkezet. Ezek a pénzintézetek több mint 12,5 millió, ÓBA által biz­tosított betétszámlát vezetnek, az átlagos betétnagyság 160 ezer forint. A teljes betétállo­mányon belül az alap által biz­tosított betétek aránya megha­ladja a 70 százalékot.- Mindez a gyakorlatban azt jelenti - fejtette ki a pénzügyi Az elgondolások szerint a jö­vőben nem bírságot kell majd fizetnie a környezetet szeny- nyező cégeknek illetve szemé­lyeknek, hanem terhelési díjat. Ennek összege a szennyezés kibocsátásának mennyiségétől és veszélyességétől, azaz lé­nyegében az okozott ártalom mértékétől függ majd. Mivel az érintett cégekre sok esetben tetemes költségeket há­rít a szennyező források meg­szüntetése, a tervezet azt irá­nyozza elő, hogy a környezet­terhelési díjat öt év alatt, foko­zatosan vezetik be. szakember -, hogy a néhány ezer vagy tízezer forintot meg­takarító és azt „takarékban” őrző nyugdíjasok, kiskerese­tűek, az úgynevezett kisbetéte­sek pénzecskéje biztonságban van akkor is, ha a bankjuk csődbe kerülne. Bebizonyoso­dott ez néhány évvel ezelőtt például a hevesi takarékszövet­kezet esetében is. Természetesen a nagyobb tőkével rendelkezők sincsenek teljesen kiszolgáltatva a pénz­piac törvényeinek. Az 1993- ban született, és később meg­erősített jogszabály meghatá­Eszerint az első évben a tel­jes díj 20 százalékát, a követke­zőben 40, majd 60, 80, illetve 100 százalékát kell leróni. Becslések szerint az ötödik évben a levegőt, a vizeket és a talajt károsító cégektől befolyó pénz elérheti 10-15 milliárdot- ennek jelentős részét azonban visszaforgatják különböző, a szennyezést megelőző és elhá­rító beruházásokra. A levegőszennyezésért egyébként a gépkocsi-tulajdo­nosok már fizetnek, a benzin árában ugyanis benne foglalta­tik a környezetvédelmi termék­rozza, hogy az alap egy sze­mélynek egy hitelintézetnél legfeljebb egymillió forintjára vállal biztosítékot. Az egymillió tőkével és ka­mattal együtt értendő - hangsú­lyozta a szakember. - A tör­vény nem zárja azonban ki, hogy ugyanannál a pénzinté­zetnél egy adott családnak több tagja is elhelyezhessen további egy-egy milliót, és mindezt megismételje másik banknál is. Azon el lehetne tűnődni, hogy miért kényszerül a betétes pénzének biztonsága érdekében a tőkéjét „szétdarabolni” - mondta a szakember -, az egy­milliós összeghatár felemelésé­vel azonban a pénzügyi kor­mányzat jelenleg nem foglal­kozik. Deregán Gábor díj. Ezen túlmenően a tervezet szerint a levegőt kén-dioxiddal, nitrogén-oxiddal vagy szén- monoxiddal szennyezőknek legkevesebb 50 ezer forint ter­helési díjat kell majd fizetniük. Szigorú tarifával kell szá­molniuk a vizek minőségét zsí­rokkal, olajokkal, foszforral, nitrogénnel, nehézfémekkel rontó ipari vállalatoknak és más szervezeteknek is. A talajterhelési díjat elsősor­ban azokra vetik ki, akik a ná­luk keletkező szennyvizet nem kötik be a csatornahálózatba, hanem szikkasztják. Akik vi­szont zárt tárolót alkalmaznak, s elszállíttatják a szennyvizet, akár 80-90 százalékos kedvez­ményben részesülhetnek. Csernyánszki Judit Lépcsőzetesen vezetik be a környezetterhelési díjakat Szigorú tarifák - szennyezésért Környezetterhelési díj bevezetését tervezi a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Az erre vonatkozó törvény- javaslat - társadalmi vita után - előreláthatóan ez év végén vagy a jövő év első negyedében kerül a parlament elé. A450-es a leginkább elérhető Költséghatékony gazdálko­dása eredményeként a Wes- tel Rádiótelefon Kft. 1997- ben árait tekintve a legin­kább elérhető mobilszolgál­tató maradt - közölte teg­nap a cég vezérigazgatója. Színi István elmondta lapunk­nak, hogy fél év alatt sikerült tízezerrel növelni előfizetőik számát. Ennél gyorsabb tem­póra azonban nem gondolnak, mert az túlterhelné a hálózatot és rontaná meglévő szolgálta­tásuk színvonalát. A Westel 450 üzletpolitikájának kulcs­szava egyébként is az ügy­félmegtartás; ennek jegyében vezettek be kedvezményes díjcsomagot régi előfizetőik számára. Az egyéni telefontu­lajdonosok között népszerűvé vált az Egyet csenget, kettőt kap akció, az önkormányza­tok azonban furcsa módon nem éltek azzal a lehetőség­gel, hogy két - egymással in­gyen forgalmazó - készüléket vegyenek, egyetlen előfize­tési díj fejében. Szini István bejelentette: a cég nyereségéből jelentős összeget adtak a mozgáskor­látozottak szövetségének, és többmilliós környezetvédelmi támogatást nyújtanak a Bala­toni Nemzeti Parknak, -kr­Hitelbe készül a Kápé Ez a lap már nem az a lap Bizonyára sokan meglepőd­tek a Kápé című üzleti heti­lap olvasói közül, amikor a legutóbbi számot kézbe vet­ték. Annak ugyanis hiány­zott a közepe - a 7. oldal után a 17. következett -, és a megmaradt oldalak színvo­nala is elmaradt a megszo­kottól. Ez bizony nem más, mint az olvasók megkárosítása, kö­zölte tegnap Wisinger István, a MÚOSZ elnöke azon a saj­tótájékoztatón, amelyet a lap szerkesztősége hívott össze. Ez a lap ugyanis nem az a lap... A szerkesztőség munka­társai augusztus 22. óta sztrájkban állnak, mert a tu­lajdonosok mintegy hetven munkatársnak több mint öt­millió forint járandóságot nem fizettek ki, s a munkakö­rülmények is elviselhetet­lenné váltak. A múlt heti számot négy-öt sztrájktörő készítette, ez az oka a jelentős mennyiségi és minőségi kü­lönbségnek. Antal János, megbízott fő- szerkesztő elmondta, a nyil­vánosság, az egység és a szo­lidaritás erejében bízva foly­tatják demonstrációjukat, s még bíznak a tárgyalásos megoldás lehetőségében. A lap tulajdonviszonyai egyébként szinte átláthatatla­nok. Mint megtudtuk, a cég­bírósági bejegyzés szerinti fő- tulajdonos, a Promo-Indra képviselője, Acs László és Bállá László egyelőre nem akar tárgyalni, szerintük nincs miről. A kiadónak jelentős köz- és közműtartozásai is vannak, s információink szerint felszá­molási eljárást is kezdemé­nyeztek ellene. (beju)

Next

/
Thumbnails
Contents